Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-21 / 69. szám
1992. MÁRCIUS 21. Hazai tükör 3 Ahol a puskázásért kicsapás jár Melyiket az ötszáz közül? Ismét botrány a felvételi vizsgák után? Bill Clough úr - aki „mellesleg” három, ma már felnőtt gyermek édesapja - az USA Maine államában él. Mégpedig egy Bethel nevű kisvárosban, ahol a helybeli magángimnázium vezetője. Az amerikai iskola diákjai, nevelői a közelmúltban viszonozták a Varga Katalin Gimnázium tanulóinak, nevelőinek korábbi, egyesült államokbeli látogatását. Beszélgetésünket akkor rögzítettük Szolnokon.- Igazgató Úr! Önt kijelölték, választották, egyáltalán miképpen lett vezető?- Valahogyan onnan kezdem, hogy tizenöt évet angolnyelvtanárként tanítottam, úgynevezett privát rendszerben, és igazgató- helyettes voltam. Kilenc éve viszont megszakítás nélkül egy magángimnázium szakmai és a menedzser igazgatójaként tevékenykedem. Ehhez az intézményhez az államnak semmi köze, mivel alapítványokból él. A kuratórium tagjai huszonnégyen vannak, és évente döntenek arról, ki legyen a direktor. Kilencszer már rám esett a választás.- Minek köszönhető ez?- Tőlük kellene megkérdezni, hiszen a válaszadás joga őket illeti. Szerintem a személyemen kívül a feleségemnek is, hiszen az efféle irányítás kétemberes munka, amelyre később még visszatérek.- Kérem, meséljen a gimnáziumáról!- A mi iskolánkba jelenleg százhetvenöt tizennégy-tizen- nyolc év közötti fiú és lány jár. A tanárok száma harmincöt, és a gyerekekkel kis csoportokban foglalkoznak. Ezenkívül minden sportolási lehetőség adott, sőt két nővér meg orvos is van nálunk. Szóval teljes az ellátás.- Gondolom, nem ingyen.- így igaz. Iskolánkban 16 ezer 600 dollár az éves tandíj, ami ugye átszámítva jóval több mint egymillió forint. Hogy ebből az összegből ki mennyit fizet, az sok mindentől függ. Diákjaink fele a teljes összeget, ugyanakkor nagyon sok az ösztöndíjjal támogatott gyerekünk. Hogy megközelítő arányt mondjak, mintegy negyven százalékuk ebbe a kategóriába tartozik.- A hallgatóik csak Maine államból, azaz a környékről verbuválódnak?- Hatvan százalékuk innen meg a környékről, de van közöttük, aki sok ezer kilométerre lakik, a nyugati partvidéken. Azután érkeztek hozzánk Kanadából, Németországból, Japánból, de még Koreából is.- Magyar?- Még nincs, de remélem, Jesz.- A tanárok?- Egy hollandon kívül a többiek amerikaiak. Együtt laknak a gyerekekkel, mert ez is hozzátartozik a munkájukhoz. Az együtt fogalmát azért úgy értem, hogy természetesen külön lakásokban, ahol azonban bármikor elérhetők. A tanórákon, tanuláson kívül rengeteg a sportolási, edzési lehetőség, és azt is segíteniük kell. Szóval az itteni tanárkodás nem csak délelőtti, hanem 24 órás elfoglaltság.- Mit kapnak a pedagógusok ezért?- Egy összkomfortos lakást, napi háromszori étkezést, világítást, fűtést, betegellátást, mindezt ingyen. Ezenkívül évente 24 ezer dollárt készpénzben. Beszélgetés egy amerikai magángimnázium igazgatójával- Ki felügyeli az iskolát?- Én. Mint korábban említettem, magáncég vagyunk, pedagógiailag pedig függetlenek. Végül is a gyerekek további élete, az egyetemi továbbtanulásuk dönti el, hogy hozzáértően irá- nyítom-e a létesítményt és jók-e a nevelőim. Ennél tisztább, pártatlanabb értékelés nincs. Ha a diákjaink - innen kikerülve - megállják a helyüket, bejutnak a leghíresebb egyetemekre, minek ide szakfelügyelet? Egyébként azért előfordulnak állami ellenőrzések, ezeket esetenként én kérem, hogy tudjuk, hol is állnak mondjuk a kínai vagy a japán nyelv oktatásában. De ismétlem, az iskola minősítését a gyerekek további élete határozza meg.- Összehasonlításképpen mit tapasztalt egy magyar és egy amerikai gimnázium között?- Sok a közös érték, ami itt is meg nálunk is fontos. Az azért feltűnt, hogy a Vargában mennyire magas színvonalú az egyéni versengés szintje. Azt is meg kell mondanom, hogy az itteni diákok fegyelmezettebbek, mint a mieink. A mi oktatásunk viszont gyakorlatiasabb, kevesebb benne a megtanulandó, de bővebb a rögtön hasznosítható elem meg az egyéb elfoglaltság, például a kirándulás, a sport.- A gyerekek talán még a nevelőiket is megválaszthatják önöknél?- Az évek múltával igen. Elsőben például mi jelöljük ki az osztályfőnököket, de már másodikban választhatók. Ugyanez vonatkozik a felsőbb osztályokban a tanárokra is. Nálunk központi kérdés az úgynevezett közösség- építés. Az, hogy a gyerekek ne csak a nevelőiket válasszák ki, hanem önmaguk közül azokat a vezetőket, akikre hallgatnak. Hogy az összetartozás érzését, tényét erősítsük, az idősebb osztálybeliek felelősek a kisebbekért is.- Előfordul fegyelmezés?- Elő bizony, hiszen a gyerekek mindenhol gyerekek. A komolyabb szabálysértésekről a tantestület dönt. Négy ok miatt azonnal itt kell hagyni az intézetet: kábítószer-fogyasztás, italozás, lopás és a tanórai puskázás.- Jól értettem, az órai puskázás miatt?- Igen, ezt mifelénk hallatlan szigorúan veszik. Ha valaki gyorsan ki akar kerülni az iskolából, és mondjuk tesztíráskor a pad alatt puskázik, máris veheti a kabátját.- Önöknél melyek a jó tanár ismérvei?- Három dolog fontos. Először is jó és következetes szakember legyen. Azután megértő, azaz szeresse a diákokat. Végül, de nem utolsósorban isteni adottság, ha valakinek jó a humorérzéke.- Hány tanítási napjuk van?- Száznyolcvanöt, és ezt állami törvény szabályozza. Bár 221 napot járunk iskolába, de mint mondottam, sok a kirándulás, az ilyen-olyan túra, a sportverseny.- Említette, hogy a feladata kétemberes. Hogyan értsem ezt?- Oly módon, hogy van 24 kuratóriumi tagunk, és nekem mint igazgatónak őket rendszeresen vendégül kell látnom. Ezek szervezése, lebonyolítása a feleségemé is, ami nem kis feladat. Elvégre a létünket ezeknek az embereknek köszönhetjük, hiszen ők adják, teremtik elő a pénzt.- Hobbira futja?- Amatőr mezőgazdászok vagyunk, birkákat tartunk. Szeretem őket gondozni, nyírni. Azután a sportolás, a kerékpározás, a síelés, a kajakozás sem idegen tőlem.- Innen hazatérnek?- Mivel most tavaszi szünet van, még Németországot és Spanyolországot felkeressük.- Jó utazást, és köszönöm a beszélgetést! D. Szabó Miklós CS3k kút napig. Sárkány Sándor és Koronczi Endre képzőművészeti kiállítása látható Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Házban. Fotó: Tarpai „Van botrány vagy nincs botrány? Lesz botrány? Botrány lesz!” Évek óta így megy a felvételi vizsgák idején, és elsősorban nem az egyetemieknél, hanem a középiskoláknál. Az idén szerkesztőségünkbe a legtöbb levél, panasz az egyik legdivatosabb szakmára való alkalmassági vizsgával kapcsolatosan érkezett. A Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola az 1992/93-as tanévben egy új ágazaton külkereskedelmi osztályt indít, valamint egy világbankit. A kettő közül mondanom sem kell, mekkora ostrom volt a külkereskedelmi tagozat 34 férőhelyéért. Aki ebbe az osztályba felvételt nyer, első dolga, hogy fel kell mutatnia a 40 ezer forint tandíj befizetéséről szóló csekket, mégis százkilencvenné- gyen jelentkeztek a 34 férőhelyre. (Az igazsághoz tartozik, hogy ez a pénz öt évre szól, és a szülő adóalapjából levonható, mivel ez az összeg egy, a szakközépiskola által létrehozott, diákok külföldi tanulmány útját támogató alap számlaszámára megy.) Zsiday Emil igazgatónak tettük fel a felvételivel kapcsolatos panaszos levelek kérdéseit egy- egy témakörhöz csoportosítva.- Igaz-e az a hír, mely szerint Ön megtagadta néhány szülő arra vonatkozó kérését, hogy megnézhesse gyermeke alkalmassági vizsgán készített dolgozatát?- Kérem, nem mutattam meg a dolgozatot, én sem láttam. Én megbízom a kollégáimban, Önök is bízzanak meg bennem. Minden dolgozatot két tanár javított, a javítóbizottság délután öt órára lett kész a munkával. Ezután számítógépre vitték az adatokat, de a számítógépes adatfeldolgozás csak egy dolog, a sok jó eredményt újra rangsorolni kell, és ezután a döntés joga az enyém. A lehetőségekhez képest igyekeztem a legjobban dolgozni. El lehet képzelni, hogy probléma mindig van ott, ahol csak minden hatodik gyereket tudom felvenni.- Egyes tanulók az utolsó percben, vagyis az alkalmassági vizsga előtt egy nappal kapták meg az értesítést a vizsga időpontjáról. Hallhatnánk ennek okairól néhány szót?- Azok a tanulók, akik első helyen jelölték meg iskolánk külkereskedelmi ágazatát, időben megkapták az értesítést, akik másodikként, azoknak csak szerdán tudtuk postázni, mivel az első helyen megjelölt iskolából kedden délután érkeztek ide a jelentkezési lapok. A felvételi szombaton volt, elvileg csütörtökön mindenkinek kézhez kellett volna kapnia az értesítést.- Olyan gyerekeket, akik ötödiktől kitűnő tanulók voltak, elutasítottak, míg másokat hármas-négyes bizonyítvánnyal felvettek. Ez hogyan lehetséges?- Az általános iskolai eredményeket az alkalmassági vizsgán 40 százalékban vesszük figyelembe, míg a másik 60 százalékot az itt elért eredmény teszi ki. Természetesen még így sem lehet a pontokat mechanikusan összegezni.- Amikor Ön a döntését meghozta, törekedett-e arra, hogy lehetőleg jómódú szülök gyerekei kerüljenek be, akik később is tudják támogatni az iskolát anyagilag, hiszen ez egyértelműen fontos kérdés napjainkban, s bizonyára még hosszú ideig az is marad?- Természetesen ezt a szempontot nem vettük figyelembe, annál is inkább, mert a 40 ezer forintot eleve minden felvett tanulónak be kell majd fizetnie, ezután már nem tartottuk szükségesnek a szülők anyagi helyzetét figyelembe venni.- Többnyire nagyon nehéznek találták a gyerekek az alkalmassági vizsga anyagát.- Ez egyformán nehéz volt mindenkinek. Amikor az öt első évfolyam (külkereskedelmi, világbanki, számítástechnikai, gépírói), összesen 170 férőhelyre közel 500 gyerek jelentkezik, gőzerővel dolgozik az egész tantestület ilyenkor. Ember legyen a talpán, aki úgy tud dönteni ilyen helyzetben, hogy ott probléma nem merül fel. Az a véleményem, mindegy, hogy mit mondok, nem hiszem, hogy sok embert meg tudok győzni a válaszaimmal. K. Sz. A félelem kapuja- Ez nem ládagyár! Az én munkámat nem lehet olyan alapon értékelni, hogy hány órát ülök itt. Bartók a mellére tette a kezéig—- Miklós éppen annyiban különbözik az orthodox kommunista vezetőktől, hogy ezt ő is érti. Igazán nem formális alapállású, hanem minőségcentrikus.- Azért az orthodox kommunistáknak is van egy előnyük vele szemben.- Mi volna az?- Ők legalább az orthodox kommunistáktól nem félnek. Bartók megdöbbent, ajka sokáig hangtalanul mozgott - Martinnak úgy tűnt, mintha emlékezetébe szeretné vésni az elhangzott szavakat - aztán hirtelen elmosolyodott:- Ez nagyon szellemes volt, még akkor is, ha meg vagyok győződve, hogy te sem így gondolod. Nem is zavarlak tovább, szervusz. Bartók biccentett, és kilépett a folyosóra, Martin merev pillantással nézett utána:- Már nem tarthat soká, nem létezik, hogy ez a rendszer soká tartson. Össze kell omlania. Mégis megbánta, hogy kitört magából, úgy érezte, egyelőre még nem engedhetett volna meg magának hasonló megjegyzéseket, mert a rendszer még összeomolva is maga alá temetheti őt. Lelkiismeret-furdalását elfojtotta, de tudta, hogy éjszaka fel fog ébredni rá, és szemrehányásokat tesz majd magának. Egy ideig türelmetlenül lapozgatott az előtte fekvő kéziratban, figyelmét csak nehezen tudta a gépelt szövegre kényszeríteni. Öt óra után hajtotta be az utolsó lapot, jegyzeteit a dossziéba csúsztatta, és a csomagot bezárta a fiókjába. Újra felhívta a Vörösmarty Antikváriumot, ezúttal Vojtekovszky vette fel a kagylót:- Mi legyen? Megvársz bent? - kérdezte Martin.- Már rögtön zárunk, inkább találkozzunk valahol. A Deák téri metró- állomásnál jó lesz?- Jó, indulok. Martin bezárta a szobáját, leadta a kulcsot és elhagyta a kiadó épületét. A munka utáni csúcsforgalomban csak a harmadik metrószerelvényre tudott feljutni. A Kossuth téri megállónál szállt le - ha telefonon beszéltek Vojtekovszkyval, a lehallgatástól tartva, sohasem a találkozásuk valódi színhelyét mondták be, hanem az eggyel korábbi állomás nevét. Néha mosolyogtak ezen a trükkön, de egyetlen más konspirációs rendszabály sem ígért többet. A tér közelében beült a megszokott eszpresszóba, egy konyakot rendelt, rögtön ki is fizette a számlát. Vojtekovszky szemüveges telt arca csak egy pillanatra tűnt fel az eszpresszó utcai bejáratánál, körülnézett, és mintha nem találná azt, akit keres, vissza is húzódott. Martin várt két-három percet, aztán felemelkedett a helyéről. Közben kint Vojtekovszky egy kört írt le a háztömb körül, így csak néhány lépéssel járt a kilépő Martin előtt, a hóna alatt egy vastag könyvet hozott. 13