Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-08 / 33. szám
Jász-Kun Kakas • • Öngólok - avagy Hogyan nem kaphatunk meg egy állást? Orosz kutyakonzerv „Kutyának való az életünk ...” - írja a Komszo- molszkaja Pravda. „De hogyan élnek a kutyáink?” - ; kérdezi hirtelen fordulattal. Egy házőrzőnek naponta negyven deka húsra, negyven deka kására és negyven deka Zöldségfélére van szüksége. Mivel csupán Moszkvában 140 ezer kutyát tartanak nyilván, el lehet képzelni, mennyi húst esznek meg naponta. Úgy 56 tonna körül. De mondhatjuk azt is, hogy 280 kisbikát fogyasztanak cl, átlag 200 kilós élősúlyban. : Az állatbetegségekkel foglalkozó moszkvai tudományos intézmény töri a fejét ilyen dolgokon. Az ő feladata az is, hogy megoldja az ember leghűségesebb társának etetését. S ha az imént élő bikákról bcsz.éltünk is, nyilvánvaló, hogy csak az összehasonlítás kedvéért tettük. A szovjet fővároskutyáinak problémájával foglalkozó tudományos személyiségek azt mondják, hogy a szükséges húsmennyiseg igenis előteremthető, mégpedig mindab- bóka hulladékhúsból, ami máskülönben nem kerül a konzervgyárakba. Egy új vállalkozás ilyen húsra alapozva akarja megkezdeni a 20-30 dekás „kutyakonzerv” gyár- • tásál. Havi tízezer dobozra valót terveznek öl-öt rubelért. Ezt írja a Komszomolszkaja Pravda. Csitában november 7- én szenzációsan olcsó árakon árultak húst. A disznóhús kilója 4.50 rubelbe került, a marhahús 3.30-ba, de hát ez különlegesség volt. Ünnepi meglepetés. Szabadpiacon a húsért megkérik az ilyen ár többszörösét is. Mert egy dolog az, hogy mibe kerül a hús. Es más dolog az, hogy . , . egyáltalán van. i Ha sikerül a piacgazdaságra áttérni, persze, a kutya sem fog törődni az alacsony árak problémájával, i: de addig még . . . loholni i kell egy kicsit az oroszoknak is. Küldjünk-e be álláspályázatot tarkabarka borítékban? Tanácsos-e a hölgyeknek falat- nyi miniszoknyában, hatalmas vérvörös karmokkal bemutatkozó látogatást tenniük cégvezetőknél? Jó-e, ha az új munkaerő a tennivalók helyett a keringő pletykákba ugrik fejest? A nők számara szerkesztett német Journal für die Frau 15 pontban foglalta össze, hogyan lőhetünk biztosan öngólokat, amikor munkahelyet szeretnénk változtatni. 1. ) A beküldött életrajzok és egyéb okiratok ne legyenek pacá- sak, gyűröttek! A javítgatott írásművek és az egérhez hasonló szürke borítékok, különösen, ha tartalmuk ömlesztett áruhoz hasonlít, nem hoznak sikert. A személyzeti főnökök a kapott dokumentumokat névjegynek tekintik. 2. ) Ha a pályázó nem szerzi be az összes kívánt mellékletet, eleve elutasításra számíthat. Idó híján a vállalatok nem is kérik a hiányzó iratokat, hanem másnak adják a munkát. 3. ) Ha egy bizonyos nyelv ismerete a követelmény, ne dicsekedjünk azzal, hogy mást elfogadható szinten tudunk. Az ilyen állásokra csak a jelzett követelményeket teljesítők jöhetnek szóba. 4. ) Ne írjunk kötetnyi, túlságosan részletes életrajzot, és kerüljük a hivatalos stílust, szólásmondásokat és nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket. A túlságosan nagy betűs aláírás azt a látszatot kelti, hogy az illető túlbecsüli magát. 5. ) Ha fotót is csatolnunk kell a beküldött anyaghoz, ezt mindig hivatásos fényképész készítse, ne pedig a családi albumból vegyük ki, ahol a tucatnyi rokon háta mögül éppen csak kilátszunk! 6. ) Ha személyes bemutatkozó látogatásra indulunk, nem tanácsos bohócszínekben pompázni, ápolatlan külsővel, színházi make- uppal megjelenni! A ruházatunk ne legyen kihívó, és kerüljük a piros plüss anyagból szabott szoknyát és az igen szorosan testhez álló bőrruhát. 7. ) Nagy hiba úgy elmenni a vállalat igazgatójához, hogy semmit sem tudunk a cégről. Mindenki beszerezheti a szükséges információkat a portástól, kereskedelmi kamaráknál vagy az esetleg már a társaságnál dolgozó ismerőseitől. 8. ) A fellépésünkre nagyon figyeljünk! Nyugtalan megjelenésű, csapongó, izgága jelölt nem arat sikert. Az sem, aki összetéveszti a szakmai beszélgetést egy színházi premierrel, vagy jókora vérvörös körmeinek köszönhetően a kínált kávét sem tudja a csészéből meginni. 9. ) Ha megkérdezik, mit vár a munkahelytől, ne vágjuk rá egyből: „Több „lóvét”, mint eddig bármikor!” Ha meglepetésszerűen érik a pályázót a feltett kérdések, csak magát okolhatja, ha nem kapja meg a kívánt állást. Arra válaszoljunk, amit kérdeznek! Természetesen rátérhetünk a fizetésre is, de ne először! Udvariasan megtudakolhatjuk az előrelépési lehetőségeket és a munkakörülményeket is, de mindent a maga helyén. 10. ) A próbaidő alatt tanácsos szakmai dolgokban más, régebben ott dolgozó kollegákhoz fordulni, és nem árt jegyzetelni. Aki ezt elmulasztja, csak magát okolhatja! 11. ) Ne szégyelljük, hogy eleinte mindenképpen szükségünk van a többiek segítségére! Aki ezt nem meri önmaga előtt (sem) bevallani, fél évvel később sem fog többet tudni, mint az első nap tudott. 12. ) Az új dolgozót szívesen elhalmozzák olyan feladatokkal is, melyek nem tartoznak munkaköréhez. Aki nem tud ezekre udvariasan nemet mondani, a saját feladatát nem fogja tudni idő híján ellátni. 13. ) Aki már az első napon állandóan fontoskodik, és csak a saját hangját szereti hallani, sokat kritizál és legszívesebben fenekestül felforgatna mindent, megutáltatja magát. Miközben önmagát igyekszik a legbölcsebbnek beállítani, alaposan lerombolja a róla alkotott addigi semleges vagy kedvező képet. 14. ) Nem tanácsos, hogy az új helyen a munka helyett a keringő pletykákba ugorjon bárki fejest, mert ez általában rosszul - felmondással - végződik. Nem beszélve arról, hogy közben általa nem ismert, esetleg valóban jó kollégát sért vérig. A próbaidő alatt sem tanácsos, hogy valaki nagyszájúan visszafeleseljen főnökének. 15. ) Várjuk ki, míg megismerjük a többieket, és csak utána tegyünk esetleg megjegyzést másra! Aki ezt az óvatosságot elmulasztja, megérdemli, hogy megállapítását - a munkakönyvével együtt - bumerángként kapja vissza. F erenczy-Európress A furcsa találmányok gyűjteményéből Madáritató madár Bachnang, Németország: Libát ábrázoló szökőkút csőréből iszik egy szomjas galamb a Stuttgart melletti városkában. (MTI) 14 Jász-Kun Kakas Külföldi érdeklődő- A gyárunk háromszor nyert a „ Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedőn Kárpótlás ■ János bátyám, a pejkó magát írta a kárpótlási papírra... Kisnyugdíjas BAROMFI Bt _T_I x±r* ttaszjrfljili díj J * d03r ^ | Üzleti szellem IOENXESNE, Szöveg nélkül
