Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

I 4 Megyei körkép 1992. ÁPRILIS 25. Tiszafüred élni akar A Hajó- és Darugyár nem adja fel Amikor a gyár - gyár volt Az egykori ipartelepítés vehe­mens korszakát többféleképpen lehet ma értékelni. Teszem azt, tiszafüredi polgár vagyok, így ma azt mondhatom, hogy soha nem lettünk volna város, ha nincs az ipartelepítés! Tiszafüredi pol­gár vagyok - és pesszimista -, akkor azt mondom, soha nem lett volna Tiszafüred listavezető a munkanélküliségben Jász-Nagy- kun-Szolnok megyeszerte, ha nincs ez az erőszakos ipartelepí­tés. Az igazság megkeresése nem a mi dolgunk, az viszont ténykérdés, hogy a Ganz Danu­bius Hajó- és Darugyár füredi egysége megbukott. Az ezerva- lahány ember az utcára került, és egyesek szerint az ipartelepítő politika Füreden megteremtette a városi önkormányzat ellenzé­két. így is lehet mondani. Aztán lehet tisztelni azt a he­roikus küzdelmet, melyet az alig több mint tucatnyi gyári vezető, alkalmazott, ügyvivő folytat azért, hogy semmi áron ne írják le a magyar gazdaság­ból a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár Rt.-t. Jelenleg Békés István az, aki ügyvezető igazgatóként azon fá­radozik, hogy ne hulljon ki a köz­tudatból az egykor virágzó üzem. A minap telefonált, mond­ja, életjelt kívánnak adni maguk­ról. Ez pedig a következő: elha­tározták, hogy a felszámolás alatt lévő részvénytársaság bázi­sán ipari parkot hoznak létre or­szágos hatókörrel, támogatva ez­zel a kisvállalkozásokat. Úgy találták, hogy ebben az infrastruktúrára éhes világban nem lehet közömbös, hogy nekik közúti, vasúti összeköttetésük van, víz-, csatorna-, elektromos-, telex- és telefonhálózattal ren­delkeznek, üzemcsarnokokat, gyártóeszközöket, kommunális, egészségügyi létesítményeket, portaszolgálatot, őrzést, védel­met tudnak egyik napról a másik­ra biztosítani a vállalkozóknak. Valóban, mindez nem kis dolog. Sőt, ha hozzátesszük, hogy igény szerint titkárnőket, tolmácsokat, fordítókat, gépírókat, adótaná­csadókat, számviteli szakem­bereket is hozzá tudnak csatla­koztatni a rendszerhez, a dolog mindenképp vonzónak tűnik. Hi­szen egy nulláról induló vállal­kozó pénzét zömében ezek a költségek emésztik fel, így mire odaér, hogy megvalósítsa ere­dendő szándékát, nincs mihez nyúlnia. Persze rendelkezésre áll valamennyi épület, ott vannak a gépek, és mintegy nyolcszáz jól kiképzett munkás. Nincs más hátra, mint az, hogy megjelenje­nek a vállalkozók. A dolog már így is nyerő lehet, ám ha a térség nem termel ki annyi tettrekész szellemi erőt, ami benépesítené a gyár 84 ezer négyzetméteres területét, akkor várni kell. Hogy mire? Hát leg­előbb is a Top Vision hongkon­gi-magyar vegyes vállalat akció­jára, amely a kunmadarasi repü­lőtéren kíván széles hatókörű bá­zist létesíteni. És itt már helyet igényeltek maguknak a tiszafü­rediek, mint légijármű-javítók, és nem kaptak elutasító választ! Volt egy cég, amely virágzott, aztán elhervadt, végül úgy tűnt, kiszárad. Most újraélesztik tett­rekész gazdálkodók. Kívánjuk, legyen sikerük!-pb­Sietős léptek közeledtek a kert felől, kopogtak az ajtón:- Nyisd ki Zsóka, én vagyok - szóltak be, Borsos felismerte Keresztes hangját.- Menj el innen!- Nem megyek. Akarod, hogy betörjem az ajtót vagy kihívjam a rendőrséget, hogy betörés történt?! Az asszony elfordította a kulcsot, Keresztes belesett a nappaliba:- Bocsánat, hogy zavarok. Azt hittem, hogy valami bajod történt, azért jöttem ki. Nem képzeltem, hogy ide hordod a fiúdat. Borsos nem tudta, mit kell tennie, mikor Keresztes elindult feléjük, fel akart ugrani, hogy verekedés esetén állva fogadja, de Zsóka visszafogta. Az asszony arca megkeményedett.- Ez az én házam, azt csinálok benne, amit akarok. Takarodj innen.- Nem megyek.- Az apám emlékére esküszöm, hogy börtönbe juttatlak. Tudok annyit rólad, hogy ott fogsz megrohadni. Bár alig emelte fel a hangját, Keresztes megtorpant, farkasszemet nézett Zsókával, aztán hirtelen sarkonfordult és kisietett a házból. Borsos szinte bénultan ült a kanapén, nyomasztotta a tudat, hogy ő erőszakolta ki a ma esti találkozót, félt, hogy az asszony őt okolja majd a botrányért, de Zsóka nyugodt arccal tért vissza hozzá:- Biztos, hogy valamelyik kint lakó szomszéd hívta fel, meglátták a fényt az ablakunkban.- Ne haragudj, nagyon sajnálom.- Ennek egyszer meg kellett történnie, és talán jobb is, hogy így alakult. Sajnos, még most sem fog kiköltözni a házból - megsimogatta a fiú arcát. - Ha van valaki, akinek baja lehet ebből, az te vagy. Hozzám nem mer nyúlni, ezért rajtad fog bosszút állni.- Mit csináljak?- Itt Mezőszegen mindenhová elér a keze, emlékezz rá: egy szavába került, hogy te ott maradhass az iskolában. Még azt is el tudja intézni, hogy a nyakadba varrjon valamilyen bűncselekményt, ha nem talál semmit, majd kiprovokálja. A rendőrség mindig örül, ha egy ügyet készen kap, egy éved is rámehet, amíg tisztázni tudod magad, ha egyáltalán sikerül. Köt valami téged Mezőszeghez?-Te.- Édes vagy. És rajtam kívül?- Semmi.- Meg tudnál élni máshol?- Mondtam neked, hogy fel akarok menni Pestre, már kaptam is levelet állásügyben.- Menj el, ha lehet, még ezen a héten. Pesten már nem tehet veled semmit. Kell pénz vagy valami más segítség? 72 A mezsgyehatár még vitatott Falugyűlés Berekfürdőn Este hat óra. Az iskola két termét összenyitották: középre került az előadói asztal, mellé kiakasztva egy térkép. Lassan gyűlik a nép, és mindenkinek akad valamilyen r . észrevétele, megjegyzése.- Jöttmentek vagyunk, előre ül­tünk, pedig hátul lenne a helyünk! - így az egyik galambősz asszony.- Ne beszéjj mán ilyet, fizeted az egyik változat a karcagiaké, amely szerint ezen a részen a berekfürdői határ a belterületi szélső utcáktól néhány száz méterre lenne, ugyan- 1 akkor hosszanti irányban nyolc - ■ kilénc kilométerig nyúlna. A bere- kiek azt mondják: ez nem jó, és a község nyugati oldalán kijjebb kellene tolni a határokat, ugyanak­kor az ellenkező oldalon nem len­betűit betartja, bár olyan javaslatot a berekiek nem tudtak tenni, amit a nagykun település illetékesei el­fogadtak volna. Pedig a föld itt is kellene, hangoztatták, mert Berek­fürdő sorsa alakuljon bárhogy is, aligha lesz ipari község. Bonyolít­ja a helyzetet, hogy a részönkor­mányzat úgymond hivatalos meg­szüntetése óta nincsen olyan testü­Hajdú doktor mutatja a térképen a két javasolt - elképzelt mezsgyehatárt Fotók: M.J. adót Karcagnak vagy nem? - kér­dezi a szomszédja, mire fejbólintás a válasz. Néhányan a nyitva ma­radt ajtó előtt ácsorognak, míg má­sok a rendezvény előtti utolsó ci­garettájukat szívják. Dr.Hajdú Lajos - aki máskülön­ben Berekfürdőben él, dolgozik - mint a városi önkormányzat tagja is, köszönti a megjelenteket, akik vették a fáradságot, hogy erre az estére szót váltsanak egymással a település jövőjéről. Az orvos-elő­adó röviden szólt arról, hogy ta­valy szeptember 8-án a népszava­zás döntése értelmében Berekfür­dő „leválik” Karcagtól, és önálló község lesz. Igen ám, de itt nem egykoron ilyen-olyan fondorlattal, erőszakkal összecsatolt települé­sek szétválásáról van szó, hanem arról, hogy új közigazgatási hatá­rokat kell kijelölni, ha úgy tetszik találni, és többek között ez is a vita tárgyát képezi. Nem beszélve a va­gyonmegosztásról. Korábban a városi önkormányzat létrehozott egy úgynevezett előkészítő bizott­ságot, amelyben három karcagi és két berekfürdői személy kapott he­lyet. November végéig úgy tűnt, van remény a gyors megegyezés­re, bár mindig vita volt arról, hol húzódjon Berekfürdő nyugati mezsgyehatára. Beleessenek-e eb­be az ivóvizet adó kutak, vagy azok maradjanak karcagi tulajdon­ban? Mindebből kiderül, hogy eb­ben a kérdésben két eltérő véle­mény ütközik egymással. Az ne nyolc kilométeres külterület, hanem annál kisebb. Az álláspon­tok közelítése érdekében volt itt már ki tudja hány egyeztető meg­beszélés, tárgyalás, miközben olyan jellegű fordulat kövekezett be, hogy a karcagi önkormányzat a közelmúltban megszüntette a be­rekfürdői részönkormányzatot. Igaz, korábban ugyanez a testület hozta létre, azért, hogy a fürdőhe­lyen élőknek is legyen érdekkép­viselete. Mindebből következik a kérdés: most akkor mi a feladata, kit is képvisel az akkori tizenki­lenc ember, akik közül tizenöt ma is itt él, lakik. Szóval nincs meg­egyezés a két települést elválasztó barázda meg a vagyonmegosztás kérdésében. Pedig mindkettő fon­tos, mivel évtizedekre, emberöl­tőkre meghatározza Berekfürdő helyzetét. Ezt követően tizenötnél is több felszólaló nyilvánított véleményt. Szinte kivétel nélkül hiányolták, hogy Karcag város vezetői, a kép­viselő-testület közül egyetlen em­ber sem jelent meg, holott Hajdú doktor meghívta őket a falugyűlés­re. Meghallgatni a berekiek érveit, és akár elfogadni, akár vitába szállni velük. Az egyik felszólaló arról beszélt, hogy a karcagi határ országosan is a legnagyobbak kö­zé tartozik - állítólag hatodik -, és most mégis késhegyre menő vita alakult ki a mezsgyével kapcsolat­ban. Páran azt ecsetelték, hogy a városháza végül is a törvény írott let, amelyik Berekfürdő érdekeit képviselné. Végül is a falugyűlés úgy foglalt állást, hogy a volt részönkormány­zat 15 tagját eggyel még növeli és ezen közösséget, ha úgy tetszik vá­lasztott embereket, megbízza az itt élők érdekeinek bármilyen szintű, további képviseletével. Megtud­tuk azt is, hogy a szétválás ma még függőben lévő, vitás kérdései a Belügyminisztérium illetékesei előtt vannak és előreláthatóan má­jusban várható róluk döntés. Hogy ezek után hol húzódik a karcagi­berekfürdői határ, miképpen ala­kul az új község élete, jövője, minderre a későbbiekben is visz- szatérünk. A beszámolóval kapcsolatban hiányérzete van a toliforgatónak, mivel jó lett volna hallani, közre­adni ezen cikkben a karcagi véle­ményeket is a falugyűlés két órája során. De hát a városból senki nem tartotta megjelenésre érdemesnek ezt a berekfürdői erőfeszítést. Pe­dig ezekben a napokban, hetekben a fürdőfalu, vagy nevezzük köz­ségnek, még Karcaghoz tartozik. Onnan biztosítják az intézmények zavartalan mindennapjait, tevé­kenységét. Ezért illett volna vala­kinek, valakiknek eljönni erre tfz összejövetelre a városból is - mon­dották. Annak ellenére, hogy tör­ténetesen nagypénteket mutatott a kalendárium . . . D.Szabó Miklós Gépbemutató Fegyverneken. Mezőgazdasági eszköz- és gépbemutató látható vasárnap estig Fegyverneken, az RTM Kft. telephelyén (ÁFOR benzinkút mellett.) Csupán néhány a kiállítók közül: láthatók a Mezőgép különböző betakarító adapterei, fűkaszái, szárzúzói, a Hermes új és használt traktorai, munkagépei, lesz vetőmag-bemutató és -vásár, valamint még sok-sok érdekesség. Fotó: Mészáros ’a

Next

/
Oldalképek
Tartalom