Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-21 / 69. szám

1992. MÁRCIUS 21. 12 Új Néplap-falunap Jászszentandráson Győző reagált az észrevételre:- A régebbi törvénytelenségeket nem lehet most újabb törvényte­lenséggel helyrehozni - kezdte, majd így folytatta a türelmet­lenség nem vezet sehová, csak káosz lesz az országban. Ha ki­bírtunk 40 évet, akkor ezt a fél­évet már ki kell bírni. Az érdek­egyeztető fórum remélem meg­felelően tudja képviselni a helyi érdekeket. Természetesen e fórum mun­kájával összefüggésben is érke­zett kérdés. Nyilvánvalóan a gazdák zöme út mellett szeretné polgármestert azzal, hogy a ter­vezet szintjén létező földtörvény megoldást fog találni erre a prob­lémára is.- Hogyan osztják fel a veszte­ségeket, érdemes lesz-e veszte­séggel újra szövetkezni és egyál­talán mit lehet kezdeni a szövet­kezeti üzletrésszel? - kérdezte egy fiatalember. Ismét az FM tisztségviselője vette kezébe a mikrofont. Elmondta, hogy a va­gyonmegosztás keretében a va­gyontárgyhoz kapcsolódó tarto­zást hozzá kell rendelni, ehhez azonban a hitelező hozzájárulása visszakapni a földjét, s nem pe­dig a közlekedés szempontjából szinte megközelíthetetlen része­ken. A dolog érdekessége az volt, hogy éppen egy olyan em­ber tett ilyen észrevételt, aki tag­ja az érdekegyeztető fórumnak. Meghívott szakértőink persze ebben az esetben is segítettek. Mint mondták, ez az a fórum, ahol nem kell feltétlen elfogadni a téesz ajánlatát, viszont célszerű megegyezni. Ha ugyanis lejár a határidő, akkor felsőbb szinten hoznak döntést a földalapok ki­jelöléséről. A téesz részéről ugyancsak volt hozzászólás eh­hez a témához. - Bármelyik táb­lában hajlandók vagyunk módo­sításokra, a célunk az, hogy bé­kességben végrehajtsuk a tör­vényeket - húzta alá a szövetke­zet képviselője, aki egy másik szükséges Az üzletrész a vagyon nevesítése után szabadon átru­házható értékpapírrá válik, amelyre a szövetkezetnek és a tagoknak elővásárlási joga van. Néhány konkrét esetben a meghívott szakértők ígéretet tet­tek arra, hogy egyes személyek ügyét kivizsgálják. Emellett be­jelentették, hogy az FM kezde­ményezésére a napokban jogá­szok számára tájértekezleteket szerveznek, és a jog itt felkészí­tett alkalmazói minden nagyobb településen (Jászszentandráson is) fogadóórákat tartanak, ahol ingyen és bérmentve tájékoz­tatják az érdeklődőket. Ezeknek a jogászoknak a tiszteletdíját az állam fizeti majd ki. A szervezők nevében úgy vél­jük, nem volt hiábavaló ez a két­órás eszmecsere. Szakértőink közreműködésével - akiknek ez­kérdésre is megadta a választ. - Senkinek nem kötelező például erdőre licitálnia majd az árveré­sen, ha mondjuk szántót akar. A polgármester szintén meg­ragadta az alkalmat, hogy meg­tudja, miért feledkeztek meg a törvényalkotók az önkormány­zatok földtulajdonáról. A hatva­nas évek végén ugyanis kor­mányzati intézkedésnek megfe­lelően a téeszek „potom” pén­zért vásárolták meg az egykori tanácsok földterületeit. A köz­ségnek mindössze 2 korona 65 fillér földterülete van, ami még lakásépítésre alkalmas telkek ki­osztására sem elegendő. Dr. Ko- ronczay Miklós megnyugtatta a úton is megköszönjük munkáju­kat - sikerült újabb véleménye­ket megismernünk a mezőgaz­daság előtt álló óriási feladattö­megről. Különösen a kárpótlás kapcsán tapasztaltunk tájékozat­lanságot és bizonytalanságot. Sajnos sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a tör­vény teljes körű kárpótlásra ad módot. Egy dolog mindenesetre biztos, a szentandrási rendezvé­nyen is érzékelhettük, hogy az új törvények mennyi indulat és el­keseredés táptalajául szolgál­nak, mennyi régi s talán már be­hegedt sebet szakítanak fel. Laczi Zoltán Fotó: Mészáros János Minden túlzás nélkül állíthat­juk, hogy a mezőgazdaság priva­tizációja, a szövetkezeti szektor átalakulása, s nem utolsósorban a kárpótlási törvény végrehajtá­sa foglalkoztatja mostanság leg­inkább a falvak, a vidék lakossá­gát. Ezért nem véletlen, hogy ép­pen ez volt a központi téma az Új Néplap március 17-én megren­dezett első falunapján, melynek a jászszentandrási művelődési ház adott otthont. Hajnal József, lapunk főszer­kesztője köszöntötte a megjelen­teket és a meghívott szakértőket, dr. Koronczay Miklóst, a Föld­művelésügyi Minisztérium jogi osztályának helyettes vezetőjét, Vermes Győzőt, a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának főmunkatársát, Vermes Arankát, a hivatal sajtófőnökét, valamint Nagy Sándor polgármestert. A fórum első részében az FM tisztségviselője az Új Néplap át­alakulással kapcsolatos kérdése­ire adott választ. Mint mondotta, nem könnyű, de nem kilátástalan a mezőgazdaság helyzete. A leg­fontosabb mozzanat jelen pilla­natban a szövetkezetek vagyo­nának nevesítése, melynek határideje április 30., miközben megkezdődik a kárpótlási tör­vény végrehajtása. Az átalakulás nyilvánvalóan nem lesz zökke­nőmentes, de a szakminisztéri­umban bíznak abban, hogy mi­után kikristályosodnak a tulajdo­ni viszonyok, ismét virágzó me­zőgazdaságról beszélhetünk. Addig is az FM illetékese szerint biztosítható a termelés folyama­tossága, s ha az ágazat nem is tudja elérni a tavalyi, dollármil- liárdokban mérhető külkereske­delmi bevételt, de megközelíthe­ti azt. A gazdálkodás körülményei mindenesetre semmiképpen nem nevezhetők kedvezőeknek, hisz elég ha a mezőgazdaság jövedelmezőségi viszonyaitól teljesen elrugaszkodott hitel- és kamatpolitikára, a piaci anomá­liákra gondolunk. Az ezt firtató kérdésünkre a földművelésügyi tárca képviselője ismertette a ter­melőket érintő kedvezményes hitelfeltételeket, így például azt, hogy az állam 10 százalékos ka­matpreferenciát biztosít a gaz­dálkodóknak. Még ebben az év­ben szó lehet az agrárbank meg­alakulásáról, amely a mezőgaz­daság piaci szereplőinek hitel­igényét hivatott kielégíteni. Ugyancsak napirenden van a földhitelintézet létrehozása, melynek lényege az lenne, hogy maga a föld értéke nyújt biztosí­tékot a kedvező kamatozású köl­csönök felvételéhez. Termé­szetesen ebben az esetben a föld­területre jelzálogjogot jegyez­nek majd be. Dr. Koronczay Miklós néhány évben jelölte meg azt az időszakot, miután már valódi értéke lesz a földnek. Az FM tisztségviselőjének vá­laszát követően a megjelent falu- beliek tették fel kérdéseiket. Egyrészük a paradicsom termel­tetési és értékesítési szerződése­ivel, míg másik része pedig a téesz-átalakulással, valamint a kárpótlás végrehajtásával kap­csolatban érdeklődött. Mivel a község határában meglehetősen sokan foglalkoz­nak paradicsom termesztéssel, ezért a megjelent szentandrásiak közül többen is faggatták dr. Ko­ronczay Miklóst: mikor fizet végre a konzervgyár a tavaly át­vett minőségi termésért? Mikor lesz megfelelő jogvédelme a ter­melőknek a felvásárlókkal szemben? Miért nem vállal az állam garanciát a DEKO tartozá­saira? Miért nem segíti a kiszol­gáltatott helyzetben lévő terme­lőket a szakminisztérium? Mi­kor akar és akar-e egyáltalán a konzervgyár ez évre szerződni, hiszen a magot már vetni kelle­ne? - hangzottak a kérdések.- Nem ismerem pontosan a helyzetet - kezdte válaszát az FM képviselője, majd rögtön hozzá­tette -, a DEKO nem állami vál­lalat hanem részvénytársaság, hét egyoldalúan, jogkövetkez­mények nélkül felbontani. Ha ez mégis bekövetkezik, a „sértett” fél pert indíthat követelése érde­kében. Az igazi baj ott van, hogy a felvásárlónak nincs pénze, va­lamennyi konzervgyár súlyos gondokkal küszködik - mondot­ta dr. Koronczay Miklós. A vagyonátadással, illetve el­lenőrzéssel foglalkozó szakem­ber, Vermes Győző felhívta a megjelentek figyelmét, hogy egymillió forint alaptőkéjű kft. is köthet százmilliós szerződést, de ha tönkremegy, csak az egymil­lió forint értékéig felel, tehát a termelőnek alaposan meg kell gondolnia, kivel állapodik meg. Ilyen esetekben - melyek saj­nos egyre gyakraban fordulnak elő -, az érdekképviseleteknek nagyon komoly szerepük lehet a megfelelő jogvédelem kialakítá­sában. A jogvédelem mindene­setre nem lehet feladata egyetlen ágazati minisztériumnak sem, ezt helyben kell megszervezni. Egy azonban biztos, egyszer el kell jutnunk oda,hogy szerződé­ses fegyelem legyen - hangsú­lyozták a szakemberek. A legtöbb, sokszor ellentmon­dásokkal tarkított kérdés a szö­vetkezeti átmeneti törvénnyel, illetve a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban hangzott el. Volt, aki egyszerűen csak információt kért a szakértőktől, volt, aki éle­sen bírálta a szövetkezeti szektor jelenlegi működését, s volt aki a törvényeket sajátos módon értel­mezte. Néhány hozzászólásból egyértelműen kiderült, hogy a gazdaemberek egy részénél összekeverednak az átmeneti és a kárpótlási törvényből adódó jogok, lehetőségek és kötelezett­ségek. Természetesen meghívott vendégeink igyekeztek válaszol­ni az általános érvényű kérdé­sekre, s megpróbáltak megoldás­sal szolgálni egyes konkrét prob­lémát illetően. A saját földjüket bérlők felve­tésére válaszolva dr. Koronczay Miklós kifejtette, hogy az átme­neti törvény értelmében ha a ha­szonbérlő az általa bérelt földet legalább öt éven keresztül műve­li, akkor erre a földterületre vé­teli jog illeti meg a helyileg ki­alakult forgalmi értékben. Ha bejelenti vételi szándékát az ille­tékes szövetkezetnek, ott tudnak árajánlatot adni.- Négyezer forintba kerül a föld kimérése, plusz aranykoro­nánként négy forint. Helyesnek tartják ezt? - hangzott el egy kér­dés, melyre az FM illetékese a következőket válaszolta: - Az ál- lam a kárpótlásra jogosultak földjének kimérését magára tud­ta vállalni, de a tagi földtulajdon kijelölésének költségét már nem.- Meddig tart még a Rákosi- rendszer a földdel kapcsolatban? - kérdezte egy idős férfi. Vermes ezért az állam nem vállalhat ga­ranciát. A Tartósítóipari Kombi­nát Debrecen Rt. saját vagyoná­val felel tartozásaiért. A termelő és a felvásárló között létrejött szerződést mindenesetre nem le­Pénz helyett kötvény A szentandrásiak kérésére megpróbáltunk utánajárni, mikor és hogyan óhajt fizetni a paradicsomtermelőknek a Tartósítóipari Kombinát Debrecen Rt. Nos, mint megtudtuk, a tavaly átvett nyersanyagérték 40 százalékát e hónap végén vagy a jövő hónapban készpénzben fizetik ki, a számla fennmaradó 60 százalékát pedig kétéves lejáratú, körülbelül évi 15 százalék kamatozású DEKO- kötvénnyel kívánják kiegyenlíteni. Az már bizonyos, hogy ez nem megoldás a kiszolgáltatott termelőknek. S az sem, hogy a DEKO az idén is igényt tart a szentandrásiak minőségi árujára, miközben szerződésnek még nyoma sincs. Ez utóbbit pedig a természet a legkevésbé sem veszi figyelembe, hiszen a magnak már a földben lenne a helye. Az megint más kérdés, hogy az a kevéske pénz, amit, reméljük, hamarosan látni fognak a gazdák, elegendő lesz-e arra, hogy az idei termelési költségeket fedezze? Szinte biztosak vagyunk benne, hogy nem. De akkor mégis, hogyan és miből lesz az idén paradi­csom termés? Hát kérem, mit lehet erre mondani? Legfeljebb azt, hogy vala­hogy így működik - néhány kivételtől eltekintve - a mezőgazdasági termeltetés 1992-ben, Magyarországon. L. Z. Paradicsomi kárpótlás?

Next

/
Oldalképek
Tartalom