Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
1992. MÁRCIUS 26. Kunsági Extra—Mezőtúr 7 Temetkezéstől a fonott kalácsig Mezőtúr egyik legsikeresebb vállalkozókettőse: Belovai Pál és felesége Tulajdonképpen nem tartottam közvélemény-kutatást a városban, mégis eljutottam Belovai Pálhoz, az Aperion Kft. tulajdonosához, mint Mezőtúr egyik legsikeresebb vállalkozójához. Többen ajánlották a figyelmembe: erről a tehetséges és talpraesett fiatalemberről feltétlen írni kell! Kora délutáni szendergésé- ből ébresztettük fel, s míg öltözött, én azon gondolkodtam, ez az ember vagy nagyon sokat dolgozik, vagy pedig nagyon ráér. A beszélgetés választ ad a dilemmára.- Hogy kezdte a vállalkozói pályáját?- Némi szülői segítséggel, de attól még meg is bukhattam volna. Ostyasütő kisiparos voltam, aztán kiszámoltam, hogy a fagy- laltozó jobban fizet. Tavaly már négy „jegesbolt” volt az enyém. Az ám, csakhogy ez meg szezonális áru. Mit kellene kitalálni, hogy ne bocsássam el a jó alkalmazottakat? Létesítettem egy kis sütödét, Mezőtúron az összes óvodának, iskolának mi sütjük a túrós buktát, fonott kalácsot, brióst. Én is, a feleségem is vendéglátó szakközépiskolát végeztünk, így a hozzáértésünk megvan.- Hogy osztják meg a munkát?- A dolog nem túl bonyolult, én dolgozom a sütödében, úgy napi tizennyolc órát, reggel öthat-hét órakor fekszem le, feleségem pedig széthordja az árut.- Úgy tudom, most egy nagyobb vállalkozáson töri a fejét.- Nem is egyen: a kis sütöde helyett egy nagyot akarok. Ebben a pillanatban a hitelfedezetet nem tudtam biztosítani, ám az önkormányzattól ígéretet kaptam, hogy azt az ingatlant, amit öt évig bérletre adtak, bejegyeztethetem fedezetként. Na már most: lehet, hogy egy török hitelt pályázok meg, és a törököktől veszem a rendszert. Az is lehet viszont, hogy a franciáktól lízingelek, miután ez nem áfaköteles. Le kell ülni, és ki kell kalkulálni, melyik a szerencsésebb.- Álljunk meg egy szóra: csinálna egy kasszát, hogy jelenleg hol tart?- Van ugye az Apeiron Kft., ami családi vállalkozás, az enyém és a feleségemé, és ez a sütödét jelenti. Miénk a Jégkunyhó, ami ugyan betéti társaság, de én vagyok az igazgató és még egy kültagja van a társaságnak. Van a Bajcsy fagylaltozó, és van egy borozónk, itt a lakásunk mellett.- Most egy távoli szakmával is kacérkodik.- Igen, egy temetkezési vállalkozást szeretnénk alapítani. Ehhez édesanyáméknak adva van a nagy virágüzletük, már meg is vettem a halottaskocsit, rendbe rakják, csak az engedélyezés nem akar sikerülni.- Miért?- Nem tudom, a Szolnok megyei cégbíróság minden indoklás nélkül visszautasította. Pedig itt, Mezőtúron is van valaki, aki ezt az engedélyt megkapta, csak neki nincs hozzá pénze, ezért nem működik.- Ha végleg kútba esik a dolog, mi lesz a fekete autóval? A fiatalember megvakarja a fejét:- Hát ezen még valóban gondolkodni kell, mert kicsit morbid lenne, ha abban szállítanám a süteményt ... Kutya világ a kutyákra A Simon család a ha/, kedvencével, Kräftig Őrző Aia kisasszonnyal, akit röviden csak Cherrynek hívnak A főtéri ABC-ben egy rendkívüli hirdetmény hívja fel magára a figyelmet. Az áll rajta, hogy német juhászkutya klubot alapítanak, és aki vonzalmat érez a hűséges négylábúak iránt, az jelentkezhet Simon Ferencnél, a Túri ABC utcájában. Engem a kíváncsiság, és nem a klubba való belépés szándéka vitt Simon Ferencékhez. A házigazda egy tündéri aprósággal foglalkozott éppen, bemutatkozás, miegyebek, megkérdeztem, hol dolgozik, mire meglepő választ kaptam.- Gyesen vagyok a kislánnyal.- Nocsak, és a kedves felesége ?- Neki van munkahelye a postánál, így ő dolgozik. Aztán kiderült, hogy az egyéni gazdálkodó férfi idegi alapon némi kikapcsolódásra szorult, ezért vállalta főhivatásban a gyermek- nevelést. Emellett aztán jut idő arra is, hogy szenvedélyének, a kutyázásnak hódoljon. Azt mondja, eddig hatan-nyolcan voltak, akik németjuhásszal foglalatoskodtak komolyabban, most, hogy a klub megalakult, tizenkilencen jöttek össze, de sokan vannak, akik a szervezeten kívül tevékenykednek. Mert a német juhászkutya tenyésztése és tartása Mezőtúron felkapott dolog. A klub elnöke a feleség, aki időközben hazaérkezett, aztán együtt folytatják a családi kedvtelés történetének elmondását. Most éppen gyász van a családban, nem elég, hogy korábban megmérgezték az egyik kedvenc kant, akivel a házigazda éjjeli őrségben dolgozott együtt, most egy másik is jobblétre szende- rült, a boncvizsgálat leletei szerint nárciszhagymát evett. A megmérgezett őrkutyát Csongor Utcai Bobnak hívták, a bőrét kikészítette a család, és most a falon lóg. A hagymaevő Gazdi Pataky Lardó volt. Van egy harmadik „lány”, az ő neve sem akármi, úgy hívják, hogy Kräftig Őrző Aia, röviden Cherry. A hagymaevő 1991-ben kupagyőztes volt, sok versenyen kapott díjat, egyszóval az emléke még sokáig élni fog. Hogy mi a kutyabarát klub funkciója? Hát az, hogy megszűnjön a torzsalkodás a tenyésztők között. Mert van ám irigykedés, miegyebek, főleg, ha valakinek HPJ-minősítéses négylábúja van. Hamarosan kiderült, hogy ebben a témában nem vagyok komoly partner, így búcsúzóra fogtuk a dolgot, mindenesetre a szervezet alapítását a későbbiekben egy újabb információ is alátámasztotta: egy vállalkozó kesergett éppen azon, hogy a 90 kilós fajtiszta házőrzőjét megmérgezték. Hát bizony, az éjszaka lovagjainak nem jár kedvébe az az eb, amelyik hangos csaholással jelzi, ha éppenséggel illetéktelen térved a portára . .. Az ellenségeskedés alatt a munka zavartalanul folyt A város közvéleményét meglehetősen felborzolta az elmúlt nyár folyamán a Móricz Zsig- mond Könyvtár és Közösségi Ház vezetőjének kinevezése és a kulturális életben tervezett átszervezés. Szücsné Boldog Mária akkori találkozásunkkor meglehetősen zaklatott volt, hiszen nemcsak a személyes presztízse miatt kellett vívnia, hanem a könyvtár áthelyezésének riadalmát is neki kellett valamiképp lecsillapítania.- Mára megnyugodtak a kedélyek?- Nézze, nem mondom azt, hogy nem viselt meg a dolog, ám azt senki nem mondta, hogy amíg vívódunk, nem kell dolgozni. Végeztük hát a munkánkat, szerencsére a közönség az eseményekből nem érzett meg semmit, minden rendezvényünk telt ház mellett zajlik. Szóba került az is, hogy a könyvtár költözése hamarosan megkezdődik, egy hónapon belül befejeződik az átalakítás a közösségi házban, így elsőként - már áprilisban - a gyermekkönyvtár hurcolkodik át, míg a felnőttkönyvtár úgy június táján költözik. Az igazgatónő szerint szűnőben az ellenségeskedés Megkérdeztük a közösségi ház vezetőnőjét arról is, mi lesz a sorsa az egyre szebb hagyományokat magáénak tudó művésztelepnek. Úgy tűnik, megmarad, ugyanis a közelmúltban egy mezőtúri Művészeti Alapítvány szerveződött, melyhez az OTP megyei igazgatósága 200 ezer forintot adott, ugyanennyit tett le az önkormányzat is, aztán egyéb megtakarítás is rendelkezésükre áll, tehát úgy 600 ezer forinttal gazdálkodhatnak. Hogy ez mire elég? Arra mindenképp, hogy ha szűkítettebb létszámmal is, de beindítsák a művésztelepet. Ehhez persze az is szükségeltetik, hogy a természetbeni támogatók ne lépjenek vissza. A Takács-ta- nya sorsa viszont még nem rendeződött el. Jelenleg a Magyar- Mongol Tsz-é, ám a szövetkezet felajánlotta 2 millió forintért az önkormányzatnak. Ők meg is vennék, ha lenne rá pénzük, hisz az ajánlat mindenképp kedvezőnek látszik. Az is igaz viszont, hogy a téeszvagyonok olyanok, mint a kutya vacsorája. Privatizáció zajlik, lehet, hogy előállnak majd az örökösök, s kérik vissza a tanyát. Ebben az esetben mi lesz a művészteleppel? Annyiben mindenesetre maradhatunk - erősített meg ebben Szűcsné Boldog Mária is -, hogy az idei nyáron hat művész meghívása biztosra vehető. Ez azért nagy dolog, mert ha egy ilyen dicséretes kezdeményezés elhal, azt már nagyon nehéz újraéleszteni. Halló, itt a Körös-Com Rt. Ktnnénvi István u^v' iga/gulo az előfizetők jelenthez,esel varja Ha az ember ma Mezőtúron telefonálni akar, úgy indulásnak nem rossz a helyzete, hiszen a kurblizásra jelentkezik a központ, akinek élőszóban kell elmondani, kit hívok, aztán a kapcsolás már a kisasszony dolga. Más kérdés, hogy ez a kézi kapcsolásos rendszer kicsit a századelőt idézi, és szinte csődöt mond, ha egyszerre sokat akarnak a városban egymással beszélni. Arról már nem is szólva, hogy az ezer működő készülék csak töredéke annak, amire igény van. Egyszóval, a telefonfronton szorít a cipő a városban. Úgy tűnik azonban, hogy már nem sokáig. Legalábbis ezzel biztatott bennünket Reményi István, a Körös-Com Távközlési és Telekommunikációs Részvénytársaság ügyvezető igazgatója. A részvénytársaságot huszonöt helyi önkormányzat, a megyei önkormányzat és a Műszertechnika hozta létre 20,5 milli- ós alaptőkével. A feladatuk „mindössze’ ’ annyi, hogy a Tiszazugban - és ebbe beleértendő Mezőtúr, Túrkeve, Kunszentmárton, valamint Törökszentmiklós is - viszonylag rövid idő alatt, viszonylag hosszú időre építsenek ki egy távközlési hálózatot. Indulniuk a nulláról kell, hiszen az egész területen kézi kapcsolásos rendszer működik, a hat és fél ezer jelenlegi készülék helyett pedig tizenötezer vonalat kell biztosítaniuk. A Körös-Com Rt. vállalta a feladatot, hiszen számukra a technikai hátteret az a Műszertechnikai Vállalat biztosítja, amelyik az elmúlt évben 3,5 milliárd forintot forgalmazott. Ráadásul tavaly a világhírű Ericsson céggel vegyes vállalatot alapítottak, de ott van még támogatóul a Siemens is. A távközlés fejlesztésébe beletartozik a kábeltelevíziózás, és igény szerint egy vagyonvédelmi rendszer kiépítése. Jóllehet, a kábeltévérendszer már működik, mégis bevették a programba, mert a hálózat fejlesztése közben egy ásással a bővítést meg lehet oldani. Az összeköttetést optikai kábel biztosítja majd, így az is elképzelhető, hogy a Tiszazugban egy önálló tévéstúdió működjön. Olyan kalkulációt kell készíteni a tervezőknek, hogy ez az önálló tévézés ne kerüljön többe egy lakónak hét-nyolc ezer forintnál. A telefon a magánszemélyeknek 15 ezer forintba lesz, a vállalkozók, vállalatok 30 ezret fizetnek érte. Mielőtt bárki issokallná, Reményi István gyorsan hozzátette, hogy a beruházás egy vonalra vetítve, 100 ezer forintba van. A különbözetet megelőlegezik, és ez majd a beszélgetési díjakból fog befolyni annak idején. A munka úgy 2 milliárd forint értékű lesz, ennyivel válik értékesebbé a Tiszazug, arról nem is szólva, hogy számos ember részére munkahelyet is teremtenek majd ezzel. A digitális telefon elbírja a telefaxot, telexet, egyszóval kicsit már az elkövetkezendő évezrednek is szól. Hogy mi kell az induláshoz? Tizenötezer ember jelentkezése, jelenleg tizenegy- ezer igényt tartanak számon. A költségek 70 százaléka külföldi tőkéből származik, és hogy a Műszertechnika Vállalat nem szegény, az is bizonyítja, hogy országszerte tizenöt hasonló részvénytársaságot alapított. Az egyik Jász-Com néven a Jászságban próbálkozik majd egy hasonló hálózat kiépítésével. Hát persze, hogy az volt az utolsó kérdésünk: mikor telefonálhatunk Mezőtúron digitálisan? Reményi István válasza: 1993. december 31-e előtt semmiképpen nem. Utána viszont - talán igen. Az oldalt írta: Palágyi Béla Fotó: Tarpai Zoltán
