Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám

Hazai tükör 3 1992. MÁRCIUS 13. Banknak nézték volna az APEH-et A JOGTALANUL VISSZAIGÉNYLŐK NEM KAPTÁK MEG 13 MILLIÓJUKAT Nemrégiben egy ország cse­megézett annak a húsz-egyné- hány éves pesti hölgynek az agyafúrtságán, aki nyolc(!) kft.-t is „alakított”, és ezek révén 92 millió forint áfát igényelt és ka­pott vissza az APEH-től. Telje­sen jogosulatlanul, mert vállal­kozónk társaságai nem is vásá­roltak semmit, ami után áfát kér­hettek volna vissza. Történtek-e hasonló esetek Jász-Nagykun- Szolnokban? - kérdezte meg az Új Néplap Söllei Jánost, az APEH megyei igazgatóját.- Úgy gondolom - kezdte rö­vid szabálymagyarázattal az adóhatóság vezetője -, először érdemes lenne vázolni, miért tör­ténhetett meg az említett eset. Tehát: a vállalkozások a beszer­zéseikkor a vásárláskor megfize­tett és az értékesítéseknél az ár­ban felszámolt áfa egyenlegét fi­zetik be, illetve igénylik vissza az APEH-től. Induló vállalkozá­soknál ez az egyenleg a legtöbb­ször nettó visszaigénylésként je­lentkezik, ugyanis a cég gépeket vásárolt, a szükséges anyagokat vette meg - miközben a termelés még nem „futott fel”, termékei­ből eladni még alig tudott. Sőt, vannak olyan vállalatok, például a mezőgazdasági termékek for­galmazói, ahol az általános for­galmi adó kulcsa nulla, így ők többnyire „nettó visszaigény­lők”. 1991. december 31-ig a visszaigényléshez nem kapcso­lódott bevallási kötelezettség, a visszaigényelt összeg egy egy­szerű pénzforgalmi adat volt, a visszaigénylő az adóelszámolási irodához fordult, megkapta pén­zét. Az adóhatóság - az adózóval szembeni bizalmi elv alapján - a visszaigénylés jogszerűségét nem vitathatta. Az adótörvény gyakorlati végrehajtásának ta­pasztalatai alapján azonban már 1990-től kiválogattunk olyan adózói köröket, ahol menet köz­ben, tehát a bevallások benyújtá­sa előtt vizsgáltuk, hogy az áfa­visszaigénylés jogszerű-e. 1991- től ezek a célvizsgálataink Jász- Nagykun-Szolnokban a megha­tározott körben teljessé váltak.- Ki került ebbe a körbe, kiszá­mítható volt-e hogy áfa-vissza- igénylés ügyben ,,menet köz­ben” kinél tartanak majd cél- vizsgálatot?- A visszaigénylés nagysága mellett a döntő szempontként azt vizsgáltuk meg, hogy az adott vállalkozás ágazati sajátosságait figyelembe véve az adott cégnél valószínűsíthető-e akkora nettó visszaigénylés. Az összeghatá­rokat nem árulhatom el, viszont nem titok, az induló vállalkozá­sokra, illetve az első ízben visszaigénylőkre koncentrál­tunk.- Mennyi jogosulatlan áfa­visszaigénylésre derítettek fényt?- Tavaly 135 célvizsgálatot végeztünk, 72 vállalkozás eseté­ben állapítottunk meg összesen mintegy 13 millió forint jogosu­latlan áfa-visszaigénylést. De mivel az adóhatóság a vissza­igénylés pénzügyi bonyolítása előtt végezte a vizsgálatot, a „vállalkozók” döntő része meg sem kaphatta a jogtalanul kért pénzt. Igazgatóságunk 48 eset­ben kezdeményezte a nyomozó- hatóságoknál adócsalás vagy csalás, illetve ezek kísérletének alapos gyanúja miatt a vizsgálati eljárást.- A pesti példában megismert 92 millióhoz képest a 13 millió forint nem is túl sok. De mit mu­tat más megyékkel összehason­lítva a 135 célvizsgálat során napfényre került 72 jogosulatlan visszaigénylés?- A 72 jogosulatlan vissza­igénylés az áfát visszaigénylők sokezres számához viszonyítva elenyésző szám, ám ha figye­lembe vesszük, hogy a „legkriti­kusabb” vállalkozásoknál kez­deményeztük a célvizsgálatokat, az ötvenszázalékos arány már fi­gyelemre méltó. A 48 nyomozó- hatóságoknak átadott anyaggal Jász-Nagykun-Szolnok a me­gyék között az első helyen áll. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a megyében volt a legtöbb ilyen visszaélési kísérlet, igazgatósá­gunk azonban igyekezett az ér­zékelhető folyamatoknak már rögtön az elején gátat vetni, és amikor indokolt volt, büntető feljelentést tettünk.- Tapasztalataik szerint van­nak olyan vállalkozói csoportok, akik inkább hajlamosak az emlí­tett csalási kísérletekre?- A visszaélések okait három csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe azok a különben legális vállalko­zások tartoznak, amelyeknél úgy döntöttek, hogy az átmeneti pénzügyi nehézségek áthidalá­sára ezzel a módszerrel vesznek fel „hitelt”. Az adott időszakban a cégnek különben visszajáró áfánál többet kértek vissza, hisz ezt automatikusan megkapták, nem kellett a banki hitelbírálat­tól félni, annak eredményére várni... Nem olcsó persze ez a fajta „hitel’ ’, hiszen a késedelmi pótlék 44 százalékos, ám többen úgy gondolták, ez biztos pénz­forrás. Mások cégük formális bejegyzése, de tényleges műkö­désének megkezdése előtt az áfa-visszaigénylésekből akarták összegyűjteni a vállalkozás megindításához a befektetések­hez kellő forintokat. A legdur­vább jogsértésre is voltak pél­dák, ezeknek a visszaigénylők­nek a vállalkozókhoz semmi kö­ze. A vizsgálatok során ők szám­lát nem tudtak felmutatni, de va­lójában még^csak vállalkozni sem akartak. Úgy tudták - véde­keztek -, a segélyezésnek van egy ilyen formája is. Ezeknek az embereknek különben biztosan nem a saját fejükben született meg a „segélyezés” gondolata, hisz a legtöbbször a legiskolá­zatlanabb, gyakran még ími-ol- vasni sem tudók magyarázkod­tak így, olyanok, akik maguk képtelenek lettek volna az adó- technikai ívek rendezésére is. De hogy a háttérből ki mozgatta őket? - ennek vizsgálata már nem az adóhatóság dolga.- Meddig éri meg jogosulat­lan áfa-visszaigényléssel kísér­letezni?- Úgy vélem, az idei esztendő jelentős változást hoz. 1992-től a visszaigénylés már nem csupán egy pénzügytechnikai művelet­nek, hanem adóbevallásnak mi­nősül. A visszaigénylést csak ak­kor kaphatja meg az adózó, ha előtte a bevallásban is rögzíti az összeget. Ez pedig a visszaélők­nek az eddigieknél súlyosabb szankciókat jelent. A változások technikai részletezései nélkül azt érdemes kiemelni, hogy a beval­lás során jogtalanul visszaigé­nyelt áfa adóhiányhoz vezet. Az adóhiánnyal szerzett „hitel” vagy „segély” pedig sokkal drá­gább, hisz a büntetés a hiány öt­ven százaléka, ezen felül pedig a késedelmi pótlékot is meg kell fizetni az adózóknak, illetve a nem adózónak. Az eddigi cél- vizsgálatok jogkövetkezményei is mások, hiszen az adóellenőr­zés során a szándékosság is bizo- nyíthatóbbá válik, s ezzel az adó­jogi szankciók mellett a Btk.-be- li szanckiók is alkalmazhatóak lesznek. V. Sz. J. f NAGY KEDVEZMÉNY A SZEZONNYITÁSHOZiJ BERN ■ BUDAPEST ■ GENF PÁRATLAN AJÁNLAT A rol/ffexi FRANCIA IMI NAPELLENZŐK 45963 Ft. HELYETT MÁR 27500 Ft -ÉRT, AMÍG A KÉSZLET TART! UGYANOTT: SZALAGFÜGGÖNYÖK, BIZTONSÁGI REDŐNYÖK, LAMELLÁS KÜLSŐ ÁRNYÉKOLÓK. Falikárpit Buda vissza­foglalásáról Falikárpit Buda visszafogla­lásáról címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban csütörtökön. Budavárát 1686-ban nemzet­közi sereg szabadította fel a csaknem másfél százados török •megszállás alól. A katonák vezé­re Lotharingiai Károly herceg volt; a vár visszafoglalásáról fia, Lipót herceg két falikárpit-soro- zatot készíttetett. A korábbi sorozat 1703 és 1710 között keletkezett, három darabját Bécsben őrzik, a negye­dik Nancyban látható. Az ötödik - amely most Budapestre, a Ma­gyar Nemzeti Bank tulajdonába került - Lotharingiai Károly her­ceg fiktív budai diadalmenetét ábrázolja. A falikárpit a Magyar Nem­zeti Bank lététéként került a Ma­gyar Nemzeti Múzeumba. (MTI) Biztonsági kiállítás Budapesten Az ember és környezete biz­tonságáért ’92 címmel nyílt csü­törtökön kiállítás Budapesten a Petőfi Csarnokban. A vasárnapig nyitva tartó be­mutatón többek között bizton­sági zárakat, elektronikus gép­jármű- és lakásriasztókat, áruhá­zi lopásgátlókat, modem tűzjel­zőket, környezetbarát oltóberen­dezéseket lehet megtekinteni, il­letve megvásárolni. A kiállítás aktualitása: tavaly a vagyon elleni bűncselekmé­nyek összértéke 21 milliárd fo­rint volt, s ebből a károsultaknak csak alig több mint 1 milliárd térült meg. (MTI) Látlelet AZ OSTOBASÁG VONZÁSÁBAN Hiábavaló igyekezet lenne bárkit is meggyőzni arról, hogy ufók nincsenek, ha hinni akar bennük, s ha a legapróbb jelekből is létükre következ­tet. Mert ahogyan egyre kilá­tástalanabb a mindennapi lét­viszonyok világa, úgy erősö­dik fel a csodák iránti ellenáll­hatatlan vágy. A megragadó példák és esetek sokasága között élünk. Miközben reménytelenül só- várgunk valamiféle bizonyos­ságra, csak ámulhatunk azon, hogy figyelnek bennünket. Nem a titkosrendőrség, ha­nem például a Földön kívüli lények. A művelt társalgás egyik közkedvelt témájává ezért is vált a miszticizmus, mely ugyanakkor az emberi magá- rahagyatottság kínzó valósá­gáról tanúskodik. Némi iróni­ával akár azt is írhatnám: a kényelemben csevegőknek ez ugyanolyan kikapcsolódást jelent, mintha a legújabb au­tómárkákról beszélnének. Csak képzelőerő kell hozzá, s máris testközelbe hozhatók a legfantasztikusabb esemé­nyek. Lévén, hogy korunk, amely nem túlságosan kedveli a bizonyítható igazságokat, rendre érdeklődést vált az ért­hetetlen dolgok iránt. Nem is annyira indokolatlanul. Hi­szen a mégoly rendíthetetlen meggyőződéssel ágáló politi­kusok is egyre komikusab- bak. Amit tegnap ígértek, má­ra érvényüket veszítették. S a mindennapi megélhe­tés napi gondjaival küszkö­dök számára - metaforikusán szólva - mindenfajta szokat­lan esemény a látszólagos ér- telmezhetetlenségével kerül a csodák birodalmába. Egyálta­lán nem csodálkoznék azon, ha az elkövetkezendőkben az ufóláz még nagyobb mérete­ket öltene. Mert a fuldokló ember a szalmaszálba is bele­kapaszkodik; esélyt látván mindabban, ami józan ésszel aligha fogható fel. Ezért sem csupán divatje­lenségről van szó (szemben azokkal a társadalmakkal, ahol a komfortos unalom el­űzését szolgálja), hanem min­denképp egy szomorú tünet­ről. S hogy az ufóhívők osto­bák vagy becsapottak-e, azt sem olyan visszavonhatatla­nul és egyenes vonalúan tud­juk meg, mint ahogy a sima­ságot az érdességtől megkü­lönböztetjük. Másfajta hie­delmek pedig ugyanígy nem ismerhetők fel puszta ráérzés révén. Az önbecsapásnak ugyan­is megannyi különböző for­mája van: Legfeljebb az a kö­zös bennük, hogy időlegesen menekvést jelentenek a rop­pant egyértelműséggel jelent­kező társadalmi tények elől. Annál meglepőbb vizsont a kilátástalanság rejtett beisme­rése. Mert minél állhatatosab- ban reménykedik valami a csodákban, annál inkább fog­lya lesz a tehetetlenséget szü­lő köznapi viszonyoknak. S egy idő után már arra sem lesz képes, hogy vágyait megkülönböztesse a valóság­tól, hanem kiszolgáltatottan vergődik az ostobaság vonzá­sában. Élményként fogva fel azt is, ami többnyire az üres­ségét tárja fel. A gondolko­dásban és az életvitelben egyaránt. Kerékgyártó T. István Környezetvédelmi információs nap A Közép-Tisza-Vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség a Környezetgazdálkodási Intézet Környezetvédelmi Klubjával közösen a Technika Házában in­formációs napot rendezett. A rendezvény célja a tájékoz­tatás, valamint a környezetvé­delmi feladatokra megoldást kí­náló és kereső intézmények, cé­gek bemutatkozása és kapcsolat­teremtési lehetőség biztosítása. A Környezetvédelmi Klub­bal kapcsolatos rövid tájékoztató után 29 vállalkozó, illetve egy intézmény szóbeli bemutatkozá­sára került sor 32 előadás kereté­ben. Az előadások két szekció­ban zajlottak le. Az „A” szekci­óban elsősorban hulladékok ká­ros hatása elleni védelem, a „B ” szekcióban a környezetvédelmet érintő további témakörök, prob­lémák, információs rendszerek tervezése és grafikus bemutatá­sára került sor. Az információs napra száz- harminckilencen jelentkeztek, a kínálat és kereslet oldaláról. A kínálati oldal részéről 35 cég, míg a keresleti oldal részéről 15 önkormányzat és még számos vállalat jelent meg az érdeklő­dők között, összesen 144 fő. A kínálati oldal részéről nemcsak előadásokkal, hanem a kiállítás formájában is ismertették tevé­kenységüket. Számítógépes be­mutatásra is lehetőséget kaptak a vállalkozók. A felügyelőség szakemberei és a Környezetvédelmi Klub fel­kért szakértői környezetvédelmi és jogi szaktanácsadást nyújtot­tak az érdeklődők részére.- békési ­tetőszigetelő zólotetí* * óra ecuain* íSÉSR? VtlAcm CARB0DUR! SZIGETELŐLEMEZ | CARBOG* Bemutatóterem: ROLLFLEX Stúdió 1013 Budapest Lánchíd u. 9 T.: 201-9591

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom