Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám

10 Családi Magazin 1992. MÁRCIUS 28. Mire jó a hagymalé? Nem olyan szörnyű a zöld szemű szörny? Pszichológus a féltékenységről A rózsa azt jelenti .. .? Háztartási tippek A levesbe való fűszereket ma­gunk is előállíthatjuk: a zellert, hagymát, répát, petrezselymet csak le kell darálni és kicsit besóz­va csavarható tetejű üvegbe tölte­ni. Akár egy évig is eltarthatok. A háziasszonyok nagy része so­kat bosszankodik azon, hogy a fa- sírtnak szánt darálthúsra ráragad a bolti csomagolópapír. Ez a gond könnyen megoldható: csak be kell nedvesíteni a papír külsejét. A hal sem ragad bele az alufóli­ába, ha a csomagolásra felhasznált tekercset vékonyan olajjal beken­jük. Ezután nyugodtan megsüthet­jük a finom falatokat. Amikor nem alufóliába tekercselve, hanem ön­magában sütjük meg a halat, az nem esik szét elkészítés közben, forgatásnál a serpenyőben, ha kis citromot vagy sót terszünk az edénybe. Az üveges uborkák frissességé­nek is megvan a maga fortélya: egy darab tormával a savanyúság meg­őrzi ropogós állagát. A szőnyegben keletkezett égési foltok jónéhány háziasszony életét keserítették meg eddig. A legújabb tanács szerint ez majdnem teljesen megszüntethető, ha hagymalét ön­tenek a féltett textiliára. Ferenczy Europress A féltékenykedő ember mások szemében óhatatla­nul kicsit nevetséges figu­ra. De bármennyire mo­solyt fakasztó a kutató, nyomozgató férj, feleség, szerető - ha önmagunkról van szó, az ügy mindig ha­lálosan komoly... A pszichológia is úgy tartja számon, hogy a féltékenység az emberi lélek mélyebb rétegeiben lakozó „zöld szemű rém”, amely - ha felszínre tör - gyilkos indulatot gerjesztő pusztító és önpusztító erő lehet. Mozgatója a kisebbségi érzés és az erős bir­toklási vágy. Shakespeare, az emberi lélek zseniális ismerője nem véletlenül választotta e tra­gikus szenvedély hőséül a derék, sötét bőrű mór hadvezért, aki bá­torsága, hősiesssége ellenére mégiscsak más volt, mint a töb­biek. És a „másság” is lehet a kisebbségi érzés egyik okozója, ami elindítja a fájdalom, a gyű­lölet, az irigység sajátos keveré­kéből, az ösztönéletből és az in­dulatokból táplálkozó félelme­tes szenvedélyt. A féltékenység mindig logi­kátlan, nem áll a logikus gondol­kodás uralma alatt. A féltékeny ember önsorsának megrontója, azaz tönkreteszi a saját érzelmeit és a másikét is, akire féltékeny, mert állandó bizalmatlansággal, gyanakvással, veszekedéssel, botránnyal jár. Ez pedig minden­képp pusztítja két ember kapcso­latát, hiszen a legnagyobb szere­lem is elenyészik az örökös szemrehányás, a méltatlan nyo- mozgatás, a másik folytonos val­latása, elszámoltatása füzében. Bizony, alig elviselhető, ha ki­kutatják a zsebünket, táskánkat, ha górcső alá veszik ruhada­rabjainkat, felbontják levelein­ket... Ha ilyen köznapi atrocitások érik az embert, akkor is egy har­madik karjaiba menekül, ha ko­rábban ilyesmire nem is gondolt. Nemrég fordult elő olyan eset, hogy az egyik házastárs addig nyomozott, míg sikerült a másik­nak egy rég lezárt kapcsolatát földerítenie. Betoppant az im­A divat hazai műhelyeiben: A debreceni ruhagyár Annakidején, amikor még „felfutóban” volt a ha­zai textilipar, a ruhagyártás, a konfekcióipar, a Debre­ceni Ruhagyár az ország egyik legnagyobb női ruha­gyártó vállalata volt. Debrecenben és öt, most priva­tizálásra váró gyárukban, Ózdon, Edelényben, Hajdu- dorogon, Berettyóújfaluban és Nyíradonyban a kon­fekciónak szinte minden ágával találkozhatunk. Ké­szítenek ruhákat, kosztümöket, átmeneti kabátokat, blézereket, férfiaknak öltönyöket, zakót, nadrágot, gyerekholmikat, rugdalózókat, tollal bélelt pufajká- kat, szabadidőruhákat. S ami korábban is és most is jellemző, a debreceni konfekciók kidolgozottságuk­kal, minőségükkel tűntek ki az átlagból. Ezért is sikerült német, osztrák, francia, belga bér­munkákat