Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-21 / 69. szám

1992. MÁRCIUS 21. Szolnoki Extra Egy hiányzó könyv / Á Csillagok országútján Megírták már, de még nem adták ki. Szolnok utcanév-törté­neti adattárát tavaly májusában zárta le dr. Cseh Géza, a megyei levéltár munkatársa. Azóta vár kiadóra a testes kéziratkötet. Azoknak a szolnokiaknak a könyvespolcáról hiányzik e gyűjtemény, akik tudni szeret­nék, hol laknak valójában, akik­nek életük része a helytörténet. Az ősi szolnoki épületek anyagát, a vályogot elfújta a szél, a víz, a házakat elpusztítot­ta a tűz, az ellenség. Bajban van az idegenvezető is, ha évszáza­dos műemlékek felől érdeklőd­nek. Elpusztultak. Csak az utca­nevek őrzik a múltat; várostörté­neti emlékeket rejtenek. A me­gyében csak Kunszentmárton je­lentetett meg utcanévtárat. Deb­recen, Esztergom, Szeged, Sza­badkai!), Zalaegerszeg városa már korábban úgy érezte, szá­mukra fontos egy ilyen kiadvány elkészítése. Aprólékos, sok tü­relmet igénylő feladatat a hely­történeti-földrajzi szemléletű adattár összeállítása. Aki nem raktározta el fejében a szolnoki múlt emlékeit, az csak levéltári irgtpk és térképek áttanulmá­nyozásával boldogul. Öt évvel ezelőtt akadt dr. Cseh Géza ke­zébe egy 1874-ből származó mérnöki vázlatrajz a város szer­kezetéről, utcáiról. Az ismeret­len névalakok felkeltették kí­váncsiságát. Elolvasta közben Botár Imrének, a Verseghy Gim­názium volt tanárának a 40-es években született kéziratát a te­lepülés XIX. századi viszonyai­ról. Három évvel később meg­nyerte a megyei tanács által kiírt pályázatot, nekilátott tanul­mánya elkészítéséhez. Nemcsak a szűkre szabott határidő sarkall­ta mindennap túlórákra, hanem a kutatói kíváncsiság is. Ezzel egy időben politikai változások kényszerítették ki a múlt átérté­kelését.- Megpróbáltam pártszem­pontoktól függetlenül, néhány sorban bemutatni az utcanév- adók életútját - tájékoztat a kuta­tó. - Nem értek egyek azzal a szemlélettel, amely az ötvenes években a korábbi polgármeste­rek, alispánok, főispánok emlé­két akarta a táblacserékkel eltö­rölni, most pedig - tekintet nél­kül az emberi értékekre - a mun­kásmozgalomban részt vevőkről „feledkezik meg”. A tanulmány eme harmadik része az utcanévadók adatait is­merteti. Előtte található az utca­név-történeti adattár és az ismer­tető. A névváltozásokat előké­szítő önkormányzati bizottság munkájához különösen a Szé­chenyi- és a Vosztok-lakótele- pek utcaneveinek elemzésével járult hozzá. A polgárok nem egyszer ér­tetlenül követték az „átkereszte­léseket”. Bár ennél jóval na­gyobb horderejű dolgok játszód­nak le szemünk előtt, mégis ez a - talán egy jó időre lezárult - téma a közérdeklődés homlokte­rében áll. Az utcanévtár útmuta­tást ad a helytörténetben. Ha ve- vők vagyunk rá. UJ UTCANEVEK Szolnok Megyei Jogú Város 52/1992. (III. 10.) sz. közgyűlési határozatával egyes közterületek neveit a következők szerint állapította meg: Eddigi név: uj név Meder út. Büge utca Sutu utca Aradi köz 1. A Meder út Rákóczi utat és a Mártírok utat összekötő szakasza marad Az elkanyarodó része megváltozik, új neve: 2. Sajtó út kisebb ága: 3. Aradi út végén lévő kis utca, ami leválik a Kazinczy útra: 4. Mikszáth Kálmán út Constantin útra hajló része változatlan marad Mikszáth K. út 5. A Mosonyi úrnak a Csokonai és Pozsonyi utat összekötő része: Verbunkos utca A Mosonyi út ívelt szakasza változatlan nevű 6. A „kis” Ady Endre út: 7. F. Bede László utca: 8. Kohói Anna út: 9. Kun Béla krt.: 10. Vágó Béla út: 11. Bokány Dezső út: 12. Zápor utcának a rövidebb, a Fertő utcával párhuzamos ága: Árok utca Horánszky utca Kellner Gyula utca Templom út Szolnok ispán krt. Fiumei utca Üstökös utca 13. Dr. Csanády György krt.: Nagy Imre krt 14. Finta Árpád út: 15. Karikás Frigyes út: 16. Landler Jenő út: 17. Pintér László út: 18. Tóth Bucsoki út: 19. Úri Szabó József út: 20. Vörösmező út: 21. A Gutenberg tér 5. sz. ingatlantól a Zagyváig terjedő terület a Damjanich- szoborral együtt: Gutenberg tér, a visszamaradó rész pedig: Szt. István tér Balázs Béla út Karikás utca; Nagysándor József út Pintér utca; Pöttenbetg tábornok u. Himba utca Gorove út Széchenyi városrész 22. Orosz György utca ún. „kisorosz” része: 23. K. Bozsó K. utca: 24. Bartha István utca: 25. Molnár Anna utca: 26. Jászi Ferenc utca: 27. Ecseki István utca: 28. Nád utca: 29. Ragó Antal utca: 30. Rigó József utca: Győrffy István utca Karczag László utca Czakó Elemér utca Botár Imre utca Aranyi Sándor utca Lovas István utca Kaán Károly utca Malom utca; Hild Viktor utca. Vosztok városzrész 31. Vosztok-lakótelep: 32. Karkecz Károly út: 33. Palla István krt.: 34. Vosztok utca: 35. Klauber József út: Tallinn városrész Bacsó Nándor utca Puskás Tivadar krt. Vásárhelyi Pál utca Wágner Gusztáv út A meghatározott neveket 1992. július 30-tól kell alkalmazni. „ISMETELTEK” A VARGÁSOK TORNÁSZAI A szolnoki Varga Katalin Gimnázium leány tornászai tavaly után az idén másodszor lettek megyei bajnokok. Mégpedig oly módon, hogy több mint öt pont előnnyel végeztek az élen és jutottak a területi döntőbe. A bajnokcsapat tagjai, balról jobbra: Kalló Zsuzsa, Kovács Tímea, Rigó Petra, Raskó Emese, B. Nagy Edina, Gyurgyák Györgyi és Hegedűs Helga. Felkészítő tanár: B. Tóthné Csábi Ildikó.- Te! Mik ezek itt előttünk?! - kérdeztem Árpád barátomtól Nagykörű felé tartva. A fiú először felfelé nézett, bár ez méretei miatt bizonyos mértékig érthető is volt.- Nem ott. Az úton - józanítottam ki csodákra éhes társamat. Még válaszolni sem tudott, amikor nagyot döc- cent az autó. Rögtön utána még egyet. Aztán jöttek az újabbak. A megyeszékhelytől pár kilométerre levő Szórópuszta és Dobapuszta közötti főúton kénytelen voltam teljesen átvenni a géptől a figyel­mes „kézi irányítást”, jóllehet ezen a nyílegyenes szakaszon normális körülmények között csak arra kellene ügyelnem, hogy sebességem ne csökken­jen a veszélyes szint alá. Szinte méterenként mó­dosítottam pályámat. Hol a felezővonaltól balra, hol jobbra lendültem ki - a menetiránytól függet­lenül. Hajói emlékszem, ezeket a gödröket rendre befedik, de a természet, úgy tetszik, könnyen el­fújja a hevenyészett takarót. Dolgomat nehezítette, hogy közben erős égiháború dúlt, s az esővíz beta­karta a véletlenszerűen elhintett tengelycsapdákat. A felszínen semmit sem látni, közben ott az isme­retlen mélység. Ez már a negyedik dimenzió? Természetesen ilyen kiszámíthatatlanul manő­vereztek a szembejövők és követőim is. A do­dzsem-party szerencsére percekkel később véget ért, es folytatódhattak a kalandok. Árpádnak kevesebb epés megjegyzése volt, ám ő - egy száguldó kétkerekű gazdája lévén - csak annyit jegyzett meg, hogy a gyanútlan motorosok­nak legalább Áéts^er nehezebb a, dolguk. Aki ugyanis1 néni ismeri ezt a gumi és fagymeteor lyuggatta kemény terepet, az egyik pillanatról a másikra földöntúli lénnyé válhat. Szóval „meseországba” indultunk barátaink­hoz, mert én akkor még hitetlen voltam. Mondjon már ő is valamit. Ott aztán lefagyott a mosoly a szánkról, mert az én nem politizáló hiteles embe­reim, fabuláikkal, ufótörténetekkel erős éket, ver­tek gyengére sikerült materializmusomba. Ők is láttak miegymást...- Indulunk! - emeltem fel a hangom, meg se várva a film végét. Elbátortalanodva kémleltem az eget. Mi vár ránk már megint? Kereket oldottunk. Visszafelé észrevettem a sebességkorlátozó táblát. Óvatosabb voltam, ennek ellenére még ne­hezebb lett a dolgom. Kémleltem a gödröket, az úton közlekedőket és immár az eget is ... Szurmay Szolnoki agglomeráció Katasztrófamentes napokat kívánunk! Védelem egy világszervezet tagjaként Egy esztendeje csatlakozott a Magyar Köztársaság Polgári Védelme a Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezethez, az ICDO- hoz, az International Civil De­fence Organizationhoz. A nem­zetközi jog szerint olyan státusz illeti meg, mint a Vöröskeresztet vagy a Vörös Félholdat. A világ­nap első megünneplése alkalmá­ból, az érdeklődők tájékoztatása céljából a megyei és a Szolnok Városi Polgári Védelmi Pa­rancsnokság közös kiállítást ren­dezett, melyet a vendégkönyv szerint 4200-an tekintettek meg a művelődési központban. A rendezvényt támogatta a Coma- sec Resperitor Kft., a Minőségi Ruhaipari Szövetkezet, az All- Tech Kft., a Havária Kft. Tatár Pál, a városi parancsnok­ság parancsnoka, a kiállítás egyik szervezője eddigi munkájáért bel­ügyminisztériumi dicséretet ka­pott.- Keveset hallunk a polgári vé­delemről. Szerencsére - jegyeztem meg Tatár Pálnak.- Olyan sajátos tevékenységről van szó, ahol nem lehet az a mérce, hogy a szervezet hányszor szerepel a napi életben. Az értékelés alapjá­ul csak az szolgálhat, hogy ve­szélyhelyzetben miként tudunk megfelelni az elvárásoknak.- És képesek megfelelni?- A legutóbbi bemutatónkkal azt is bizonyítani kívántuk, hogy fel­készültünk a természeti és techni­kai katasztrófák elhárítására. Sze­retnénk meglévő anyagainkat - többek között a légző-, bőrvédő készülékeket -, a műszereket újab­bakkal felváltani. A csere részben hazai termékekkel is megvalósít­ható.- Sokak tudatában úgy él a „lé­gó’ ’, ahol az atomháborúval ijesz- getik a résztvevőket.- A polgári védelem feladatai közül továbbra sem hiányozhat a háborús konfliktus esetére való felkészítés. A tennivalók között azonban lényeges eltolódás tör­tént. A figyelem a természeti ka­tasztrófák, az ipari balesetek felé irányul. E munkát csak a társ- szervezetekkel való szoros együtt­működésben vállalhatjuk fel. A legfontosabb azonban, hogy az ál­lampolgár tudja, mit kell tennie, a kárterületen kell-e védőeszközt vi­selnie. Több ízben hangsúlyoztuk már, hogy Szolnok komoly ka­tasztrófaveszélynek van kitéve. Gondoljunk csak a 4-es számú fő- útra, a vasúti csomópontra, a Ti­szára, a közúti hidakra, a TVM-re. A mi dolgunk, hogy gondoskod­junk a polgárok és az elhárításban részt vevők védelméről.- sz ­Helyünk az Magyarország adottságai foly­tán Budapesthez képest csak má­sodlagos jelentőségű központok alakultak ki. Ma ennek két vonula­ta található meg az országban. Az úgynevezett külső gyűrűhöz olyan városok tartoznak, mint Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, a közép­békési városok, Szeged, Baja, Pécs, Nagykanizsa, Szombathely és Győr. A belső gyűrűből két vá­ros emelkedik ki. Közülük Székes- fehérvár a Dunántúl, Szolnok pe­dig az Alföld viszonylatában tölt be térszerkezetközpont szerepet. E tény kétségkívül kedvező Szolnok város és településcsoportja fejlő­dési lehetőségeinek megítélésénél. Az is tény ugyanakkor, hogy e két különleges szerepő központ között - egyebek mellett - olyan tekintet­ben is nagy különbség van, hogy amíg a Budapesthez közelebb fek­vő és a fővárossal kedvezőbb köz­lekedési összeköttetéssel rendel­kező Székesfehérvár minden te­kintetben fejlettebb, sűrűbb lakos­sággal, infrastruktúrával rendelke­ző térségben fekszik, addig Szol­nokot egy kevésbé fejlett, lazább növedékű térség övezi. Mindez természetes módon áll összefüg­gésben az ország két nagy régiójá­nak, a Dunántúlnak és az Alföld­nek strukturális és fejlettségbeli sa­játosságaival. Amikor Szolnok és település- csoportja helyzetét értékeljük, nem szabad elfelejteni, hogy az Alföld településrendszere a többi három régióhoz képest eltérő jellegű. Ez kifejezésre jut a településállo­mányban, a településsűrűségben, a települések nagyságában, azok tár­sadalmi gazdasági szerkezetében és a városiasodás szintjében egy­aránt. Az természetes, hogy ha a szol­noki agglomeráció lehetőségeinek megítélését kíséreljük meg, első­sorban a központ, Szolnok városá­nak helyzetét és perspektíváit kell országban elemezni. Szolnok helye a fenti vi­szonylatokban kedvezőnek és sta­bilnak mondható. Ha abból indu­lunk ki, hogy a lélekszámnagyság megfelelő megszorításokkal össz­hangban van a szerkezeti és funk­cionális fejlettséggel; atelepülések szerepének sorrendiségével, akkor elmondhatjuk, hogy a népesedés alakulása alkalmas a város helyze­tének megítélésére. A magyar városok népesség- számnagyság kategóriák szerinti szerkezete kialakultnak tekinthető, egy-egy évtizeden belül kicsik a változások. így volt ez az elmúlt évtizedekben is. Szolnok a 3. kate­góriába tartozik. Ide az 50-100 ezer lakosságszámú települések tartoznak. 1980-ban ehhez 13, most - Kecskemét kiválásával -12 település tartozik. Szolnok a legné­pesebb magyar városok sorrendjé­ben all. helyet foglalja el. Ez a hely ma már stabilnak látszik, hi­szen sem arra nem látszik esély, hogy az előtte lévő Szombathelyt megelőzze, sem annak nincs reális valószínűsége, hogy a mögötte ál­ló és az utóbbi évtizedben csökke­nő lélekszámú települések elébe kerüljenek. Szolnok pozíciója történelmi­leg természetesen jelentős változá­sokon ment keresztül. 1870-ben még mindössze a 28. volt, de 1920- ban már a 18., 1949-ben a 15., 1970-ben a 12. és 1980-ban all. helyen található. Szolnok helyezte az elmúlt évtizedben is, a bonyo­lult társadalmi gazdasági folyama­tok ellenére, a népesedés meneté­nek megzavart viszonyai között is kedvezően alakult. A város számá­ra kedvező folyamatok gyorsítot­ták a környékén kibontakozó agg­lomerációs folyamatokat, és foko­zatosan a Szolnok által szervezett településcsoport tágabb környeze­téből való kiemelkedéséhez veze­tett. F. I. p ‘1 2345678 9 Ol s 1 ) Az APEH Megyei Igazgatósága i munkatársakat keres 9 1 2 IIIINŐEItSI és 2 3 ADÓEIS1ÁM0LÁSI 3 4 TERÜLETRE. 4 5 ELOnVBEn RÉSIESÜLnEU fi KÖZGAZPASÁGI, 5 6 JOGI, ÁLLAMIGAZGATÁSI FELSŐFOKÚ 6 7 VÉGZETTSÉGGEL, TOVÁBBÁ ADÓIGAZGATÁSI GYAKORLATTAL AEilDELKEZOU. 7 8 JELENTKEZÉS: A HIRDETÉS KÖZZÉTÉTELÉTŐL 8 9 SZÁmÍTOTT KÉT HÉTEn BELÜL AZ < 9 0 IGAZGATÓSÁG SZEÍI1ÉLVÜGVI OSZTÁLYÁIG t _____ _ 1 LD 0 § 123456789

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom