Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-09 / 85. szám
1992. április 9. Kunsági Extra — Kunszentmárton Templomi hangverseny Júniusban és novemberben Lassan-lassan kezd hagyománnyá válni a városban, hogy a jelesebb ünnepeken a katolikus templomban név es művészek közreműködésével hangversenyt rendeznek. így lesz ez az idén is, hisz pünkösd után hétfőn, vagyis június 8-án és novemberben, Márton-nap táján Ella István orgonamüvész műsorát hallgathatja meg az évről-évre népesebb közönség. Képünk Ella István egy korábbbi hangversenyén készült. Lesz-e nyomda a városban? A második világháború előtt Kunszentmártonban két nyomda is működött. S jól meg tudtak élni, mivel a településen akkoriban még több hetilap megjelent. Aztán több évtizedig nem volt újságja a városnak, míg hat esztendővel ezelőtt vetődött fel újra a gondolat, hogy szükség lenne egy lapra. Az elgondolást tett követte, s eleinte Körösmenti Híradó címmel jelent meg a lap, majd öt esztendeje pedig rendszeresen és havonta a „Kunszenti Hírek”-et vehetik kezükbe az olvasók. S már a kezdetektől fogva Ti- szakécskén nyomták ezt az újságot, ám a helybeliek lassan-lassan kezdték megelégelni az ez- zel kapcsolatos hercehurcát, jövés-menést, a különböző nyomtatványok utáni szaladgálást, s döntöttek. Úgy gondolkodtak, hogy ha Tiszakécskén még a mai ínséges időkben is megél három nyomda, akkor egy miért ne élne meg Kunszentmártonban is. Persze ebben az esetben is az ötlet önmagában kevés volt, mert egy nyomdai beruházás milliókba kerül. Ám mégis könnyebbnek tűnt az elhatározás, mert menet közben a városi művelődési központ - ott szerkesztik az újságot - szép lassan, fokozatosan megvásárolta a különböző berendezéseket, a nyomdai előkészítő rendszereket. S ma már ott tartanak, hogy van három számítógépük, a hozzá kapcsolódó programokkal együtt. Ugyancsak rendelkeznek lézernyomtatóval és színes monitorral is. Látva azt, hogy milyen megrendeléseik vannak, néhány hete már nyomdászt is alkalmaznak. S nemrégiben megkezdődtek a nyomda kialakításának előkészületi munkálatai. A városi önkormányzat ehhez nagy segítséget adott, mivel a volt költségvetési üzem területén lévő, egyik 180 négyzetméteres, központi fűtéses irodaépületet mindenféle bérleti díj nélkül a leendő nyomda számára biztosítják. Most úgy néz ki, hogy hamarosan összejön az a 15 millió forint is, ami a gépek beszerzéséhez s az épület átalakításához szükséges. Az idén is lesz roncsderbi r Az oldalt szerkesztette: Nagy Tibor Fotó: Korényi Éva ____________ J P rivatizáció előtt Április közepén 85 dolgozójuktól köszönnek el A Beton- és Vasbetonipari Művek nyolc gyárának egyike lassan-lassan negyedszázada hogy tanyát vért a városban. Ám a kunszentmártoni üzem helyzete és profilja már kezdetben is eltért a többi gyár helyzetétől és profiljától. Ugyanis a másik hét üzemben főként betonelemeket gyártottak, míg a kunszentmártoniak tevékenysége elsősorban abban merült ki, hogy gyártóeszközökkel, sablonokkal, acélszerelvényekkel látták el a BVM többi gyárát. Tehát egyféle háttéripari tevékenységet folytattak. Persze ez nem töltötte ki teljesen kapacitásukat, s így különböző gépeket - többek között betonkeverőket, betonterítő kocsikat, emelőszerkezeteket - is gyártottak. A múlt idő használata sajnos jogos, mert ez abban az időben volt, amikor még jól ment a cégnek. De két-három évvel ezelőtt a piac gyökeres átalakulása érzékenyen érintette a BVM-et is. Hisz alaposan megcsappant a kereslet termékeik iránt, s így egyre csak apadt a kunszentmárton i gyár munkája is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amikor még teljes kapacitással dolgoztak. 580-600 embernek adott megélhetést a/ üzem. Ma viszont már csak háromszázan vannak ott. A tavalyi létszám- csökkentés során kereken száz dolgozójuktól kellett megválniuk, de sajnos az idén sem lesz ez másként. Ebben az évben ugyanis még nehezebbé vált a helyzetük, mivel jelenleg csak az első félévi kapacitásuk van úgy-ahogy lekötve. De még ez sem lenne, ha már két-három évvel ezelőtt nem kezdik meg az átállást. Az történt ugyanis, hogy ’89-’90 táján már a nyugati piacokra is kezdték szállítani termékeiket. S arrafelé, a Lajtán túl viszont mások, sokkal szigorúbbak a minőségi követelmények. Termékeik főleg Ausztriában és Németországban találtak vevőkre. Tőkés exportjuk fejlődését jól mutatja, hogy míg ’90-ben csak 5 milliós árbevételt értek el a nyugati piacokon, addig rá egy évre ez az összeg már 80 millió forintra rúgott. Mindezek a tények persze alapvetően nem befolyásolták a BVM helyzetét, s így egyre inkább bebizonyosodott, hogy a régi struktúrában nem tudnak már nyereségesen dolgozni. S ’91 a BVM életében jelentős változásokat hozott. Ugyanis a nagyüzem nyolc gyára közül négy - a dunaújvárosi, a lábatlant a szentendrei és az alsózsol- cai - kivált, és önálló állami vállalatként dolgozik tovább. így jelenleg a Beton- és Vasbeton- ipari Műveknek csak négy gyára van: a budapesti, a miskolci, a szolnoki és a kunszentmártoni. De természetesen ezzel még nincs vége a változásoknak, hisz a BVM-nek is át kell alakulnia. Ez a munka már elkezdődött, s a megmaradó gyárakat egyszemélyes kft.-kké alakítják, s majd ezután jön csak az igazi privatizáció. Persze jelenleg még ennek is van némi akadálya, mivel a nagyvállalatnak komoly adósságai halmozódtak fel, s így először a hitelezőkkel kell dűlőre jutniuk. Mindenesetre már meghirdették eladásra többek között a kunszentmártoni gyárat is, mert úgy gondolkodtak, hogy ha elkel, akkor pénzhez jut a nagyvállalat, amelyből részben vagy egészben kifizethetik tartozásaikat. De ha akadna egy komoly vevő, jól járnának a kunszentiek is, mert az új tulajdonos bizonyára technológiát, terméket és annak piacát is biztosítaná. Ám mindez ma már nem vigasz azoknak az embereknek, akiknek e hónap közepén ott kell hagyniuk a gyárat. Mert mint dr. Bengery Károly gazdasági igazgatóhelyettes elmondta, jelenleg úgy néz ki, hogy 220 dolgozójuknak tudnak hosszabb távon munkát biztosítani, s így 85 embertől el kell válniuk. I)r. Henger} Karoly: - Az itlen ISO millió forintos árbevétel elérését tűztük ki célul Kunszentmártonban is élnek derbit rendeznek a városban, a megszállott emberek. Kétségkí- sportpálya melletti legelőn. Rá vül közéjük tartozik Holló 1st- egy hónapra pedig - június 2-án Főleg hitelekért kopogtatnak TÉRKÉP KÉSZÜL A TISZAZUGRÓL Eerenczy András cserkeszülűi autószerelő is ott lesz az indulók között. Autója egyedi építésű, Volkswagen- és Lada-alkatrészek felhasználásával készül. ván, aki él-hal az autókért. Az ő nevéhez fűződik a tavaly megrendezett, nagy sikerű roncsderbi előkészítése és megszervezése is. Ám azóta sem ült a fiatal férfi a babérjain, hisz az autósport szerelmeseit maga köré gyűjtve, már megalakították a Kunszentmártoni Hobbi Autósport Klubot, amelyet az idén, január 20- án a Cégbíróságon is bejegyeztek. Jelenleg a klubnak hetven tagja van, s nagy terveket forgatnak a fejükben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy pár hét múlva, vagyis május elseje délutánján háromfutamos roncs- veterán járművek találkozóját rendezik meg. Ez annyiban üt majd el a többi hasonló, ilyen jellegű rendezvénytől, hogy ott és akkor alkatrészbörzét is tartanak. Emellett természetesen az idén augusztusban a Forma-1 magyarországi futamát megelőző héten ugyancsak egy nagy tömeget megmozgató roncsderbit szerveznek. S hogy lesznek jelentkezők, bizonyítja az is, hogy már a városban és a környékbeli településeken legalább tíz olyan autó épül, ami a versenyen indul. A megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kunszentmártoni regionális irodája 1991. október 1-jén alakult meg. Feladatuk - mint Nagy Ferenc irodavezető kérdéseinkre válaszolva elmondta - már kezdetben is az volt, hogy a Tiszazugban össze- gyűjtsék, szaktanácsokkal, információkkal és nem utolsósorban pénzzel segítsék a kis- és közepes vállalkozókat. Közülük sokan felkeresik az irodát, s ami szembetűnő, egyre többen fordulnak meg olyanok, akik most akarják kipróbálni először magukat, és bele szeretnének vágni valamilyen vállalkozásba. Persze a régebbi vállalkozók sem kerülik el az irodát. Nem véletlen, hogy nagy az érdeklődés, mert azon a tájon is óriási a tőkehiány. S ebből következik, hogy főleg hitelekért kopogtatnak, ám pont ez az, amivel még most sem tudják segíteni őket. Mindenesetre számtalan pályázat, üzleti terv érkezett már az irodához, amelyekből kitűnik, hogy a jelenlegi vagy leendő vállalkozók főként mezőgazdasági tevékenységek beindításához szeretnének forintokat szerezni. így például vannak, akik sertést vagy csigát akarnak tenyészteni, mások a kertészeti kultúrákat, gyümölcsösök telepítését részesítenék előnyben. Kevesebben vannak viszont azok, akik nagyobb vállalkozásba kívánnak belefogni. Á térség idegenforgalmának fejlesztése érdekében az iroda már pályázatot is kiírt azzal a céllal, hogy a falusi turizmust fellendíthessék. Mint Nagy Ferenc megemlítette, komoly érdeklődés tapasztalható ezen a téren, hisz a Tiszazug majd mindegyik teleNag} Ferenc irodavezető: - Eddig sajnos pénzt még senkinek sem tudtunk adni püléséről érkeztek pályázatok hozzájuk. Ehhez kapcsolódva kisebb vendégfogadók is épülnek már, még annak ellenére is, hogy a vendéglátásra mostanában rossz idők járnak. Ami pedig az ipari jellegű vállalkozásokat illeti: az olasz ÉRVÉT cég, amely még annak idején az iroda működési stratégiáját dolgozta ki, most megpróbál továbblépni. Ugyanis igyekszik olyan külföldi vállalkozókat idecsalogatni, akik fantáziát látnak abban, hogy a környéken fektessék be tőkéjüket. Mindenesetre van miből válogatniuk az olaszoknak, mert a térségből eddig tizenhét ajánlat érkezett hozzájuk. A megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - ezen belül pedig a helybeli regionális iroda - eddigi munkájáról és jövőbeni célkitűzéseiről e hét csütörtökön egy nagyszabású rendezvény keretében tájékoztatják majd az érdeklődőket. A Tiszazug az országnak, s ezen belül persze megyénknek is jól elkülöníthető tájegysége. A térség infrastruktúrája,^ ipara, mezőgazdasága viszont eléggé elmaradott. Ám, ha jól belegondolunk, pontosan ez jelenti az értékét is, hisz a civilizáció betegségei eddig még elkerülték, érintetlenül hagyták ezt az országrészt. Mert ki tagadná, hogy a Tiszazug a maga természeti szépségével, holtágaival, az élő Tiszával és Körössel, homokbuckáival, szikeseivel változatos világot mutat itt, az Alföld közepén. S bizony vétek lenne nem kihasználni ezt az adottságot. A környéken élők főleg az idegenforgalomra, a kispénzű turisták odacsalogatására gondolnak. Ennek érdekében már készült is egy program, amely részletesen fölvázolja a lehetőségeket. A megye megbízásából még a Magyar Tudományos Akadémia is foglalkozott a térség gondjaival, s a megoldást a tudományos kutatók is a kerékpáros, a hátizsákos turizmus fejlesztésében látták. Igen ám, csakhogy addig nem lehet előrelépni, míg a szó szoros értelmében nem térképezik fel azt, hogy egyáltalán mi van és mit tudnak ajánlani az oda látogatóknak. Ezt felismerve megszületett a döntés, hogy mindenképpen szükséges egy olyan térkép elkészítése, amely bemutatná a Tiszazug településeit, az ott található és hasznosítható természeti adottságokat, a műemléki látnivalókat, a múzeumokat, kulturális értékeket, a túraútvonalakat. Persze az elhatározás még nem minden, mert jött az újabb bökkenő. Ugyanis egy ilyen térkép elkészítése 450 ezer forintba kerül. Pénzt viszont senki sem tudott erre biztosítani. így a Kunszentmártoni Városi Művelődési Központ úgymond megkockáztatta ezt az összeget, és már meg is rendelték a szóban forgó térképet a pomázi székhelyű Paulus Térképészeti Társaságnál. Jelenleg még csak az előmunkálatok folynak - de mint Hevesi Ferenc, a városi művelődési központ igazgatója elmondta -, június végére elkészül a 47x68 centiméteres, négyszín-nyomásos, kétoldalas térkép, amelyet tízezer példányban nyomtatnak ki.
