Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
Kertbarát Ássunk vagy ne ássunk? Napjainkban e témában a kistermelők, kertgazdák körében is két irányzat csap össze egy-egy tanácskozáson. A biológiai kertmüvelők azt hangoztatják, hogy ne ássunk, a régi hagyományokra támaszkodó kertgazdák viszont kiállnak az ásás mellett. Kinek van igaza? Kit támogasson, kövessen, melyik oldalra álljon a legújabb hobbitulajdonos vagy a leendő kertgazda? A kérdés nem mai keletű. Már 70 évvel ezelőtt napirendre került, amikor még a szerves trágyának rangja volt, és a kémiai készítmények alkalmazása gyerekcipőben járt. ii a .. : ::: A Válasz ezek után nem könnyű. Mégis azt kell mondani, hogy a legeredményesebb a középút választása. Sok év gyakorlata azt mutatja, hogy sem a csak biológiai módszerek szerinti talajművelés, sem a tiszta és csak modem talajmunka (ásás helyett - biokapa) nem célravezető a növények szempontjából. A szakemberek, szakírók körében is folyik a vita. Gyárfás József, aki a növénytermelésnek és a talajgazdálkodásnak az összefüggéseit vizsgálta, egyik 1921-ben megjelent könyvében így ír: „Minél szárazabb valamely vidék vagy talaj, annál jobban szorul háttérbe az eke, az ásó. Helyes, ha nem tűrjük az eke vagy ásó egyeduralmát, de ne csinálunk hamis isteneket a porha- nyításból sem". A rotációs kapa hátrányai A jelen időszakban a kérdés egyre élesebben vetődik fel, akkor most ássunk vagy ne ássunk? A magukat biokertésznek kikiáltók azt állítják - bár nem hogy évszázados, de még évtizedes hagyomány sincs mögöttük -, hogy a talaj forgatása nem célszerű, rontjuk a talaj életét. Szerintük elegendő a talaj villás ásóval történő mozgatása és lényeges a termőföld takarása (mulcsozás). Véleményük szerint elegendő a sekély porhanyítás. A modem kertgazdák átestek a ló másik oldalára. Ók ugyan nem biogazdák, de az ásó használatát felfüggesztették. Mindezek a „robikapával" jelszó mellé álltak. Annyiban helyesen teszik, hogy kiskertben a gyomirtást legalább elvégzik, és nem „kémiai" kapával. Azt már ók sem sejtik, hogy az igen szapora gyomok (a pipacs 30 ezer magot érlel, a disznóparéjnál 45-50 ezer magot hoz egyetlen növény) magját csak bekeverik, és 8-10 évre biztosítják a gyomok magellátását. Semleges oldalról nézve mégis miért káros mindenáron a robikapa használata? A nagy sebesség következtében a talaj szerkezetét roncsolja (csak szemre finom a szerkezet, valójában porszemekké őrli a talajt), ami a talajélet, a vízgazdálkodás szempontjából nem kedvező. A10-18 cm- re történő lazítás nem biztosít elegendő levegőt, mert a vékony, lazított réteg a taposás hatására könnyen tömörödik. Ennek eredménye az is, ha termőtalajunk penészes lesz, ami nem a kultúrtalaj jellemzője. Mit tegyünk tehát, melyik utat kövessük? Mielőtt konkrét választ adunk, tisztáznunk kell néhány alapvető fogalmat. A talajművelő eszközökkel (ásó vagy eke) a talaj fizikai állapotát alakítjuk. Elaprózzuk rögeit, fellazítjuk tö- möttségét, ha túl laza, elhalt felső rétegét életteljesebb alsó rétegekkel keverjük. A műveletek célja tehát a talaj életteljessé tétele. Ha nem tartjuk a talajéletet kedvező állapotban, humuszát elveszti, a szél és a víz elhordja, a növénytermesztés lehetetlenné válik. Egy kis talajtan Legjobb a növény számára az a talaj, amelyben a víz, a levegő és a szerves anyag - ami a szerves trágya alkalmazását indokolja - egyszerre van jelen. Ha a hőmérséklet kedvező, akkor kialakul a talaj érettségi állapota. A termelők közül bizonyára nem is sejtik, milyen bonyolult „életmunka" folyik a talajban. Ha mikroszkóppal vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy egy marék talajban több mint egymilli- árd mikro szervezet „működik". Ezek végzik a talajba kerülő szerves anyagok lebontását, a növények számára a tápanyagok közvetítését. Nem lényegtelen tehát, elősegíti vagy gátolja a talaj művelése a mikroszervezetek hasznos tevékenységét. A biogazdák azt állítják, az