Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-21 / 69. szám
10 Szabadidőben—családi körben 1992. március 21. Ki kinek mossa a fejét? Manapság semmi sem olcsó. Azt meg a dolgozó nők tudják csak igazán, hogy az idő milyen drága! Műszak műszakot követ, a „harmadik” meg többnyire elmarad a fáradtságtól, de azért élete párját a dolgozó nő is szeremé megtartani, tetszeni kíván neki. (Az sem árt, ha ápoltan jelenik meg a munkahelyén - itt is, ott is igényesnek kell lenni!) Mi szükséges hozzá - a pénzen kívül? Hát, idő, kedveseim! Idő arra, hogy a bevásárlás meg a Patyolatba futás között beülhessen a jóasszony a fodrászhoz. Igen ám, csakhogy eme bizonyos szépíté- szeti szalon üzemeltetője törölte a dolgozók listájáról a fejmosót. A fodrászok is meggyőzik eme kiegészítő tevékenységet - véli a válla- latvezetés. Meglátszik, hogy férfiember a cég vezetője! Gondolná-e, hogy a hajfestéket akkor kell lemosni, amikor elérkezett az ideje, se előbb, se később, mert különben nem a várt szín jön ki belőle. Ugyanez a helyzet a tartóshullámnak magyarított dauer esetén is: ha késik a leöblítés, birkagöndör lesz a lágy hullám helyett... Na már most. A fodrász félbehagyja a főnözést, mert ugrania kell a fejmosóba, a festett fejhez. Visszatér néhány percre száradó vendégéhez, hogy aztán újabb lendületet vegyen, és kihámozza másik delikvensét a tartósító csavarokból. A boldogtalan vendég, aki csak egy kis frizuráért ugrott be, kétannyi időt kénytelen ott tölteni, mint máskor. Aki előre bejelentkezett időspórolásból, az is csalódottan oldaloghat el még egy órácskára, mert csúszik az egész műsor. Efőbb a panaszkönyvbe írtam sokunk sérelméről, de azt válaszolták: „. . . nem teszi indokolttá a jelentős mértékben visszaesett forgalom. Majd, ha indokolt lesz, intézkedni fogok.” Ej-ej, Főnök Úr! Mikor lesz az, ha nem éppen most?! Tavaszelőn még az is elmegy a fodrászhoz, aki az év többi napján a tájára se. Nőnapra szépítkeztünk, tavaszra szépítkezünk, hiszen lekerülnek a kendők, sapkák, kalapok. Ne a mi drága időnkön tessék a TB- járulékot megspórolni!- re 55 Külföldön figyeltek fel rá, nem itthon! Ha szemedbe nézek .. Csorba József szegedi mérnököt már vagy húsz éve kínozta a fejfájás. Végigjárta a környék összes orvosát, de hamarosan rájött, hogy baján semmiféle gyógyszer vagy más hagyományos egészségügyi terápia nem segít. Már-már beletörődött, hogy a tompa, kellemetlen fájdalomtól sohase tud megszabadulni, amikor eljutott egy úgynevezett falusi „csontkovácshoz”. Mindössze néhány kezelésre volt szükség ahhoz, hogy véglegesen megszűnjön a panasza. Az addig műszaki tudományok iránt elkötelezett mérnök ekkor kezdett természetgyógyászattal foglalkozni. Környezete kissé furcsállta különös érdeklődését, de aztán megszokták, hogy régi könyveket, külföldi szakirodalmat böngész. Később Németországba is kijutott, ahol már akkor komolyan vették az íriszdiagnosztikát, amikor nálunk a legjobb esetben még jó szándékú kuruzslásnak tartották. Pedig ez a tudomány magyar eredetű! Dr. Péczeli Ignác a múlt században könyvet írt arról, hogyan állapíthatók meg a különböző betegségek a szem íriszén található apró elváltozásokból. Ám őt is utolérte a magyar felfedezők sorsa: módszerére nem itthon, hanem külföldön figyeltek fel.- Minden betegségnek, minden fájdalomnak jele van az íriszben -, mondja Csorba úr, aki három éve főfoglalkozású íriszdiagnoszta. Betegeit egészen egyszerű szerkezettel, egy kissé átalakított, homogén, hidegfényű lámpával vizsgálja. - A szemben ugyanúgy, mint a talpon, minden szervnek meg lehet találni a helyét. Olvasok a ros- tocskák alakjából, a színváltozásokból. Ha megvan a diagnózis, gyógyterápiát is javasolok: masszázst, fitoterápiát, diétát, kiropraktikát. Vannak betegségek - például a gyermekkori asztmák, a reumák -, melyek ily módon teljesen tünetmentessé tehetők. Természetesen gyógyszerekre is szükség van, de meg kell becsülni a megfigyelésen, az emberi tapasztalatokon alapuló gyógymódokat. A szegedi természetgyógyász békéscsabai tanfolyamára különböző foglalkozású, korú, iskolai végzettségű emberek jelentkeztek, nem sajnálva szabadidejüket és pénzüket. Hogy mire használják a tanultakat? Nem valószínű, hogy ezután családtagjaik, ismerőseik íriszéből vonnak le messzemenő következtetéseket, netán gyógyítanak majd. Az új ismeretek inkább arra késztetik őket, hogy egészségesebben, testi-lelki-szelle- mi harmóniában éljenek, s erre neveljék gyermekeiket is. HT PRESS: Gubucz Katalin NEMET DIVATBEMUTATÓ A HÉLIA SZÁLLÓBAN A Magyar Divatintézet rendezésében - német divattervezők ruhakollekciójából tartott bemutatón - a Hélia Szállóban láttuk ezt az elegáns együttest. MTI-FOTÓ: Kerekes Tamás Konyhai furfangok Elősó-utósó - avagy a sózás titkai Leggyakrabban alkalmazott ételízesítőnk, a konyhasó használatának szép számmal vannak olyan régi szabályai és mesterfogásai, amelyeket érdemes felidézni, mert nagyban befolyásolják a konyhai munka eredményeit. Az egyik általános tudnivaló: előre, a sütésre-főzésre való előkészítés fázisában ne sózzuk az ételeket, hanem csak a befejezéskor. Kivételt csak akkor tegyünk, ha a recept előírása szerint eltérhetünk ettől a szabálytól. Hirtelensültek elkészítésekor azért is előzze meg a bors és egyéb fűszer a sót, mert különben rágós lesz a hús. A vesét meg egyenesen csak tálaláskor ajánlatos megsózni, különben „gumitalp’ ’ lesz belőle. A burgonyát is csak akkor sózzuk, ha vize már forrni kezd. Egy-két példa a kivételekre: sózzunk előre - de mértékletesen -, ha cserépedényben sütünk vagy párolunk. A jó ízű egybesült egyik titka, hogy a húst előre bedörzsöljük sóval, átforgatjuk forró zsírban, s ezután ágyazunk meg neki a tepsiben különféle ízesítőkkel, fűszerekkel. A baromfit sütés közben - ha szükséges - enyhén sós vízzel locsol- gassuk meg, javára válik a „kül- csínnek” és a „belbecsnek” egyaránt. A konyhasó egyébként alkalmanként ügyes segítőtársa a háziasszonynak. Lágy- vagy keménytojás főzésekor például elkerülhetjük a héj fölrepedését, ha a vízbe egy kis sót teszünk. Könnyebb a tojásfehérjét habbá fölverni, ha csipetnyi sóval „engedelmessé” tesszük. A tojás- sárgája szebb színt kap, ha ugyanezt a fogást alkalmazzuk. A legcsípősebb zöldpaprika is ehetővé szelídül, ha néhány percig sós vízbe tesszük. A megbontott üveg mustár nem szárad be, ha tetejére kevés sót szórunk, az étolaj nem sűrűsödik be, ha a flakonba egy kávéskanál sót hintünk. Az újkrumpli pucolását pedig úgy Ifönnyíthetjük meg, hogy hideg sós vízben ázatjuk, s nem késsel, hanem műanyag szivaccsal dörzsöljük le a héját.- szat - Ferenczy E. Hashajtó lekvár A Herbária szaküzletekben kapható TAMARINE természetes anyagokból készült hashajtó lekvár, amelyet elsősorban kismamáknak ajánlanak. Terhesség alatt fennálló székrekedés megszüntetésére esténként, étkezés után, egy kávéskanálnyi a javasolt mennyiség. Esetleges eredménytelenség esetén a duplájára emelhető az adagolás. Természetesen a TAMARINE alkalmazható terhességen kívül is, az említettek szerint. Gyermekeknél 1/4-1/2 kávéskanál az ajánlatos adagolás. Keresztszemes hímzés a ruhán A legegyszerűbb ruha is különlegessé, egyedivé válhat egy jól megválasztott, kellemes színezésű sormintával díszítve. Népi hímzéseink sorában igen kedvelt a szálánvarrott vagy keresztszemes öltés, részben nemes egyszerűsége, másrészt könnyű leszámolhatósága miatt. Szinte nincs olyan ruhafi . .Á, !Í|siijÍli darab, kiegészítő divatcikk, amin ne lehetne alkalmazni. A bemutatott sorminták és rajzok ahhoz adnak segítséget, hogyan díszíthetjük akár régi, felújításra váró, akár új holmijainkat. B. K. Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet SKANDI. Beküldendő a vicc poénjának L, 2. és 3. része 28-áig. A helyes megfejtést beküldők között könyvutalványokat sorsolunk ki. március
