Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-12 / 61. szám

8 Megyei tükör 1992. MÁRCIUS 12. Áremelés után A forintokat viszi a víz Az indulatok hullámai igencsak magasra csaptak, amikor meghallották az emberek, hogy január elejétől jócskán megemelkedtek szőkébb pátriánkban is a vízdíjak. A felháborodás tán még érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy már az ókori rómaiak a mi forró vizeinkben lubickoltak. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy jó hatszázezer esztendővel ezelőtt néhai „köbükapánk”, a vértesszőlősi előember is a mi termállöttyünkben áztatta kőgatyáját - és a meleg víz megőrizte lábnyomát -, akkor sokak számára tényleg a kifürkészhetetlen talány kategóriájába tartozik, hogy miért kerül az a víz, amit megiszunk, amiben fürdünk, mosakszunk, amivel főzünk, jóval többe, mint pár hónappal ezelőtt. Hisz sokan mondják, hogy hazánkban akárhol is kutat fúr az ember, már előre mérget vehet rá, hogy ott vizet talál. Nehezen hihető, hogy... Éppen ezért fölkerestük dr. Kaposvá­ri Kázmért, a megyei víz- és csatornamű vállalat igazgatóját, hogy magyarázatot kérjünk tőle.- Igazgató úr, január 6-ától valójá­ban hány százalékkal emelkedtek a víz­díjak?- Ez egy érdekes kérdés - kezdte mivel országosan bejelentettek hatvan- százalékos árnövekedést, de ez csak egy átlagszám volt. Ugyanis vannak olyan megyék, ahol a duplájára, máshol meg „csak” a másfélszeresére emelkedtek a vízdíjak. De már itt, a beszélgetésünk elején hangsúlyoznám, hogy nem mi döntöttünk az áremelésről, hisz ez egy központi intézkedés volt. Mi magunk is túlzottnak tartjuk az árak ilyen mértékű növekedését, de még egyszer monda­nám, hogy ez nem rajtunk múlott.- Mégis, mi indokolta a mostani ár­emelést?- A növekedés mértéke tulajdonkép­pen két tételből tevődik össze: egyrészt ezzel az emeléssel az inflációs hatást ellensúlyozták, másrészt pedig elvonták azt az állami támogatást, amit eddig ez az ágazat kapott.- Kifejtené részletesebben, hogy miről van szó?- Vegyük a számokat. Tehát ma egy köbméter víz a megye minden települé­sén egységesen 34 forint 30 fillérbe ke­rül. Tavaly mi ezért - mármint a vállalat- 27 forint 40 fillért kaptunk, mivel ennyiből tudtuk előállítani. Ezzel szem­ben a fogyasztóknak csak 20 forint 50 fillért kellett fizetniük, mivel a két összeg közötti különbséget - vagyis a 6 forint 90 fillért - a költségvetés biztosí­totta számunkra. Ettől az évtől kezdve a kormány viszont úgy rendelkezett, hogy nem támogatja tovább ezt a terü­letet, s így a különbözetet áthárította a fogyasztókra. Ám azt nyilvánvalóan mindenki jól tudta, hogy a magas inflá­ció miatt tovább kell emelni a vízdíjakat annak érdekében, hogy a vállalat egyál­talán működőképes maradhasson: hogy kifizethessük a villanyszámláinkat, dol­gozóink munkabérét, elvégezhessük a karbantartásokat és így tovább ...- Mondja, így legalább már nyeresé­ges lesz a víztermelés?- Lehet, hogy nem hiszi el, de ez az ár csak arra elegendő, hogy éppen ne le­gyünk veszteségesek. Mert a vízszol­gáltatásból nekünk egy fillér hasznunk sincs.- Ez tényleg nehezen hihető. Elárul­ná, hogy mit mutat a tavalyi mérlegük?- Az ivóvíztermelésen 820 ezer forint veszteségünk, a szennyvízágazaton pe­dig hárommilliós nyereségünk volt. Na most, ha a két ágazat forgalmát nézzük- ami évente csaknem egymilliárd forint -, akkor látszik, hogy ebből a horribilis összegből olyan kicsi a haszon, hogy az könnyen átcsaphat akár veszteségbe is. S ha mindehhez még hozzávesszük, hogy mi tizenhárom strandot és gyógy­fürdőt üzemeltettünk a megyében, s ezek tavaly 62 milliós veszteséget pro­dukáltak, akkor elképzelheti, hogy nem vagyunk könnyű helyzetben.- Belátom, hogy vannak gondjaik, de az elmondottak tükrében még inkább azt a következtetést vonhatják le az embe­rek, hogy amiatt emelték a vízdíjakat, hogy a veszteségeiket ily módon eltün­tethessék, és tovább élhessen az a válla­lati „vízfej”, amiről ugyancsak sokan beszélnek.- Nehogy azt higgyék, hogy eltarta­nak bennünket, ugyanis mi csinálunk olyan dolgokat, amelyek kívül esnek az alaptevékenységünkön. így például épí­tőipari ágazatunk van, de vendéglátás­sal, tervezéssel, beruházás bonyolítás­sal, -szervezéssel is foglalkozunk. Mindezek együttes eredményeként 1991-ben 22 milliós nyereséget értünk el, mivel a kiegészítő tevékenységeink 500-600 milliós bevételt hoztak, és en­nek 10-15 százaléka haszonként jelent­kezett. Tehát vállalkoztunk annak érde­kében, hogy ne ússzon el a cég. Ami pedig a vállalati „vízfejet” illeti: az elmúlt két évben több mint kétszázzal csökkent a létszámunk. Ezt úgy oldot­tuk meg, hogy kifelé mindenki mehe­tett, befelé viszont senki sem jöhetett. Jelenleg 1200-an dolgoznak itt, s ennél már nem is leszünk többen.- De kevesebben sem . ..- Nézze, ennyi emberre mindenkép­pen szükség van azért, hogy a megye minden településén jó színvonalon el­lássuk feladatunkat. Mi nem mérgezünk cpnlrif- Mint beszélgetésünk során említette, a szennyvízágazatuk nyereséges volt, ám ugyanakkor ott is emelték a díjakat, és nem is akárhogy. Nem gondolja, hogy túllőttek a célon? Hisz tavaly még 9 forint 50 fillért fizettek a fogyasztók, az idén meg 20 forint 10 fillért kasszíroz­nak tőlük.- Ez így van, csak ehhez azt is tudni kell, hogy a vállalatnak minden köbmé­ter szennyvíz elvezetése, kezelése már tavaly is 15 forint 20 fillérjébe került. Még annak ellenére is, hogy a fogyasz­tók csak 9,50-et fizettek érte. Á két összeg közti különbséget - vagyis az 5 forint 70 fillért - eddig az állam állta. Ettől az évtől kezdve viszont elvonták a támogatást, meg még rá is emeltek, s így alakult ki a végleges ár.- Miután alaposan megnőttek a vízdí­jak, a fogyasztók közül egyre többen szeretnének felszereltetni lakásukba egyedi vízórákat. Ez annál is inkább jogos igény, mivel mások után senki sem akar fizetni. Mondja, van arra lehető­ség, hogy mindenkinek külön-külön víz­órája legyen?- Igen. S mivel Szolnokon a legbo­nyolultabb a helyzet, a vállalat, a helyi önkormányzat és az IKV közösen ösz- szedobott pénzt, és a különböző lakástí­pusokra terveket készíttettünk annak ér­dekében, hogy a vízórák minden külö­nösebb átalakítás nélkül felszerelhetők legyenek.- Végre egy jó hír. S ha ezek után valaki az egyedi vízóra felszereltetése mellett dönt, akkor mi a teendője?- Mi segítünk abban, hogy megmond­juk, hová forduljon, milyen típusú órát használjon. Szóval tájékoztatjuk, és kö­tünk vele egy szerződést, s mihelyt az ólomzárat ráraktuk a szabályosan fel­szerelt órára, attól a pillanattól kezdve az illetőnek számlázunk, s ezek után csak annyit fizet, amennyit fogyaszt.- Mibe kerülnek ezek a vízórák?- Éppen amiatt, mert Szolnokon nem egyformák a lakások - vagyis más és más műszaki megoldásokat kell alkal­mazni - 5-6 ezer forinttól egészen 18-20 ezer forintig terjedhet a taksa.- Ne csak a megyeszékhelyről beszél­jünk, hisz szükebb pátriánk más telepü­lésein is háborognak az emberek az aránytalanul magas vízdíjak miatt. Sor­ra érkeznek hozzánk a levelek, melyek arról szólnak, hogy miközben emelik az árat, a víz minősége fikarcnyit sem ja­vul. Egyik olvasónk például feltette a kérdést, hogy mit tesz a vállalat azért, hogy a karcagiaknak és a kisújszállási­aknak ne kelljen arzénes vizet inniuk?- Egy dolgot tisztázzunk: mérgezett vizet ebben a megyében még senki sem ivott. Az előfordul, hogy valamelyik víz tartalmaz ugyan arzént, de ennek mérté­ke olyan kicsi, hogy szinte nincs is. Ami pedig az említett településeket illeti: pontosan Karcag az, ahol ez a gond megoldódott. Ugyanis tavaly olyan be­ruházásokat hajtottunk végre a város­ban - új vízbázisokat tártunk fel -, hogy ma már napi 10 ezer köbméter arzén­mentes vizet kap a település.- S ezzel szemben mennyi a karcagiak vízigénye?- Kevesebb mint 10 ezer köbméter, hisz a tavalyi csúcs a napi 6300 köbmé­tert alig érte el.- Tehát ezek szerint nem igaz, hogy mérgezik az ott élőket?- Nem bizony.- És Kisújszálláson mi a helyzet?- Ott az idén fejeződik be egy 75 millió forintos beruházás, s annak ered­ményeként végérvényesen megoldódik ez a gond.- Egy kérdés erejéig térjünk még vissza a megyeszékhelyre. Ugyanis a város óriási problémája, hogy itt nincs olyan víztisztító mű, amilyen igazán el­várható lenne.- Ahhoz, hogy Szolnokon a víz minő­sége a jelenleginél jobb legyen, a mai árakon számolva legalább 600 milliós beruházásra lenne szükség. Ennyi pénze viszont pillanatnyilag senkinek sincs. Hozzátenném, hogy a vállalatnak soha sem volt feladata, hogy beruházzon, hogy újat építsen, hisz eddig is költség- vetési pénzekből hoztuk tető alá létesít­ményeinket. De megnyugtatásul el­mondanám, hogy a szolnoki víz ma is iható, tehát közegészségügyi szempont­ból közvetlen veszélyt nem jelent. En­nek igazolásául talán elég annyit meg­említenem, hogy egy köbméter - vagyis ezer liter - víz nem tartalmaz több szennyező anyagot, mint egy darab So­pianae cigaretta.- Ugyan, árulja már el nekünk, hogy a mostani áremeléssel megyénk hánya­dik helyen áll? Ezt azért is fontos meg­tudnunk, mert többen állítják, hogy Önök nagyon elvetették a sulykot, mivel az országban itt kerül a legtöbbe a víz.- Ezt határozottan cáfolom. Hisz a mi 34 forint 30 filléres árunkkal szemben Baranyában 55 forintot, Borsodban 46 forintot, Fejér megyében 47 forint 80 fillért, Pest megyében 42 forint 90 fil­lért, Szabolcsban 38 forintot, Tolnában 36 forint 80 fillért fizetnek az ott élők egy köbméter ivóvízért. S ezzel persze még nem teljes a lista. Összegezve azt mondhatnám, hogy tizenöt megyében jóval magasabb lett a víz és szennyvíz díja, mint nálunk.- Utolsó kérdésem nem kimondottan az áremeléssel kapcsolatos. Mostaná­ban , ugye, sorra alakulnak át vagy szűn­nek meg különböző cégek. Mi lesz a megyei víz- és csatornamű vállalat sor­sa?- Eddig már szűkebb pátriánk 52 te­lepülésének igenlő határozata van a bir­tokunkban, miszerint még ebben az év­ben részvénytársasággá alakulunk át. Március végéig várunk még azzal, hogy a többi település önkormányzata is el­döntse, valójában mit akar. Hiszen a jövőben pontosan az önkormányzatok lesznek a víz- és csatornaművek tulaj­donosai, s így lehetőségük van arra, hogy önállóan oldják meg az adott köz­ségek, falvak, városok vízellátását, va­lamint szennyvízelvezetését. Részvénytársasággá alakulnak?- A részvénytársasággá alakulás nem rossz ötlet, hisz ily módon a helyi önkor­mányzatok közvetlenül beleszólhatnak majd a vállalat dolgaiba.- Pontosan erről van szó. Nagyobb rálátásuk lesz a munkánkra, s akkor majd legalább elhiszik, hogy mi nem a víz- és szennyvízdíjakból akarunk meg­gazdagodni. Hisz az itteni kollektíva célja az, hogy ha megáll az infláció, akkor azzal párhuzamosan ne tartsuk, hanem in­kább csökkentsük szolgáltatásaink díja­it.- Ez az, amit nemigen hisznek el az emberek.- Kívánom, hogy szavamon tudjanak fogni.- Köszönöm a beszélgetést. Nagy Tibor A masszázs egyórás időtartama alatt a törzs és a végtagok - hanyatt és háton fekve - a fejtől a lábujjakig átmasszírozásra kerülnek. Hatása: igazi felfrissülést és teljes kikapcsolódást jelent a páciens számára - 400 forintért. A fájós hátúak és derekúak részére a gerincmasszázst, akiknek térd- és vállízületi fájdalmaik vannak, azoknak az enyhítő mélymasszázst ajánlják a szolnoki Várkonyi téri fodrászatban. - nzs -

Next

/
Oldalképek
Tartalom