Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-23 / 70. szám
A szerkesztőség postájából 1992. MÁRCIUS 23. „Együtt érzek az elhunyt tanárnő édesanyjával” Hűséges olvasójuk vagyok már hosszú évek óta, mert nagyon szeretem a Néplapot. Őszintén szólva, még soha nem írtam Önöknek, de most nem hagy nyugodni a március 16-i számban megjelent, „Élt harminchat évet” című levél, mely Tóth Júlia tanárnő sajnálatos betegségéről, elvesztéséről szól. Együttérzek az édesanyjával, és nagyon meg tudom érteni a bánatát. Mert nekem is meghalt egy lányom - 25 évesen, és a kisuno- kám - 5 évesen! Egyszerre veszítettük el mindkettőjüket, pedig betegek sem voltak. A borzasztó tragédia 1986. június 14-én Besenyszögön, az új milléri híd alatt történt. Ugyanis az akkori vízügy csinált egy nagy árkot - az is megfelel, ha kútnak nevezem - a híd alatt. Hétvége volt, a lányomék hazalátogattak Szolnokról, és a szép időben kimentek a kert végébe napozni. Robika akkor esett bele a vízbe, az édesanyja érte ment... Mindketten ott lelték halálukat. Ennek már hat éve. és mi, nagyszülők, maholnap 60 éves fejjel neveljük - sok üggyel-bajjal, de nagyon nagy szeretettel - az akkor •nyolcéves, félárván maradt Attila unokánkat. Ha nem mentem volna - bánatos lélekkel is - intézni a kisfiú dolgait, mi sem kapnánk az árvaellátást, acsaládi pótlékot. Tehát jó szívvel azt üzenem a nagymamának, hogy mihamarább maga intézze a járandósággal kapcsolatos ügyeket. Szeretettel kívánom, hogy unokáját erőben, egészségben tudja felnevelni, majdan útjára bocsátani. Dobos Mihályné Besenyszög ják: a felvásárlók zsebre vágták a pénzüket, vagy bankba tették, hogy kamatozzon! Hiába hozták nyilvánosságra több helyen is a problémánkat, hiába jutott el még egy miniszteri biztoshoz is, semmi nem történt. Meddig feszítik még a húrt? A falusi ember kedvét már úgy elveszik a jószágneveléstől, hogy csak saját vágásra tart disznót, de akkor nézhetik az üres hentesüzleteket! Ezt akarják? Bartha Lászlóné Karcag A sertéstartók, az átvevők felháborodása jogos - mondja Béres Irina, a Budapesti Aster Oriental Kft. ügyvezető igazgatónője, s arról tájékoztatja szerkesztőségünket, hogy Oroszországba szállították a húst, de a megrendelő a mai napig sem fizette ki. A tartozás kiegyenlítésére tett eddigi javaslatuk, erőfeszítésük hiábavaló volt; a közeli napokban Moszkvába utaznak, és személyes tárgyalások útján - orosz bankon keresztül - próbálják „behajtani” a kintlévőséget. Nem tud mást ígérni, mint azt, amikor hozzájutnak a pénzhez, azonnal utalják a termelőknek. Még egy kis megértésüket, türelmüket kéri. (A szerk.) „Surján úr szavai elkeserítettek” Az Új Néplap március 13-i számában olvastam a kormányszóvivő, Juhász Judit tájékoztatóját, és a MÁV-dolgozókat érintő egészségügyi ellátásban várható változtatások miatt elkeseredtem. A szóvivő szerette volna ugyan megnyugtatni a vasútegészségügy önállóságáért aggódókat, akik március 11 -én felhívást tettek közzé a sajtóban, de szerintem nem sikerült. Surján László népjóléti miniszter úr válaszlevelében leszögezi: „Az elfogadás előtt álló koncepció értelmében sem sérül a vasutasok egészségügyi ellátása, hiszen családorvossá válhatnak azok a doktorok, akik eddig őrizték a vasutasok egészségét.” Amikor az Országos Társadalombiztosítási Főhatóság vezetőjének, dr. Botos Józsefnek a levelét megkaptuk, vált valósággá a népjóléti miniszter úr koncepciója, mely szerint a 40 éves kommunista rendszer tiszteletben tartotta a MÁV-dolgozók kiváltságos helyzetét, és az évszázados hagyományokat továbbra is megőrizte. Önálló betegbiztosítása (egy tucat magánbiztosítása), nyugdíj- intézete volt a vasutasoknak. Most úgy néz ki, hogy ezt a több évszázados vasutas-„kiváltságot” egy tollvonással megszüntetik ... Nyolcvankét évesen, s mint aki 40 évig állt a vasút szolgálatában, szomorúan venném tudomásul. Lengyel Ferenc Karcag Jászkiséren Borics Ferenc 67 éves MÁV- nyugdíjas siet felásni a 400 négyszögöles kertjét, mert a sajátján kívül még hét idős ember veteményesének művelését vállalta. (Fotó: Tánczos Alajos) Válasz a Hová tűnt a START-hitel? c. levélre Három hónapja tartoznak... Férjem a Debreceni Hajdú Kft. felvásárlója. Tavaly december 22- vel összesen 16.000 sertést raktak vagonba, és a Budapesti Aster Oriental Kft.-n keresztül értékesítették. A sertések árát sajnos a mai napig (március 12.) nem kapták meg a termelők. A felvásárlók, akik minderről semmit sem tehetnek, már szinte nem mernek az utcára menni, félnek a jószágtartók haragjától. Ugyanis azt gyanítKiss László szolnoki olvasó március 16-án közölt kérdésére, hogy hová tűnt a START-hitel, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. részéről készségesen válaszolunk. A START egzisztenciateremtő hitel, és a most kezdő vagy 3 évnél nem régebben működő magánvállalkozók segítését szolgálja. Olyan fejlesztéshez kapcsolódhat, melyek megvaló- Nem hülye, de egyelőre nem szól, csak megjegyzéseket tesz. Minden recseg-ropog körülöttem bent a kiadóban is. Egyszer majd a nyakamba szakad az egész.- A tempó gyorsul, már nem lesz idejük semmihez sem.- Legalábbis bízzunk benne, hogy így lesz.- Iszol még egy kortyot? Koccintottak, aztán Martin elköszönt. Kint sűrűn esett a hó, a pelyhek körüllebegték és letompították a neonreklám fényét, ettől a magas épületek között futó utca szokatlanul meghittnek tűnt. Martin lelassította lépteit, arcát felfelé fordította és mint gyerekkorában, megpróbált néhány pelyhet elkapni a nyelvével. November közepén Borsos elérkezettnek látta az időt, hogy beküldje néhány versét egy pesti folyóirat szerkesztőségének. Lemásolta tizenkét írását nagyalakú, régi merített papírból hajtogatott ívekre, melyeket a mezőszegi piacon vásárolt egy öregembertől, de attól tartott, hogy a kézírásos anyagokat el sem olvassák majd a szerkesztők, úgy gondolta, le kell gépeltetnie őket. Az iskolában és a kollégiumban egyik adminisztrátorral vagy tisztviselő- nővel sem állt olyan közeli kapcsolatban, hogy ilyen szívességet kérhetett volna tőlük. Eszébe jutott, hogy a városközponthoz közeli villanegyedben látott egy újonnan megnyílt irodát, ahol fénymásolást és sokszorosítást vállalnak, a fiú lehetségesnek tartotta, hogy gépeléssel is foglalkoznak. A kéziratok vastag íveit egy nagyalakú borítékba rakta és munkába menet levitte magával. Többször is próbálkozott, de a reggeli órákban mindig zárva találta az irodát, ezért egyszer késő délután kereste fel. Távolabbról nézve ügyi átszőtt, hogy most szerencsével jár: a helyiségben égett a villany és egy magas szőke nő hajolt a másológép fölé. Az üzletet egy magánház földszintjén alakították ki; az előreugró emeleti rész félig befedte az előkertet és az utca felé kovácsoltvas kerítés zárta le a teret. A szokatlan környezettől Borsos elbizonytalanodott, csak sokára szánta el magát, hogy benyisson az ajtón.- Jó estét. A szőke nő felnézett:- Jó estét. Mit parancsol?- Vállalnak gépírást?- Általában igen, de a gépírónőnk most sajnos beteg. Talán valamikor januárban.- Értem, viszontlátásra. Borsos csalódottan a kilincs felé nyúlt, de a nő utánaszólt:- Hány oldalt kellene leírni?- Nem sokat, tizennégy-tizenötöt. De hát, ha beteg a kolléganője, akkor úgyis mindegy. 16 sítása a pályázó számára tartós létalapot biztosít. A hitel a vállalkozóknak a fejlesztéshez felhasznált legalább 30 %-os tőkéjét egészítheti ki - megfelelő fizetési biztosítékok megléte esetén. A vállalkozásnak - a cél megvalósítása mellett - a kölcsön és járulékaink megtérülését is biztosítania kell. A START-hitelkonstrukció a német állam 4 évre megosztott 100 millió DM támogatásával jött létre; a nemzetközi megállapodásban a kölcsön nagyságát 10 ezer DM - hozzávetőleg 500.000 Ft - és 250.000 DM között határozták meg, így a START-hitel vállalkozónként ennek megfelelő összegben vehető igénybe. A kölcsön kamatlába változó, a jegybanki alapkamat 75 %-a, plusz a folyósító pénzintézet kamatrése; a hitel csak az 1990. augusztus 7-én nyilvánosan közzétett pályázati feltételeknek megfelelően nyerhető el. Szolnok megyében - a Kereskedelmi Bank közreműködésével - tavaly 13 kezdő vállalkozó alapította meg vagy bővítette tevékenységét START-hitellel. Az összesen 20.604.000 Ft kölcsönből 13.810.000.-a kereskedelemben, 2.944.000.- a mező- gazdaságban, 1.700.000.- az árufuvarozás és 2.100.000 Ft az ipar területén került felhasználásra. Az idén országosan az elmúlt évi keret fele áll a START- hitelt forgalmazó kereskedelmi bankok rendelkezésére, ezért szükségessé vált a keret központi kezelése. A már elfogadott és elbírálás alatt lévő pályázatok az évi keretet kimerítették, ezért sajnos további kérelmeket nem tudunk fogadni. Mikesné dr. Barna Ildikó osztályvezető Közös öröm volt Szokásos délelőtti sétánk alkalmával, március 13-án (pénteken) a törökszentmiklósi Ko- vácsné Piriké virágboltjába tértünk be egy szál szegfűt vásárolni, mellyel tiszteletünket akartuk kifejezni városunk Kossuth La- jos-szobránál. (Csak egy szálra volt lehetőségünk az összegyűjtött papírpénzünkből.) Á virágkereskedő nagyszerű pedagógiai érzékről, gyermekszeretetről tett tanúbizonyságot, amikor - meglepetésünkre - minden gyerek kezébe egy-egy szál ‘Ébressz — ajáníva Nesze semmi, fogd meg jól? A kárpótlási törvény bizony nagyon kacifántosra sikeredhetett, hiszen a megyét járva úton-útfélen azt tapasztaljuk, hogy az emberek többsége nincs tisztában azzal, mire ad lehetőséget ez a jogszabály, s mire nem. Zilahy Gyula szolnoki olvasónk levelében „Nesze semmi, fogd meg jól” mondatban nyilvánítja ki véleményét a kárpótlásról, mert mint írja, felesége szüleinek államosították a téglagyárát, és nem tudja, mikor látják viszont az elvett javaikat. Nemcsak a téglagyárról van szó, hanem lakóépületről és többek között 24 kamrában tárolt, 8 ezer darab tégláról is. Nyugdíjas olvasónk már évekkel ezelőtt levélben érdeklődött az illetékes minisztériumban, de mindeddig nem történt semmi. Megkértük dr. Horváth Gabriellát, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjét, legyen segítségünkre a válaszadásban. Nos, mint tőle megtudtuk, az igény benyújtásakor Zilahy úr választhatott, hogy az ingatlan területe vagy a vállalkozásban foglalkoztatott alkalmazotti létszám alapján kéri a kárpótlást. Persze nyilvánvaló, s ezt lapunkban már többször megírtuk, hogy az érvényben lévő törvény csak részleges kárpótlásra ad lehetőséget, és csak ingatlan után jár, ingóságok után nem. Mire használhatók az utalványok? - kérdezi levélírónk. Erre ugyancsak több ízben válaszoltunk lapunk hasábjain, de most még egyszer megtesszük. Az utalványok kizárólag termőföldvásárlásra fordíthatók, és ezt csak akkor kapja meg az igénylő, ha bejelentkezik az adóhatósághoz. Utalványt egyébként a kár és a kártérítés közötti különbözetre kaphat, maximum egyymillió forint értékben. Hogy ezen mennyi földet tud venni, attól függ, hol indul az árverésen, hiszen az ott kialakult árakat kell figyelembe venni. Lehet-e kárpótlási jeggyel szövetkezeti vagy OTP-lakást vásárolni? - érdeklődik olvasónk. A válasz rendkívül egyszerű: nem. A kárpótlási jegyet levélírónk csak az általa lakott, önkormányzati tulajdonba került bérlakás megvásárlására használhatja fel, és csak akkor, ha a kárpótlási törvény kihirdetése után (1991 .június 9.) került önkormányzati tulajdonba. A saját nevére szóló kárpótlási jegyet ebben az esetben az önkormányzat köteles elfogadni. A jogszabály tehát nem vonatkozik OTP, szövetkezeti vagy más tulajdonú lakásokra. A kárpótlási jegyek a föld, az önkormányzati tulajdonban lévő lakás és valószínűleg az életjáradék esetében csak szűk körben használhatók fel, az állami tulajdon privatizációja során azonban bárki vehet üzletrészt, részjegyet az értékpapírral. Levélírónk még arra kíváncsi, ha nincs megelégedve a kárpótlás mértékével, hová fordulhat? A válasz itt is kézenfekvő. A megyei kárrendezési hivatal által kiadott első fokú határozat ellen fellebezés- sel élhet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz - amennyiben határidő előtt beadta az igényét. Ha az itt hozott határozatot sem fogadja el. akkor bírósághoz fordulhat. tlac~ / szegfűt adott. Azonnal személyes kapcsolatot, kellemes ünnepi hangulatot teremtett a gyerekek között. így minden óvodásunk átérezhette a közös örömet, ami jelenleg még csírája annak, amit mi, felnőttek már hazafias érzésnek nevezünk. Köszönjük, hogy magatartásával példaként mutatta: a nevelés közös ügyünk. Ilyen kellemes élménnyel, együttműködéssel napjainkban sajnos ritkán találkozunk. Mészáros Józsefné és Gyányiné Polgár Ildikó óvodapedagógusok Törökszentmiklós Hozzászólás a Merre tovább Roma Parlament? c. cikkhez A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségéhez eljutott az Új Néplap február 28-i számában megjelent, „Merre tovább Roma Parlament?” c. cikk, melyhez a következő. kiegészítést fűzöm: Érdemi munkát végzett a Roma Parlament, mert valóban meg tudta nyerni - némi anyagi adományokkal - és fel tudta készíteni a cigányszervezetek vezetőit arra, hogy a képviselők országos fehér házában milyen szavazási rendszerrel zárják ki az MCDSZ- t. A három illusztris személy neve nem titok: Horváth Aladár, a Roma Parlament újraválasztott elnöke, Osztojkán Farkas Béla főtitkár és Zsigó Jenő főszóvivő, ehhez csatlakozott a Szolnok megye nagy szülöttje, „Lungo Drom’ ’, s meghatározó vezetője, Farkas Flórián. A három „ikertestvér” a kongresszus második fordulójára, február 15-re már megtanulta, hogy miként kezelhetik és milyen ígéretekkel tudják az MCDSZ-t kizárni (nem titkos szavazással), és a Roma Parlament kongresszusának újabb szabálytalanságát követik el. Farkas Flórián azonban elfelejtette megemlíteni, hogy magam kértem a lemondásom elfo- gadását; bejelentettem az MCDSZ és választmányának a határozatát, hogy kilépünk a Roma Parlament tagszövetségéből. A szóban forgó cikk „Nem titok ...” bekezdésében cinizmust látok, amikor a cigány politizálást csak a Roma Parlamenthez köti. Farkas Flórián mondja, hogy „az a jó politikus, aki a haragosát, az ellenfelét úgy tudja formálni, akárészrevételenül is, hogy az az ügy érdekében hasznossá váljon.” Ezen nem csodálkozom, érzékelhető a mentalitása, mert már volt benne része, hogyan kell egy zavaros helyzetben halászni. A politikának vannak taktikai oldalai: a Roma Parlament 1991. április 8-ra láthatatlanná tudta tenni az eltűnt pénzt, a közel egymilliót. Megtörténik a följelentés, de a nyomozó szervek megállapítása szerint se gyanúsíható, se elkövető nincs; a szegény roma parlamenti cigányok ugye ártatlanok, nem vonhatók felelősségre ... Náday Gyula az MCDSZ elnöke Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné
