Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

Kertbarát Palántanevelés otthon, olcsón Ma, amikor a csináld magad mozgalom el­terjedőben van, ez a mondás inkább a házi bar­kácsolásra értendő. Az árak emelkedésével elő­nyösnek ítélem meg, ha a kertész a palántát is maga állítja elő. Ennek több előnye van: egy­részt biztos lehet a palánta eredetéről, minősé­géről, fajtaazonosságáról. A piacon vett palánta legtöbb esetben más, mint a valóságban, amiről csak szüretkor győződhetünk meg. Másrészt, ha a feltételek megfelelnek az előírásoknak, biz­tos, hogy egészséges palántánk lesz. Harmad­részt a palánta előállítást magunk irányítjuk, akkor lesz kiültetésre alkalmas palántánk, ami­kor nekünk megfelel. Melyek azok a legfontosabb tényezők, ame­lyek betartásával jó palántánk lesz? 1. Megbízható, jó fajta - vetőmag. Lehetőleg ne magunk szaporítsuk, mert legtöbb esetben fertőzött magunk lesz. 2. Jó talaj. Laza szerkezetű, humuszban nem túl gazdag földkeveréket használjunk. (Kom­poszt, lombföld, tőzeg és homok.) 3. Megfelelő szaporítóláda. (50 cm hosszú, 30 cm széles, 5 cm mély.) 4. Olyan helyiség, ahol az állandó hőmérsék­let 18-20 fok. (Szobában a fűtőtest közelében, az ablakban.) Szaporítóládában zöldpaprika, paradicsom palántanevelését javaslom elsősorban, dé lehet szalvia, petúnia és más virágpalántákat is nevel­ni. A PALÁNTANEVELÉS FOLYAMATA Az általunk elkészített szaporítóládát bordói lével fertőtlenítjük és megszárítjuk. A láda fe­nekén 2-3 db, 2-3 mm-es lyukat fúrunk a pangó víz kifolyására. Megtöltjük a ládát talajjal úgy, hogy a széleken és sarkokon jól meg kell tömö­ríteni a földet, különben a föld a magvetés után egyenlőtlenül süpped vagy megrepedezik. A föld felszíne 0,5-1 cm-rel legyen az edény pe­reme alatt. A föld felszínét elsimítjuk, alaposan megöntözzük, és a magot egyenletesen szórva vetjük el. A mag kétszeres átmérőjének megfe­lelő vastagságú homokos földdel takarjuk be. A földet jobb rostán átszórva hinteni, majd lapos deszkával egyenletesen lenyomkodjuk. A ládá­ra üveg- vagy papírlapot helyezünk. A keletke­ző pára egyenletes, gyors kelést biztosít. Csírá­zásig a magvetéseket árnyékolva és mérsékel­ten nedvesen tartjuk. A keveredések elkerülése miatt jelfával jelöljük a fajtákat. Ha egy ládában több fajtát vetünk, célszerű keménypapírcsík­kal is elválasztani a fajtákat (a papírcsíkot 1-2 cm mélyen talajba süllyesztjük). Kicsírázás után az apró palántákat fokozatosan világos­sághoz és levegőhöz szoktatjuk, és óvjuk a tűző naptól. A kétleveles palántákat áttűzdeljük egy má­sik szaporítóládába, ahol a tőtávolság miatt akár végső kiültetésig is lehetnek. Célszerűbb azonban négy leveles korban tejfelespohárba át­tűzdelni, ahol kiültetésig a két palánta szépen megerősödik. Az uborka-, tojásgyümölcs-, patiszonpalán- ták jól nevelhetők tejfelespoharakban. Az elő­készített talajjal megtöltjük a poharakat (a po­hár alján két lyuk legyen feltétlen, 1-2 nun átmérővel, amire cserépdarabot teszünk) és megnyomkodjuk, beöntözzük és utána vetjük el a magot. A 2-3 magra szitáljuk a földet, a mag átmérőjének kétszerese legyen a réteg vastag­sága. Pár napos árnyékolás itt is előnyös, majd kelés után a talajt mérsékelten nedvesen tartjuk. Öntözéshez ha lehetséges, esővizet, ha nincs, állott csapvizet használjunk. A víz hő­mérsékletét feltétlen ellenőrizzük, a hideg víz ugyanis „méreg” a palántának. A palántákat kiültetés előtt, akár pohárban, akár szaporítóládában is neveltük, edzeni kell; ami a fokozatos szabad levegőhöz való szokta­tást jelenti. >i. B.I. A metszés, a nyesés növényeink kultúrtörténetével egyidős, múltja pedig több ezer éves. A kertgazda célja mindig is az volt: a fa növekedjen és rendszeresen terem­jen. Metszés nélkül a fiatalkort növekvő, majd az azt követő termő időszak után a növény hamar kimerül, elöregszik. ,v A metszés mértékéről, módjáról, idejéről koronként, tájanként másként vélekedtek. Egyöntetű álláspont ma sincs. Ez részben érhető is, hiszen változnak a fajták, a termesztés körülményei, a művelési módok és az ember­nek a növényekről szerzett is­meretei. Nem gazdasági céllal met­szették, nyírták a reneszánsz, a barokk és a rokokó kertekben a dísznövényeket, fákat, sövé­nyekké, élő fallá vagy különféle faalakokká. Napjainkban a fa természetes igényéhez közelítő metszésmód a legelterjedtebb. E szemlélethez áll közel az, amit Lippai János a Posoni kert­jében című könyvében (1667) az almafáról ír: „az erőtlen és vékony ágacskáknak nyesésé­vel nem kell sietni a fiatal és gyönge alma-fákon; mivel az alma-fának, közönségessen ke­vesebb ágai nőinek, hogy - nem - mint más féle fának; mert a szemei ritkák és távol vannak egy-mástul: hanem hadgyák a fáján, míg jól megerősödnek. Az-után, a mellyik leg-leg- alkalmatlanab, azt metzhetik-el. De az öreg fákat, gyak­rabban megnyeshetik: főképpen, ha az fölöttébb való ágai igen egymásba nőinek, és megszaporosznak. Mert ezektül a mok esik reájok, ki miatt nem lésznek ollyan gyümölcsözük." Tavasszal, a metszés idején sok kertben hiába vára­koznak elsűrűsödött, felkapaszkodott ágú fák, hogy megszabaduljanak fölösleges terheiktól. Nem kevesen a kertgazdák közül gyümölcsben mé­rik azt a „veszteséget", ame­lyet felfogásuk szerint egy- egy ág kivágásával idéznek elő. Nem számolnak azzal, hogy az elhanyagolt, buja koronában a károsítók könnyen elszaporodnak, rontva a gyümölcs minősé­gét és nem kis százalékban a mennyiségét is. Elég sok kertet látogatván, a követ­kező kertgazdatípusokkal, variánsokkal találkoztam. Egyesek előveszik ugyan a metszóollót és amíg a földről elérik, néhány ágat kivágnak a fa belső részéből, de az igazán sűrítést okozó részeket nem bántják. Ezzel a beavatkozással inkább kárt tesznek, mint hasznot. Mások nem „féltik" a fát, E S M r 0 D J A 1 HUNGARY SZOLID AR - GARANT ALT MINŐSÉG = BŐ TERMÉS! A JÁSZ-KUN Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft. a korábbi évekhez hasonlóan, idén is foglalkozik vetőburgonya értékesítéssel a lakosság részére. Szolnokon a Véső úton, Mezőtúron és Kunszentmártonban a tisztító üzemekben végez árusítást. Ára: kisfrakció nagyfrakció Korai érésű: Rubinia Cleopatra 30Ft/kg 32 Ft/kg 28 Ft/kg 28 Ft/kg Közép érésüek: Kondor Desire 32 Ft/kg 28 Ft/kg 28 Ft/kg 26 Ft/kg . .4 • « Az árusítás márciüs 10 - április 10-ig tart, nyitva tartás: hétköznap 7.30 - 17.00, szombaton 7-13 óráig; Nagytételű vásárlás esetén nagyker. áron biztosítjuk az áfészek, tsz-ek, parasztgazdaságok, nagy- kereskedők és viszonteladók részére a burgonyát. Fajták: Desire és Rubinia. A Desire ára 24 - 26 Ft/kg, a Rubinia ára 26 - 28 Ft/kg. Megrendeléseiket az 56/43-503-as telefonszámon, illetve a 23-352 telexszámon is leadhatják. < • í * 9 * l Hibridkukoricából kistermelők részére az eddigi 1 kg-os csomagolás mellett 5 kg-os és 10 kg-os kiszerelésben is tudunk vetőmagot biztosí­tani az alábbi fajtákból:' Kiskun Te 190 Igen korai érésű fajta, szemes és silóhasznosításra egya­ránt alkalmas. Tenyészidő hossza: szemes hasznosításként 132 nap, si­lóként 107 nap Pi Te 3764/A Jó termőképességű, szemes és siló- hasznosításra is al­kalmas hibrid. Az extenzív viszonyokat jól tűri. Kiskun Se 297 Kiváló szemes, hibrid, tenyészideje 143 nap. Vékony csütkájú, betakarításával nem kell sietni. Dekalb Se 524 Szemes és siló vetésre egyaránt alkalmas. Jó termőké­pességű, a termesztési feltételekhez alkalmazkodó, szárazságtűrő fajta. A vetőmag várható ára - fajtától és eladótól függően - 100-150 Ft/kg. A vetőmagot árusítani fogják: a vetőmagboltok, áfészek és magánke­reskedők. Tisztítóüzemeinkben vetőburgonyát is értékesítünk. *77479/1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom