Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

1992. MÁRCIUS 2. Sportextra 7 Atlétika - Fedett pályás Eb, Genova Férfi röplabda NB I. Rájátszás a 7-12. helyért Kovács Judit az első pontszerzőnk Az olasz Riviéra központja, a Föld­közi-tenger egyik legnagyobb kikötője, Genova látta vendégül péntektől vasár­napig a kontinens legjobb atlétáit az Eu- rópa-bajnokság keretében. Persze attól függetlenül, hogy az ezután kétévenként rendezendő Eb-nek megnőtt a tekinté­lye, soakn távol tartották magukat az olasz várostól, a nyári ötkarikás játékok­ra gondolva. így is csúcsnevezés jött össze, hiszen 36 országból 494 verseny­ző mérte össze tudását a tengerre épült(!) gyönyörű sportcsarnokban. A „szűkre szabott” kerettel érkezett ma­gyar válogatott Bátori Noémi távolma­radása által tovább csappant, viszont megérkezett az egyetlen éremesélyes, Bagyula István. A legnépesebb táborral a FÁK együttese vonul fel - 51 fővel -, ami ugyanannyit tesz ki, mint a házigaz­dák létszáma. Elfogadták Horvátország és Szlovénia függetlenségét, így külön nevezhették versenyzőiket, de jelen volt a jugoszláv csapat is. A nyitónapon három döntőt rendez­tek - férfi 5000 méteres gyaloglásban, női távolugrásban és ötpróbában. A ha­zaiak rögtön örömre fakadhattak, hiszen férfi gyaloglásban De Benedictis révén megszerezték első aranyérmüket. Pá­lyára léptek a fedett pályás Eb műsorá­ban először a hétpróbázók is, az UTE-s Munkácsi Sándorral, aki a genovai „for­ródróton ’ ’ tudta meg, hogy itthon egész­séges kislánya született. A francia Christia Plaziat 6418 ponttal új világre­kordot állított fel, míg Munkácsi 5832 ponttal a hetedik helyen zárta a pontva­dászatot. Nem sikerült ilyen vidámra 3000 méteres gyaloglásban Szebenszky Anikó napja, miután szabálytalan tech­nikája miatt a bírók idejekorán zuha­nyozni küldték. A szombati versenynapon a magya­rok az ugrószámban próbáltak szeren­csét, Vanyek Zsuzsa 13.02 m-es teljesít­ménnyel a 15., Fekete Ildikó pedig 12.86 m-rel a 19. helyet szerezte meg. Ä legrangosabb mezőny talán női magas­ugrásban jött össze, ahol a fedett pályás világbajnoki cím védője, a német Heike Henkel nyert. Tavaly Sevillában a vb-n 2.00 m-rel végzett az élen, most pedig 2.02 m-es teljesítmény kellett az első­séghez. A második helyet a bolgár Sztefka Kosztadinova szerezte meg szintén 2.02-vel. Kovács Judit 1.88 m-t ugrott, s ezzel hatos holtversenyben az ötödik helyen végzett, ő a magyar csapat első pontszerzője. De remélhetőleg akad egy legény a gáton, aki még rózsásabbá teszi a ma­gyar tábor hangulatát (mellesleg Itália ezen részén is virágoznak már a mandu­la- és barackfák, nyílik a szegfű). Nem titkoltan a rúdugró Bagyula Istvánra gondoltunk, akitől Bubka távolmaradá­sa után feltétlenül érmet várnak a szak­vezetők (versenyszáma lapzártánkkor még tartott). Forma-1 Mansell: rajt-cél győzelem Prost „professzor” egyelőre csak külső szemlélő Sokan azt mondják, a tavasz leg­biztosabb je­le a futball - pályák bené- pesedése. Mások szá­mára azon­ban az jelen­ti ezt, hogy újból hosszú versenyso­rozat elé néznek a Forma-l „cirkusz” pilótái, hi­szen a dél­afrikai Kya- l a m i b e n megtartották az idei baj­nokság első futamát. Sorrend ben a 22. Dél-afrikai Nagy díj at a Johannes­burg északi csücskében lévő pályán bonyolított ák le. Vajon Sennát sike­rül-e letaszí­tani trónjáról az „ öregnek”, Nigel Mansellnek? Ta­lán igen, hisz az indulásnál a brit pilóta foglalta el az első rajtkockát, de közvet­len mellette túráztatta gépét indulásra készen a tavalyi bajnok brazil versenyző is. A rajt remekül alakult a Williams- Renault csapat számára, hiszen Mansell mögé a második helyre Patrese tornázta fel magát, üldözőként pedig Senna állt be a sorba. Ez a kép volt hosszú ideig jelemző. A McLaren-Honda világbajnok piló­tája a verseny előtt elmondta az újság­íróknak, hogy addig, amíg a tervezett technikai átalakításokat nem tudják használni, a piros-fehér autóknak reáli­san a 3-4. hely megszerzése is remek eredménynek számítana. Utoljára, 1985-ben ugyanitt megrendezett futa­mon is Mansell tudott első lenni. A „fe­kete kontinensen” lévő pályán kisebb átalakítások után egy kör hossza 4260 méter lett, amelyből 72-őt kellett meg­tenni a? indulóknak. A verseny színhe­lyét övező létesítmények, illetve techni­kai feltételek is a mai viszonyoknak megfelelően kerültek kialakításra. Az utolsó öt kör megtétele előtt Sen­na megpróbált mindent, hogy Patresét megelőzze, de ez nem sikerült. Végül is, rajt-cél győzelmet aratva Nigel Mansell megszerezte összesen 22. futamgyőzel­mét, amely bizakodásra adhat okot szá­mára a továbbiakban. Másodikként szintén Williams Renault-pilóta, az olasz Patrese haladt át a célvonalon, rögtön utána A. Senna (McLaren Honda). Óriási meglepetésre a fiatal és tehetséges, né­met Schumacher (Benetton-Ford) lett a negyedik. Ötödikként az osztrák Berger (McLaren Honda), hatodikként pedig a brit Herbert (Lotus-Ford) ért a célba. Albert Vegyi-siker a bajnok : otthonában UTE-SZOLNOKI VEGYIMŰVEK 2:3 (-14, 6, 7, -8, -11) Vágóhíd út, 100 n„ v.: Hóbor, Seni­ler UTE: Schildkraut, Soós, Nagy, Karmos, Valics, Jagodics. Csere: Gló- zik, Lombos, Forgó, Medve. Edző: Botos Ferenc Vegyiművek: Januscsika, Illés, Hajdú, Gulyás, Krivec, Tóth. Csere: Makai, Szűcs. Edző: Liszi Ferenc Az A-csoportba jutásért folyó osztá­lyozó első mérkőzésén nem kisebb el­lenfelet kapott a Vegyiművek, mint a tavalyi bajnokot. Ettől függetlenül nem kezdtek megilletődötten a vendégek, pedig az ellenfél keretében nyolc válo­gatott játékos lépett pályára. A mérkő­zés első pontját a hazaiak szerezték, melyre a Szolnok hárommal válaszolt. Nyitásfogadási hibák következtében is­mét az UTE tábláján volt több pont, de 10-10-nél újra együtt volt a két csapat. Izgalmasan alakult a hajrá, melyben 14- 10-nél a fővárosiak négy alkalommal jutottak játszmanyeréshez, de ezt jól vé­dekezve sikerült hárítani, majd Hajdú nyitássoroztával agyőzeimet is megsze­rezni. A következő két szettben a magassági fölény és a nagyobb ütőerő érvényesült. Ebben a szakaszban a nyitásfogadás mellett mezőnyben is gyengébb teljesít­ményt nyújtott a Vegyi, és ezt a hazaiak könyörtelenül kihasználták. A számsze­rű eredmény ellenére nem játszott alá­rendelt szerepet a Szolnok, mely a játsz­mák idejéből is kitűnik (22’, 20’, 22’). Felejthetetlen teljesítményt nyújtott a szolnoki csapat a negyedik játszmában. Remek sáncolással, védhetetlennek tű­nő mentésekkel és okos ütésekkel szét­zilálták a hazaiak egységét (4-1, 8-3, 12-4). Ekkor a legszebb napjaira emlé­keztető játékát mutatta az együttes, az egyenlítés nem maradhatott el. A mindent eldöntő rövidített játékban sorozatban gyűjtötte pontjait a Vegyi, és hihetetlennek tűnő előnyt szerzett (8-2). Térfélcsere után beleerősítettek a haza­iak, és egyenlítettek (9-9), majd ismét a Vegyiművek percei következtek. Óra­mű pontossággal végrehajtott sáncolás után bombaként vágódott az ütők térfe­lére a labda, és ez megpecsételte a hazai csapat sorsát. Magas színvonalú játékvezetés mel­lett, óriási bravúrt hajtott végre a Vegyi­művek csapata, melyben minden játé­kos a dicséretre méltó teljesítményt nyújtott. Csomós Szolnoki Vegyiművek - Kazincbarcika 0:3 (-5, -11,-14) Szolnok, 100 n. V.: Máthé, Kerék Sz. Vegyiművek: Hajdú, Gulyás, Krivec, Januscsika, Tóth G., Illés. .Csere: Szűcs, Makai. Edző: Liszi Fe­renc Hazai összpontosítás egysoros vonalban Kazincbarcika: Kiss Zs. L, Dumit- ru, Simon, Bencsik, Tóth T., Pavelek. Csere: Pálinkás, Kiss Zs. II. Edző: Dudás András Gulyás centire pontos ütésével 1-4- nél szereztek először pontot a hazaiak, de a felzárkózás továbbra sem sikerült, hiszen a vendégek okos ejtésekkel és húzásokkal bosszantották a Vegyit. Gyakran már a fogadásoknál kútba es­tek a támadási kísérletek, amit a halo- vány bejátszások csak tetéztek. Kiss Zs. I. felugrásos nyitásával és szélvészként száguldó labdájával már 3- 13-ra alakult az állás, miközben a játékvezető néhány vitatott ítélete nyitogatta a bicskát a szolnoki szurkolók zsebében. A közép­ső szett elején a vendégek sáncairól le­vágódó labdák megpecsételték a hazai­ak sorsát. Előbbiek magasági fölényü­ket kihasználva gond nélkül üttöttek a vegyisek felett, amit Tóth G. formán kívüli játékkal toldott meg. A befejező játszma elején 8-4-re, majd 10-7-re is vezettek a szolnokiak, innen fordított a borsodi együttes 11-14-re, amit 14-14 követett. Többszöri játszmalabda után végül a szerencsésebb és lelkesebb KVSE megérdemelten nyert. Nők. Rájátszás az 1-6. helyért Lehel SC-BVSC 0:3 (-14, -8, -13) Jászberény, 100 n„ v.: Szabó, Ribi- zsár Lehel: Petliak, Tóth, Pesti, László, Doncsenko, Sápi. Csere: Nagy, Hall­gat. Edző: Szőke Péter BVSC: Szél, Fésűs, Balázs, Boro- vinszkaja, Szűcs, Gorbacsova. Edző: Jánosi Ferenc Az első játszmában pillanatok alatt 5-0-ra húztak el a fővárosiak, ezt követően lényegesen kiegyen­lítettebb lett a játék. Két-három ponttal a BVSC vezetett, majd 8- 8-nál már egyenlő volt az állás. A folytatásban azonban ismét a ven­dégek szereztek előnyt - 10-12 -, majd a hazaiak pillanatai követ­keztek. Sorozatban négy pontot szereztek, és 14-12-nél már játsz­malabdájuk volt. Az í-re azonban nem sikerült feltenniük a pontot. A második szettet is a vendégek kezdték jobban, 6-0-ára, majd 8-1- re vezettek. Ekkor egy játékveze­tői ítélet teljesen megzavarta a ha­zaiakat, ugyanis egy már megnyert pontot rossz felállásuk miatt elvett tőlük a bírópáros. Rövid ideig szü­netelt a játék, a jászberényiek nem értettek egyet a meglehetősen bi­zonytalanná vált játékvezetőkkel. A vita végeredménye az lett, hogy ezt a játszmát 21 perc alatt 15-8-ra nyerte a BVSC. Ä harmadik szett­ben ismét alaposan megszorongat­ta esélyesebb ellenfelét a Lehel SC. A vendégek 7-4-es jászberényi ve­zetésről még 8-7-re fordítottak, de aztán ismét fordult a kocka. A hazaiak soro­zatban hat pontot szereztek, 13-8. A szettvesztés veszélyét érző fővárosiak ismét erősítettek, és Szűcs, Balázs, va­lamint Borovinszkaja remek megoldá­sai után már csak a vasutasok szereztek pontokat. Nem született tehát meglepe­tés a visszavágó mérkőzésen sem, hi­szen a jobb játékerőt képviselő fővárosi együttes végül Jászberényben is igazol­ta a papírformát. A BVSC két győze­lemmel került a legjobb négy közé, és a folytatásban tovább harcolhat a bajnoki cím megszerzéséért, míg a jászberényi­ek az 5-6. hely reményében léphetnek pályára. Szántai 7-12. helyért Szolnoki Vegyiművek-Dutép SC 3:0 (8, 9,11) Szolnok, 50 n., v.: Szabó K., Fodor Szolnok: Kmézic, Karavajeva, Csertán, Göblyös, Bordás, Sülyösné. Csere: Gergelyfy, Hajdúné, Szeren­csés. Edző: Vasicsek János Dutép: Körmendi, Kovács, Szik- szai, Rozsinszky, Czéh, Szabó. Csere: Kormos. Edző: Rapcsányi István A vendégek neve mellé íródott elő­ször pont, sőt egy ideig rendre ők vezet­tek egy-két „fával ”. Nem mintha a játék képe őket igazolta volna, hiszen a ma­gassági fölény és a nagyobb ütőerő a szolnokiak javára billentette a mérleg nyelvét és a „térfelet”. A kecskemétiek sokat bajlódtak a nyitásfogadással, fel­adójuk így nehezen tudott komoly táma­dásokat kialakítani, a Vegyi viszont könnyelműsködött. 8-7-nél vezettek is­mét a hazaiak, és meg sem álltak 12 pontig. Ez idő tájt Göblyös játéka emel­kedett ki: mind sáncolását, mind „bom­baerős” keresztbeütéseit a tenyerek összeverése követte. Akárcsak a Sü- lyösné-Kmézic blokkot, ami már a játszma végét jelentette. A második me­net Karavajeva perceivel kezdődött; ez az, amit látni szeretünk tőle máskor is, légyen szó nyitásról, mentésről, sáncról, ütésről. A szett vége felé cserékkel „la­zított” a Vegyi, majd Göblyös ászával 14-7-re módosult az eredmény. Aztán még végigforogtak egyet, mire ismét „Göbit” illette meg a nyitás joga. Nem mókázott sokáig, labdájára lépni sem tudtak a dutéposok, 2-0. A harmadik játszma úgyszintén vitathatatlan hazai fölénnyel telt, a hírős város képviselői 7-1-nél jutottak először „szóhoz” és ponthoz. A Szolnoknál minden csere lehetőséget kapott, fel is jött a Kecske­mét 12-11-re, többre azonban nem fu­totta erejéből. Ezt kihasználva Kmézic „ásza’ ’ véget is vetett a „mulatságnak”. Kocsis Pavelek könnyedén ejti át a szolnoki sáncot. F: N. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom