Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

1992. MÁRCIUS 30. 13 Hazai „felvágott” A gabonaexport korlátozása Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság arról hatá­rozott, hogy a testület felfüg­geszti a további gabonaexport­engedélyek kiadását. Jelenleg ugyanis közel 7 millió tonna ga­bonára van kiviteli engedélyük magyar cégeknek. A felfüggesz­tés nem vonatkozik az EK-tagor- szágokba kivihető mennyiségek engedélyezésére. Emellett döntöttek arról is, hogy mintegy 200-400 ezer ton­na kukoricát vásárolnak fel az állami tartalékkészlet növelésére az intervenciós alapból, tonnán­ként 6800 forintos áron. A terme­lők az eladott mennyiség ellenér­tékét két részletben kapják meg, felét közvetlenül a felvásárlás után, a másik felét legkésőbb szeptember 15-éig egyenlítik ki. A testület határozott arról is, hogy engedélyezi 250 ezer vágó­sertés, illetve ennek megfelelő egyenértékű csontos hús behoza­talát az országba - ez csontoshús- egyenértékben számítva mint­egy 13 ezer tonna. (A csontos- hűs-egyenértéken apróhús és ha­sított félsertés értendő). A beho­zatali engedélyeket a 95-120 ki­logrammos sertésekre adják ki. Ám lehetőség lesz arra is, hogy mintegy 100 ezer darab magyar vágósertés kivitelét is engedé­lyezzék - pályázat útján - a ter­melőknek. Ez utóbbi tételre vi­szont semmiféle exporttámoga­tást nem lehet igényelni. Sőt mind az export-, mind pedig az importengedélyek kiadásakor 5 százalékos letéti díjat kell befi­zetni a komoly üzleti szándék bizonyítására. Egyben cáfolták a termelők körében elterjedt hí­resztelést, hogy megtiltanák a vágómarhaexportot. (MTI) Az általános iskolások tudását vizsgálták Olvasni nem tudnak, de értik a komputert- Rendkívül rossz a gyerekek olvasáskészsége és a matematikai teljesítménye - hallottuk azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Or­szágos Közoktatási Intézet Értéke­lési Központja tartott. Dr. Bá­thory Zoltán igazgató elmondta: az olvasást illetően drámai a hely­zet, mert az öt évvel ezelőtti ala­csony szintről még mélyebbre süllyedt a gyerekek tudása. Az ország minden részéből, csaknem másfél száz iskolából, ti­zenhatezer kisdiák tudásszintjét összegzi a most ismertetett jelen­tés.- A nyolc általánost végzettek egyötöde úgynevezett „funkcio­nális analfabéta” - mondja dr .Bá­thory Zoltán. - Ami tulajdonkép­pen azért tragikus, mert az olvasás alacsony színvonala gyakorlatilag kizárja az embereket a tanulásból. Vallási műsorok a Kossuthon A rádió- és a televíziótörvény hatályba lépéséig a Magyar Rádió módosítja a Kossuth rádió prog­ramját. A programmódosítást, a felekezeti műsorok és a liturgia­közvetítések adásrendjét a Ma­gyar Rádió a történelmi keresz­tény egyházak és a magyarországi zsidóság képviselőivel együtt ala­kítja ki. Ennek értelmében a Magyar Rádió május 4-től a Hitélet című műsort kibővíti, és a Kossuth rádió középhullámú adóin hétköznapo­kon 13.30 és 14 óra között sugá­rozza. A Hitélet hétfőn heti vallási krónika lesz, keddtől péntekig pe­dig felekezeti műsoroknak ad he­lyet. A korábbi megállapodás ér­telmében március 29-től kezdődő­en vasárnaponként, egy órán át is­tentiszteletet közvetít a Kossuth rádió mind a középhullámú, mind az ultrarövid hullámú adóin. A Magyar Rádió bejelentette: amennyiben a rádió- és a televí- ziótövény rendelkezései a feleke­zeti műsorok rendjében változta­tást igényelnek, akkor a szükséges módosításokat a történelmi ke­resztény egyházak és a magyaror­szági zsidóság képviselőivel kon­zultálva hajtja végre. (MTI) Nemcsak a gimnáziumba nem ve­szik fel az ilyen gyerekeket, hanem még valamilyen szakmát is képte­lenek lesznek elsajátítani. Az öt esztendővel ezelőtt ké­szült hasonló felmérés tanulsága­ként már felhívtuk a figyelmet erre a veszélyre. De mint a példa mu­tatja, nem sok eredménnyel. Hó­labdaként görgetjük magunk előtt ezt a gondot.- Az önök vizsgálata szerint a matematikai teljesítmény egy ko­rábbi jó szintről esett vissza, ugyanakkor a számítástechnikai tudás növekedett. Mi ennek az oka?- Egy nemzetközi összehasonlí­tó vizsgálat szerint a magyar diá­kok teljesítménye a fejlett orszá­gok között is a legjobbak rangso­rába tartozott. Most viszont azt ta­pasztaljuk, hogy erről a viszonylag magas teljesítményszintről vissza­csúsztunk. Az okok meghatározá­sa mélyebb elemzést igényelne. A nemek közötti „versenyben” a lá­nyok bizonyultak jobbnak, ugyan­akkor a számítástechnika minden területén a fiúk értek el jobb ered­ményeket. Öt esztendővel ezelőtt még csak az érettségi előtt álló fia­talok dolgoztak annyit számító­géppel, mint most a nyolcadiko­sok. Saját komputere akkoriban a gyerekek hat százalékának volt, ma már minden negyedik család­ban van.- A felmérésből lehet-e követ­keztetni a településtípusok - a fő­város, a megyeszhékhely, a város, a község - közötti különbségekre?- Lehet. Egyértelműen megálla­pítható, hogy például legrosszab­bul az Észak-Magyarországon élő kisdiákok olvasnak. Másképpen fogalmazva: az elmaradott vagy hátrányos gazdasági környezetben általában mindig alacsonyabb az olvasástudás szintje. Hasonlókép­pen matematikából is a szabolcs- szatmár-beregi, a borsod-abaúj- zempléni, a nógrádi és a hevesi gyerekek lemaradása a legna­gyobb. A számítástechnikában a buda­pesti tanulók a legjáratosabbak, sajnos a városiakhoz képest jelen­tős lemaradást mutatnak a falusi iskolások ismeretei.- Mire számítanak a jelentés közzététele után?- Elsősorban a minisztérium és a pedagógustársadalom figyelmét szeretnénk felhívni a helyzet tart­hatatlanságára. Az Országos Köz­oktatási Intézet Értékelési Köz­pontja szerint ezen sürgősen vál­toztatni kell. (sz.) ________Ferenczy Europress S arkvidéki hidegre készül a műember. Az Építéstudomá­nyi Intézet szentendrei mikroklíma-laboratóriumában második generá­ciós - emberi hőleadás modellezésére alkalmas - müembert készítenek fel az intézet munkatársai sarkvidéki hideg vizsgálataira. Az intézet már több kül- és belföldi felkérésre használta fel a svéd-magyar kooperáció­ban készített müembert. MTI-fotó: Balaton József Mezőgazdasági statisztika Az ország mezőgazdasági földterületének hasznosításában már tavaly is voltak változások, s a most közzétett KSH-kiad- vány az utolsó, amely a magyar mezőgazdaság privatizáció előt­ti állapotát tükrözi. Az adatok szerint az ország földterülete 1991. május 31-én 9,3 millió hektár volt, ebből a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep, vagyis a mezőgazdasá­ginak nevezett terület meghalad­ta a 6,4 millió hektárt, ám ez 13 ezer hektárral kevesebb, mint a megelőző esztendőben, elsősor­ban a gyepterület csökkenése ré­vén. Ezzel szemben némileg nö­vekedett az erdőterület és a mű­velés alól kivett földek aránya. A vállalati és költségvetési rend szerint működő szervezetek tavaly 164 ezer hektárral - 2 szá­zalékkal - kisebb földterületet műveltek meg, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a kister­melők által művelt földterület ugyanennyivel, vagyis 164 ezer hektárral növekedett. Ebből a háztáji és illetményföldek terü­lete 7 ezer hektárral csökkent, a bérbe adott és egyénileg haszno­sított területek 121 ezer hektárral nőttek, az önálló gazdálkodók 35 ezer, a lakosság pedig 15 ezer hektárral nagyobbb területen gazdálkodott, mint az előző év azonos időszakában. A legna­gyobb volt a változás a bérbe adott, egyénileg hasznosított te­rületeken. A növekedés tavaly 34,6 százalék volt, az önálló gaz­dálkodók is 23,9 százalékkal több földet műveltek meg, mint az előző évben. A háztáji és illet­ményföld egy év alatt 7 ezer hek­tárral - 2,9 százalékkal - csök­kent. A bérbe adott földterület nagysága egyébként a felmérés­kor 470 ezer, az önálló gazdálko­dóké 182 ezer hektár volt. (MTI) Látogatás egy szigorúan zárt ajtó mögött Éjjel-nappal számolnak a gépek y*—*s------"—‘F-.-rr-z------------­S as utca 10-12. Sima buda­pesti bérház negyedik emelete. Már a ház bejára­ti ajtaját is elektromos zár védi az illetéktelenektől. Szigorú portás, szigorú kérdések, még szigorúbb pillantások. Aztán telefon az illetékeshez, berreg a zár, és máris mehetek. Az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgató­ság nyugdíjfolyósító igaz­gatóságának számítógép- központjába nem akárkit engednek be. Az egész or­szág valamennyi nyugdí­jasának adatait ezeken a gépeken tartják nyilván, itt az elektronikus agyak minden villanása szemé­lyiségünk féltve őrzött tit­kairól árulkodik. ________^ S zinte megállás nélkül, a hét­végeken is, éjjel-nappal dolgoz­nak az emberek, a gépek. Ezek­ben a napokban hárommilliónál is többen várják a felemelt nyug­díjat és a társadalombiztosítótól járó havi járandóságukat. Hárs­hegyi Károly főosztályvezető kissé zavarban van: akkor volna a legboldogabb, ha nem is lát­nám azt, ami körülöttem törté­nik. A vendéget nem szívesen látják ezekben a termekben.- Hol tartanak most, idejében megkapják a pénzt az érintettek? - kérdem már az irodában.- Nagyon remélem, hogy az eredeti ütemtervnek megfelelő­en, áprilisban már mindenkinek a felemelt összegű járandóságot kézbesíti a postás. Rajtunk nem múlik.- Mi mindent tudnak rólunk az önök számítógépei?- Talán csak milliárdokban le­het meghatározni azt az informá­ciómennyiséget, amivel a gépe­ink dolgoznak. Csupán nyugdí- jastörzsszámból két és fél milli­ónál többet tartunk nyilván. Az ehhez kapcsolódó alapadatok száma sem csekély. Név, szüle­tési dátum, lakcím, a nyugdíjba vonulás éve és természetesen ami ezekben a napokban a leg­fontosabb: az alapnyugdíj össze­ge ...- Tegyünk egy próbát! Kérdez­zük meg a számítógépet: hányfé­le jogcímen folyósítanak nyugdí­jat, járandóságot a címzettek­nek?- Betáplálom az utasítást. Ez a tekintélyes felsorolás itt, a kép­ernyőn csak ízelítő. Tehát: saját jogú öregségi nyugdíj, hozzátar­tozói nyugellátás, rokkantak nyugdíja, baleseti járadék, elő­nyugdíj, hadigondozottak és ha­diárvák járadéka, vaksági se­gély, cukorbetegek támogatá­sa... Folytassam?- Gondolom, nagyon hosszú a lista. Most milyen program fut a gépeken?- Az ügyvitelszervezési folya­maton már nagyrészt túl va­gyunk. Ezekben a napokban a különböző jogcímeken járó emelések programtervezése, programozása folyik. A progra­mot úgy állítottuk össze, hogy választási lehetőség esetén ki-ki a számára kedvezőbb emelést kapja. Ilyen például a saját és az özvegyi nyugdíjak együttes fo­lyósítása. Ha valaki jobban jár mondjuk a saját nyugdíjának emelésével, akkor a gép ezt a számára előnyösebb emelést hajtja végre.- Az adatok betáplálása után mi a következő lépés?- Több napig az ellenőrző programot futtatjuk a gépeken. Az észlelt hibákat kijavítjuk, és csak azután indul élesben a számfejtés.- Ki állítja ki a postautalvá­nyokat?- Szerencsére annyira korsze­rű a program, hogy a több mint 2,5 millió utalvány nyomtatásá­val, vágásával hat nap alatt kész vagyunk. Ezt követi még az el­lenőrzés, a csomagolás, amely szintén időt igényel.- A nyugdíjasokat az érdekli legjobban, mikor várhatják a postást.- Reményeink szerint az első három hónapra esedékes utalvá­nyokat április 6-7-én átadhatjuk a postának, majd a megszokott menetrend szerint 8-án és 11-én a már felemelt áprilisi járandósá­gokat küldjük szét több mint 2,5 millió címre. (szabó) Ferenczy Europress Adámnak nem kell tartania az elhízástól Nyilatkozik a lombikbébik apukája A jegytulajdonos joga Vállalati részvényt, üzlethelyiséget is vehet Azt már minden érdekelt tudja, hogy a kárpótlási jegy sok minden­re felhasználható. Lehet érte la­kást vásárolni, lehet vele lakásvá­sárlási hiteleket törleszteni, és ter­mészetesen lehet a kárpótlási jegy ellenében földet is venni. De arról már kevesebb érdekeltnek van tu­domása, hogy a jegyének felhasz­nálási lehetősége még szélesebb körű. A Falutévé segítségével dr. Sepsey Tamás, a Kárpótlási Hiva­tal elnöke avat be a részletekbe.- Míg a felsorolt lehetőségeket a törvény csak a volt tulajdonosok­nak, vagyis az eredetileg kárpótol­tak részére biztosítja, a kárpótlási jegy valamennyi birtokosa ennél szélesebb körből is választhat. Ha a Munkavállalói Részvény Progra­mot (MRP) az Országgyűlés elfo­gadja, akkor a dolgozók kárpótlási jegyüket korlátozás nélkül föl­használhatják vállalatuk rész­vényeinek megvásárlására is. Mégpedig teljesen függetlenül at­tól, hogy miként jutottak a kárpót­lási jegyhez: saját jogon kapták, vásárolták vagy netán ajándékba kapták azt.- Folyik a privatizáció. Az előb­biek azt is jelentik, hogy a kis üzle­tek magánkézbe adása során is fel­használható a kárpótlási jegy? Vagyis: akár üzletet is vásárolhat érte birtokosa?- Az úgynevezett előprivatizáci­ós programba bevont üzletek érté­kesítése esetén a bérlemények vé­telárának 50 százaléka erejéig fo­gadnak el kárpótlási jegyet, abból kiindulva, hogy az készpénzt he­lyettesít. A kárpótlási jegy beszá­mítása ebben az esetben éppen úgy, mint a dolgozói rész­vényprogramban, mindig névérté­ken történik. Névértéken ez eset­ben az abban a hónapban tőkésí­tett; kamattal növelt összeget kell érteni. (MTI-Press)- Előző nap is bent voltam a kórházban a nejemnél, de sem­mi jele nem volt a szülésnek. Az orvos is mondta, két-három hét még belefér. Erre másnap, mikor kerestem, nem volt se az ágyán, de még a szobában sem. Mire jött a mellette fekvő kis­mama, ö mondta, hogy már megszült Jutka. Mi különös van ebben a törté­netben? - kérdezhetik, hiszen ilyen ezernyi boldog anyáról, apáról vethetnénk papírra aktuá­lis sorainkat. Az ám, bár eláru­lom, ezúttal Budapest törté­netének első lombikbébijeiről van szó, ráadásul rögtön kettő­ről. E szám persze azonnal egyér­telművé teszi, hogy a nyolc hó­napra, császármetszéssel szüle­tett, 1800 grammos Offenberger Judit és az 1400 grammot nyomó Ádám ikrekként látták meg a napvilágot - január 11-én. Attól kezdve jó ideig a XIX. kerületi Jáhn Ferenc Kórház volt az ide­iglenes otthonuk, ahol az első három hetet inkubátorban töltöt­ték. Offenberger István, az apa - aki a Pest Megyei Köztársasági Megbízott Hivatal sofőrje - ezért több mint hat hétig csak tisztes távolból, az üvegfalon túlról lát­hatta családja legapróbb tagjait, így is csak néhányszor, hiszen az influenzajárvány Budapestre is „betette lábát”, s hogy a csecse­mőosztályokat (is) megkíméljék a kellemetlen „vendégtől”, az újdonsült papák legnagyobb saj­nálatára látogatási tilalmat ren­deltek el. E külső, zavaró körülmények­től függetlenül az Öffenberger család feje bizton állítja, hogy gyermekei hasonlítanak egy­másra és természetesen őreá. Naná... Mára már a 2300 gram­mos Ádám is „hízott’ ’ egy kicsit, és testvérével együtt testközelbe kerülhettek a szülőkkel - immár budafoki lakásukban. Utóbbi, egyszobás lévén, nem a legna­gyobb tágasságggal, de annál na­gyobb szeretettel és készültség­ben várta haza lakóit, akik közül Judit érkezett meg hamarabb. Szerkesztőségünkben járva, a boldog apuka kész volt néhány orvosi „titokba” is beavatni az Új Néplap olvasóit. - Kilenc éve szerettünk volna gyermeket, sőt a lombikbébi-programhan is ez már a harmadik próbálkozásunk volt. Azt mondtuk, ha most nem sikerül, szóba sem jöhet, hogy mi még egyszer ... Az eredmény persze mindenért kárpótol, de előtte rengeteg vizsgálaton, jár- káláson, intézkedéseken kellett keresztülmennünk. Dr. Forgács Imre, aki egyébként a főváros­ban „úttörő” ebben a szakmá­ban, négy petesejtet különített el, ami után nem sokkal megtudtuk, hogy ikreink lesznek. Közülük az egyik lány. Adám azonban csak nem sokkal a szülés előtt hozta tudtunkra, hogy ö igenis fiúnak készül - részletezte boldogan a 38 éves apa. Akinek előreláthatólag ked­venc elfoglaltságáról, a focizás­ról néhányszor le kell mondania, addig legalábbis, amíg a szurko­lótábort erősítve, ikreivel térhet vissza a bőrlabdához. (kocsis) Az oldalt összeállította: Tóth András

Next

/
Oldalképek
Tartalom