Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-30 / 76. szám
2 Hazai körkép 1992. MÁRCIUS 30. Tőkés László püspök hirdetett igét (Folytatás a: 1. oldalról) Felemlegette, hogy az Erdélyt a magyarságtól elválasztó fal néhány éve magasabb volt, mint a berlini, hogy a határon gyilkos golyóknak estek áldozatul azok a fiatalok, akik nem jöhettek Magyarországra szabadon. Nyolcvankilenc decemberére utalva mondta, hogy abban a forró történelmi pillanatban Temesváron csodálatosan összefogott minden nép, kapuk nyíltak, falak dőltek, a határok hirtelen áttetszőkké váltak; hirtelen megszólalt magyarul a román, és megéljenezte Chrudinák Alajost . . . Ezért olyan nagy a csalódás, hogy mindezt vissza lehetett fordítani. Bizonyságként hangsúlyozta az igehirdető, hogy még sok a tennivaló, amíg a romokat eltakarítjuk, addig új épületet felhúzni nem lehet. Kiemelendő még Tőkés László azon felvetése, hogy miért csodálkozunk némely idegenek irántunk érzett gyűlöletén, miközben az acsarkodás, a viszály az, ami bennünket, magyarokat is megoszt. (Nyilván a magyar- országi állapotokra utalt.) A püspök szavaival élve, „e didergős évezred” végén védtelenek vagyunk, ha nem találunk rá a hitre. Mint mondta, az elmúlt negyven év gyilkos ideológiájával beszorították az igét a templomokba, és eltávolították az egyházat az iskolától; ennek a skizofrén állapotnak a megszüntetésére nyílt most lehetőség, hogy a hit kisugározzák a templom falain kívülre; fontos feladata az egyháznak az emberek egymáshoz közeledése, egymás befogadásának elősegítése; a társadalmi elidegenedés elleni harc erős bástyáiként állhat a templom és az iskola... Nem véletlenül kanyarodott ide igehirdetésében Tőkés László, ugyanis az ünnepi istentisztelet alkalmával alapították meg (illetve jelentették be megalapítását) a túrkevei Református Általános Iskolát, ekkor nyújtotta át az alapító okiratot Németh István polgármester a református egyházközség lelkészének. Tőkés László jelenléte sem véletlen, hisz valamikor a Királyhá- gómelléki Egyházkerület a Tiszántúli Egyházmegyéhez tartozott. Ezt az új iskolát Kaszap Nagy Istvánról nevezték el, arról a Túrkevén szolgáló lelkészről, akinek a kezdeményezésére és irányításával építették fel a ma is álló gyönyörű túrkevei templomot 1755-ben. Az igehirdetést követően óvodások és iskolások tartottak rövid ünnepi műsort, a Kisgazda- párt helyi szervezete pedig egy koronás, nemzetiszínű zászlót ajándékozott Tőkés Lászlónak. Az erdélyi püspök ezt megköszönte, de jelezte, nem viheti magával, inkább egyelőre letétbe helyezi a kisgazdáknál, ugyanis ha ezzel állít haza, némelyek nagyon félreértenék ... Most pedig különösen ügyelnie kell magára - tenném hozzá -, hisz néhány napja született meg legkisebb gyermeke, Mártonka, akinek szintén nagy szüksége van rá.- há Miss Universe Hungary Fürdőruhában Szombaton este rendezték meg Békéscsabán, a Jókai Színházban a Telemusic GmbH, valamint Fási Adám, a A kamerák mögött is egy szépségkirálvnö. A '90-es év egyik szépségversenyének győztese, a szolnoki Tasi Rózsa. Hotel Fiume igazgatója rendezésében a Miss Universe Hungary 1992 szépségverseny döntőjét. Az 54 jelölt közül tizenöten kerültek a döntőbe, többek között a szolnoki Agócs Andrea, a Szolnok Megyei Fodrász Szövetkezet kozmetikustanulója és a rákóczifalvi Hajas Henriett Zita pedagógusasz- szisztens. Nem kellett szégyenkezniük, mert a két lány, bár nem jutott be az első három közé, nagyon csinos és szép volt. Kállai Ferenc színművész, a zsűri elnöke elmondta, hogy tulajdonképpen a választás másként is alakulhatott volna, ha más van a zsűriben, mert az ízlések különbözőek, bár ők megpróbálták a legszebbeket díjazni. Az eredmény: első az egri Patkó Dóra - ő képviseli a magyar színeket a thaiföldi Bangkokban, a világversenyen második a szentendrei Kovács Zita, míg a harmadik a szarvasi Klemann Krisztina.- nzs A túrkevei református iskola alapításán MONFODI ’92 • A Szolnoki Galériában szombaton Várhegyi Attila polgármester megnyitotta a mozgáskorlátozottak VI. nemzetközi fotó- és színesdia-pályázatának kiállítását, melyet az érdeklődők április 19-ig tekinthetnek meg. - nzs A Mindszenty-emlékünnepségen Jászberényi diákok sikere Tegnap egész napos emlékünnepség volt Esztergomban, abból az alkalomból, hogy száz esztendeje született Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, az utolsó hercegprímás. A megemlékezésen a magyar katolikus egyház vezetőin kívül jelen volt a kormány és a parlament képviseletében Antall József miniszterelnök, Szabad György házelnök is. Az eseménynek megyei vonatkozása is van. Az évforduló alkalmából pályázatot írtak ki 14 és 22 év közötti fiatalok számára, nevezni a néhai egyházfő tevékenységét elemző munkákkal lehetett. A beérkezett több mint nyolcvan pályamű közül a harmadik helyet a jászberényi Nagyboldogasszony Általános Iskola három diákjának, Szabó Attilának, Kuli Zoltánnak és Ba- tó Tamásnak a munkája nyerte el, akiket Kun Tibor szaktanár és Bárdos Ferenc r. k. lelkész készített fel. A díjat, amely a bíboros arcmását őrző érmen, pénzjutalmon kívül egy külföldi - ma- riazelli - utazás volt, Antall József miniszterelnöktől vették át a diákok, Paskai László esztergomi érsek és Seregély István egri érsek jelenlétében. A kimagasló teljesítmény elismeréseképpen az iskola is külön oklevelet kapott, melyet Kalla Tibor igazgató vett át. - S Két világ találkozása Bogotába utazik a Szigligeti Színház (Folytatás az 1. oldalról) Gloria Ovideo, a kolumbiai nagykövetség kulturális attaséja az út szervezésének kezdetéről a következőket mondta el lapunknak:- Amikor megtudtam, hogy egy magyar színház a Száz év magány bemutatására készül, úgy éreztem: ez lehetetlen vállalkozás. Megnézhettem a próbákat is, és akkor megdöbbenve éreztem, milyen fantasztikusan vissza tudták adni színpadon a művészek ezt a nagy művet. Hétszer láttam a darabot. Mindig újabb és újabb mozzanatokat vettem észre, s már az első perctől kezdve az volt a benyomásom, feltétlenül el kellene vinni ezt az előadást Kolumbiába, a szülőhazájába. Lassan az ötlet formát öltött, proponáltuk a fesztivál szervezőinek, elküldték a videokazettát a játékról, ami nagyon jó fogadtatásban részesült.- Nem hiszem, hogy ilyen egyszerűen ment a dolog, semmi bonyodalom, semmi nehézség.- A „misszió” egyszerűsége abban gyökerezik, hogy kiváló az előadás, a színészek teljesítményén át a rendező, Taub Jánoséig. Persze jelentős szerepe volt a meghívásban nagykövetünknek, aki az ügy érdekében beszélt Göncz Árpáddal, a köztársaság elnökével, és Gabriel Garcia Márquezzel, a regény írójával. A fesztivál tehát 4-én kezdődik egy karneválszerű felvonulással, ahol a színészek bemutatják jelmezeiket, s apró részleteket, jeleneteket is előadnak bemutatásra kerülő darabjukból. A fesztivál motorja, agya és szülőatyja a Kolumbiai Nemzeti Színház. a fesztivál mottóját: Két világ találkozása.- Igen, a rendezvénysorozat kötődik a most zajló amerikai jubileumi ünnepségekhez, ez is az Ovilág és az Újvilág találkozása lesz. Természetesen nem a felfedezés évfordulója az igazán fontos, hanem a találkozás, hiszen jogunk van ahhoz, hogy saját szemszögünkből lássuk ezt az eseményt. A spanyolok, tudjuk, nem olyan új világot találtak, amely korábban nem létezett, ott már éltek emberek, volt kultúrájuk. Ez valódi találkozó lesz a régi és az új világ, a két kultúra között. Szeredás András, a színház dramaturgja a bemutatók kapcsán elmondta: öt előadással szerepel a társulat, amelynek igen csekély idő jut az akklimatizálódásra a 2500 méter magasan fekvő városban.- Meg kellett néznünk pár színházat, amikor a bemutató helyszínét kerestük. Az egyik legrégebbi színházi épületben szólal meg magyarul a Száz év magány, amely természetesen mai, modern berendezésekkel dolgozik. Nem lesz tolmácskészülék, náluk nem nagyon szeretik. Másféle közönség a kolumbiai, mint a magyar, akár a pesti, akár a vidéki. Sokkal lazábbak, és van bennük valami jó értelemben vett gyermeki odaadás. Tehát ez a „tudós módon való” kiszolgálás távol áll tőlük. így alakult ki az, hogy egy kis „képregényt” csináltunk. Kiválogattunk az előadásról készült fotók közül negyvenet, olyanokat, amelyek egy-egy jelenetet reprezentálnak, és összefoglalják a darabot. S mindegyikhez jellemnyolul. A színésznek fontos, hogy minden gesztusa üljön, akkor van igazán kontaktusa a nézőtérrel, ha minden mozdulatnak, minden mozzanatnak megvan a reakciója. A tolmácskészülék sem pontos, hiszen csúszik a fordítás. Arra lehet csak számítani, hogy azok az emberek, akik látják a darabot, odaadó, hálás nézők lesznek. Egyfajta szellemi kockázat ez, hiszen odavisszük a darabot, ahonnan az valójában gyökerezik. Megjegyezném, az egész színház utazik, hiszen az összes színésznek van valamilyen szerepe a darabban. Schwajda György igazgatása során készült el a mű, amikor vezette és építette a színházat, s amikor írta a darabot, s nyilván abban gondolkodott, lehetőleg a társulat minden tagja kapjon szerepet, s ha egy-egy jelenet csak hat-nyolc mondatból áll, akkor is az egy egész világot jelent.- Változtattak a darabon a szolnoki előadáshoz képest?- Pontosan ugyanolyan. A színházban, ahol bemutatjuk, viszont kicsinek bizonyult a színpad, be kellett építeni egy zenekari árokszerűséget, hogy elérjük ugyanazt a színpadi mélységet.- Beszéljünk az anyagiakról...- Többféle támogatással jöhetett létre ez a szereplés, finanszírozzák egyrészt a kolumbiaiak, másrészt a hazai Kulturális Minisztérium és a helyi önkormányzat is nyújtott támogatást, de szponzorokra is találtunk a Matávban, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-ben.- Mikor érkezik vissza a társulat?- Április 14-én.
