Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

4 1992. ÁPRILIS 22. Nyílt tér Felelős tanácskozás várható KDNP-KONGRESSZUS ELŐTT Háromnapos tanácskozásra jönnek össze a kis Magyarország keresztény erkölcsre, tisztesség­re, felebaráti szeretetre, ezer év keresztény közös értékeire ala­pozott KDNP küldöttei Gödöl­lőn április 24-én, hogy az ország és nemzet sorskérdéseiben hatá­rozzanak, döntsenek. Szent István érdeme és Isten kegyelme folytán jött el a lehető­ség a magyar nemzet számára, hogy utat válasszon, sorsa felől maga döntsön. A mi döntéseink mindenkor a felebaráti szeretet, felelősség, keresztény szolgálat, keresztyén igazság szellemében lehetségesek. Az irreális, életképtelen rend­szer, mint a világon mindenütt, megbukott hazánkban is, és el­jött a politikai rendszerváltozás ideje, melyben a régi rendszer vezetői közül sokan megmarad­hattak, vagy ügyes helyezkedé­sük, vagy belátásos megváltozá­suk alapján. Az új világ valóban csak úgy köszönthet ránk, ha nemcsak a rendszer változik, ha­nem az emberek is megváltoz­nak, eddigi önző, önkényeskedő magatartásukkal felhagynak, alávetik magukat a természet megváltoztathatatlan törvényei­nek, és a közös létért, közjóért küzdenek! A Kereszténydemokrata Nép­párt külön kéri a magyar nemzet minden tagját, minden állampol­gárát, vegyen részt a nagy mun­kában, az új világ megteremtésé­ben, melyben a magyar keresz­ténydemokrácia alkotmányjogi­lag szavatolja minden állampol­gárjólétét, törvény előtti egyen­lőségét, boldogulásának egyenlő feltételeit, szociális biztonságát. Mi, a keresztény, emberi és magyar felelősségünk tudatában kérjük a nemzet minden tagját, minden állampolgárt, ne té­vesszen meg senkit a nehéz küz­delem, ne tegyen senkit kiábrán­dulttá, fásulttá, közömbössé je­len állapotunk sok igazságtalan­sága, sorskérdéseink vontatott, nem egész szerencsés megoldá­suk folyamata, ellenkezőleg, buzdítson mindnyájunkat hatá­rozott cselekvésre, beleszólásra, politikai állásfoglalásra, még ál­dozatvállalásra is, mint őseink tették, mint az igazságtalan tria­noni határon túl élni kény- szerített sok millió magyar is vállal minden áldozatot, minden küzdelmet anyanyelvéért, meg­maradásáért, magyarságáért! Tudjuk mindnyájan, hogy a lejtőn minden tekintetben na­gyon lent vagyunk, de egymás kezét fogva, egymást segítve fel­juthatunk. Soha nem volt még ilyen fontos a magyar összefo­gás, eddig mindig idegen zsarno­ki erők szabdalták szét e nemze­tet. Magyar tragédia ez a mostani széthúzás, politikai szétszóró­dás, amikor hatalmas politikai egységre volna szükségünk bel­politikai nehéz helyzetünk meg­oldása érdekében elsősorban, de külpolitikai helyzetünk is hatá­rozottan jelentős politikai össze­fogást tenni szükségessé, mint minden nemzet, a magyar nem­zet számára is. A keresztény po­litikai felelősség egy ilyen nehéz helyzetben levő nemzet esetében elítél minden politikai kalan- dorságot, mindent a politikai ha­talomért folytatott önző, felelőt­len politikai magatartást. A Kereszténydemokrata Nép­párt első kongresszusa Gödöllőn felelős tanácskozásra ült össze három napra. Munkáját kísérje Isten áldása, szolgálja eredmé­nyesen a nemzet, haza, közjó ügyét! Deák András _____KDNP megyei szervező V itázhatunk, de ... URAIM, A BERENDEZÉS MARAD! Még három év sem telt el azóta, hogy a jogbitorló, „puha” diktatú­ra - legfőbb támaszának elveszté­sével - a hatalom feladására kény­szerült. Idejéből futotta még, hogy a restaurációhoz feltétlenül szük­séges pénz elhelyezéséről gondos­kodjék, hogy stratégiailag fontos­nak ítélt, főleg gazdasági pontokat megszállva tartson, hogy a társa­dalmi befolyást biztosító pozíciót is lehetőleg megőrizze, és hogy ér­dekképviselet ürügyén minél több helyütt jelen legyen. Vagyis nem rajtuk múlt, hogy - végül is oly sok annyiunkban tudatosulnia kell, hogy ez a megállapítás nemcsak kormányzati szinten deklarált, de a baloldali vélemények is ebben az értelemben összegezödnek. A sok vita, adok, kapok, „csihi- puhi” közepette - így félidőtájt - ennél a meghatározásnál álljunk meg, ne rohanjunk el mellette! Döbbenjünk rá, és másokat is döb­bentsünk rá, hogy sikerült. Hogy az összeomlott diktatúra művelői­nek a kényszerű közreműködésé­vel ugyan, de békésen, vértelenül mégiscsak forradalmi mélységű Az Új Néplap vitafóruma viszontagság után - a kormányko­alíció vezérletével alig két év alatt immár visszafordíthatatlan válto­zások eredményeként, valóban szabad, független, demokratikus Magyarország alakult ki. Mind­változások zajlottak le, és jóllehet a rendszerváltozás mardéktalan beteljesedésére még várni kell, a mindennél fontosabb, visszafor­díthatatlan eredmény adott: a par­lamentáris demokráciának nincs többé alternatívája hazánkban. A látványos és gyakran távolról sem épületes viták közepette óriási mennyiségű, lóhalálában megho­zott, a sürgető idő miatt nem is mindigjól átgondolt törvényekkel, a diktatúrától örökölt - és csak ott, ahol nagyon kellett -, toldozott­foltozott alkotmánnyal, a kor­mányzópártokat illetően sem min­denekre kiterjeszthetően, a vállalt játékszabályok korrekt betartásá­val létrejött és megszilárdult a par­lamenti demokrácia alkotmányos rendje, nincs többé erő, mely két­ségbe vonhatná legitimitását. így a kormány már nemcsak a köteles­séggel, de kétségbevonhatatlan le­gitim eszközökkel és lehetőséggel is rendelkezik a problémák megol­dására. A stabilitásért folytatott harc révbe, a békés forradalom merőben új, magasabb szintű sza­kaszához ért. A továbbiak folyamán minden demokratikusan gondolkodó poli­tikai erő csak olyan eszközöket használhat a politikai küzdelmek során, melyek a törvényes kerete­ket tiszteletben tartva, azokat nem feszítik szét. Vágjunk bár mázsás gorombaságokat egymás fejéhez, azért „Uraim, a berendezés ma­rad!” A stabilizálódott helyzetben, ahol a politikai ellentétek a parla­mentben kell hogy megoldódja­nak, és ahol az alkotmány keretei között biztosított és kivitelezett ut­cai felszólalások nem meghatáro­zói, hanem színes felhangjai, csu­pán elgondolkodtató adalékok a politikai döntéshozatalhoz, a pár­tok felfokozott érzékenysége, sün- disznóállású magatartása, a min­denekkel kapcsolatos következte­tések és reagálások is higgadtabb mederbe kerülhetnek, a pártok ha­tékonyabban tölthetik be parla­menti szerepüket, a maguk elé ré­mült ellenségképet felválthatja a józanabb ellenfélkép. Talán nem túlzás, ahogy cseperedünk, egyre szembeszökőbb a hasonlatosság a nagy múlttal rendelkező európai demokráciákhoz. Egy ezredéven át európai nemzet ismét jelentős lépest tett, hogy visszatérjen ter­mészetes közegébe, az európai kö­zösségbe. Dr. Horváth József _________MDF megyei alelnök M SZP egészségügyi tagozat A Szocialista Párt Szolnok Vá­rosi Szervezetében eddig is több orvos, gyógyszerész, köz­egészségügyi szakember és egészségügyi szakdolgozó vég­zett értékes politikai tevékenysé­get. Körükben már régebben megfogalmazódott, hogy ha a to­vábbiakban tagozatba tömörül­nének, hatékonyabban szolgál­hatnák a párt szociálpolitikájá­nak kialakítását és a helyi egész­ségpolitikai feladatok megoldá­sát. Néhány hónapja országszer­te megindult az egészségügyi ta­gozatok szervezése, és az orszá­gos elnökség mellett már szoci­- Már a múltkor is mondtam, hogy a maga ügye nem énrám tartozik - az órájára nézett, mintha valamit várna -, akar egy újságot? „Jelzőtűz''-zel, sajnos, nem szolgálhatok.- Szemüveg nélkül nem megy: a befogadásnál elvették tőlem, és még nem adták vissza. Osváth a zsebébe nyúlt.- Itt van a pótszemüvegem, próbálja ki.- Köszönöm. Martin belelapozott a Népszabadságba, önkéntelenül is abban reményke­dett, hogy talál benne egy legalább áttételes utalást az ügyükre, de sehol sem tettek említést róla. Úgy tűnt neki, hogy a lap hangneme semmit sem változott az elmúlt napok alatt, minden egyes cikken belül gondosan kimérték a pozii és negatív tényeket, személyes megnyilatkozások megfelelő arányát. Megszólalt a telefon, Osváth felvette a kagylót, mormogva hadarta el a nevét és rangját, egy biccentéssel nyugtázta a kapott utasítást. A szomszéd szobába nyíló ajtóra mutatott:- Menjen be! Martin óvatosan nyomta le a kilincset, attól tartott, hogy valamilyen inzultus éri, de csak egy hivatali előszobába jutott, az íróasztalnál ülő egyenruhás titkár tovább küldte. A belső helyiségben Szokolai fogadta:- Üljön le, Martin úr. Remélem, rendesen bántak magával a fogdában, vagy történt valami kellemetlenség?- Nem, nem történt. Leszámítva az egész ügy észbontó törvénytelenségét. Szokolai úgy tett, mintha nem hallotta volna a válasz másik felét, bólintott:- Örülök neki, hogy nem történtek túlkapások, sajnos az a helyzet, hogy a saját embereinket is át kell nevelnünk. Most megkínálták kávéval?- Igen, kaptam.- Gondolkoztam a múltkori beszélgetésünkön, remélem, nem értette félre az utolsó megjegyzésemet a zsidókkal kapcsolatban. Én nem a zsidó vallásra gondoltam, még kevésbé fajra, én csak egy általános magatartási formára céloztam, mely a köztudatban létezik helytelen általánosítás formájában. Martin élvezte a rendőrtiszt kínos magyarázkodását, egy közbevetett kérdéssel megpróbálta összezavarni:- De mégis használta! Ez azt jelenti, hogy egyetért vele?- Egyáltalán nem, sőt, éppen ellenkezőleg. Úgy lehetne mondani, hogy ki akartam figurázni ezt a gondolkodásmódot. Érti, hogy mit akarok mondani! Az Ön személyének szóló sértés szándéka pedig fel sem merült bennem, remélem, nem vette a szívére.- Én ezt már rég elintéztem magammal, sőt bizonyos mértékben hálás is vagyok a sorsnak a származásom miatt, mert kulcsot ad minden előítélet felismeréséhez. Gondolom, ismeri azt a Gorkij-mondást, hogy az antiszemitiz­mus a fasizmus nemzetközi nyelve. 66 álpolitikai ügyvivő is működik. A formálódó szolnoki tagozat­nak ebben az évben már volt egy sikeres rendezvénye, de a tényle­ges megalakulás és az ügyvivő megválasztása csak március 25- én történt meg. A tagozat minden orvost, gyógyszerészt, szakdolgozót és a betegellátásban, köz­egészségügyben dolgozó egyéb szakembereket szeretettel hív és vár soraiba. A tagozatba minden­ki, aki a szakmában dolgozik, vagy a szakma nyugdíjasa, be­léphet, de a tagozathoz való tar­tozás nincs MSZP-tagsághoz kötve. Meggyőződésünk, hogy az egészségügyben dolgozók többsége jelenleg is a szabadság, igazságosság, szolidaritás és az esélyegyenlőség elveit vallja, vagyis a szociáldemokrata alap­elveket. Jelentkezni lehet min­den csütörtökön 17 órakor a Tó­fenék utcai pártirodában. A tagozat által meghirdetett rendezvények nyitottak, azokon minden érdeklődő részt vehet és véleményét nyilváníthatja. Poli­tikai ellenfeleinket is szívesen látjuk. Biztosítjuk őket, hogy ba­rátságos fogadtatásban lesz ré­szük. Egészségügyi dolgozóként és úgy is, mint szocialisták, vala­mennyien mindenfajta uszítást, gyűlöletkeltést mélységesen el­ítélünk, és olyan légkör kialakí­tására törekszünk, amelyben a gyűlölet prófétái elszigetelődnek és megszégyenülnek. A Magyar Szocialista Párt Szolnoki Egészségügyi Tagozata Nem értem azt, hogy miért fordítva csinálunk mindent, pl.: miért a politika az elsődleges, miért nem a gazdaság? Nem értem azt, hogy miért ke­resünk mindig ellenségképét. Nem értem azt, hogy miért be­szélnek egyes körök bosszúál­lásról, és miért akarnak egy jogi­lag jogtalan törvényt elfogadtat­ni. Nem értem azt, hogy miért kell olyan horribilis összeg az államháztartáshoz. Nem értem azt, hogy miért kell az a töménytelen „inproduk- tív” létszám a minisztériumok­ban, intézményekben, ilyen meg olyan bizottságokban. Nem értem azt, hogy miért herdálják el az exportbiztos és jól működő gyárainkat. Nem értem azt, hogy talán a világon technológiailag egye­dülálló mezőgazdaságunkat mi­ért rombolják szét. Nem értem azt, hogy a hosszú évtizedek alatt ki nem fizetett bé­rekből építettek, fejlesztettek, gépeket és egyéb eszközöket vá­sároltak és felépítettek különféle gyárakat, intézményeket. És most eladják a fejünk felül. Nem értem azt, hogy egyes képviselők (urak) hogy enged­hetik meg maguknak azt, hogy „akasszuk fel”. Nem értem azt, hogy mik lehet megélni egy négytagú cs Iádnak, ahol a nettó bevétel mindössze 15.800,- Ft, és a leg­szükségesebb dologi és élelme­zési kiadás 16.450,- Ft lenne. Nem értem azt, hogy miért kell a legjobb szellemi foglalko- zásúaknak és szakmunkásaink­nak kimenniük külföldre dol­gozni, hogy megélhessenek. Nem értem azt, hogy miért kell a fiatalságunk nagy részé­nek kilátástalan perspektívát mutatni. Nem értem azt, hogy a tisztes­séges munkában megöregedett nyugdíjasokat, akiknek a megél­hetésük szinte lehetetlen (nagy többségüknek), a kormányzat a mai gazdaságpolitikájával csak a sír felé taszítja őket. Nem értem azt, hogy miért ter­mészetes a munkanélküliség. Nem értem azt, hogy lehet egyes rétegeknek meggazda­godni, munka nélkül nagy pén­zeket keresni. Nem értem azt, hogy miért csak azoknak kell betartani a jo­got, akik bérből és fizetésből él­nek, azoknak pl., akik felemel­tették a lakáskamatot, miért le­hetett egyoldalúan sérteni azt. Nem értem azt, hogy beszél­nek róla, hogy a régi rendszer tönkretette az országot, és akik ezt mondják, azok közül sokan ott voltak a húsos fazéknál. Nem értem azt, hogy mi van a közbiztonságunkkal, mert már nappal is alig merünk az utcán járkálni, nem még este. Nem értem azt, hogy miért nem szakmailag megfelelő em- *"rek irányítják ezt az országot, miért politikusok és történészek, ms hozzá nem értők. Nem értem azt, hogy miért nem fogunk már össze tiszta szívvel, hogy ez a kis országunk igazán a béke és demokrácia szi­gete legyen. Kántor István Szolnok SZDSZ: elfogadhatatlan az oktatási törvénykoncepció 1. A finanszírozásra vonatkozó elképzelések hiányosak, összefüg­géstelenek, tisztázatlan, hogy mit tartalmaz az alapellátás. Megszün­teti az alsó- és középfokú felnőtt- oktatás tánc1 itességét. Sok szolgáltatásroi „ma beszél, például a napköziről. Nem gondoskodik a 3 és 4 éves gyerekek óvodai ellátá­sáról. 2. Lényeges szabályozási pon­tokat más jogszabályhoz (sokszor a törvény végrehajtási utasításá­hoz) köt, így kivonja a törvényho­zás ellenőrzése alól az iskolaalapí­tás feltételeinek és a pedagógusok bérrendszerének meghatározását. Elfogadhatatlan, hogy a pedagó­gusok jogállását nem az oktatási, hanemaköz Háti törvény ren­dezi. 3. Egységesítő a tartalmi szabá­lyozás: a NAT-ot kerettantervként kezeli, meg akarja határozni egyes tantárgyak minimális időkeretét, központosítja a tananyagkészítést, folyamatszabályozó szakfelügye­letet teremt az iskolák mindennapi életébe belenyúló jogkörökkel, s a vizsgarendszert mindezek eszkö­zéül alkalmazza. Különbözeti vizsgákkal tartósítja a jelenlegi szelektív iskolarendszert. 4. A központi államhatalom ja­vára jogköröket von el (például az önkormányzatoktól az intézményi profilváltás, a felsőoktatási intéz­ményektől a szakértői jogosítvá­nyok kiadásának jogát). A köz­pontilagjóváhagyott szakértői lis­ták készítése rendi jellegűvé és kormányfüggővé teszi a szakmai testületeket. 5. A beleszólási jog szűkítése korlátozza a diákönkormányzatok szerepét, a tantestületi jogosítvá­nyokat. Ahelyett, hogy az önkor­mányzatokra bízná, központilag akarja szabályozni a szülők bevo­nását a döntésekbe. Az Országos Közoktatási Tanácsot nem szak­mai képviseleti szervként határoz­za meg, jogköre tisztázatlan. Az igazgatókijelölési jogosítványok kiegyensúlyozatlanok. 6. Kedvezményeket helyez kilá­tásba (kötelező óraszámcsökken­tést és nivellálásl, túlórastopot, hétévenként kutatószabadságot), ám a költségvetési feltételek meg­teremtését a kormány még csak meg sem ígéri. 7. Feladja az állami és az önkor­mányzati intézmények világnézeti semlegességének elvét. SZDSZ oktatási tagozat A megjelent írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom