Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-11 / 87. szám
1992. ÁPRILIS 11. Jászsági Extra —Jászberény „A szívem nemcsak Sváj'cért, hanem Magyarországért is dobog A Svájci Községek Szövetségének megbízásából a napokban hazánkba látogatott Fritz A. Scheuer úr, magyar felesége ki- séretében. A házaspár három napot töltött a Jászságban, elutazott több községbe, véleményt cserélt több falu önkormányzatának vezetőivel.- Mi a látogatásuk célja? - kérdeztem tőlük a jászberényi polgármesteri hivatalban.- Feladatom az - kezdte Scheuer úr -, hogy tájékozódjak, miképpen segíthetünk a magyar községeknek. A svájci parlament nemrégiben először 200 millió, majd 800 millió frankos hitelt szavazott meg egyes keleteurópai országoknak, köztük Magyarországnak. Azon fárado- zok, hogy ebből a hitelkeretből minél hatékonyabb segítséget tudjunk nyújtani a magyar falvaknak.- Milyen tapasztalatokat szerzett itt-tartózkodása során, és Ön szerint melyek a jászsági községek legsúlyosabb gondjai?- Nagyon jó benyomásokat szereztem az önkormányzatok szervezeti felépítésével, az oktatás és az egészségügyi ellátás rendszerével kapcsolatban. A legjobban a hiányzó telefonhálózat lepett meg. Ugyancsak komoly probléma a községekben a Képünkön Fritz A. Scheuer ur es felesege, akik a Svájci Községek Szövetségének képviselőjeként érkeztek a Jászságba, hogy megismerjék a kistelepülések gondjait. környezetszennyezés, nincsenek ugyanis megfelelő szemétlerakó és szennyvíztisztító telepek.- Flogyan tud majd segíteni a Svájci Községek Szövetségek e problémák megoldásában?- A magyar falvak konkrét fejlesztési elképzeléseinek, terveinek ismeretében mindent elkövetünk, hogy a svájci parlament által megszavazott hitelből forrásokat különítsenek el az itteni gondok megoldásához. Higgye el, az én szívem nemcsak Svájcért, hanem Magyarországért is dobog. Fele se tréfa Munkában a pedagóguskamara Április 8-án a Tanítóképző Főiskola nagytermében tartotta első közgyűlését az 1991. december 19-én megalakult Jászberényi Pedagógus Kamara. A tizenhárom alapító tag akkoriban háromfős elnökséget választott, s a megnövekedett érdeklődés - a taglétszám április elejére már 141 volt - miatt időszerű volt megtartani a közgyűlés alakuló ülését. Hármas célt szolgált a társa dalmi szervezet rendezvénye. A megjelent 91 tag először megismerkedhetett a kamara alakulásának, eddigi munkájának körülményeivel, majd az alapszabály módosítására került sor. Befejezésül elnököt, elnökséget, szám- vizsgáló és etikai bizottságot választottak a résztvevők. Persze amíg idáig eljutottak, történt néhány figyelemre méltó dolog.- Szervezetünk létrehozását a társadalom és ezen belül az oktatásban lezajló változások tették szükségesé - mondta a kamara elnöke, Sándor László. Tájékoztatójának további részében beszélt az oktatásban érdekeltek várható feladatairól, arról, hogy ezekre mielőbb jól fel kell készülni. A változások, változtatások során szeretnék hangjukat haliami, hiszen munkájuk, gyakorlati tapasztalataik sokat segíthetnének az előrehaladásban. Elképzeléseik szerint a kamara szakmai és anyagi képviseletét is ellátná tagjainak. - Szeretném külön hangsúlyozni, hogy szervezetünk politikamentes és iskolasemleges - folytatta a tájékoztatóját Sándor úr. A későbbiek során terveikről, elképzeléseikről beszélt. Az immár közel másfél száz fős szervezet munkáját Astra-premier megyénkben tagozatok létrehozásával szeretnék gördülékennyé, folyamatossá tenni. - Legfontosabb a saját magunkkal és a gyermeki jogokkal való foglalkozás. A kamara legfontosabb eszköze a nyíltság és az őszinteség - jelentette ki az elnök. A távlatokban egyébként még az is elképzelhető, hogy a kamara az egész Jászságra kiterjeszti működését. Az elnöki tájékoztatót követően az alapszabály módosítása során többek között arról is döntöttek, hogy nyugdíjas pedagógus is kérheti felvételét a kamarába, hogyan alakul a munka nélküli pedagógusok tagsága, s hogy a tagdíj 1992-ben évi 300 forint lesz. A közgyűlés döntése értelmében az elnökség egy évre választott testület, melynek az elnökön kívül további hat tagja van. A választások során úgy döntöttek, hogy a jelenlegi elnököt bízzák meg a következő közgyűlésig - 1992 őszig - az elnöki teendők ellátásával, s választásra e poszt tekintetében majd csak akkor kerül sor. A megválasztott elnökség munkáját így továbbra is Sándor László irányítja. A választások szünetében az egyes tagozatok első összejövetelére is sor került. Ezeknek az őszi közgyűlésig kell végleges formában kialakulniuk, hogy a következő tanévben már segítséget tudjanak nyújtani a színvonalasabb oktatási munkához. A szünetben egyébként a Csemege-Julius Meinl Rt. által biztosított frissítőt és aprósüteményt fogyaszthatták el a résztvevők. Ez talán azért érdekes, mert amint azt Sándor László elnök is mondta, támogatókra, segítségre a pedagóguskamarának is nagy szüksége van. A most eldöntött szervezeti kérdések után pedig következhet a szakmai munka, melynek jelenlegi nehézségeit ismerve, igazán nem lesz könnyű dolga a tagozatoknak. Szántai Tibor Várják az öreg diákok jelentkezését Jubileumra készül a gimnázium Az idén ünnepli 225 éves fennállását a Lehel Vezér Gimnázium. A jónevű középiskolában ebből az alkalomból egyhetes ünnepségsorozat kezdődik május végén, melynek záróakkordjaként, május 30-án sor kerül az örök galéria megnyitására, valamint az öreg diákok találkozójára. Ugyanezen a napon 16 órakor az iskola jelenlegi és volt kórustagjai hangversenyt adnak majd a Barátok templomában. Április 22-én ugyancsak esemény színhelye lesz a gimnázium. A Jászok Egyesülete szervezésében itt rendezik meg az Akadémiai Könyvkiadó kiállítását, amelyet Zöld Ferenc, a kiadó igazgatója nyit meg. A bemutatót követően a mintegy 200 kötetes kiállítási anyag a középiskola könyvtárát fogja gazdagítani. Szintén a gimnáziummal kapcsolatos hír, hogy befejeződtek a „nyolcosztályosok” felvételi vizsgái. Összesen 147-en nyújtották be felvételi kérelmüket, közülük az írásbeli megmérettetést követően 49 kisdiákot hívtak be szóbeli vizsgára. A tantestület végül is 25 gyermeket talált alkalmasnak a tanulmányok megkezdésére, további három fő pedig fellebezéssel, az önkormányzat döntésével kerülhet be ősszel az iskolapadba. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Fotók: Nagy Zsolt Ma még feltűnést kelt Jászberényben az Astra, de holnap talán már hozzátartozik az utca képéhez Német rendszámmal már láttuk az új Opel csillagot, a Szent- gotthárdon összeszerelt Astrák- ból viszont a minap pillantottunk meg néhányat a Turbo Autójavító és Kereskedelmi Kft. telephelyén. Az „igaz barátként” reklámozott kocsik a ma kezdődő kétnapos bemutatóra érkeztek, ahol az érdeklődők nemcsak alapos mustra alá vehetik Európa egyik legsikeresebb négykerekűjét, hanem ki is próbálhatják az egyes változatokat. Az ország összes Opel-keres- kedőjénél egyidejűleg, így Szolnokon és Jászberényben egyaránt megrendezésre kerülő Ast- ra-hétvégét fokozott várakozás előzi meg. Vajon elnyeri-e a potenciális vásárlók tetszését a 998 ezer 500 forinttól kapható, az egyik legbiztonságosabb alsó középkategóriájú autó hírében álló, legifjabb Ópel. Nos, erre a kérdésre korai lenne még válaszolni. Egy dolog azonban biztos, a magyar Astra az ár és a műszaki tartalom viszonyát tekintve valószínűleg igazi versenytárs nélkül marad a hazai piacon. Rektortalanítás a főiskolán Viselethímzések kiállítása a múzeumban A martfűi Tisza Cipő Rt. még véletlenül sem akart tréfálkozni, amikor április elsején megnyitotta első jászberényi szaküzletét. Az ízlésesen kialakított boltban a vásárlók széles választékot találnak női, férfi és gyermek utcai lábbelikből, valamint sportcipőkből. A napokban a nagy múltú cipőgyár termékeinek egy részét árengedménnyel kínálják az új üzletben. a Kárpát-medence legkülönbözőbb területeiről származnak. Az ing-, főkötő-, kendőhímzések és csipkék többségét „kimetszették” az eredeti ruhából, ezáltal a népviseletek összhatásában általában háttérbe szoruló, hímzett részletekre irányul most a figyelem. A viseletét díszítő hímzésnek mindig is alkalmazkodnia kellett a ruha szerkezetéhez, s ez a kihívás más és más megoldásokra késztette a különböző tájak asszonyait. A kiállított tárgyak között megtalálhatók arany- és ezüstszállal hímzett szlovák főkötők és ingek, a sárközi menyecskék fátyolkendőinek selyemmel hímzett része, a legművészibb felvidéki vert csipkék, sőt a déldunántúli horvát népcsoportok ruhaneműinek díszítőelemei is. Képünkön: Déri György vise- lethímzés-gyűjteményének darabjai tematikus és tájegységi csoportosításban május 18-ig láthatók a Jász Múzeumban. Képünk a kiállítás rendezésekor készült. Rendszerváltás történt a Tanítóképző Főiskolán. Csütörtökön kezdődött, s szombatig tart ugyanis az idei diáknapok rendezvénysorozata, amelynek legfontosabb mozzanata a diákrektor megválasztása és az oktatási intézmény feletti hatalom átvétele volt. A diáknapok - hűen a hagyományokhoz - ez évben is bővelkedett sokszínű programokban. Népszerű humoristák és együttesek szórakoztatták a kollokviumokba és szigorlatokba jócskán belefáradt pedagógusjelölteket, volt százszor-szépségverseny, tőzsdevetélkedő, valamint ismét ösz- szemérték a futballpályán tudásukat a tanárok és diákok. Kár, hogy csak ilyen rövid ideig tartott az önfeledt bolondozás, szórakozás. Hiába, minden csoda három napig tart... Nyugdíj-kiegészítés. Jóleső látvány a piacon látni a tavasz hírnökeit, a színpompás virágokat. Valahol viszont elkeserítő, hogy ezek az idős asszonyok a saját kertjüket fosztják meg a virágoktól, hogy alacsony nyugdíjukhoz egy kis pluszpénzt keressenek. Tegnap óta tekinthető meg a című kiállítás. A huszadik szá- Jász Múzeumban a Viselethímzé- zad első évtizedeiben keletkezett sek Déri György gyűjteményéből gyűjtemény bemutatott darabjai
