Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-23 / 96. szám
2 Körkép 1992. ÁPRILIS 23. Repülőtérnyi fekély a glóbuszon Falusi turizmus és vendéglátás (Folytatás az 1. oldalról) kötelező feladat a kormány számára. A Falusi-Tanyai Vendég- fogadók Szövetsége azzal a kéréssel, javaslattal fordult a kormányzathoz, hogy nyugati jó példák mintájára (Ausztria, Németország, Franciaország) támogassa a mozgalmat, legalább az épületek felújításának erejéig. Ennek eredményeként: tíz ágyig és 300 ezer forint bruttó bevételig adómentes a falusi vendéglátás. A megyei önkormányzat a hatásköri törvénnyel összhangban támogatja és koordinálja az idegenforgalom helyi kezdeményezéseit. (Folytatás az 1. oldalról) környék megtisztítására várnak, azok a Top Vision hongkongimagyar vegyesvállalat tagjai. Nekik megváltó programjuk van a régió számára. Repülőteret kívánnak itt üzemeltetni, személy- és teherfuvarozásra, aztán élel- miszer-lerakatot, ipari körzetet - adja isten, hogy annyi rossz után végre a békés szándék rajzolja át a táj térképét. Ha az ember már túltette magát a Föld ellen elkövetett köztörvényes bűncselekmény miatti felháborodásán, más élmény hatása alá is kerülhetett. Elámulha- tott például az egyiptomi piramisokhoz mérhető hangárok és bunkerek arányain. Az atomfegyverek tárolására épített vasbeton erődítmények elképesztettek a méreteikkel; volt olyan raktár, melyet három elektromos vezérlésű, egyenként 180 centi vastagságú ajtó védett. És persze az, élő erő, az őrszemélyzet, melyet a süketek és némák századának neveztek. A katonákat háromha- vonként cserélték a Szovjetunióból, és még a laktanyabeli társaikkal sem érintkezhettek. Más kérdés, hogy e három atombiztos ajtón a kivonulás után néhány nappal már bementek egyes helybeliek, és elvittek mindent, ami mozdítható volt... A Szuhoj vadászgépek hangárjait három méter vastagságú vasbeton ajtó őrizte, benn a gépek, a szörnyű terheikkel. Minden gombnyomásra ment, mindent az elektromosságra bíztak. Az utolsó hónapban a laktanyának több mint 167 millió forintra rúgott a villanyszámlája. Becsületükre legyen mondva, hogy tisztességesen kifizették az utolsó fillérig. A monumentalitást alighanem az építők is érezték, mert az egyik bunker beton padozatát archalizáló mintázattal rajzolták körbe. Aki pedig ott bolyongott elveszetten a gigantikus léptékű építmények között, képet kaphatott a birodalom nagyságáról is. Annak a birodalomnak a nagyságáról, amely a saját súlya alatt roppant össze.-PbA lehetőségek, vagy a békés jövő napja? (Folytatás az 1. oldalról) József pártelnök a kormánypolitikával szemben már többször megfogalmazott a nyilvánosság előtt. A szombati tömegdemonstráción - mint azt Guth Sándor megyei titkártól, szóvivőtől megtudtuk - a számítások szerint a megyéből két-háromezer ember vesz részt. Különvonatok haladnak át a nagyobb városokon, ahová pedig autóbuszok szállítják a résztvevőket. A megyei titkár hangsúlyozta: tévedés, hogy szombaton a „Harag napja’ ’ lesz. Ezt a jelzőt az ellenfelek ragasztották a megmozdulásra. A demonstráció békés lesz, és „A lehetőségek napja” elnevezést viseli. A demonstráción egyébként - ahogy elmondta a szóvivő - munkások, bányászok is részt vesznek az ország minden részéből. Az utaztatás költségeit a pártközpont fedezi. A demonstráció szombaton az Országház előtt fejeződik be, egy 20 pontos petíció átadásával. * * * A szombati tömegmegmozdulással egyidőben - és mintegy ellentételezésként a párt Történelmi Tagozata is akciókat fog tartani. Az ország több városában - Szolnokon is - nagygyűléseket szerveztek erre az időpontra „Békés jövő napja” jelzővel. A platform és a 35-ök nevében dr. Mizsei Béla országgyűlési képviselő nyilatkozott szándékaikról.- Nagyon elítélem a tömegdemonstrációt - mondta. - Parlamenti demokráciában ilyennek nincs helye. Torgyán egy éve még új választásokról álmodozott, de kiderült, hogy a nép nem menne el szavazni. így hát egy ilyen demonstrációval akarja a hatalmat átvenni. Az akció ebben a nehéz helyzetben rendkívül kockázatos és semmit nem old meg. A demonstráció a külföld előtt is rontja az ország tekintélyét. Mi, a 35-ök szombaton nagygyűléseken állunk a nép elé - folytatta a képviselő. - Rá akarunk mutatni az események hátterére és megnyugtatjuk az embereket: nem engedjük, hogy felfordulás legyen az országban. BI. Felvételi előtt a főiskolákon PLUSZPONTOKAT ÉR EGY NYELVVIZSGA Rövidesen kemény napok várnak a végzős középiskolásokra. Előbb az érettségin, s aztán az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgán kell bizonyítaniuk. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán először felvételiznek Szolnokon a leendő elsőévesek. Eddig ugyanis az anyaiskolában mérettek meg a jelentkezők. A tagozatra 279-en küldték el továbbtanulási lapjukat az idén. Azok a diákok, akik gimnáziumban jelesen érettségiztek, letették valamilyen nyelvől a középfokú vizsgát, s így 59-60 pontjuk van, felvételi nélkül tanulhatnak tovább a tagozaton. Ugyancsak nem kell felvételi vizsgát tenniük azoknak, akiknek már van egy diplomájuk, s levelező tagozaton szeretnék elvégezni a főiskolát is. Akinek felsőfokú nyelvvizsgája van, csak matematikából kell felvételiznie. Jászberénybe, a Tanítóképző Főiskolára 381-en jelentkeztek az idén. Igaz, a jelentkezők egy része Nagykőrösre, a református tanítóképzőbe pályázik, amely ugyan decembertől már önálló, de a felvételi vizsgát Jászberényben tartják. Jászberénybe 165 leendő elsőévest vesznek fel. Azok a hallgatók, akik valamilyen szintű nyelvvizsgával rendelkeznek, vagy valamilyen tantárgyból kiemelkedő eredményt értek el, plusz pontokat kapnak. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőtúri főiskolai karára 99-en jelentkeztek az idén. A főiskola úgynevezett keretszáma kilencven, de csak azokat veszik fel, akik 65 százalékosnál nagyobb teljesítményt nyújtanak. A nyelvvizsga-bizonyítványt Mezőtúron is „honorálják”. A Külkereskedelmi Főiskola szolnoki tagozatára változatlanul a budapesti anyaintézményben felvételiznek a diákok. A tagozaton egyébként nyolcvan elsőéves kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szeptemberben.-tgSzindbád az űrben Műholdról sugároz a harmadik csatorna A kelet-európai televíziózás történetében minden bizonnyal példátlan kísérletsorozat fejeződött be a napokban: egy hónapon keresztül magyar filmek, televíziós műsorok indultak útnak Budapestről, a Mo- vi stúdiójából az Eutelsat F3 műhold felé, s azon keresztül egész Európa felé. Valóban a kísérletsorozat első két hetében csak egy monoszkóp volt látható Magyarországról, de az technikailag tökéletesen élvezhető képet adott Egyiptomtól Skandináviáig és Madridtól Kijevig. A szervezők két hét után döntötték el, hogy noha az Eutelsat műhold üzemeltetőivel kötött megállapodás szerint a nagyközönség előtt az egész kísérletet titokban kellett tartani, a magyarországi adást irányító szakembereknek meg kell győződniük róla - a műholdas adás megfelelő minőségben továbbítja az igazi televíziós műsorokat és főként a leendő harmadik csatorna „gerincének” szánt magyar filmeket is. így került a magyarfilmművészet első követeként műholdas adásba Huszárik Zoltán Szindbád című filmje. A kísérleti adások tehát mindennemű reklám nélkül folytak, de nem észrevétlenül. Jancsó Miklós Meddig fűtjük (Folytatás az 1. oldalról) a skálán leolvasni.A másik elődást a Schlösser GmbH kereskedelmi vezetője, J. Philip Boehmer tartotta, aki az általuk forgalmazott termosztatikus szelepekről beszélt, be is mutatva a termosztátokat. A német tapasztalatok mindenesetre elgondolkoztatóak. Minden 1 C-fokos belső hőmérsékletcsökkenés 6 százalékos költségmegtakarítást jelent. 1995-ig a régi NDK területén is kötelezővé szeretnék tenni a hideg, meleg Szegénylegények című alkotását Sevillában látták, s vissza is jelezték Budapestnek. Az összesen 58 Európa feletti adást a kontinensnek szinte minden pontján vették és észrevették. Visszajelzések érkeztek valamennyi magyarok lakta területről, és a kontinens rádióamatőrei egymás közti adásaikban is felfigyeltek arra. hogy a műholdas televíziózás egy új állomással gazdagodott. Mindez persze éjjel-nappali kemény munkát jelentett az egyelőre minden anyagi háttér nélkül, szinte csak magánszorgalomból, ügyszeretetből dolgozó hazai szakemberek számára. Hatalmas munkát végeztek a Movi dolgozói, akik a Könyves Kálmán körúti stúdióból „lőtték fel ” a képeket a Széchenyi- hegyre, ahonnan antennák továbbították az Eutelsat F3 jelzésű műholdra. A technika bevált, a harmadik csatorna beindításának műszaki feltételei adottak, s a szakemberek az anyagi háttért illetően is bizakodók. A kérdés, hogy ki legyen a fővállalkozó, még nem dőlt el. A Mozgókép Alapítványnál, ahol a magyar műholdas televíziózás bölcsője volt, úgy vélik, hogy ennek a műsornak filmszakmai bázisra kell épülnie. (Atlantic) még az utcát? víz és a fűtés lakásokénti mérését. Hogy itthon mikor kerül erre sor, és mindez mennyibe kerül? Rózsa Ferenc hosszú menetelésre számít. Széles körben terveznek előadásokat, hiszen elsősorban a lakosság érdeke annak felismerése, hogy a vágtató energiaárak mellett hosszú távon mi az előnyösebb. A jelenlegi átalányrendszer, vagy egy gyorsan megtérülő beruházás. Cs.J. Tíz nap a Száz év magánnyal pompájával, ugyanott egy másik az ele- settségével tüntet. A beszállókártyák kiadóin álarc. Nem a terroristákhoz hasonló, csupán csak egészségügyi. Milyen egy tizenkét órás utazás az óceán felett? Az első hatvan perc maga a gyönyör, a többi strapás. Kérdezheti persze bárki: dicsekedni tetszik vagy panaszkodni? Az út akkor is strapás. S amikor a szárazföld felett fordul a gép, és megcsillan a napfény a kolumbiai üvegházvárosok tetején, és feltűnnek a Kordillerák csúcsai, a Tolima, a Cristobal Colon, elkezd dobogni az utazó szíve, s csak annyit nyög ki magából: Amerika. Pedig kolumbiainak lenni ennél több, sokkal több. Zötyög a lila, rojtos függönyökkel kidíszített, csicsás, zöld Chevrolet busz - mintha egy motorizált ravatalozóban utaznánk a belváros felé. Az autópálya mellett gigantikus reklámtáblák - lám, Amerikában vagyunk; és szegény tehenek, szamarak, lám, Amerikában vagyunk. Lehet abban valami sorsszerű, hogy az Új Granada elnevezésű szállodában kapott helyet a kétezer-hatszáz méter magasan fekvő városban a társulat? (Bogota majdnem két évszázadon át kormányzói székhely, majd 1718- tól száz évig a spanyol alkirályság központja Úgy éjfél felé járt az idő Kolumbia fővárosában, amikor már a negyedik fiúcska, mindegyik úgy öthat év körüli, lépett elénk kéreget- ve, nyújtogatva tenyerét. Szenyor, szenyor! Az elsőnek belenyomni markocskájába a pesót még olyan nemes európai gesztusnak tűnt, a negyediknél már lelohadt a nagy adakozókedv. S amikor egy fésűt, vizet sose látott hajú szőrmedvény odakullogott, bűzt árasztva magából, igaza lett annak a bölcs latinamerikainak, aki azt mondta: az emberek többsége néha találkozik az igazsággal, de legtöbbje laposan elnéz, kihúzza magát, mintha mi sem történt volna. Egy európainak Bogotát és Kolumbiát látni olyasmi, mint valami új felfedezés az agykutatásban: megnyílik egy ablak... önmagunkra. Gyanítom, a Szigligeti Színház társulata és a kíséretében lévők maguk sem gondolták, micsoda ablak - nyitogatásnak lehetnek részesei. Még mintha a spanyol repülőtér is arra figyelmeztetett volna, itt valami nem mindennapi dolog előtt állnak a Magyarországról utazók. Ez a szó szoros értelmében is igaz volt, hiszen éppen akkor nyolcadik napja sztrájkoltak a takarítók a madridi airporton. Szemét, szemét mindenütt. Világkiállítás előtti bűz és mocsok. Egy város az új kor Ez is Kolumbia ... Bogotában a győzelem titka abban áll... volt.) Itt nem lelkesednek a felfedezőkért. Marcella egyike azon kis hölgykölteményeknek, akik okosan gardírozták az együttest; azt mondja, mi már akkor itt voltunk, bennünket nem kellett felfedezni. A városra bámuló háromezer méteres hegyek a Guadalupe, a Monserrate a tanúi annak, mennyi vér folyt ahhoz, hogy a katedrálisok álljanak. Diszkréten hallgatnak, mint odébb a Magdalena folyó vagy a Puta- mayo. Meszticek, félvérek, mulattok, indiánok, négerek. Micsoda kavalkád! Amikor ballagunk le az utcán, megnézvén a Teatro Cama- rin del Carment, ahol majd a színház játszik, szóval, a macskaköves óvárosi utcán egy fiú szalad, nagy csörömpöléssel maga után vontatva egy görgőcsapágyakon haladó, maga csinálta kor- délyt. Csörög-csattog, ahogy mellettünk, s a kis éttermek sora előtt elhalad. A tákolmányban egy párhónapos kisbaba zuttyan ide-oda. Alszik. Az első éjszaka lövöldözésre ébredünk. A szálloda előtt összecsap két csapat. Férfiak, nők, sivalkodás, sikoly, majd dirr-durr. Meghűl a vér: de hiszen ezek lőnek! A földön, hála valakinek, nem maradt senki. A két szabadcsapat elvonul, lövöldözve. Pár nappal később ... s az ilyen gyerek látványa is Kolumbiához tartozik már fel sem tűnik, hogy itt úgy árulják az autóstáskát és a retikült: beléjük varr- va a pisztolytartó. És most azt kérdezik, miért utazott Bogotába a szolnoki Szigligeti Színház? Győzni, várost hódítani. Azt mondta egy amerikai, a győzelem titka abban áll, hogy olyan ellenfelet kell választani, aki elég nagy ahhoz, hogy számítson, és elég kicsi ahhoz, hogy meg tudd verni. Bogota négymilliós város. (folytatjuk) Hajnal József Kép: MOVI-fotó és a szerző