a jó talaj, ahol a giliszták száma 20-25 db/m2. Igazuk van. De a kérdés felvetődik, tudnak-e létezni agyontaposott, levegőtlen talajban? A jó talaj többé-kevésbé sötét színű, nyirkos, morzsa- lékos szerkezetű. Ha a morzsákban a talajszemcséket humusz tartja össze - ez a tartós jó állapot biztosítéka. A lazítás fontossága Hogyan műveljük földünket? A betakarítás után vizsgáljuk meg talajunkat. Ha nagyon taposott, tömött - bizony, elő kell venni az ásót vagy az ekét. A robikapa ugyanis nem forgatja le a lombot, a növényi maradékokat, hanem belekeveri a felső rétegbe, és újabb fertőzési kiindulópont lehet. Az ásással, szántással mélyre (25-30 cm- re) kerülnek az elhalt növényi részek, és így bizonyos szer- vesanyag-utánpótláson túl bizonyos mértékű vegyszer- mentes növényvédelmet is megvalósítunk. Tavasszal, ahogy az időjárás engedi, a legelső teendő a talaj lezárása - lehetőleg ge- reblyével. A gondosan kezelt talajban megindul az élet, elszaporodnak a giliszták, járataikkal levegő és víz számára átjárhatóbbá teszik az alsóbb rétegeket is. Egyes növények gyökérzete is hasonló „munkát" végez. A kukorica gyökerei 3 m mélyre is lehatolnak. A bab, a borsó gyökerei tápanyag-utánpótlást is végezve gazdagítják a talaj nitrogéntartalmát. A kapa legyen a leggyakrabban használt eszköz a kertben. Eső vagy öntözés után a talaj lazítása elkerülhetetlen. Ezek után a címre adandó válasz egyértelmű. A mi éghajlati adottságaink mellett az ásót vagy ekét a hosszú évtizedek tapasztalata alapján sohasem tehetjük végleg „múzeumba". Bindics István I Kertbarát Egészséges élelmiszert az asztalra! Az Agroker növényvédőszer- ajánlata A közelmúltban megfogalmazott jelmondat a jelen, de még inkább a közeljövő növényvédelmében, úgy ítélem meg, igen nagy jelentőséggel fog bírni. A mezőgazdaság 50 év óta nem látott szerkezeti átalakulás előtt áll, a magántulajdon vezető szerepe fogja jellemezni ezt a folyamatot, és ma még csak találgatni tudjuk a jövő mezőgazdaságának méreteit. Egyben azonban biztosak lehetünk, a mai helyzetben hatékony növénytermelést nem tudunk folytatni korszerű, magas szintű tudást igénylő növényvédelmi technika és technológia nélkül. Az eddig folytatott koncentrált nagyüzemi növénytermelést összességében országosan 3500 növényvédő mérnök irányította és kivitelezte, Jász-Nagykun-Szolnok megyében ezt a feladatot 65-70 szakember látja el. A Növényvédő Mérnöki Kamarába mint szakmai, érdekvédelmi szervezetbe tömörült szakembergárda most cselekvő részese kíván lenni az átmeneti folyamatnak, majd a jövő növényvédelmének egyaránt. A növényvédelmet - hazánkban már 24 éve - törvény szabályozza, ami egyértelműen kimondja, hogy a művelet „veszélyes üzemi tevékenység", hiszen mérgeket, gyakran kifejezetten veszélyes anyagokat használunk fel a kezelés során. Ezek szakszerűtlen alkalmazása mind az emberre, mind pedig a környezetre beláthatatlan következményekkel járna. A megye helyzetét megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Jászságtól a Kunságig gyakorlatilag minden településen, falvakban, városokban vannak növényvédő mérnökök, mivel mezőgazdasági nagyüzemek a megye minden pontján működnek, és a fenti jogszabály, valamint a tevékenység veszélyessége miatt eddig minden termelőegység kötelezően alkalmazott növényvédő mérnököt. Az átalakulás során a kárpótlásból visszaigényelt földterületeken, valamint a várhatóan megalakuló valódi szövetkezetekben meginduló munkák során úgy gondoljuk, nem nélkülözhetik az új tulajdonosok azt a korszerű növényvédelmi ismeretet és gyakorlatot, amit a megyei kamara hatvannégy tagja tagja szolgáltatás formájában kíván nyújtani. Elképzelésünk - az induló állatorvosi magángyakorlathoz hasonlóan -, hogy a kamara koordinálásával és segítségével szolgáltatási körzeteket alakítunk ki az egész megében. A körzeten belül tevékenykedő növényvédő mérnök vállalkozik arra, hogy az őt megbízó egyéni termelők vagy szövetkezők által megművelt terület komplex növényegészségügyét, tápanyag-gazdálkodását szolgáltatás formájában teljes szakmai szervizben részesíti. Ez magában foglalhatja a tervezés fázisától akár a kivitelezésig valamennyi munkafolyamatot. Ha a termelő igényli, csak diagnosztizál és szaktanácsot ad, de nagyobb realitását látjuk annak, ha a vállalkozó mérnök a készítmények beszerzésében, szakszerű felhasználásában is segítséget nyújt. A jelenleg hazánkban engedélyezett több mint 650 növényvédő szerből közel 300 azon készítmények száma, ami veszélyessége miatt ma a vásárló által nem hozzáférhető, felhasználása szakértelemhez kötött. A szolgáltató növényvédő mérnök segítségével a ma legkorszerűbb készítmények is hozzáférhetőek lesznek, a szakszerű felhasználás és felügyelet mellett a fogyasztó is nyugodt lehet abban, hogy az asztalára került növényi termék egészséges és káros növényvédő szerektől mentes lesz. A növényvédelmi magángyakorlat mielőbbi megkezdésében a fentiek értelmében mind a termelő, mind pedig a fogyasztó egyaránt érdekelt. így a kamarának sem lehet egyéb feladata, mint ezen tevékenység jogi, biztosítási, financiális hátterét felkutatni, és tagjainak ezen irányú törekvését maximálisan támogatni. Dr. Herczeg Gyula a megyei Növényvédő Mérnöki Kamara elnöke A tél elmúltával a vegetációs időszak kezdetén megszaporodnak a kerti teendők, megkezdődnek a növényvédelmi munkák, tápanyagok kijuttatásáról is ilyenkor kell gondoskodni. A tavaszi növényvédelmi teendőknél kiemelt figyelmet kell és érdemes fordítani az ún. lemosó permetezésekre, mivel a kert növény- egészségügyét szinte egész évre meg lehet alapozni ezekkel a kezelésekkel. Az áttelelő kártevők különböző alakjait (levéltetvek, atkák tojásai, kártevő hernyók stb.) lehet eredményesen irtani, mielőtt tömegesen felszaporodnának a jó idő beköszöntésével. Időben felkészülve erre a szezonra ajánlatunkban szerepel az ÁGRÓL PLUS, NEVI- KÉN, valamint a NO VEND A 1 kg-os kiszerelésekben. Ezeket a készítményeket már nem kell külön bemutatni a kertek művelőinek, mivel évek óta forgalomban vannak, eredményesen használják. Az elmúlt évben került viszont bevezetésre a mészkénlé gyári készítésű folyékony változata TIOSOL márkanéven, amivel a korábbi Bá- riumpoliszulfidot és Neopolt cseréltük le. Mivel folyékony készítmény, könnyebben kezelhető, adagolható, így a fogyasztók nagyon megkedvelték már 1991. évben. Aki a gombakártevők ellen kíván már igen korán védekezni, kaphat - a hagyományos réz- gálicon túlmenően - BORDÓI POR, illetve BORDÓILÉ ALAPANYAG néven olyan gyárilag előkészített kompozíciót, amit vízzel felhígítva a jól bevált bordói lé felhasználási területein alkalmazhat. Igazi újdonságnak szánjuk azt a gombaölő szert, ami BORDÓI KÉN néven fog idén tavasszal megjelenni, és mint a nevéből is kiderül, rezet és ként egyaránt tartalmaz. Fontos tulajdonsága, hogy környezetbarát növényvédő szer révén „BIOTERMÉK” előállítására is alkalmas lesz. Igen jó tapadó képessége révén esőálló, tartós hatású, folyékony készítmény. A tavaszi teendők szintén nagyon fontos része a tápanyagok visszapótlása. Erre a célra nitrogén, kálium és foszfor hatóanyagú monoműtrágyákat ajánlunk 10 és 50 kg-os kiszerelésben. Aki úgy gondolja, hogy a három fő tápanyagot egy menetben juttatja ki, annak összetett vagy kevert műtrágyákat is tudunk biztosítani 16:16:16, illetve 0:10:24 formájában. A növények fejlődésének kezdetekor BIO- FIT, HUMIX, ZÖLDÍTŐ KOMPLEX lombtrágyákat is tudunk ajánlani, amelyek a kiegészítő tápláláson túlmenően azért jelentősek, mert különleges összetételük révén a növény általános kondícióját is javítják, ami a különböző betegségekkel szembeni ellenállóságot segíti elő. Mindezen készítmények közvetlen fogyasztóhoz való eljutásában az idén tavasztól nagy segítséget fognak adni területi üzletkötőink, akik a megye kiskereskedelmi egységeit is járva tanácsolni fogják a mindig aktuális készítményeket, műtrágyaféleségeket.
