Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-03 / 80. szám
1992. ÁPRILIS 3. Hazai körkép 3 A mozgáskorlátozottak VI. nemzetközi fotó- és színesdia-pályázatával egy időben Szolnokon, a Galéria emeleti részén Tóth István, Cegléden élő fotóművésznek kiállítása nyílt. Képünkön Tóth István és Tabák Lajos fotóművészek a kiállításon. - nzs Még mindig a tbc-s esetekről A konyha vezetőjének kell ellenőrizni a dolgozókat Békéscsabán Kisebbségi konferencia Göncz Árpád köztársasági elnök nyitja meg ma Békéscsabán, a Körös Szállóban a Kisebbségi autonómia és állam című háromnapos tanácskozást, amelyen a hazai nemzetiségi szakértőkön kívül a szlovákiai, kárpátaljai, romániai, vajdasági, szlovéniai és horvátországi magyar szervezetek képviselői vesznek részt. A kisebbségi kerekasztal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológiai tanszéke és a parlamenti Fidesz-frakció által közösen szervezett konferencián a várhatóan mintegy hetven résztvevő a kisebbségek jogi helyzetéről és törekvéseiről, a kisebbségek alkotmányos helyzetéről - az alkotmányozásról, a képviseletről, a pártokról s a végrehajtás intézményeiről - tanácskozik. A kisebbségi autonómia intézményeiről - a személyi, területi elvű önkormányzatról, a kulturális, adminisztratív és politikai autonómiáról - az oktatási intézmények rendszeréről és az egyesületekről is elmondják véleményüket. A kisebbségvédelem nemzetközi garanciáiról, a két- és többoldalú szerződésekről, az anyaország felelősségéről, a hazai és a határon túli kisebbségek együttműködési lehetőségeiről szintén szó lesz a konferencián. Az elmúlt hetekben nagy port kavart, két tbc-s megbetegedésről írt újságcikkekkel kapcsolatban fölhívta szerkesztőségünket a Ságvári Körúti Általános Iskola konyhájának vezetője. Felháborodásának több oka is volt. Elmondta, hogy lassan már úgy rögződik a köztudatban, hogy a konyha tbc-s fertőzések kiindulópontja, holott ez nem igaz. Hiszen a konyhából a Konstantin úti iskolába szállítanak ételt, de a Kodályba nem, tehát az ott tapasztalt tbc-s megbetegedés a Ságvári körúti iskola konyhájában észlelt megbetegedéstől független. A Kodály iskolában nem konyhai dolgozó, hanem pedagógus kapta meg a betegséget, aki, sajnos, meg is halt. Kifogásolta azt is, hogy egyik cikkünkben a szakember azt nyilatkozta, hogy a konyhai dolgozóknak kétévente tüdőszűrésre kell mennie. Az érvényben lévő szabályozás szerint - amelyről a konyha vezetője is tud - a munkába álláskor kell ezt ellenőrizni, és abban az esetben, ha a dolgozó 30 napnál többet van távol a munkahelyétől. Egyébként is: a konyhai dolgozókat nem hívják be tüdőszűrésre. Szóvá tette azt is, hogy a tbc-s konyhai dolgozó a létminimum alatti fizetést kapott, amelyből nem lehet úgy élni, hogy az ember elkerülje a betegségeket. Az információknak utánajártunk. Megkérdeztük ismét a szakembereket, és a következő derült ki. Az egészségügyi könyvet - amely tartalmazza az alkalmassági és a bőrgyógyászati vizsgálatot, a tüdőszűrést, a székletminta eredményét - felvételnél kell kérni a konyhai dolgozótól. Ezt azonban fel kell újítani, ha a dolgozó 30 napnál többet hiányzik a munkahelyéről, ha ismeretlen eredetű lázas megbetegedése volt, ha ő vagy családtagja fertőző betegségben szenved, vagy a munkahelyen fertőző betegség volt. A konyhai dolgozók tüdőszűrése a lakossági szűrés keretében történik. Tehát évente vagy kétévente kell elmenni, úgy, mint más állampolgárnak. A konyha vezetőjének viszont kötelessége ellenőrizni, hogy a dolgozók részt vettek-e tüdőszűrésen! Itt megjegyezzük, hogy a Ságvári körúti iskola konyhájának dolgozói részt vettek a tüdőszűrésen, tehát nem ez volt a betegség oka. A Tüdőgondozó Intézet egyébként az 1990-es lakosság- nyilvántartás alapján küldi ki a tüdőszűrésre szóló meghívókat. Ebből a körből elköltözés vagy új beköltözés miatt maradnak ki lakosok, bár remélik, hogy a számítógépes nyilvántartásra való áttérés segít ezen a problémán. Az viszont tény, és a tüdőgyógyászok valamennyien ezen a véleményen vannak, hogy a tbc szociális betegség, a legveszélyeztetettebb a létminimum alatt vagy annak közelében élő réteg. JÓK KOZOTT A LEGJOBB A PÁRIZS - FOKVÁROS RALLYE ELSŐ HÁROM HELYÉN: ÉRTÉKESÍTÉS, MÁRKASZERVIZ, LÍZING MITSUBISHI JL Azonnali szállítással, raktárról kínáljuk a Mitsubishi haszongépjárművek 6 alaptípusának 27 változatát 3 év vagy 100 000 km teljes műszaki és 6 év korrózió elleni garanciával. Címünk: DUNA INTERSERVICE 1037 Budapest, Zay u. 24. Tel.: 188-9175 Tel./Fax: 188-9176 DUNA INTERSERVICE Magyar műsor - műholdról ■I j ■{'. rí ,i >? ír •; • il 'i A Magyar Műsorszóró Vállalat (MMV) első műholdas adáskísérleteihez élő műsorok sugárzására az Eutelsat II-F3- jelű műhold 39. csatornájáról megkapta az engedélyt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól - tájékoztatta az MTI-t Nagy Albert, az MMV Kereskedelmi és Közönségkapcsolati Osztályának vezetője. A kísérletek március 16-án kezdődtek, és a korábbi sugárzási engedély csak mérő és azonosító programokra vonatkozott. Az MMV felkért 16, sugárzási engedéllyel rendelkező stúdiót 10-15 perces programok elkészítésére. A vállalat politikamentes, elsősorban kulturális műsorokra gondolt, de teljes egészében a stúdiók döntik el műsoruk témáját. Nagy Albert reményét fejezte ki, hogy április 3-án elkezdhetik a sugárzást. Az adáskísérletek az egész országban foghatóak, de a már beállított parabolaantennákat át kell az Eutelsat műholdra állítani. Mivel ez szakértelmet igényel, ezért ezek, az április 15-éig tartó kísérletek, még nem a nagyközönséghez szólnak - bár ők is foghatják -, hanem elsősorban az MMV tájékoztatását szolgálják, A háztartások paraboláanten- nái most az Astra műhold csatornáit fogják. Ha mindkét műhold programjait kívánják majd nézni, az 2-3 ezer forintos pótberuházást jelenthet majd a parabolaantenna-tulajdonosok számára. (MTI) LÁTLELET A silányság védtelenné tesz Az egyes ember törékeny tisztessége keveset ér ott, ahol elvakult indulatok törnek felszínre, s ahol a társadalom csoportjai a túlélésre koncentrálnak. Közben sejtelmük sincs arról, hogy egzisztenciájuk roncsaiba kapaszkodva (vagy éppen attól elrugaszkodva), miképpen élik meg a válságból való kilábalás jövő idejét. Egyáltalán megélik-e majd? Nem önáltatás-e olyan dolgokba kapaszkodni, melyeknek az érvényessége egyik napról a másikra eltűnhet? Szívszorító látni, mennyire idegen erők által kijelölt kényszerpályán mozog az állampolgárok többsége. Megannyi hitegetés, s megannyi valóra váltatlan ígéret között élünk. S aki még bízik valamiben, aligha kerülheti el a csalódást. Mert feltartóztathatatlanul silányul körülöttünk minden; eszmék és értékek, emberi kapcsolatok és társadalmi javak. Csak a hangzatos szólamok nem változnak, melyek újra és újra a szebb jövő illuzórikus képét idézik fel. A hatalom védte bensőség sáncai mögül politikusok nyilatkoznak magabiztosan, s ha olykor türelmetlenné is válnak, mindig találnak felmentő indokokat. Alig hangzik el például valamely törvénytervezet alkotmány- bírósági ítélete, máris ellentámadásba lendülnek. Rendjén való is lenne mindez, ha legalább halvány reménye körvonalazódna annak, hogy az egyre elviselhetetlenebb szociális körülmények rövid távon mérséklődnek. Ha jórészt nem a bűnbakképzésben merülne ki a kormányzati hatalom szereplőinek tevékenysége. Vagy nem a számonkérésben. Mert az utóbbi némiéppen hasonlatos a küldetéstudattal. Aki ma számon kér, az - a dolgok morális logikájánál fogva - tiszta ember, s látszólag az erkölcsi fölény nevében joga van megítélni másokat. Ám ez a logika visszahat minden hasonló helyzetre. Akit ma kineveznek, az tiszta ember, s akit ma felkérnek, az nem lehet silány. Csupán az sikkad el ebben a gondolkodásban, hogy az állampolgárok többsége nem így látja. Sokkal inkább az új nómenklatúra kiépülését érzékeli, melyen igazából már felháborodni sem képes. Az államszocializmusban is hozzászokott ehhez, mint ahogyan azt is megadóan szemléli, hogy a közéleti szerepvállalás különböző formái a fennálló hatalom szempontjából válnak értékessé vagy értéktelenné. Holott egyetlen hatalom sem birtokolhatja az igazságot, s nem határozhatja meg, hogy ki milyen politikai, erkölcsi, vallási elveket kövessen. Mert ennek előírása szellemi silányságra vall, melyet nemcsak azok érzékelnek, akik egyre lejjebb és lejjebb süllyednek, hanem azok is, akik az önzés, a gyűlölködés, a politikai hisztéria elhatalmasodásától féltik a társadalmat. Kerékgyártó T. István A félelem kapuja Be akarta bizonyítani magának, hogy a szerkesztő tévedett, mikor lebecsülte őt. A hálóból áthozta a sporttáskáját, melyben kéziratait és olvasmányait őrizte, kirakodott az asztalra. Megpróbálta egy idegen szemével nézni az írásait: minden versét jelentéktelennek, sőt elviselhetetlenül rossznak találta. Újra feltámadt benne a hányingerhez hasonló feszültség, képtelen lett volna ülve maradni. Visszapakolt a sporttáskába, felvette vastag dzsekijét, és elindult, a kapuban megállt egy pillanatra: egy doboz gyufát kért a portástól. Kint Borsos fürkészve körülnézett, mintegy megfelelő helyet keresve. Megkerülte a főépületet, és a téglákkal kirakott keskeny úton hátrament a sportudvarba - néhány tornaszer, betonból öntött pingpongasztal állt itt. Melegebb őszi estéken gyakran kijöttek ide a kollégisták, most a bontatlan csendben csak a faágak hegyén összegyűlő páracseppek toccsanása hallatszott. Az utcáról bevilágító ostorlámpa fényében a vastag avar alatt megkereste a földbe ásott, körben Terméskővel kirakott szalonnasütőt. BoesqS előszóra könyveket és a folyóiratokatégejtte éj, úgy érezte, miattuk siklott ki az életé, mért a bennük látott példák nyomán indult el. Elégedett arccal figyelte, hogy a tűz mintha lapozna bennük, úgy harapódzik a láng tovább oldalról oldalra, és fekete üszöktekercsekké göngyölíti össze a papírokat. A tűz, ahogy erősödött, belekapott a szalonnasütő alján maradt nedves falevelekbe is, csípős füst szállt fel. Közben Borsos elővette a vastag füzeteket, melyekbe a verseit jegyezte fel. Mielőtt a tűzbe dobta volna őket, a lángok fényében még egyszer átfutotta a sorokat, felidéződött benne az az önfeledt lebegéshez hasonló állapot, melyben ezek a versek születtek. Minden írásától nehezen vált meg, fogát csikorgatva bosszút esküdött, bár maga sem tudta ki vagy mi ellen. A vékony füzetlapok pernyéje egyben maradt, némelyikük felszállt és lebegett a lángok fölött, kis fekete gyászkendőhöz hasonlítottak. A sporttáska lassan kiürült, mikor belenyúlt, Borsos már csak egy borítékot talált az alján a Nimród Szálloda emblémájával. Nem emlékezett rá, hogy mit tett bele, felbontotta és az előkerülő lapot a fény felé fordította: a „Díszlépés a Halál előtt" című verse volt, melyet néhány héttel azelőtt írt a szálloda eszpresszójában és Zsókának ajánlott, amiért közbenjárásával megmentette a kicsapatástól. Szinte gépiesen ezt is tűzbe akarta vetni, de az utolsó pillanatban visszafogta a kezét, úgy érezte, hogy ez a vers már nem az övé, az asszonynak tartozik vele, a zsebébe süllyesztette a borítékot. Mikor a tűz hamvadni kezdett, Borsos egy bottal végigkotorta a szalonnasütó alját, nem akarta, hogy egy papírszelet is idegen kézbe jusson, mikor ezzel is végzett, üres tekintettel nézett körül. A közelben a lángoktól felriadt macskák nyávogtak. Nem akart visszatérni a kollégiumba, tudta, hogy hiába is próbálna elaludni, és a tévéterembe sem volt kedve beülni. Üres sporttáskáját elrejtette az egyik betonasztal alá, és elindult a város felé. A karácsony előtti forgalom miatt sok helyen későre kitolták a zárórát, sűrű tömeg hömpölygőit üzletről üzletre. Bár a járókelők elegánsan voltak öltözve, sokan viseltek új irhakabátot, bundát, szőrmesapkát, az utak leálló sávjában 35
