Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-25 / 98. szám
I 8 Magazin 1992. ÁPRILIS 25. És Turulháza kinő a pusztából Egy most érettségiző debreceni diák, Kun Péter a közelmúltban érdekes ötlettel kereste fel a karcagi önkormányzatot: a négyes számú fő közlekedési útvonal szomszédságában, a karcagi laktanya mögötti területen hagyományőrző központot szeretne létrehozni Turulháza néven. Az ötletgazda, aki kínai tolmács (is)- Mit kell tudnunkKun Péterről?- A debreceni Tóth Árpád Gimnázium diákja vagyok, most fogok érettségizni.- Félsz?- Talán a matektól. A történelmet imádom, a magyart megtanulom, de nem félek a kínai nyelvtől sem.- A kínai nyelvtől?- Igen. Abból is érettségizek most, utána pedig az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemre akarok menni kínai-mongol szakra, de másodikban (a megfelelő nyelvvizsgák után) leadnám ezt a két nyelvet és a néprajzot, valamint a török nyelvet akarom felvenni.- Debrecenben tanítják a kínait és a mongolt?- Nem. Én Miskolcra jártam kínaiul tanulni, hetente egy napot töltöttem ott, szerencsére elengedtek a gimiből. Az ott működő alternatív bölcsészegyetemen próbáltam elsajátítani a kínai nyelvet.- Sikerült?- Eléggé. Sokszor előfordul, hogy megáll egy rendőrautó a gimi előtt, felrohan egy rendőr, benyit az osztályba és szól, hogy induljak, mert tolmácsolni kell. Megyek, legalább gyakorlom a nyelvet, még fizetnek is, ráadásul nem kell ott ülnöm a suliban.- Beszélsz mongolul is?- Igen. Jártam Mongóliában lovakat és jurtákat nézni, elég jól boldogultam a mongol tudásommal. Tanultam még ótörökül is, no meg oroszul és angolul, a gimnáziumban. Angolból megvan a középfokú nyelvvizsgám, oroszból nincs, de néhány hetes tanulással azt is meg tudnám szerezni.- Honnan ez a vonzódás a keleti kultúrák iránt?- Édesapám, Kun János, előadó- művész. Szinte azzal egy időben. ahogy megtanultam járni, már vitt magával az olvasótáborokba, ide- oda. Nagyon sok íróval, költővel, énekessel, versmondóval, tudósokkal, művészekkel találkoztam kiskorom óta, s ezek a találkozások igen nagy hatással voltak rám. Az ősi magyar kultúra és a keleti kultúrák felé irányították a figyelmemet. ✓ Es felment a miniszterhez- Miért éppen a karcagi pusztára álmodtad Turulházát?- A mi családunk tiszaroffi származású, sokszor megyünk haza ma is, sok időt töltöttem ott, a Nagykunság szélén. Karcagot én mindig nagyon szerettem. Itt még Beszélgetés Kun Péterrel olyan ősi dolgok élnek, hogy a legtöbb ember nem is sefti! Jártam Gunda professzornál, s 6 is megerősített ebben. Turulházán mi nem a Hortobágyon elrontott túl- csicsázott, úgynevezett hagyományokat akarjuk éltetni, hanem a romlatlan, ősi hagyományokat. Egyébként én is szeretnék mielőbb Karcagra költözni, mert itt együtt van a város és a puszta. Tehát minden.- Érettségi előtt állsz, mégis Turulháza ügyeit intézed.- Ez most rettenetesen fontos. Kitaláltam ezt a hagyományőrző központot, aztán elindultam, hogy megvalósítsam. Elmentem Karcagra, az önkormányzathoz, elmondtam a tervemet és a segítségüket kértem. Meg is kaptam. Sokszor voltam Budapesten, alapítványok vezetőivel, miniszterekkel tárgyaltam Turulházáról. Mindenhol segítettek.- Édesapád vitt el például a miniszterekhez?- Nem. Arra sem volt kapható, hogy kocsival felvigyen. Egyedül intéztem a dolgaimat. Én akartam összehozni.- Fontos a múlt?- Nagyon. Nemzeti múltunk, történelmünk ismerete nélkül nem épülhet semmilyen jövő. Az elmúlt évtizedek szellemi inkubátorában felnőtt nemzedék hiányos, sokszor hamis történelmi tudatot örökölt. Önazonosság híján pedig elsatnyul az egyén, s elsorvad a nemzet is. Ezért is kell nemzeti múltunk felé fordulnunk. A múlt egy nemzet, egy nép felbecsülhetetlen értékű kincsesháza, s ha egy nemzetet a múltjából kisemmiz- nek, az képtelen a jövőépítésre. A mai Magyarországon a nemzeti bűntudat helyett igazán érzékeny nemzeti és történelmi tudatra van szükség. A magyarság jövője olyan lesz, amilyenné mi formáljuk. Európaiak is csak úgy lehetünk, ha nem felejtjük el nemzeti hagyományainkat, s ha kitartóan ápoljuk népi kultúránkat.- Ezt a célt szolgálja majd Turulháza, igaz?- Igen. A Turulháza Alapítvány célja a magyarság egészének együttes szellemi örökségét képező néprajzi, tudományos, környezeti értékek megőrzése és továbbadása úgy Magyarországon, mint külföldön. Lovas íjászat, távlovaglás, expedíciók- Mit kínál majd ez a hagyományőrző központ?- A Nagykunságban az ősi magyar pásztoréletnek számtalan egyáltalán nem ismert, vagy alig ismert reliktuma él. Ezen a jól körülhatárolt, könnyen megközelíthető területen (ahol a szikes talaj kifejezetten alkalmas a szilaj állattartásra) egyrészt megkíséreljük visszaállítani az ősi rideg állattartást, másrészt kiegészítjük azt egy hagyományőrző, értékmentő, az ősi népi mesterségeket és foglalkozásokat, szokásokat felmutató tevékenységgel. Mindezt ugyanúgy kínáljuk a magyarországi magyaroknak, mint a határainkon kívüli, nemzeti kisebbségi sorban vagy emigrációban élő magyarok számára. Lesznek kulturális, tudományos, művészeti összejövetelek, ifjúsági táborok, kézműves tanfolyamok. Rendezünk fesztiválokat is. Alapvető céljaink között szerepel a lovaskultúra és lovassport fejlesztése és minél szélesebb körben való megismertetése. Fontosnak tartjuk, hogy a rendezvények, táborok és tanfolyamok minden érdeklődő számára elérhetők legyenek. Turulháza egyébként nyitott lesz a turisták számára is. Mi lesz Turulháza? Amolyan sajátok múzeum?- Nem, bár idővel szeretnénk itt egy múzeumot is létesíteni, s abban bemutatni a magyarság eredetét és kultúráját. De Turulháza egy olyan élő hely lesz, ahol bárki meríthet népi, nemzeti hagyományaink tárházából. Turulháza szellemi központ lesz, ahonnan például expedíciók indulnak kelet felé, a magyarok, a kunok és a rokon népek nyomait kutatva. Fiatalok laknak majd Turulházán nyaranta, s háromhetes turnusokban élnek együtt az ősi magyar kultúrával. Jurtákban alszanak, gondozzák az állatokat, megtanulnak lovagolni, megismerkednek néhány mesterséggel, népdalokkal, néptánccal, népi ételekkel, gyakorolhatják az íjászatot és még sok érdekes dolgot.- Milyen állatok lesznek Turulházán?- A régi magyar állatok. Értékes lóállomány található Karcagon. Ebből, no meg az Erdélyből hozott parlagi lovakból és a mongol lovakból megkíséreljük rekonstruálni honfoglaló őseink lovát. Ezeken a legelőkön régi magyar pásztor- kutyák terelgetik majd a rackanyájat és a szürkemarhákat. Versenyeket rendezünk majd például lovas íjászatból, távlovaglásból Ópusztaszer és Karcag között.- A vállalkozók kapnak-e valamilyen szerepet Turulházán?- Igen. Turistákat is fogadunk, az ehhez szüksges kiszolgálóegységeket vállalkozók hozzák létre, s ők üzemeltetik. De csak az alapítványunk céljaival összhangban lévő vállalkozásokat támogatjuk, a Turulháza erkölcsi hitelét romboló vállalkozásokat nem.- Lesz érdeklődő?- Biztos vagyok benne, már csak azért is, mert Turulháza programjait be akarjuk illeszteni a világkiállítás országos eseményeinek a sorába.- Vannak támogatók?- Igen. Április 13-án a karcagi városházán megbeszélésre gyűltek ősze az első támogatók, akik között ott van a Postabank, a Lakitelek Alapítvány és a karcagi ön- kormányzat is. A közeli napokban jegyzik be a Turulháza Alapítványt, s utána elkezdjük a munkát a karcagi pusztán.- Mikor nyitja meg a kapuit Turulháza?- 1993. augusztus 20-án, ünnepélyes keretek között. A nyitóünnepségre meghívjuk a magyarországi tájegységek, megyék küldöttségeit, és várjuk a határainkon kívüli kisebbségi magyarság képviselőit Kárpátaljáról, Csíkból éppúgy, mint a Vajdaságból vagy a Csallóközből. Reméljük, sok vendégünk lesz a nyugat-európai és a tengerentúli magyarok közül is. Az államalapítás évfordulójának tiszteletére minden évben, minden augusztus 20-án ehhez hasonló nagy rendezvényt, találkozót tervezünk. Turulháza az össz- magyarságé lesz. Az a célunk, hogy az 1996-os világkiállításra és a honfoglalás 1100-dik évfordulójára Turulháza már egy olyan jól működő létesítményegyüttes legyen, amely a kapcsolódó vállalkozási tevékenységekkel kiegészülve egyike lehet a vonzó vidéki programoknak. Úgy legyen! Addig már csak olyan apró akadályokat kell sikerrel venni, amilyen az érettségi vagy az egyetemi felvételi. De ahogy Kun Petit elnézem, ő nem ismer akadályt. Körmendi Lajos Pereskedők vagyunk-e? - Miért húzódnak egyes ügyek? - Mi történt, történik a korábbi politikai ítéletekkel? Nánási Illéssel, a megyei bíróság új elnökével Dr. Nánási Illés - aki Kisújszálláson született - még fiatal ember, elvégre alig haladta túl a negyvenegy évet, és máris jelentős tisztséget tölt be, hiszen ő a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Bíróság elnöke. Ráadásul úgy tudjuk, hogy a kinevezése körül semmiféle ösz- szeütközés nem történt: magyarul fogalmazva, az igazságügyi miniszter és a helyi bírói testület többségének az álláspontja az ő személyében megegyezett. Valóban így volt?- Igen, hiszen a 60 bírói szavazatból 41 igent, 12 nemet kaptam, míg a többiek nem kívántak nyilatkozni.- Lesznek-e változások a testület életében?- Mindenképpen, bár ezek nem csak a mi megyénkre jellemzőek. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az elnökön kívül három elnökhelyettes is tevékenykedett. Most csak egy helyettes lesz, és három úgynevezett kollégiumvezető. Ők hárman a büntető , a polgári és a gazdasági kollégiumnak szigorúan csak a szakmai irányítását végzik. Azután az is módosulás, hogy a megyei elnöki, elnök- helyettesi, sőt a városi bíróságok elnöki tisztségei is pályázatok útján nyerhetők el. Míg azonban a megyei tisztségeknél a miniszter dönt, a városiak esetében a kollégák szakmai véleményének a figyelembevételével ez a jog az enyém.- Pereskedő emberek vagyunk jászok, kunok, egyszóval Szolnok megyeiek? Beszélgetés dr.- A mi megyénk sem különbözik alapvetően a többitől. Az azért sokszor tapasztalható, hogy egymással szemben talán toleránsab- bak, elnézőbbek is lehetnénk. Mivel ez ma még olykor hiányzik, esetenként, ha vita kerekedik a véleménykülönbségekből, inkább bízunk egy kívülálló testület állás- foglalásában. Pedig sokszor jó szóval meg lehetne egyezni még a bírói döntés előtt: legyen szó örökösödési eljárásról, vagy arról, hogy válás után kinél maradjon a gyerek.- Hallhatnánk a peres ügyek éves mennyiségéről?- Sajnálatos, hogy inkább emelkednek, mint fogynak. így tavaly . a megyénkben 5 ezer 300 polgári peres, 4 ezer 900 büntetőperes és 705 gazdasági peres ügy volt. Sőt a felsoroltakon kívül 6 ezer 90 olyan eset is, amikor a bíráknak az iratok alapján kellett dönteni, ami bizony nem mindig egyszerű. Ha öszeadja, kiderül, jóval több, mint 15 ezer esetről van szó, amelyek mögött mindig, minden esetben emberek, emberi sorsok húzódnak.- És van rájuk ...- Van rájuk a megyében összesen 62 bíró. Szolnokon, meg azokon a helyeken, ahol városi bíróságok tevékenykednek. Egyébként a bírói helyeink száma 67.- Ebből következik, hogy népszerűtlen ez a szakma.- Korábban az volt, mert hogy árnyaltan fejezzem ki magam, máshol jobban megtalálták számításukat a szakemberek. Nem beszélve arról, hogy aki a bíró, annak semmiféle mellékkeresete, másodállása nem lehet, kivéve a szakmai, tudományos jellegű munkát. Szerencsére azóta javult a helyzet, és tapasztaljuk: egyre többen vállalják, választják ezt a hivatást.- A bíróságokra sokszor mondják azt a nem éppen dicsérő jelzőt, hogy egyes tárgyalL ügyek úgy nyúlnak, akár a rétestészta.- Ennek az egyik oka az lehet, amelyet korábban említettem. Nevezetesen ennek a 62 személynek rengeteg a munkája. Visszautalható ez arra is, hogy a megyénkbeli testületekben az utóbbi években jelentős volt a mozgás, a változás: sokan távoztak, mások érkeztek helyettük, nem kevesen pedig nyugdíjba kerültek. Mégis azt vallom, hogy az ügyek döntő többsége egy év alatt, vagy jóval korábban befejeződik. Kivéve egyes örökösödési, tulajdonjogot elbíráló eljárásokat, ahol a felek, rokonok képtelenek egymással zöld ágra jutni. Ráadásul ezen tárgyalások többségéhez szakértő, szakértők is szükségesek.- Azért ne kerüljük meg a tyúkpereket. Tudok olyanról, hogy a kárérték ötezer körüli, a perköltség pedig meghaladja az ötvenezret. Mi szükség van erre?- Ezt ne tőlem kérdezze, hanem az érdekelt, érintett felektől. Arra, hogy az efféle ügyekbe beleszólhassak, a megyei elnöki hatáskör nem terjed ki. Abban igaza van, hogy lépni kellene, dé ez Jogszabályváltozást | igényéi, ami pedig már nem a mi (plapatfínk.,- Mennyire megalapozottak a döntéseik?- Szerencsére tárgyalt ügyeink túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik, és azokat a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyja. Egyes esetekben kis mértékben változtat rajtuk. Az utóbbi időben nagy port, negatív visszhangot, vihart kiváltó döntésünk hál’istennek nem történt.- Kérem tájékoztasson a politikai perekről is!- Az 1945-1963 között történt elítélések közül a megyében 250 ítélet esetében adtunk ki semmisségi igazolást, amelyeket a törvény már rendezett, azaz semmissé nyilvánított. Ez alapján kártérítés is jár.- Általánosságban miért ítélték el ezeket az embereket?- Az ötvenes évek derekáig legtöbbször a közellátás veszélyeztetéséért, 1956 körül, után pedig a népi demokrácia elleni izgatásért. Ebbe a fogalomba azután sok minden belefért.- Igen ám, de a politikai perek nem fejeződtek be 1963-mal.- Valóban, hiszen egyes esetekben előfordultak 1989-ig. Ezeknél azonban már nem a törvény mondja ki a semmisséget, hanem az érintett bíróságoknak kell felülvizsgálniuk korábbi döntéseiket.- Ezt ki kérheti?- Bárki, akit érint, és úgy érzi, hogy őt politikai okok miatt ítélték el. Mégpedig ott, ahol annak idején a per folyt. Ha időközben például azon a településen megszűnt a bíróság, a jogutódnál. Például a kunhegyesiek Karcagon, a török- szentmiklósiak pedig Szolnokon.- A közvélemény olykor bosz- szankodik a büntetési tételek enyhesége ellen. Magyarán mondva, egy-egy nagy felháborodást kiváltó esetben kevésnek ítéli a letöltendő időt.- A válasz bonyolultabb, összetettebb, és azzal kezdem, hogy sajnos való igaz: egyre több a bűncselekmény. Főleg a vagyon és az élet elleni, azután a rablás. Na már most, legyen szó bárkiről, mi csak az érvényben lévő jogszabályok szerint dönthetünk a büntetés kiszabásáról. Abban bizonyosan igaza lehet a felvetőknek, hogy ennek a gyakorlatnak talán jobban kellene igazodni a fent említett sajnálatos társadalmi jelenséghez. De ennek megvalósítása a törvényalkotók és az alkalmazók közös munkája lehet csak.- Ön szerint melyek a jó bírák ismérvei?- Sorrendiség nélkül: emberi tisztesség, jó szakmai felkészültség, emberismeret, problémaérzékenység, kellő tolerancia.- Rendelkeznek ezekkel jelenleg megyénk bírói?- Nem tudom, milyen feleletet várt tőlem, de az enyém az lesz: szerintem igen. D. Szabó Miklós
