Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

1992. ÁPRILIS 21. Sportextra 5 Ónodi világbajnok, Csollány ezüstérmes Férfi kézilabda NB I. Rájátszás a 9-16. helyért Két pont az ünnepi tortán A tornászok első szerenként! világbajnokságán, Párizsban szombaton öt szeren avattak baj­nokot. A Bercy sportcsarnokban 9 ezer néző figyelte az egyes sze­rek döntőibe jutott 9-9 verseny­ző (az előcsatározások legjobb nyolc tornásza és a legutóbbi, indianapolisi vb győzteseinek) produkcióit. Az utolsó fellépést tiszta lappal kezdte mindenki, csakúgy, mint minden eddigi rostánál. A nőknél ugrásban a FAK-beli Szvetlána Boginszkaja került a legelőkelőbb pozícióban a dön­tőbe, míg a nála két évvel fiata­labb, 17 éves Ónodi Henrietta a második legjobb pontszámmal biztosította a helyét a fináléban. Aztán a mindent eldöntő össze­csapáson megfordult a sorrend: Ónodi nyakába akasztották az aranyérmet, Boginszkajának az ezüsttel kellett megbarátkoznia. A szám tavalyi világbajnoka, a román Milosovici csupán a ne­gyedik helyet tudta megszerez­ni. A férfiak talaj döntőjében az 1991-es világbajnok, Igor Ko- robcsinszkij megvédte címét. Nők, ugrás, világbajnok: Ónodi Henrietta (Magyaror­szág) 9.950 pont, 2. Szvetlána Boginszkaja (FÁK) 9.943, 3. Okszana Csuszovityina (FÁK) 9.937. Férfiak, talaj, világbaj­nok: Igor Korobcsinszkij (FÁK) 9.812 pont, 2. Vitalij Scserbo (FÁK) 9.687, 3. Maik Krahberg (Németország) 9.625. A békéscsabaiak kiválósága, Ónodi néhány napja egy buda­pesti viadalon maximális érté­ket, 10 pontot kapott új talajgya­korlatára, amelyet a West Side Story zenéjére komponáltak. Ugyanez a gyakorlat a Bercy- csamokban ezüstérmet hozott a tomásznő számára, így két me­dállal zárta a szombati finálét „Heni”. Ahhoz nem férhetett kétség, hogy ezen a szeren az amerikaiak tomásznője, Zmes- kal viszi el a pálmát, rock and roll-zenére bemutatott gyakorla­ta kétség nélkül világbajnoki cí­met jelentett. Talajon érzékeny csapás érte a FÁK tomasportját. hiszen a címvédő Csuszovityi- nától egytized pontot levontak a pontozók, így a várva várt arany­érem helyett be kellett érnie a hetedik hellyel. Nők, talaj, vi­lágbajnok: Kim Zmeskal (Egyesült Államok) 9.937 pont, 2. Ónodi Henrietta (Ma­gyarország) 9.912,3. Maria Ne- culita (Románia) és Tatjana Li- szenko (FÁK) 9.887-9.887. Ló­lengésben a győzelmi dobogó te­tejére egy-egy észak-koreai, kí­nai és FÁK-beli tornász léphetett fel. Világbajnok: Pae Gil Su (Koreai NDK), Vitalij Scserbo (FÁK) és Li Jing (Kína) 9.850- 9.850 pont. És hogy Donáth Ferenc, a férfi válogatott vezetőedzője is örül­hessen: Csollány Szilveszter a gyűrűn ezüstérmet harcolt ki! E fináléban egy másik magyar tor­nász, Supola Zoltán is érdekelt volt, ő a hetedik helyezést sze­rezte meg. Világbajnok: Vitalij Scserbo (FÁK) 9.900 pont, 2. Csollány Szilveszter (Magyar- ország) 9.850, 3. Grigorij Misz- jutyin (FÁK) 9.837, ... 7. Su­pola Zoltán (Magyarország) 9.675. lönbség növekedése csupán ezért nem volt intenzívebb, mert jó néhány ziccer kihasználatla­nul maradt, olykor a kitűnően vé­dő Hemelának köszönhetően is. Ezúttal a büntetőkkel nem volt baj, az ügyeletes ítész, Móré hi­bátlanul oldotta meg a reá bízott feledatokat. Szünet után szintén Kotormán volt az elsőgólos, a tetemes szol­noki előny jótékonyan hatott a csapatra. Kezdte megmutatni oroszlánkörmeit a fiatal együt­tes, sok esetben annyira eldugták a labdát a srácok, hogy szegény Hemela és társai csak hébe-hóba találkozhattak vele, többnyire a középkezdéseknél. Jó volt látni Kotormán és Klemán sziporkázó ötletességét, Móré kiismerhetet­len szélsőjátékát, Szmimov és Vozár „nehéztüzérségi” vetél­kedőjét, Harta és Vecsernyés balkezes bombáit és nem utolsó­sorban a két kapuvédő páratlan reflexmozdulatait. Futószalagon követték egymást a hazai akciók, a Hargita tisztességgel küzdött, azonban erejéből ezen a meccsen csak annyira futotta, amennyivel sikerült megúsznia több mint fél­tucatnyi gólkülönbséggel. Végig közepes volt az iram, az Olajbányász harmadik se­bességben is magabiztosan sze­rezte meg a bajnoki pontokat, a vereség „kimérése” mellett nem törekedett ellenfele meg­semmisítésére a végig sportsze­rű összecsapáson. Mivel mind­össze három mérkőzés van már csak hátra ebből a bajnok­ságból, nem szertnénk mulasz­tást elkövetni. Felhívjuk az egyesület vezetőinek a figyel­mét arra, hogy a kölcsönbe ka­pott játékosok ügyeit mielőbb rendezni kellene, nehogy ez az ígéretes gárda szétszéledjen, mert akkor ősztől kezdődhet minden elölről a csapatépítés terén. (néder) Szemenov lábbal hárítja Vecsernyés lövését Fotó: Novák Szolnoki Olajbányász - Har­gita KC 27-19 (14-10) Szolnok, 600 n. V.: Ambrus, Hummel Szolnok: Szemenov - Grund- mann 4, Vozár 3, Moszkalec 2, Kotormán 6, Móré 6 (4), Kle­mán 3. Csere: Köteles (kapus), Harta 3, Kende, Woth. Edző: Zsiga Gyula Hargita KC: Hemela - Roc- zó, Török 2, Dobrovits, Pál 2, Szmirnov 7 (3), Vecsernyés 6 (1). Csere: Ihász (kapus), Hu­nyadi 2, Kubik. Edző: Győrffv János Kiállítások: 6, ill. 4 perc. Hét­méteresek: 4/4, ill. 5/4. A találkozó előtt Kotormán Attilát köszöntötték abból az al­kalomból, hogy ő volt az elmúlt év ifjúsági sportolója. A talán kissé megkésett ünnepi aktus nem zavarta a balkezes fiatal­embert, szemérmetlenül bevágta az első gólt. Hamarosan követő­re talált mindkét csapatból, saját­jából Vozár és Klemán, az ellen­féltől Vecsernyés és Szmimov kontrázta rendre a hazaiak veze­tését. De nem sokáig, mert fer­tályóra elteltével egyre oldottab- bá vált a hazai együttes, s azon túlmenően, hogy szép lassan el­húzott a fővárosiaktól, játékosai szemre is tetszetősen kombinál­tak. Bár hozzá kell tenni, a kü­• • » i o.* >'j n o Férfi kosárlabda - rájátszás az 5-8. helyért ? ­Még a pofon hatása alatt Szolnoki Olajbányász-Sop­roni KC 79-71 (47-34) Szolnok, 1300 n., v.: Szil- vássy, Geréb Olajbányász: Hosszú 21/15, Abeljanov 6, Kmézic 4, Hor­váth 14/6, Zsarkov 17. Csere: Berkics 6, Tóth A. 9/6, Jáhni, Tóth I. Z., Takács. Edző: Re- zák László, Szalay Ferenc. Sopron: Szlávik G. 9/9, Ba- canskas 16, Liepa 17/3, Ster- benz 17/3, Molnár 4. Csere: Kotlik, Tóth II. Z. 5, Rakolczai 3/3, Szlávik J. Edző: Vetési Im­re. Kipontozódott: Molnár a 40. percben Az eredmény alakulása: 5. p.: 14-7, 10. p.: 27-16, 15. p.: 36-24, 25. p.: 53-43, 30. p.: 60- 52, 35. p.: 65-60. A Körmend-Hunortól elszen­vedett váratlan vereség - és ki­eses - okozta sokkot nem heverte még ki a Tisza-parti együttes, így a kezdő ötösben főleg azok a játékosok léptek pályára, akik leginkább fittnek érezték magu­kat. A közönség sorai is jelentő­sen megritkultak, jó ha félház- nyian összejöttek. Váratlanul jól kezdett a felfor­gatott Olajbányász, Hosszú és Zsarkov ponterős játékával per­cek alatt jelentős előnyre tett szert, a vendégek csak Szlávik G. tripláival és Sterbenz duplái­val tartották ekkor magukat. A félidő felétől kezdve szép lassan a cserepadra ültek az addig jól „pörgő” kezdők, a helyükre lé­pők azonban nem tudták átvenni a tempót, így csökkent a két együttes közt a különbség. Sze­rencsére Horváth nemcsak az irányításból, a kosárszerzésből is kivette részét, nem kellett tehát különösebben idegeskedni a folytatást illetően. A második húsz perc a két ide­genlégiós remek összjátékával kezdődött, Abeljanov a feldobás Horváth (7) szoros védőőrizetben után Zsarkovot indította, aki öt másodperc alatt betalált. Nem adta fel a mérkőzést a Sopron, az egyre jobban belelendülő Liepa és Bacanskas vezérletével farag­ni kezdte hátrányát. Görcsössé, kapkodóvá vált a piros-feketék játéka, ekkor érződött leginkább, hogy még nem tudták túltenni magukat a szerdai vereségen. Hosszú és Horváth tartotta a „lelket” csapatában, a többiek mélyen tudásuk alatt produkál­tak. Kettőjük jó teljesítménye egy keservesen kicsikart győze­lemhez volt elegendő. Csak remélni tudjuk, ezzel át­lendült az együttes a holtponton, lesz annyi erkölcsi tartás játéko­saiban, hogy már csütörtökön megszerzik a szükséges második győzelmet. Rezák László: - A Körmend elleni pofont nem hevertük még ki, így a mai találkozón csak egy célunk lehetett - a győzelem. (gj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom