Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

i.'is fcí'it Négy év után ismét bensőséges eseményen találkoztak a nyári öt­karikás játékok résztvevői: szom­baton a Magyar Állami Opera­házban tették le az ünnepi esküt a barcelonai olimpia magyar sze­replői. A műsorvezető Vitray Tamás meg­fogalmazása szerint az olimpiai felké­szülési hajrá bevezetőjének is tekint­hető a fogadalom tétel, mely ünnepé­lyes alkalom nyitányaként az öttusázó Fábián László, két oldalán a tornász Ónodi Henriettával és a tőröző Jánosi Zsuzsával vonult be a színpadra a Ma­gyar Köztársaság zászlajával. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke köszöntőjében elő­rebocsátotta, hogy az Operaházban je­lenlévők mindannyian tagjai a széle­sebb körben értelmezett magyar olim­piai családnak, a Magyar Csapatnak. Fontos állomásához, vizsgájához ér­kezik a hazai sportmozgalom - emelte ki a MOB elnöke. Schmitt Pál után Göncz Árpád köztársasági elnök lépett a mikrofon­hoz, közvetlen hangon köszöntve a jelenlévőket azt mondta, hogy ez az m m "j* jk .l' l ii- jít í.. fi i/ / )í i ESKÜT TETTEK Molnár Péter Szekeres Judit Szabó Lajos ország fiainak-lányainak tekinti a sportolókat. Majd azt fejtegette, hogy Nobel-díjat ugyan kapott már arra ér­demtelen is, olimpiát viszont csak az nyer, aki megérdemli.- Az ország sikert vár tőletek - hangsúlyozta Göncz Árpád. - Ma erre van igazán szüksége ennek a hazának. Nagyon jó, ha aranyérmeket hoztÄP haza, boldogok leszünk, de annak sem szabad szégyenkeznie, akinek a baj­noki cím nem sikerül. Az a jó, ha a tétet tudva is nyugodtan, jókedvűen versenyeztek Barcelonában, hiszen a sport végsősoron játék, és mindaz, amit nyertek, ajándék. A köztársasági elnök szívből jövő sikereket kívánt ezután a speciális olimpia, a mozgássérült sportolók ugyancsak Barcelonában rendezendő olimpiája résztvevőinek is, majd e szavakkal zárta gondolatait: „Szere­tettel, tisztelettel, aranyesővel várunk haza benneteket! ’ ’ Két szolnoki kerékpáros, Molnár Péter, Szabó Lajos mellett az atléta Szekeres Judit is fogadalmat tett. Re­méljük, számukra is emlékezetes ma­rad nemcsak az ünnepség, hanem a barcelonai játékok is. Férfi kézilabda NB I. Rájátszás a 9-16. helyért Kicsúszott a zsákból a másik pont Súlyemelő Európa-bajnokság, Szekszárd Szanyi öröme, Bökfi bánata üzanyi Andor másodszorra sikeresen szakította ki a 175 kg-ot A 100 kg-os súlycsoport küzdelmeire megérkezett Tolna fővárosába Schmitt Pál, a MOB elnöke, a NOB végre­hajtó bizottságának tagja, és ismét a megyeszékhelyre lá­togatott dr. Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szö­vetség főtitkára. A kategória két magyar indulója közül először Bökfi János lépett do­bogóra. Három kísérletet tett a 157.5 kg-on, de mindegyik­nél egy kicsi hiányzott a siker- üezrpzzelkiesett.(Hanzlik Já­nos szövetségi kapitány el­mondta a szünetben, hogy eredetileg 155-ön kellett vol­na kezdenie, ő maga kérte a 157.5-et.) Szanyi Andor vi­szont a 175 kg-ot második próbálkozására, utolsó gya­korlatára teljesítette, és ez már az ötödik helyet jelentette számára. Az éremre esélyes versenyzők közül a volt Szovjetunióból Izraelbe került Igor Dandik lera­gadt a 177.5 kg-on, míg a szintén izraeli Andrej Gyenyiszov utolsóra 180-at szakított. Nála is job­ban sikerült a lengyel Maiak gyakorlata (182.5). A FÁK-beli Timur Tajmazov már második fogása után Európa-bajnok volt, harmadikra mégis meg­próbálta a 190 kg-ot - sikerrel. 100 kg, szakítás Európa-bajnok: Timur Taj­mazov (FÁK) 190 kg, 2. Waldemar Maiak (Len­gyelország) 182.5, 3. Andrej Gyenyiszov (Izrael) 180,4. Igor Dandik (Izrael) 177.5,5. Szanyi Andor 175,... Bökfi János kiesett. Aztán végre megszületett a szekszárdi E.B első magyar érme, amelyből rögtön kettő is lett a befe­jezésre. Szanyi Andor lökésben nagyon magabiz­tosan vitte a feje fölé előbb a 212.5, majd a 217.5 kg-os súlyt. Ez már jó eredményt sejtetett, mert a szakításban bronzérmes Andrej Gyenyiszov előtte sikertelenül birkózott a 210 kg-mal, és kiesett. A másik újsütetű izraeli, Igor Dandik pedig egyetlen egy lökéssel kísérletezett 212.5 kg-mon - sikerrel -, majd visszalépett. A verseny forrpontja akkor érkezett el, amikor előbb Szanyi jelentette be: térd­problémái miatt visszalép az utolsó 220 kg-os lö­késétől, majd a francia Toumefiel lépett a dobogó­ra. A feje fölé vitte ugyan a 220 kg-ot, de megtar­tani nem nagyon tudta. Körbeforgott vele, majd letette. A bírók előbb három piros lámpát gyújtot­tak ki, majd hosszas tanácskozás után 2:1 arányban elfogadták a gyakorlatot. Ez azt jelentette volna, hogy Szanyi lökésben és összetettben egyaránt bronzérmes. Már befejeződött a verseny, amikor - állítólagos nyelvi nehézségekre hivatkozva - a bírók közölték megváltoztathatatlan ítéletüket Toumefier gyakor­latáról, rossznak minősítették. A zsúufolt házat csak az nyugtatta meg, hogy a FÁK-beli Timur Tajmazov rendkívül harmonikus mozgással 225 kg-ot teljesített harmadik gyakorlatára, és a világ- versenyen először induló 22 esztendős súlyemelő egyszerre három aranyérmet nyert. A küzdelmeket követő sajtótájékoztatón Tajmazov elmondta: azért tért át a birkózásról az emelésre, mert egy kis faluba költözött és ott csak erre volt alkalma. Sza­nyi annyit árult el magáról, hogy sérült térdéről a jövő héten mondanak véleményt az orvosok, de ő változatlan lendülettel szeretne készülni Barcelo­nára. 100 kg, lökés, Európa-bajnok: Timur Tajma­zov (FÁK) 225 kg, 2. Szanyi Andor 217.5 (98.85 kg testsúly), 3. Francis Toumefier (Franciaország) 217.5 (99.10 kg). 100 kg, összetett Európa-bajnok: Timur Taj­mazov (FÁK) 415 kg (190, 225), 2. Waldemar Maiak (Lengyelország) 395 (182.5,212.5), 3. Sza­nyi Andor (Magyarország) 392.5 (175, 217.5), 4. Igor Dandik (Izrael) 390 (177.5,212.5), 5. Wladzi- mierz Ostapski (Lengyelország) 382.5 (172.5, 210), 6. Francis Toumefier (Franciaország) 382.5 (165,217.5). Tatabányai SC - Szolnoki Olajbányász 23-23(10-12) Tatabánya, 600 n. V.: Bednár, Kanyók TSC: Nagy P. - Konrád 3, Fülöp 2, Víg, Bod­nár, Krancz, Csillag 4. Csere: Murai (kapus), Kiss 1, Nagy A. 8 (2), Masica 3, Csutora 2. Edző: Simó Lajos. Sz. Olajbányász: Szemenos - Móré 1, Kotor- mán 7, Klemán 2, Moszkalec 1, Vozár 5 (2), Grundmann 4. Csere: Köteles (kapus), Harta 3, Voth, Kende. Edző: Zsiga Gyula. Kiállítások: 12, ill. 12 perc. Hétméteresek: 3/2, ill. 2/2. Mindjárt a mérkőzés elején a Szolnok vette kezébe az irányítást. Vozár és Kotormán góljaira csak fázis­késéssel tudtak válaszolni a hazaiak, akiknek ez a találkozó létfontosságú volt a bentmaradásukatdíeSő^ en. Közel negyedóráig nem volt számottevő a különb­ség, mígnem az Olajbányász fölénye már gólokban is kezdett megmutatkozni, 5-8 a 15. percben. Keményen védekeztek ekkor a vendégek, a hazai közönség vala­mi hasonlóra biztatta övéit, de a háromgólos előny nemigen csökkent. A vitathatatlanul jó lövőformában lévő Nagy A. találataira a nem kevésbé felkészült szolnokiak rendre „reagáltak” Grundmann, Kotor­mán és Vozár góljaival, s eközben Szemenov parádé­zott egy hármas sorozatot megúsz­va háló­zörgés nélkül. Ez olyannyi­ra felpap­rikázta az egykori bányá­szokat, hogy Ma- sicza ré­vén meg­próbáltak egálba ke­rülni, ezért a pihenő a legjobb­korjött. Szünet után Harta és Grund- mann kö­HartaBélátderékonragadvapróbálják zé Nagy megállítani voltak eléggé határozottak. A. „ékelő­dött’ ’ gólvágóként, és ekkor mintha elejét vette volna egy nem szembe- tűnő, ám mégis felfedezhető visz- szaesés a szolnokiak részéről. Sokat keményedett a tatabányai védekezés, és ez nemigen ízlett Klemánék- nak, a „daráló” beindításának 17-17 lett az erdménye a 21. percben. Félő volt, hogy megismétlődik a deb­receni „targédia”, azonban a jobbára addig csak vé­dekező Harta szíve és keze a helyén volt, újra a piros-feketék előnyét mutatta az eredményjelző. A sokat hibázó és egyre ingerültebb vendéglátók „fejet­lensége” némiképpen a szolnokiakra is kedvezőtle­nül hatott, mert Grundmann és Móré gyors egymás­utánban három ziccert elhibázott, mi több a kék-fehé­rek az 58. percben először vezettek, 22-21. Szerencsé­re Grundmann helyrehozta előbbi bakiját, Vozár pe­dig 20 másodperccel a hármas sípszó előtt bombagól­lal vette vissza a vezetést. Sokan már elkönyvelték a vendégsikert, ám a sípmesterek nem tartoztak közé­jük. Öt másodpeccel a vége előtt befújtak egy vitat­ható hetest, amit Nagy A. bevágott Köteles hálójába. }í Kár, hogy az egyik pont kicsúszott a zsákból. De azt is hozzá kell tenni, hogy az első félidőben egysé­ges szolnokiak a másodikban már kevésbé tudták megismételni önmagukat. Főleg a védekezésük nem volt olyan masszív, és bizony néhányszor a kínálkozó ziccerekben sem. Nem sikerült pontot rabolni Debreceni Medicor-TSE 21-14 (9-7) Debrecen, 200 n„ v.: Ócsai, Pátkai TSE: Fejes-Szép Kiss 1, Medgyesi, Sipos 1, Danyi 6, Csuti 6, Baranyi. Csere: Tajthy (ka­pus), Gyányi, Kocsis, Zsíros. Edző: Kocsis La­jos. Bekezdett a TSE, így az első félidő 24. percében taktikus játékának köszönhetően még 6-7-ra vezetett. Ekkor azonban érthetelenül megtorpantak játékosai, és fordított a gyógyszergyári csapat. Sajnos a szünet után sem sikerült rendezni a mik- lósi sorokat, és úgy folytatódott a második félidő, ahogyn az első befejeződött. A Medicor tovább nö­velte előnyét, a TSE-nek pedig semmi nem sikerült. A nyolc, kapufáról kipattanó labdát kivétel nélkül mindig a hazaiak szerezték meg. Küzdött, rohant a miklósi gárda, ám hátránya a pontatlan lövések miatt tovább nőtt. Tíz perccel a vége előtt már nyolc gól volt a vendéglátók előnye, ennek ellenére még három gólra megközelítette ellenfelét a TSE. Kitámadásaik azonban nem voltak sikeresek, mivel a hazaiak rendre el tudtak szakadni védőiktől. Ezzel a vereséggel a negyedik helyre csúszott vissza az együttes, de a még hátralévő hat fordulóban négyszer otthon játszanak majd. Jók: Szabó 6, Németh 7, ill. Tajthy, Gyányi. Hajik

Next

/
Oldalképek
Tartalom