kapniuk, úgy, hogy szinte egész Európával kereskedelmi és munkakapcsolatba kerültek. Jelenleg termelésük 90 százaléka bérmunka. Csakhogy időközben csökkent a ruhagyárak iránti érdeklődés, különösen itthon. Megjelentek a gyakran silányabb minőséget produkáló, de a divat változása­ira rendkívül gyorsan reagáló kistermelők. A nagy konfekcióüzemek pedig pénzügyi gondokkal küzde­nek, s az elavult gépparkjuk kicserélésére, fejlesztésé­re sincs anyagi fedezetük. Pedig a hazai nagykereske­delmi vállalatok szívesen forgalmaznák a Debreceni Ruhagyár termékeit, csakhogy fizetni ők is utólag, a szállítás után fél-, egy évvel tudnának. A pénzügyi gondokkal küzdő gyár pedig nem tudja megelőlegezni ezt. Némi reményt a terebélyesedő kiskereskedelem adhat. Nemrégiben például egy szegedi kereskedő 20 modellt, 3500 tételben rendelt Debrecenből. Mert re­cesszió ide, fejlesztési gond oda, Debrecenben még mindig választékos ízlésű, jó minőségű öltözékek ké­szülnek. Nagy Iza, a gyár iparművész tervezője a legújabb divat és a praktikum jegyében állította össze új kollekciójukat. A finom alapanyagból készült kosz­tümök tartós eleganciát sugallnak. Nappalra és estére is egyszerű, kényelmes, hordható modelleket ajánla­nak. Az egymással variálható, cserélhető öltözékek változatosságot nyújtanak. Modelljeik színben a feke­tét és a fehéret variálják egy kevés tűzpirossal deko­rálva. (kádár) Horgász-berkekben is megszűnt a sajtómonopólium Márciustól: új újság pecásoknak Egy hobbi-lapjuk volt eddig a pecásoknak - leszámítva a német Blinker magazin magyar próbál­kozását -, a Magyar Horgász. Az év elején szerkesztőváltás történt a lap élén: Fekete Sándor, a Petőfi- kutatásairól ismert író (és szenve­délyes horgász) lett a főszerkesztő. Szándékai szerint a horgász szö­vetség hivatalos lapjában ezentúl kevesebb lesz a viszonylag szű- kebb kört érdeklő-érintő szerveze­ti hír és több a színes, vonzó olvas­mány. A megújulás már csak azért is indokolt, mert már ezen a terü­leten is megszűnt a monopol-hely­zet: márciusban megjelent a „ma­gyar Blinker” volt gárdájának szerkesztéséban az új havilap, a Sporthorgász. Ha verseny lesz is az olvasók kegyeiért, kíméletlen konkurrenciaharc veszélye nem fenyeget. Fekete Sándor és a Sporthorgász főszerkesztője Pet- renka János már jóelőre tisztázta, hogy mindkét orgánumnak van helye a nap alatt, s elegendő, ha „csak” színvonalban és érdekes­ségben vetélkednek egymással. Az új lap szintén az élménybeszá­molók, a horgásztapasztalatok fó­ruma lesz, de rendszeresen közöl majd ismeretterjesztő és környe­zetvédelmi írásokat is. Felröppen­tek egyébként hírek egy harmadik versenytárs, a Horog című lap színrelépéséről - konkrétumokkal azonban egyelőre pecás berkek­ben senki nem tud szolgálni - így valószínű, hogy a terv egy ideig csupán terv marad. - szji - Ferenczy Europress már elfelejtett harmadikhoz, és számon kérte a régi ügyet, amit annak házastársával is részlete­sen ismertetett. Ez utóbbi - hiúsá­gában megsértve - beadta a váló­keresetet. A két házasság föl­bomlott, négy ember és gyerme­keik élete szétzilálódott, az egyik szereplőt szívroham vitte el. .. A féltékenység nemcsak a sze­relmi életben, a házasságban pusztítja az emberi kapcsolato­kat, hanem az élet más szféráiban is. Családon belül például gyako­ri a testvérek féltékenykedése. A nagyobb testvér gyakran nehezen viseli el a kistestvér érkezését; fájlalja, hogy már nem egyedül övé a szülők szeretete, sőt úgy érzi, hogy az új jövevénnyel töb­bet törődnek, mint vele. Később többnyire a kisebb kezd félté- kenykedni a nagyobbra, esetleg a leány a fiúra vagy fordítva. Az anyós-meny kapcsolatokban is gyakran tetten érhető a féltékeny­ség. „Örökké az anyjához rohan, velem meg mit sem törődik ...” - halljuk a tipikus anyós-meny panaszokat, amelyek mögött bi­zony a „zöldszemű” húzódik meg. Mit tehetünk ellene? Nos, tény, hogy a féltékenységet nem könnyű legyőzni. De szembe le­het és kell szállni vele, ha felis­merjük, hogy túlteng bennünk. A reális önismeret, a helyes önérté­kelés segítségével leküzdhető a kisebbségi érzés, aminek orosz­lánrésze van a féltékenység kiala­kulásában. A józanság, a józan ész felülkerekedése, a szélsősé­ges hangulatokat leszerelő belső fékek tudatos „karbantartása”, a megértés és a türelem erősítése megannyi hatásos eszköze an­nak, hogy békénket, érzelmein­ket, emberi kapcsolatainkat ne dúlja fel a mindent megrontó be­teges féltékenység. Takács Ilona pszichológus (Ferenczy Europress) Lapok a virágnyelv szótárából Ősidők óta kedves, szép aján­dék, szemet gyönyörködtető lakó­társ a virág, s a távoli múltban gyö­kerezik a virágnyelv is - az a sajá­tos kifejezési forma- és szimbó­lumrendszer, amely a színes, illa­tos növényekhez kötődve kiala­kult. Manapság már valóságos szótár állítható össze a virágnyelv „szókincséből”, amellyel érde­mes megismerkedniük ajándéko­zóknak és megajándékozottaknak egyaránt. A legnépszerűbb virág, a rózsa jelentése a különböző korokban sokat változott. Az antik Rómában a vad tivornyákba torkolló baccha­náliákon a császárok homlokát dí­szítették vele, szirmait pedig a bo­roskupákba szórták és megitták. A puritán középkor nehezen fogadta el a pogány világ e bűnös virágát ­később azonban olyannyira meg­kedvelte, hogy még az imafüzér elnevezése is rózsafüzérré válto­zott. A biedermeier korában a ró­zsa már a szerelem jelképe lett: vörös változata az igenlő, a fehér a nemleges választ jelentette. Sokféle üzenetet közvetít a szegfű. Menyasszony kezében a jegyeség, katona sapkáján a bátor­ság kifejezője. Századunk elején a szocialista munkások gomblyuká­ban díszlett. Talán ez volt az oka, hogy Rákosi Mátyás 60. szüle­tésnapjára állítólag olyan fest­ményt szántak, amelyen szegfű­csokor díszlett - ám az ajándékot az éber környezet „törölte”, mert akkorra a szegfű a politika szimbó­lumrendszerében a szociáldemok­rácia kizárólagos virágává vált. A kikelet két hírnöke, az orgona és a gyöngyvirág a török hódoltság idején vált a nemzeti érzelmek egyfajta jelképévé. Ez idő tájt ter­jedt el nálunk a mohamedán világ­ból érkezett jácint és tulipán is. Máig sem ült el a vita arról, hogy a sokkal régebbi eredetű tulipános ládákat ugyan milyen virág díszí­tette? Nos, a kutatók egy része es­küszik rá, hogy nem tulipán, ha­nem - kökörcsin. Arról viszont nincs vita, hogy az egyenes tartású hófehér liliom a tisztaságot és a szüzességet, a kar­csú nád a konok hajlíthatatlansá­got, az árvácska a tartós barátsá­got, a nefelejcs pedig - nevéhez méltóan - a hűséget jelenti. - szó - (Ferenczy Europress) Hogyan lesz finom az almás rétes? Mit tehetünk, ha bosszúsan tapasztaljuk: régi gyöngysorunk már nem csillog fényesen? A megoldás egyszerű: csak néhány rizsszemet kell az ékszeres dobozba helyezni ahhoz, hogy a gyöngysor újra eredeti fényé­ben ragyogjon. A háziasszonyok jó néhány más konyhai gondja is orvosolható. A töltött karfiol elkészítése például akkor egyszerűbb, ha a tölteléket, amit a növény rózsái közé szánunk, tortakinyomóval juttatjuk be a szűk helyre. És hogyan lesz valóban finom az almás rétes? A sütőbe tett, tepsiben rejlő finomságra csak egy zsírba mártott pergamenpapírt kell helyezni. Ezt rövid idővel a sütés befejezése előtt távolítsuk el. Az sem mindegy, min hűl ki a kelt tészta: ha pléhlapra tesszük, aromája is megváltozik, a sütemény pedig megpuhul. (Ferenczy Europress) HELYZETKÉP • Beküldendő a poén 1. és 2. része - április 4-ig. A talált tárgyak osztálya című rejtvényünk helyes megfejtése: Egy barna, hároméves kisfiút keres? Válassza ki a hat közül. - Könyvu­talványt nyertek: Csajbók András, Karcag; Eke László, Szolnok és Molnár Józsefné, Jászfelsőszentgyorgy. (Az utalványokat postán küldjük el.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom