Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18 / 93. szám

1992. ÁPRILIS 18. Hazai tükör 3 KOVÁTS EZREDES KARCAGRA KÉSZÜL Györfi Lajos szobrászművész Bényey Zoltán, magyar származású amerikai festő képe alapján készíti dombormüvét Kováts Mihályról Egy hiteles szemtanú, a helybé­li orvos, dr. Joseph Johnson visz- szaemlékezéseiben a következő­ket írta ,az amerikai függetlenségi háború charlestoni csatájáról: „Pu- laskit 1779 februárjában Dél-Ca- rolinába rendelték, hogy Lincoln tábornok parancsnoksága alá he­lyezkedjék. Május 11-én érkezett meg Charlestonba, miután keletről átkelt a Cooper folyón, majdnem ugyanakkor, amikor Prevost nyu­gatról átlépte az Ashley folyót. Rögtön megtámadta a briteket, ami nélküle bizonyára nem történt volna meg. Az angol előrenyomu­lás ellen irányuló merész támadása alkalmával számos személyes összecsapása akadt az ellenséggel, és mindig ő volt a győztes. A pa- rancsnoklásban utána következő Kováts ezredes nem volt ilyen sze­rencsés. Miután az ellenséggel bát­ran szembeszállt, halálosan meg­sebesült. Az angolok ott temették el, ahol lehanyatlott lováról, az út nyugati oldalán, azon a földön, amely most John Margart tulajdo­na, a Huger Street sarkán. Nagyon bátor és nagyon tapasztalt katona­tiszt volt, születése szerint magyar, huszár ezredes Nagy Frigyes alatt, akitől vitézségi keresztet kapott.” Kováts Mihály ezredes, a bátor magyar huszár Karcagon született, valószínűleg 1724 augusztusában, s mint Póka-Pivny Aladár és Za- char József Az amerikai független­ségi háború magyar hőse című könyvéből megtudhatjuk, nagy valószínűséggel ott járt iskolába is. A könyv szerzői - adatok híján - nem sokat tudtak leírni a későbbi legendás hírű ezredes gyermek- és ifjúkoráról. Egy 1761-es kihallga­tás jegyzőkönyve azonban hitele­sen tanúsítja, hogy Kováts Mihály büszkén vallotta magát „reformá­tus kálvinistának”, s későbbi latin nyelvű iratai is arra engednek kö­vetkeztemi, hogy elvégezte a kar­cagi református gimnáziumot. Mint azt mások is gyakran meg­tették, Kováts Mihály gyakorta megtagadta korát, hiszen amikor 1740-ben belépett a Hávor-hu­szárezredbe, a mustrakönyv sze­rint már 28 évesnek vallotta magát. A hadseregbe ugyanis csak 24-35 év közötti férfiakat toborozhattak. Az említett könyv végigköveti Ko­váts Mihály katonai pályafutását, nem túl boldog házasságának fel­lelhetett nyomait, s tulajdonkép­pen menekülését az Újvilágba, de vágya, hogy „a függetlenségi há­ború sikeres megvívását követően egy szabad országban élhessen”, nem teljesedhetett be. Vagy talán mégis? Az emlékezetben leg­alábbis él, hiszen az Egyesült Ál­lamok Kongresszusa 1955-ben Kováts Mihály-emléknappá nyil­vánította május 11-ét S úgy tűnik, ezután május 11 -e Karcagon is emléknap lesz. A szü­lővárosban ugyanis - 1979-ben az ezredes halálának kétszázadik év­fordulóján ugyan nagyszabású ün­nepségen emlékeztek meg róla - nem volt különösebb kultusza ko­rábban Kováts Mihálynak. Tavaly viszont megalakult a nevét viselő baráti társaság egyesület, amely célul tűzte ki a város neves fia emlékének ápolását. így idén má­jus 11-én emlékülést tartanak, s az ünnepség egyik eseménye lesz, hogy a Kálvin utca 9.-ben működő általános iskola felveszi Kováts Mihály nevét. Hogy hol volt az az iskola, ahol kisdiák volt a későbbi legendás ez­redes, nem tudjuk, azt viszont igen, hogy a Kálvin utca 9.-ben tanult Györfi Lajos, jelenleg Püs- pökladányban élő szob­rászművész. Az alkotó műtermé­ben már javában készül az a dom­bormű, amely május 11-től az is­kolát díszíti majd. Györfi Lajos, aki fiatal kora el­lenére már több köztéri szobrot, plakettet készített, s kiállításokon is magára vonta a figyelmet, igen nagy örömmel fogadta a megbí­zást. Hiszen egykori iskolájába ké­szül a dombormű. Ráadásul lovas dombormű. S aki ismeri Györfi Lajos munkáit, tudja, mennyire kedvenc témája a lovak ábrázolá­sa.- A kun ember, de általában a magyar paraszt életében megkü­lönböztetett helye, szerepe volt a lónak. Lóháton győzhetett ellensé­gei fölött, vagy menekülhetett, ha tudott - mondta egy korábbi inter­júban. Lóháton győzött számtalan al­kalommal Kováts Mihály ezredes is, s lóháton áldozta fel életét az Amerikai Egyesült Államok füg­getlenségéért, a szabadságért. Tál Gizella Fotó: T. Z. Szlovén-zalai csere­üdültetés Kapcsolatra lépett egymással a Zala megyei önkormányzat ba- latonberényi gyermekotthona és a szlovéniai Verzej gyermekne­velő intézete, s csereüdülési megállapodást is kötöttek. Esze­rint június utolsó hetében 16 he­rényi iskolást fogad a szlovén partner, s ugyanennyit a Bala- ton-parti otthon; a csoportok a herényiek autóbuszával utaznak majd. Ötven zalai, veszprémi és Fe­jér megyei gyerek hasonlójelle­gű Krk-szigeti üdültetésére tett javaslatot a veszprémi köztár­sasági megbízotti hivatalnak a muraszombati szociális köz­pont. Az ottani iskolások szintén a Balaton mellett pihennének. Az ajánlatról a közeli jövőben döntenek a három megyében. (MTI) HÚSVÉTI MEGLEPETÉSEK A „MILI” LÉZKRDISZKÓBAN! Április 18-án, szombaton 21-04 óráig „LUFI-BULI” Belépés: DÍJTALAN!!! DJ.: ERDEI LÁSZLÓ Éjszakai mozi: SZERELMES SZÍVEK Április 19-én, vasárnap 21-04 óráig „LOCSOLÓBÁL” SZTÁRVENDÉG: DÉLHÚSA GJON Törzsvendégkárgya váltható! *81275/1* NEMZETKÖZI TESTŐR BIZTONSÁGSZOLGÁLATI KFT. FELVÉTELT HIRDET alapfokú TESTŐRKÉPZŐ tanfolyamára Szolnokon is. Jelentkezési díj: 1.000 Ft. Képzési díj: 15.000 Ft. A tanfolyamot ADÁMY ISTVÁN /5 dán/ és KELEMEN ISTVÁN /3 dán/ által képzett személyek vezetik. Sikeres vizsga esetén a TESTŐR- és VAGYONŐRSZÖVETSÉG hivatalos igazolványát adjuk ki. Jelentkezés: mindennap 8-12 közötti időben, a Szolnok, Ady E. u. 50. szám alatti irodában. Telefon: 56/34-628. *81248/1* Polgármesterek Jegyzők, hatósági ügyintézők! FIGYELEM! A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség összeállította az önkormányzati jogkörgyakorlásához elengedhetetlenül szükséges, jelenleg hatályos kömye-1 zetvédelmi jogszabály-gyűjteményt A jogszabály-gyűjtemény ára kötve: 3.000 Ft. Megrendelhető: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. *81458/1* Villámháborúval egy új aranykor felé Egy nagy tapasztalatú, érett korú, mondhat­ni rangidős tábornok parlamenti hozzászólása és Irak egészen eredeti adósságtörlesztési eljá­rása Kuvaittal szemben katonai erényekben bő­velkedő nemzetünk számára továbbgondolásra érdemes ötleteket adhat. Azok a hadseregek, amelyek az utóbbi ötszáz évben megszállták Magyarországot, mindig a környező területek­ről érkeztek, és hosszan vendégeskedtek ná­lunk, jól érezték magukat. Itt-tartózkodásuk nem okozott felhőtlen örömet, de mindig egy elvesztett háború következtében maradtak ide­iglenesen úgy négy-öt hónap és négyszáz év között. Elérkezett a várva várt függetlenség igazi esztendeje, 1991 közepére hazatértek nagy északkeleti szomszédunk vízummentesen érkezett fiai. A szovjetek elmentek, de ittmarad a hatal­mas adósságállomány, mintegy 23 vagy ki tud­ja hány milliárd dollár. Ettől is meg kellene szabadulnunk, és így az átkeresztelendő Fel- szabadulás utcákat kis költséggel Megszabadu­lásra lehetne változtatni. A megoldásban nagy szerepe lehet a körkörös védekezésre berendez­kedő hadainknak. A világtörténet nagy fordu­latai végre lehetőséget kínálnak arra, hogy újra önállóan, szövetségesi befolyás nélkül kama­toztassuk harci erényeinket nemzetünk javára. Az utóbbi évszázadban valamennyi szövetsé­gesünk oldalán vagy így vagy úgy mi húztuk a rövidebbet, és mindig komoly áldozatokba ke­rült a vitézkedés. Alapvetően rosszul választot­tuk meg ellenfeleinket, és még rosszabbul stra­tégiánkat. Nem az volt a baj, hogy vereségeket arattunk, hanem hogy ezek nagy áldozatokkal és hosszú idő alatt következtek be. A pacifiz­mus nem megoldás. Háborúzni kell, de megfe­lelő ellenféllel, amely lehetőség szerint szim­patikus, gazdag és távoli. A közeliekkel mindig eldurvul a küzdelem. Erre a tapasztalatsorra alapozva készítettem el egy nekünk való villámháborús tervet. 1992. december 12-én újra üzenjünk hadat az USA- nak, de ezúttal ajánlott levélben, mert ötven évvel ezelőtt is csak hat hónap múlva válaszol­tak. A harci cselekményekben részt vevő ma­gyar alakulatot költségkímélés céljából kizáró­lag 70 év feletti, tapasztalt katonaviselt szemé­lyekből kell összeállítani. Mivel jelenleg nem vagyunk határosak, szintén költségkímélő cél­lal a nagykövetség elé vonulna seregünk, és néhány jól irányzott muskétalövéssel minden károkozás nélkül nyomatékosítaná a részünk­ről induló agresszió tényét, pontosan reggel 8,25 és 8,30 között. 8 óra 35 perckor államfőnk bejelentené, hogy tévedtünk és vereséget szen­vedtünk, plusz amnesztiát és nyugdíj-kiegészí­tést biztosítana harcosainknak. Az USA követségén tartózkodó tengerész- gyalogos erő parancsnoka, egy derék őrmester és a részünkről kiküldött kapitány aláírhatják a fegyverszünetet. Megkezdődhetne az évszázad béketárgyalása, mivel vitéz hadaink kárt nem okoztak, a jóvátétel csak jelképes lehet, ugyan­akkor az USA-nak hagyományaihoz híven se­gélyben kellene részesíteni hazánkat. így ki­bontakoztathatnánk azt a gazdasági csodát, amit egykori szövetségesünk, Németország csak tengernyi szenvedés és hat évi háború után kezdhetett el. A következő évszázadban aranykor köszönt a magyarságra, hiszen végre magunk választ­juk meg azon békeszerető, humánus, gazdag és távoli országokat, amelyek kötelességüknek ér­zik, hogy tisztes gömbvillámháborús veresége­ink után gazdaságilag talpra állítsanak minket. Felmerülhet a kérdés: mi lesz, ha egyszer győ­zünk? Szörnyű rágondolni! W. Moldova György: A félelem kapuja Kint az utcán menet közben a zsebébe nyúlt, és megszámolta a pénzét; háromezer forintja maradt - ebből ötszázat a papnak szánt, hogy kint a temetésen rögtön megtalálja, a belső zsebébe rakta. Otthon a szállásadónő el akart számolni Borsosné holmijával; egy kopott télikabátot, egymásra halmozott foszladozó fehérneműt, imakönyvet, szemüvegeket vett ki a szekrényből. A fiú intett, hogy tartson meg mindent magának. Csak azt a régi hegedűt kérte el, mellyel apja lakodalmakba járt zenélni, megpendített egy húrt, fű «hangszer teste reped ten visszhangzott, letette az asztalra.- Mondja meg a faluban, hogy eladjuk a házat. Ha akad rá vevő, üzenjen nekem.- Jó, majd megpróbálom. A testvéreid is örökösök, az ő nevükben is aláírhatsz? , *- Igen, elintézem, hogy én legyek a gyámjuk. Az ő részükét beteszem majd a takarékba. Borsos délután már nem mozdult ki a házból, olvasgatott és nézte a televíziót, lassan elálmosodott. Nem akart a szobában anyja egykori ágyában feküdni, megkérte a szállásadónőt, hogy a konyhában álló ócska heverőre dobjon le neki egy párnát és paplant Korán elaludt, de az éjszaka közepén felriadt. A régimódi csikótűzhelyben még pislogott a parázs, de az ajtó-ablak réseken behúzó hidegben a lakás már lassan kihűlt, a régi bútorok deszkái meg-megreccsentek. Hogy ne ébressze fel a szállásadónőt, nem gyújtott lámpát, feljebb húzta magán a takarót, és kezét a tarkója alatt összekulcsolva bámulta a sötét mennyezetet. Anyjára gondolt, eszébe jutott az utolsó pénzt kérő levele, sajnálta, hogy nem küldött néhány forintot neki. Szemhéja újra elnehezedett, megfordult, szeretett volna egy-két órát aludni a várhatóan nehéz nap előtt, de hirtelen felriasztotta egy közeledő autó robogása. A kocsi hirtelen lefékezett a ház előtt, majd ajtócsapkodás és kiáltozás hallatszott. Borsos belépett a cipőjébe, magára húzta anorákját, hogy fogadja az érkezőket. Feltételezte, hogy testvéreit az utolsó pillanatban mégiscsak elengedték a temetésre, és az idő hiányában intézeti kocsival hozták haza őket. Felgyújtotta a külső lámpát, csodálkozva látta, hogy egy kék Volkswagen mikrobusz parkolt le az udvaron. Egy csapat cigány férfi és nő szállt ki belőle, valamennyien elegáns bundát vagy vastag bőrkabátot viseltek, koszorúkat és különféle csomagokat szedtek ki a busz hátuljából. Egy kövér, bajuszos öregember irányította a rakodást, mikor meglátta a tornácon álldogáló Borsost, kitárt karokkal elindult felé és megcsókolta, a fiú csak közvetlen közelről ismerte fel benne apja legidősebb fivérét, Borsos Zsigmondot.- Az Isten adjon neked vigasztalást. Pena rovesz, le számo per tute! Ne sírj, tartsd magad, fiam. A többiek is sorra átölelték, felhangzott a hagyományos elnyújtott sirató, de az öregember leintette a családot: 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom