Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

.1 Á S Z-N A G Y K U N-S Z () L N O K MEGYEI NAPILAP III. évfolyam 59. szám 1992. március 10., kedd Ára: 9.60 Ft Útalap, foglalkoztatás, büntető jogszabályok, fegyverkereskedelem Több törvényjavaslat az Országgyűlés napirendjén Az Országgyűlés tegnapi munkanapján Siklós Csaba köz­lekedési, hírközlési és vízügyi miniszter előteijesztette a kor­mány útalapról szóló törvényja­vaslatát. A miniszter indoklásában ki­fejtette: a magyarországi közút­hálózat fejlesztése sajnálatos módon nem tartott lépést a mo­torizáció fejlődésével. Az elma­radott úthálózat mára jelentős gátjává vált a gazdaság és a tu­rizmus fellendülésének, ami mi­att évente több milliárd forintos bevételtől esik el az állam. A tárca országos közútfejlesztési programja ezért nagy súlyt fektet az autópálya-hálózat mihama­rabbi kiépítésére. Varga Mihály fiatal demokra­ta képviselő hozzászólásában megállapította: a kormány meg­alakulása óta a közlekedés terü­lete nem kapott a jelentőségének megfelelő hangsúlyt. Ezt az is bizonyítja, hogy 1990 májusa óta ez az első olyan közlekedési törvényjavaslat, amelyet a tárca vezetője személyesen terjesztett elő. Kuncze Gábor SZDSZ-es honatya kifogásolta, hogy a ben­zinárból és gépjárműadóból be­folyó összegeknek csak egy kis (Folytatás a 2. oldalon) Beiktatták a megyei főügyészeket Budapest. Ünnepé­lyesen beiktatták a me­gyei főügyészeket teg­nap. A húsz állásra erede­tileg kilencvenkilencen pályáztak. A legfőbb ügyész március 15-i hatállyal ne­vezte ki a főügyészeket. Az ügyészségeken to­vább folytatódik a tiszt­újítás. A legfőbb ügyész­ségi főosztályvezető ügyészi és a megyei fő­ügyészhelyettesi állások­ra hirdetett pályázat már­cius 31 -én zárul. Az ered­ményes pályázók június elsejével kezdhetnek munkához. Dolgozói tulajdonban Teljes egészében dol­gozói tulajonba került a Gyár- és Gépszerelő Vál­lalat. Az Állami Vagyon­ügynökséggel kötött adásvételi szerződés ér­telmében a cég 82 száza­léka vált a vállalat dolgo­zóinak tulajdonává, a fennmaradó részből pe­dig kárpótlási jegyekért értékesítenek rész­vényeket. Egy kevés - törvény által meghatározott - tu­lajdonhányad a helyi ön- kormányzatnak is jut. A gyárat 800 millió forintra tartotta az ÁVÜ. A dol­gozók úgy teremtették elő a vételárat, hogy a 15 százalékos kedvezmény igénybevétele mellett 100 millió forint kész­pénzt tettek le, 436 millió forintot pedig privatizá­ciós hitel formájában szereztek meg. Leállítják a termelést Esztergom. Csődöt jelentett, és rövidesen le­állítja a termelést is a ma­gyar-orosz tulajdonban lévő esztergomi székhe­lyű Mikromed Kft. Erdélyre figyelő (Az elvetélt magyar autonómiáról nem hangzott el, nem jelent meg)- Harakiri — Ami 4. oldal A kormányfő fogadta Attalit Antall József miniszterelnök tegnap fogadta Jacques Attalit, az Európai Beruházási és Fej­lesztési Bank elnökét, aki a EBRD képviseleti irodájának megnyitására és a bank április­ban Budapesten tartandó köz­gyűlésének előkészítésére érke­zett Budapestre. A találkozón je­len volt Kupa Mihály pénzügy- miniszter és Németh Miklós, az EBRD alelnöke - tudatta a Mi­niszterelnöki Sajtóiroda. A megbeszélésen mindkét fél hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág és az EBRD között jó és eredményes együttműködés ala­kult ki, amit jól mutat az eddig jóváhagyott magyarországi pro­jektek aránya. Az EBRD elnöke szerint a ma­gyar nemzetgazdaság eddigi át­alakulása alapvetően sikeres, és térségünkben Magyarország pél­dázza, hogy milyen utat kell kö­vetni. (MTI) Panasznap volt Mezőtúron A munkaügyi államtitkár bizakodó Az elmúlt hét végén Mezőtúron, a GATE Főiskolai Karán dr. Rolek Ferenc munkaügyi államtitkár a megye önkor­mányzati vezetőivel találkozott. Dr. Lengyel Lajos, a főiskola főigazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Miskó Istvánná, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ veze­tője vázolta föl a foglalkoztatás térképét. Meglehetősen lehangolóak voltak az adatok: egyetlen esz­tendő alatt - 1990-től 1991-ig - ötszörösére emelkedett a munka- nélküliek száma. Szám szerint 4661 foglalkozásnélküliből az elmúlt esztendő végére 24.600 lett. A megoszlásuk is tanulsá­gos. Immár az egyharmaduk szakmával rendelkező, és 15 szá­zalékuk magasan képzett szel­lemi foglalkozású. Az idei év el­ső hónapjában 27 ezer munka- nélkülit regisztráltak a megyé­ben, februárban ugyan csökkent a számuk, de ez csak átmeneti jelenség, mivel 4300 termelő­szövetkezeti tagnak megszüntet­ték a járadék folyósítását. Ok ter­mészetesen visszatérnek majd a munkanélküliek táborába. A me­gye legveszélyeztetettebb terüle­te Tiszafüred, ahol 23,5 százalék a munkanélküliek aránya, de Karcagon is a munkaképes dol­gozók 17 százaléka nem talál magának elfoglaltságot. Röp­ködtek a milliók, amit közhasz­nú munkára, munkahelyterem­tésre, részmunkaidős munkahe­lyek beindítására, valamint át­képzésre fordít a megyei munka­ügyi központ, ám mindenki tudta a jelenlévők közül, hogy ezek a summák nem oldják meg a feszí­tő társadalmi problémákat. Boros Lajos, a megyei önkor­mányzat vezetője úgy prognosz­tizálta, hogy hamarosan 30 ezer­re emelkedik a megyében a mun­kanélküliek száma, és ez több mint százezer embert érint. És a helyzet egyre aggasztóbb lesz, (Folytatás a 2. oldalon) Uj iskola Pusztamonostoron. Hatvan éve nem épült iskola a községben. Az új épület átadásáig négy-öt különböző helyen oktatták a mintegy 200 tanulót. Két év alatt készült el különböző céltámogatások segítségével a modern nyolctantermes épület, mely hosszú időre megoldja Pusztamonostor iskolagondjait. Egyébként tornaterem már tíz éve van a községben, most egy sportudvar kialakítását tervezik. Fotó: Mészáros Tiltakozik a Duna Kör „A HATALOM ORMAIN KOMPROMISSZUMRA KÉSZÜLNEK” A környezetvédelmi miniszter azonnali leváltását, az 1977-ben megkötött, bős-nagymarosi víz­lépcső megvalósításáról szóló szerződés felbontását követelte tegnap a József Attila-szobor előtt tartott rendhagyó sajtótájé­koztatóján a Duna Kör. Az újságírók és az érdeklődők előtt felolvasták a Duna Kör fel­hívását, amely szerint a Duna helyzete ismét válságosra for­dult. A szlovák parlament márci­us 6-án megszavazta a bősi épít­kezés egyoldalú folytatását, és ezzel Antall Jószef miniszterel­nök levelére Magyarország szá­mára elfogadhatatlan választ adott. A Duna Kör úgy látja, hogy ezzel párhuzamosan az utóbbi napok vészes hirtelenség­gel szaporodó belföldi jelei, pél­dául a parlament gazdasági bi­zottságának a meglévő parla­menti határozatokkal és a kör­nyezetvédelmi bizottság határo­zati javaslataival szembeforduló állásfoglalása, valamint Keresz­tes K. Sándor és Vavrousek cseh­szlovák környezetvédelmi mi­niszter budapesti titkos tanács­kozása arra vallanak, hogy a ha­talom ormain kompromisszumra készülődnek. A Duna Kör szerint kompro­misszum e kérdésben nem léte­zik, az teljes önfeladás, az ökoló­giai és a magyar érdekek elárulá­sát jelentené. A felhívás megál­lapítja, tévednek azok is, akik azt akarják láttatni, hogy a szlováki­ai magyarság sorsát a vízlépcső- rendszer elleni határozott ma­gyar fellépés politikailag ronta­ná. A „Nagy Mű” megépítése éppen az ő megélhetésüket bizto­sító ökológiai feltételeket sem­misítené meg a Szigetköz lakos­ságával együtt. A felhívásból az is kiderül, hogy amennyiben a Duna Kör követelései nem teljesülnek, a környezetvédők fenntartják ma­guknak a jogot, hogy a Duna ér­dekében tüntetéseket szervezze­nek. (MTI) Nemzeti Alaptanterv: a sokszínűség alapja lesz? Tankönyvpiac segít (majd) „komponálni” A NAT-3 (Nemzeti Alaptan­terv harmadik változatának) há­romnapos országos vitája kezdő­dött meg a hét végén Székesfe­hérvárott. Tegnap - egy nap kiha­gyás nélkül - Szolnokon folytató­dott a tanácskozás a 16 éves korig kötelező iskolázás közös alapkö­vetelményeiről. A Széchenyi Gimnáziumban mintegy 300 ér­deklődő pedagógus jelenlétében tartott előadást dr. Báthory Zol­tán, az alaptantervi munkacso­port vezetője, aki százhúsz kollé­gája közreműködésével és a me­net közbeni kritikák, javaslatok figyelembevételével alakította ki a mostani változatot, amelyet 25 ezer példányszámú kötetben ad­tak ki, és juttattak el az iskolákba a további véleményezésre. Csak emlékeztetőül: a Nemzeti Alap­tanterv 1989 óta formálódik. A szakember a NAT-3 céljai­ról szólva kifejtette: fontos a ma­gyar oktatásügy további demok­ratizálódása, az iskolák önálló szerveződési képessége annak érdekében, hogy a modernizáci­ós törekvések magukkal hozzák a hatékony működést. A magyar NAT kerettanterv nem tanítható közvetlenül. Tartalmazza azt a tíz művelt­ségi területet, amelyeket az egyes iskolákban kell tantár­gyakká szervezni - nincsenek kö­telező tantárgyak - a helyi tanter­vek segítségével. Óratervi javas­latot sem tartalmaz, csak az évi tanítási napok minimumát (190 nap) és a tanítási órák maximu­mát. A követelményeket nem év­folyamokra, hanem elemi szintre (6-12 éves korig) és alapszintre (13-16 év) bontja. (Folytatás a 3. oldalon) Agrárszövetségi fórum Kisújszálláson Veszélyben a vidék békéje! Ami az évszakokat illeti, az idő már „túlhaladta’ ’ azt a politi­kai fórumot, amit „Téli esték” címmel az Agrárszövetség me­gyei elnöksége szervezett tegnap este Kisújszálláson, a városhá­zán. A kora tavaszi időszak és az országos fórumsorozat elnevezé­se között persze csak látszólagos az ellentmondás, ugyanis a me­gyére most került sor. Kisújszál­lást pedig azért választotta szín­helyéül az elnökség, mert a város a párt egyik bázisa - a polgármes­tert a választáson az Agrárszö­vetség támogatta, és az önkor­mányzat testületében hat képvi­selője van. A 40-50 főnyi hallgatóság előtt először Bíró Zoltán egyete­mi tanár, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke beszélt időszerű politikai kérdésekről. (Mint ismeretes, Bíró Zoltán az MDF egyik alapító tagja volt, majd kilépett a pártból, és Pozs- gay Imrével Nemzeti Demokrata Szövetség néven új politikai mozgalmat szervezett, melyet a következő választásokra párttá kívánnak fejleszteni.) Az Agrár­szövetség meghívására érkezett előadó meglehetősen sötét képet festett a mai politikai állapotok­ról és a kormány tevékenységé- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom