Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-23 / 70. szám

A szerkesztőség postájából 1992. MÁRCIUS 23. „Együtt érzek az elhunyt tanárnő édesanyjával” Hűséges olvasójuk vagyok már hosszú évek óta, mert nagyon sze­retem a Néplapot. Őszintén szólva, még soha nem írtam Önöknek, de most nem hagy nyugodni a márci­us 16-i számban megjelent, „Élt harminchat évet” című levél, mely Tóth Júlia tanárnő sajnálatos be­tegségéről, elvesztéséről szól. Együttérzek az édesanyjával, és nagyon meg tudom érteni a bána­tát. Mert nekem is meghalt egy lányom - 25 évesen, és a kisuno- kám - 5 évesen! Egyszerre veszí­tettük el mindkettőjüket, pedig be­tegek sem voltak. A borzasztó tragédia 1986. jú­nius 14-én Besenyszögön, az új milléri híd alatt történt. Ugyanis az akkori vízügy csinált egy nagy ár­kot - az is megfelel, ha kútnak ne­vezem - a híd alatt. Hétvége volt, a lányomék hazalátogattak Szol­nokról, és a szép időben kimentek a kert végébe napozni. Robika ak­kor esett bele a vízbe, az édesanyja érte ment... Mindketten ott lelték halálukat. Ennek már hat éve. és mi, nagy­szülők, maholnap 60 éves fejjel neveljük - sok üggyel-bajjal, de nagyon nagy szeretettel - az akkor •nyolcéves, félárván maradt Attila unokánkat. Ha nem mentem volna - bánatos lélekkel is - intézni a kisfiú dolgait, mi sem kapnánk az árvaellátást, acsaládi pótlékot. Te­hát jó szívvel azt üzenem a nagy­mamának, hogy mihamarább ma­ga intézze a járandósággal kapcso­latos ügyeket. Szeretettel kívá­nom, hogy unokáját erőben, egészségben tudja felnevelni, maj­dan útjára bocsátani. Dobos Mihályné Besenyszög ják: a felvásárlók zsebre vágták a pénzüket, vagy bankba tették, hogy kamatozzon! Hiába hozták nyilvánosságra több helyen is a problémánkat, hi­ába jutott el még egy miniszteri biztoshoz is, semmi nem történt. Meddig feszítik még a húrt? A fa­lusi ember kedvét már úgy elveszik a jószágneveléstől, hogy csak saját vágásra tart disznót, de akkor néz­hetik az üres hentesüzleteket! Ezt akarják? Bartha Lászlóné Karcag A sertéstartók, az átvevők felhá­borodása jogos - mondja Béres Iri­na, a Budapesti Aster Oriental Kft. ügyvezető igazgatónője, s arról tá­jékoztatja szerkesztőségünket, hogy Oroszországba szállították a húst, de a megrendelő a mai napig sem fizette ki. A tartozás kiegyen­lítésére tett eddigi javaslatuk, erő­feszítésük hiábavaló volt; a közeli napokban Moszkvába utaznak, és személyes tárgyalások útján - orosz bankon keresztül - próbálják „behajtani” a kintlévőséget. Nem tud mást ígérni, mint azt, amikor hozzájutnak a pénzhez, azonnal utalják a termelőknek. Még egy kis megértésüket, türelmüket kéri. (A szerk.) „Surján úr szavai elkeserítettek” Az Új Néplap március 13-i szá­mában olvastam a kormányszóvi­vő, Juhász Judit tájékoztatóját, és a MÁV-dolgozókat érintő egész­ségügyi ellátásban várható változ­tatások miatt elkeseredtem. A szóvivő szerette volna ugyan megnyugtatni a vasútegészségügy önállóságáért aggódókat, akik március 11 -én felhívást tettek köz­zé a sajtóban, de szerintem nem sikerült. Surján László népjóléti miniszter úr válaszlevelében le­szögezi: „Az elfogadás előtt álló koncepció értelmében sem sérül a vasutasok egészségügyi ellátása, hiszen családorvossá válhatnak azok a doktorok, akik eddig őriz­ték a vasutasok egészségét.” Amikor az Országos Társada­lombiztosítási Főhatóság vezető­jének, dr. Botos Józsefnek a leve­lét megkaptuk, vált valósággá a népjóléti miniszter úr koncepció­ja, mely szerint a 40 éves kommu­nista rendszer tiszteletben tartotta a MÁV-dolgozók kiváltságos helyzetét, és az évszázados hagyo­mányokat továbbra is megőrizte. Önálló betegbiztosítása (egy tucat magánbiztosítása), nyugdíj- intézete volt a vasutasoknak. Most úgy néz ki, hogy ezt a több évszá­zados vasutas-„kiváltságot” egy tollvonással megszüntetik ... Nyolcvankét évesen, s mint aki 40 évig állt a vasút szolgálatában, szomorúan venném tudomásul. Lengyel Ferenc Karcag Jászkiséren Borics Ferenc 67 éves MÁV- nyugdíjas siet felásni a 400 négyszögöles kertjét, mert a sajátján kívül még hét idős ember vetemé­nyesének mű­velését vállal­ta. (Fotó: Tánczos Alajos) Válasz a Hová tűnt a START-hitel? c. levélre Három hónapja tartoznak... Férjem a Debreceni Hajdú Kft. felvásárlója. Tavaly december 22- vel összesen 16.000 sertést raktak vagonba, és a Budapesti Aster Ori­ental Kft.-n keresztül értékesítet­ték. A sertések árát sajnos a mai napig (március 12.) nem kapták meg a termelők. A felvásárlók, akik minderről semmit sem tehet­nek, már szinte nem mernek az utcára menni, félnek a jószágtar­tók haragjától. Ugyanis azt gyanít­Kiss László szolnoki olvasó március 16-án közölt kérdésére, hogy hová tűnt a START-hitel, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. részéről készsége­sen válaszolunk. A START egzisztenciate­remtő hitel, és a most kezdő vagy 3 évnél nem régebben működő magánvállalkozók segítését szolgálja. Olyan fejlesztéshez kapcsolódhat, melyek megvaló­- Nem hülye, de egyelőre nem szól, csak megjegyzéseket tesz. Minden recseg-ropog körülöttem bent a kiadóban is. Egyszer majd a nyakamba szakad az egész.- A tempó gyorsul, már nem lesz idejük semmihez sem.- Legalábbis bízzunk benne, hogy így lesz.- Iszol még egy kortyot? Koccintottak, aztán Martin elköszönt. Kint sűrűn esett a hó, a pelyhek körüllebegték és letompították a neonreklám fényét, ettől a magas épületek között futó utca szokatlanul meghittnek tűnt. Martin lelassította lépteit, arcát felfelé fordította és mint gyerekkorában, megpróbált néhány pelyhet elkapni a nyelvével. November közepén Borsos elérkezettnek látta az időt, hogy beküldje néhány versét egy pesti folyóirat szerkesztőségének. Lemásolta tizenkét írását nagyalakú, régi merített papírból hajtogatott ívekre, melyeket a mezőszegi piacon vásárolt egy öregembertől, de attól tartott, hogy a kézírásos anyagokat el sem olvassák majd a szerkesztők, úgy gondolta, le kell gépeltetnie őket. Az iskolában és a kollégiumban egyik adminisztrátorral vagy tisztviselő- nővel sem állt olyan közeli kapcsolatban, hogy ilyen szívességet kérhetett volna tőlük. Eszébe jutott, hogy a városközponthoz közeli villanegyedben látott egy újonnan megnyílt irodát, ahol fénymásolást és sokszorosítást vállalnak, a fiú lehetségesnek tartotta, hogy gépeléssel is foglalkoznak. A kéziratok vastag íveit egy nagyalakú borítékba rakta és munkába menet levitte magával. Többször is próbálkozott, de a reggeli órákban mindig zárva találta az irodát, ezért egyszer késő délután kereste fel. Távolabbról nézve ügyi átszőtt, hogy most szerencsével jár: a helyiségben égett a villany és egy magas szőke nő hajolt a másológép fölé. Az üzletet egy magánház földszintjén alakították ki; az előreugró emeleti rész félig befedte az előkertet és az utca felé kovácsoltvas kerítés zárta le a teret. A szokatlan környezettől Borsos elbizonytalanodott, csak sokára szánta el magát, hogy benyisson az ajtón.- Jó estét. A szőke nő felnézett:- Jó estét. Mit parancsol?- Vállalnak gépírást?- Általában igen, de a gépírónőnk most sajnos beteg. Talán valamikor januárban.- Értem, viszontlátásra. Borsos csalódottan a kilincs felé nyúlt, de a nő utánaszólt:- Hány oldalt kellene leírni?- Nem sokat, tizennégy-tizenötöt. De hát, ha beteg a kolléganője, akkor úgyis mindegy. 16 sítása a pályázó számára tartós létalapot biztosít. A hitel a vál­lalkozóknak a fejlesztéshez fel­használt legalább 30 %-os tőké­jét egészítheti ki - megfelelő fi­zetési biztosítékok megléte ese­tén. A vállalkozásnak - a cél megvalósítása mellett - a köl­csön és járulékaink megtérülését is biztosítania kell. A START-hitelkonstrukció a német állam 4 évre megosztott 100 millió DM támogatásával jött létre; a nemzetközi megálla­podásban a kölcsön nagyságát 10 ezer DM - hozzávetőleg 500.000 Ft - és 250.000 DM kö­zött határozták meg, így a START-hitel vállalkozónként ennek megfelelő összegben ve­hető igénybe. A kölcsön kamat­lába változó, a jegybanki alapka­mat 75 %-a, plusz a folyósító pénzintézet kamatrése; a hitel csak az 1990. augusztus 7-én nyilvánosan közzétett pályázati feltételeknek megfelelően nyer­hető el. Szolnok megyében - a Keres­kedelmi Bank közreműködésé­vel - tavaly 13 kezdő vállalkozó alapította meg vagy bővítette te­vékenységét START-hitellel. Az összesen 20.604.000 Ft köl­csönből 13.810.000.-a kereske­delemben, 2.944.000.- a mező- gazdaságban, 1.700.000.- az árufuvarozás és 2.100.000 Ft az ipar területén került felhaszná­lásra. Az idén országosan az el­múlt évi keret fele áll a START- hitelt forgalmazó kereskedelmi bankok rendelkezésére, ezért szükségessé vált a keret közpon­ti kezelése. A már elfogadott és elbírálás alatt lévő pályázatok az évi keretet kimerítették, ezért sajnos további kérelmeket nem tudunk fogadni. Mikesné dr. Barna Ildikó osztályvezető Közös öröm volt Szokásos délelőtti sétánk al­kalmával, március 13-án (pénte­ken) a törökszentmiklósi Ko- vácsné Piriké virágboltjába tér­tünk be egy szál szegfűt vásárol­ni, mellyel tiszteletünket akartuk kifejezni városunk Kossuth La- jos-szobránál. (Csak egy szálra volt lehetőségünk az összegyűj­tött papírpénzünkből.) Á virágkereskedő nagyszerű pedagógiai érzékről, gyermek­szeretetről tett tanúbizonyságot, amikor - meglepetésünkre - min­den gyerek kezébe egy-egy szál ‘Ébressz — ajáníva Nesze semmi, fogd meg jól? A kárpótlási törvény bizony nagyon kacifántosra sikeredhetett, hiszen a megyét járva úton-útfélen azt tapasztaljuk, hogy az emberek többsége nincs tisztában azzal, mire ad lehetőséget ez a jogszabály, s mire nem. Zilahy Gyula szolnoki olvasónk levelében „Nesze sem­mi, fogd meg jól” mondatban nyilvánítja ki véleményét a kárpót­lásról, mert mint írja, felesége szüleinek államosították a tégla­gyárát, és nem tudja, mikor látják viszont az elvett javaikat. Nemcsak a téglagyárról van szó, hanem lakóépületről és többek között 24 kamrában tárolt, 8 ezer darab tégláról is. Nyugdíjas olva­sónk már évekkel ezelőtt levélben érdeklődött az illetékes miniszté­riumban, de mindeddig nem történt semmi. Megkértük dr. Horváth Gabriellát, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjét, legyen segítségünkre a válaszadásban. Nos, mint tőle meg­tudtuk, az igény benyújtásakor Zilahy úr választhatott, hogy az ingat­lan területe vagy a vállalkozásban foglalkoztatott alkalmazotti lét­szám alapján kéri a kárpótlást. Persze nyilvánvaló, s ezt lapunkban már többször megírtuk, hogy az érvényben lévő törvény csak részle­ges kárpótlásra ad lehetőséget, és csak ingatlan után jár, ingóságok után nem. Mire használhatók az utalványok? - kérdezi levélírónk. Erre ugyancsak több ízben válaszoltunk lapunk hasábjain, de most még egyszer megtesszük. Az utalványok kizárólag termőföldvásár­lásra fordíthatók, és ezt csak akkor kapja meg az igénylő, ha bejelent­kezik az adóhatósághoz. Utalványt egyébként a kár és a kártérítés közötti különbözetre kaphat, maximum egyymillió forint értékben. Hogy ezen mennyi földet tud venni, attól függ, hol indul az árverésen, hiszen az ott kialakult árakat kell figyelembe venni. Lehet-e kárpótlási jeggyel szövetkezeti vagy OTP-lakást vásá­rolni? - érdeklődik olvasónk. A válasz rendkívül egyszerű: nem. A kárpótlási jegyet levélírónk csak az általa lakott, önkormányzati tulajdonba került bérlakás megvásárlására használhatja fel, és csak akkor, ha a kárpótlási törvény kihirdetése után (1991 .június 9.) került önkormányzati tulajdonba. A saját nevére szóló kárpótlási jegyet ebben az esetben az önkormányzat köteles elfogadni. A jogszabály tehát nem vonatkozik OTP, szövetkezeti vagy más tulajdonú lakások­ra. A kárpótlási jegyek a föld, az önkormányzati tulajdonban lévő lakás és valószínűleg az életjáradék esetében csak szűk körben hasz­nálhatók fel, az állami tulajdon privatizációja során azonban bárki vehet üzletrészt, részjegyet az értékpapírral. Levélírónk még arra kíváncsi, ha nincs megelégedve a kárpótlás mértékével, hová fordulhat? A válasz itt is kézenfekvő. A megyei kárrendezési hivatal által kiadott első fokú határozat ellen fellebezés- sel élhet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz - amennyiben határidő előtt beadta az igényét. Ha az itt hozott határo­zatot sem fogadja el. akkor bírósághoz fordulhat. tlac~ / szegfűt adott. Azonnal szemé­lyes kapcsolatot, kellemes ünne­pi hangulatot teremtett a gyere­kek között. így minden óvodá­sunk átérezhette a közös örömet, ami jelenleg még csírája annak, amit mi, felnőttek már hazafias érzésnek nevezünk. Köszönjük, hogy magatartá­sával példaként mutatta: a neve­lés közös ügyünk. Ilyen kellemes élménnyel, együttműködéssel napjainkban sajnos ritkán talál­kozunk. Mészáros Józsefné és Gyányiné Polgár Ildikó óvodapedagógusok Törökszentmiklós Hozzászólás a Merre tovább Roma Parlament? c. cikkhez A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségéhez el­jutott az Új Néplap február 28-i számában megjelent, „Merre to­vább Roma Parlament?” c. cikk, melyhez a következő. kiegészí­tést fűzöm: Érdemi munkát végzett a Ro­ma Parlament, mert valóban meg tudta nyerni - némi anyagi ado­mányokkal - és fel tudta készíte­ni a cigányszervezetek vezetőit arra, hogy a képviselők országos fehér házában milyen szavazási rendszerrel zárják ki az MCDSZ- t. A három illusztris személy ne­ve nem titok: Horváth Aladár, a Roma Parlament újraválasztott elnöke, Osztojkán Farkas Béla főtitkár és Zsigó Jenő főszóvivő, ehhez csatlakozott a Szolnok megye nagy szülöttje, „Lungo Drom’ ’, s meghatározó vezetője, Farkas Flórián. A három „iker­testvér” a kongresszus második fordulójára, február 15-re már megtanulta, hogy miként kezel­hetik és milyen ígéretekkel tud­ják az MCDSZ-t kizárni (nem titkos szavazással), és a Roma Parlament kongresszusának újabb szabálytalanságát követik el. Farkas Flórián azonban elfe­lejtette megemlíteni, hogy ma­gam kértem a lemondásom elfo- gadását; bejelentettem az MCDSZ és választmányának a határozatát, hogy kilépünk a Ro­ma Parlament tagszövetségéből. A szóban forgó cikk „Nem titok ...” bekezdésében cinizmust lá­tok, amikor a cigány politizálást csak a Roma Parlamenthez köti. Farkas Flórián mondja, hogy „az a jó politikus, aki a haragosát, az ellenfelét úgy tudja formálni, akárészrevételenül is, hogy az az ügy érdekében hasznossá vál­jon.” Ezen nem csodálkozom, érzékelhető a mentalitása, mert már volt benne része, hogyan kell egy zavaros helyzetben ha­lászni. A politikának vannak taktikai oldalai: a Roma Parlament 1991. április 8-ra láthatatlanná tudta tenni az eltűnt pénzt, a közel egy­milliót. Megtörténik a följelen­tés, de a nyomozó szervek meg­állapítása szerint se gyanúsíható, se elkövető nincs; a szegény ro­ma parlamenti cigányok ugye ár­tatlanok, nem vonhatók felelős­ségre ... Náday Gyula az MCDSZ elnöke Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné

Next

/
Oldalképek
Tartalom