Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-04 / 29. szám
2 Hazai körkép 1992. FEBRUÁR 4. A magyar marha hátrányos helyzetben Bonckés alatt az agrárágazat TB-törvényekről tárgyalt a parlament Vendég Dél-Afrikából Szerdán Magyarország vendége lesz a Dél-afrikai Köztársaság elnöke. Frederik Willem de Klerk a köztársasági elnök és a kormányfő meghívásának tesz eleget. A látogatás annak az úttörő szerepn^c áz elismerése, amelyet hazánk jätsfcdtt a kelet-európai térségben a Dél-afrikai Köztársasághoz fűződő kapcsolatok felvételében. Helmut Kohl hazánkba látogat Csütörtökön érkezik Budapestre Helmut Kohl német kancellár, hogy meghívójával, Antall József miniszterelnökkel a német-magyar alapszerződést aláírják. A kancellár látogatásának kiemelkedő fontosságot tulajdonítanak magyar részről. Védekezés a menekülthullám ellen „Felső hullámú” célponttá vált Magyarország, főként az ázsiai és az afrikai menekültek számára - mondta a belügyminiszter a tárca vezetői értekezletén. Ezért meg kell akadályozni, hogy olyan társadalmi feszültségek keletkezzenek, mint amikor Nyugat-Európában tömegesen befogadták a vendégmunkásokat. Boross Péter hangsúlyozta: a menekülthullám megállítására vízumkorlátozó intézkedéseket is be kell vezetni. (Folytatás az 1. oldalról) 21 mrd a mezőgazdasági termék. Ezzel eljutottunk a válság gócához is, amely éppen a túltermelés. A válság ténye tehát nem tagadható - húzta alá az Agrárgazdasági Tudományos Kutatóintézet egyik vezető munkatársa -, de a válság bekövetkezte 1982 óta váratott magára, így gyökereit tekintve nem új. Ha az elmúlt 50 év paraszti sorsfordulóit tekintjük, akkor sem csodálkozhatunk. Magyarországon az agrárgazdaság 1982-ben ért termelési csúcsára. Az exportvolumen ekkor volt a legnagyobb. Eddig tartott a mennyiségi fejlesztő lendület, amely 1974-től már anakronisztikus volt. Ekkor jelentkezett először a túltermelés, az Európai Közösség vágómarha-tilalma képében. Ekkor derült ki, hogy a külpiac nemcsak azt jelenti, hogy termelek és eladok, hanem azt is, hogy a vevők igényeit kell kiszolgálni. Az EK említett intézkedése nem változtatott a hazai szabályozókon. Igaz, a belpiacot piacosította, elszakítva a külpiactól. Hogy ezen utóbbin miért nem léptünk előre, azt nem lehet tudni. A nyolcvanas évek elején kezdték követelni az agrárszakemberek a piacosítást. Máig hiába, talán az exportszubvenció leépítését kivéve. A minisztérium ma ezen export jelentőségét próbálja vitatni, elfelejtkezve arról, hogy az agrárfoglalkoztatás, az agrárnépesség megélhetése másképpen nem biztosítható. A válság további tényezője a költség- vetés hiánya, amely 1989-91 között leépítette az agrártámogatást. Mindez együtt járt az agrárolló szétnyílásával. 1982 óta minden évben, változó mértékben romlik a mezőgazdasági termékek pozíciója. Sok helyütt emiatt is veszteséges ma már a termelés. A korábban már említett likviditási problémák a sorban állással még inkább kiéleződtek, amelyben a jelenlegi kormányzat felelőssége már egyértelműen számottevő. A válságot mélyíti az élelmiszer-forgalom lényeges visszaesése a hazai piacon. Ez 30-35 százalékra tehető. Ez egyfajta muszáj exportot is eredményezett, csakúgy, mint a szovjet piac összeomlása, az állatkivágások. Ez utóbbira jellemző tény, hogy ma már a sertésmennyiség az 1970-es szinten van, a marhaállomány pedig csak a háborút követően volt ilyen alacsony. Az export tehát nem piaci alkalmazkodást, hanem inkább piaci túlre- agálást jelentett, beleértve az államot is. A tej, a kukorica, a tojás stb., mint jellemző esetek, bizonyítékai az agrárrendtartás hiányának. Az érdekvédelem sem áll mindig a helyén. Emiatt is alakulhatott ki az a bizalmi válság, amikor senki nem hisz senkinek. Beleértve a fogyasztót is, amely inkább kiszolgáltatottja a helyzetnek. Mi lehet a megoldás? Két lehetőség is kirajzolódik. Az egyik egy önellátó, piros- fehér-zöld cseréppel ellátott, 80 hektáros farmergazdaság kialakulása. Ez feltételezi a jelenlegi létszám kétharmadának elküldését s jelentős finanszírozási igényt. A másik lehetőség egy nemzetközileg versenyző gazdaság képe, ahol a nagyüzem és a kisüzem együtt használja ki a föld és a relatíve olcsó munkaerő biztosította komporatív előnyöket. A túltermelés egy részét így is fenn kell tartani a foglalkoztatás érdekében. A túltámogatott export útja persze nem járható. Az élelmiszeripar talpra állítása viszont szükségszerű, azért is, hogy kikerüljünk a gyarmati sorú nyugati export szállítók köréből. Ez utóbbira csak egy példa. Az EK-ban 2400 ECU a lefölözés mértéke a magyar marha esetében, az osztrák marha már vidámabban sétál át. Ott csak 240 ECU a lefölözés. Kommentár nem szükséges. Füle István (Folytatás az 1. oldalról) megítélése szerint száz éve idejétmúlt az európai civilizációkban. Az Országgyűlés .hétfő délután gyors egymásutánban (lezárta a Társadalombiztosítási Alap idei költségvetéséről, illetőleg a Társadalombiztosítási Alapról rendelkező törvények, majd a társadalombiztosítási törvény módosítására benyújtott indítványok általános vitáját. Határozatképtelenség miatt azonban egyik törvénytervezetet sem bocsátották részletes vitára; ez ügyben a keddi plenáris ülésen szavaz majd a Ház. A TB-alap költségvetését módosító tervezet a vita egyetlen hozászólója, Mádi László (Fidesz) szerint ingatag alapokra s meglehetősen bizonytalan számításokra épül. Megengedhetetlennek tartotta, hogy a TB egyenlegét az előterjesztők nullszaldósra tervezték, miközben minden jel szerint jelentős hiánnyal kell majd számolni. Feltehetően folytatódnak ugyanis a tavalyi kedvezőtlen tendenciák: továbbra is veszélyezteti TB-t a munkanélküliség várható növekedése, valamint a kinntlevőségek behajtásának késedelme. Legsúlyosabb problémának azonban azt tartotta, hogy megoldatlan a TB- alap esetleges súlyos deficitjének finanszírozása. A társadalombiztosítási törvény módosítását és kiegészítését célzó tervezet általános vitájára áttérve Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) - az eredeti témától némiképp elrugaszkodva - helytelenítette a törvénytervezetek tárgyalási rendjét. Meglátása szerint a házszabálynak és a céloknak egyre kevésbé felel meg az az ügymenet, hogy a módosító indítványok bizottsági tárgyalása után térnek át a részletes plenáris vitára; ennek eredményeként akkor nyílik lehetőség az indítványok Ház előtti indoklására, amikor azok sorsa a bizottsági üléseken már lényegében eldőlt. A képviselő ezután - a tervezetet értékelve - rámutatott a sorkatonákra, illetőleg a nappali egyetemi és főiskolai hallgatókra vonatkozó rendelkezések hiányosságaira. Köztük arra, hogy a törvény nem rögzíti: a katonai szolgálati és a tanulmányi idő beszámít a munkaviszonyba. Majd felhívta a figyelmet arra is, hogy a TB törvény helyett jelenleg a foglalkoztatási törvény rendelkezik a munkanélküliek társadalombiztosítási ellátásáról. Ráadásul hiányosan, a munka- nélküliek egy csoportjához tartozók ugyanis - azok, akik önszántukból váltak meg munkahelyüktől - még mindig kimaradnak az ellátásból. Ennek kapcsán bejelentette: a szocialista frakció az Alkotmánybírósághoz fordul, kérve a foglalkoztatási törvény ezen passzusának felülvizsgálatát. (MTI) MNB-kötvények az USA-ban Igazgatója (is) lesz az Az Egyesült Államokban nemcsak a bankok, hanem a befektetők is érdeklődtek a magyar kötvényekről - jelezte az MNB alel- nöke. Várhatóan az amerikai piac befogadta a Magyar Nemzeti Bank kötvényeit, amelynek fontos feltétele, hogy azok megkapják a szükséges minősítést. Remélhetőleg az új vizsgálat során legalább egy kategóriával feljebb kerülhetnek a papírok - vélte Hárshegyi Frigyes. MDF-frakciónak Az MDF-frakció kedden tárgyalja meg a képviselőcsoport szervezeti szabályzatának módosítását, amely lehetővé teszi a frakcióigazgatói tisztség létrehozását - mondta el az MTI munkatársának kérdésére Kónya Imre frakcióvezető. Az MDF-politikus légből kapottnak nevezte azokat a feltételezéseket, amelyek szerint valamilyen rivalizálásról lenne sző közte és a kinevezendő igazgató között. Ehelyett hangsúlyozta: az ő javaslatára kerül sor a szabályzat módosítására, és az igazgatónak - hasonlóan a német frakciók mellett működő ügyvezetőhöz - kifejezetten szervezési, gazdálkodási és technikai feladatokat kell ellátnia a frakcióelnökség és a frakció teljes ülése által meghatározott keretekben, azoknak alárendelve. Lázadoznak a fehérköpenyesek Az egészségügy még mindig nyomorog? (Folytatás az 1. oldalról) A szolnoki megyei kórház au- diológiájának munkatársaival, dr. Sebők András főorvossal, Kemény Jánosné, Sebella Istvánná és Csollák Józsefné asszisztensekkel beszélgettem. Dr. Sebők András:- Az asszisztensnők átlag havi bére bruttó 9 ezer forint körül van. Az idén állítólag 10 százalékos bérfejlesztés várható. Ha a harmincszázalékos inflációval számolunk 1992-ben is, akkor a fizetéscsökkenés 20 százalékos lesz, mert a harminc százalékból csak 10-et ellensúlyoztak. Úgy látszik, hogy az egészségügy elleni „bűntetőhadjáraf ’ - amely valamikor az ötvenes években kezdődött - folytatódik. Kemény Jánosné:- A minimálbérnél alig kapunk többet 24 év munka után. És az idén az egészségügyi dolgozók megint kevesebb százalékot kapnak, mint mások. De miért? A havi fizetést teljesen elviszi a lakásrezsi. Dr. Sebők András:- Nem tudom, miért hiszik azt, hogy ebből egyáltalán megélnek az egészségügyiek: Kemény Jánosné:- Jutalmat évek óta nem kaptunk. Ha betegek vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy elmenjünk táppénzre, egyrészt mert akkor még kevesebb pénzt kapunk, másrészt mert itt olyan sok a munka, hogy akkor még több jut a kolléganőkre. így mi itt, az audiológián nem számolhatunk a túlmunkadíjjal sem. Sebella Istvánná:- Az ember még negyvenéves korában is arra szorul, hogy a szülei támogassák. Nemhogy mi segítenénk őket, hanem ők etetik az unokákat. Dr. Sebők András:- Csak nehogy azt a következtetést vonják le ebből, hogy még mindig van tartaléka a lakosságnak! Ez már nem tartalék. Ez már a nyomor variálása. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy mi lesz a kezdőkkel. Akiknek lakást kellene venni, családot alapítani. Az a baj, hogy a minisztériumban mindig a fővárosi viszonyokat veszik alapul. Pesten ma már szinte kötelező a paraszolvencia. De ami Pesten van, azt nem lehet az egész országra érvényesnek tekinteni. Nem lehet arra kényszeríteni bennünket, hogy elvárjuk vagy mindenkitől elfogadjuk a hálapénzt. Sokszor találkozunk olyan betegekkel, akiktől vétek lenne elfogadni, mert azzal csak tovább fokoznánk a nyomorukat. Sebella Istvánná:- Sokszor a betegnek még mi pótolunk be 10-20 forintot, mert nincs annyi pénze, hogy megvegye a gyógyászati segédeszközt. A térítési díj csak az ár 15 százaléka, de sokan még azt se tudják befizetni. Dr. Sebők András:- így nivellálódik az egészségügy. Mivel alacsony bérek vannak, közel azonos bért kap egy pályakezdő és egy nyugdíjazás előtt álló. Ha a vállalatoknál bérfejlesztés van, akkor ennek a társadalombiztosítási vonzata is megjelenik. A társadalombiztosítás egyre gyarapodó pénzét pedig vissza kellene juttatni az egészségügynek, nem pedig könyör- adománnyal kifizetni az egészségügyi dolgozókat. Paulina Éva Kereslet kerestetik Kétszeresére nőtt az ügyvédek száma a megyében (Folytatás az 1. oldalról) jogszabály által meghatározott szakmai és állampolgári követelményeket - csak azt mérlegelhetik a testület képviselői, hogy megfelelő-e a jelentkező irodája. 1991 jelentős változást hozott az ügyvédtársadalom életébe. Tavaly lépett ugyais hatályba az a korábbi jogszabályokat módosító törvény, amely átalakította egyebek mellett az ügyvédség szerkezetét is. Ebben az eddigi kizárólagos munkaközösségi forma helyett bevezették az ügyvédi irodai ás a magánügyvéd intézményét. Nem határozzák meg létszámuk felső határát sem. Mint azt tapasztalhatták a megbízók, megszűnt a kötött munkadíj; a honorárium a megállapodástól függ. A kamara a közelmúltban tartotta közgyűlését, melyen új elnökséget választottak. Az említett törvény rendelkezéseinek megfelelően a jelentős arányú létszámváltozás miatt előrehozott kamarai választásokra került sor januárban. Az ügyvédi területi önkormányzat elnöke és titkára továbbra is dr. Sél lei Imre, illetve dr. Korpás László maradt. A két elnökhelyettes: dr. Mosonyi Géza és dr. Tóta Áron. Az alanyi jogon történő ügyvédi tevékenység bevezetése illeszkedik a gazdasági folyamatokhoz. Mégis - az érintettek szerint csak átmeneti ideig - egy ellentmondásos helyzet alakult ki. E jogi szolgáltatás kínálati oldala már felszabadult, ha úgy tetszik, versenyhelyzet van. A másik oldalon viszont szegényes, illetve nem a megnövekedett ügyvédi létszámnak megfelelő a kereslet.- sz „Higgadt határozottsággal" A Kereszténydemokrata Néppárt április 24-25-26-án rendezi meg országos kongresszusát - jelentette be a párt székhazában hétfőn este tartott előadásában Surján László, a KDNP elnöke. A tanácskozás feladata, hogy megfogalmazza azt a jövőképet, amelynek szellemében a párt dolgozik, és elkészítheti választási programját is. Malév-Lockheed vegyes vállalat Több mint egyéves tárgyalás- sorozat eredményeként 50-50 százalékos részesedéssel repülőgép-karbantartással és -javítással foglalkozó vegyes vállalattá alakult a Malév és a Lockheed - jelentették be a cég képviselői hétfőn. A hatmillió dolláros alaptőkével rendelkező új cég a meglévő kapacitás jobb kihasználását és a terület fejlődését kívánja elérni. Csütörtökön Uj Néplap Plusz: / / / ADÓTANÁCSAIK)! Hasznos ötleteket ad mindazoknak, akik maguk készítik személyi jövedelemadó-bevallásukat! Mi számít az adóköteles jövedelemhez és mi nem? Mit lehet levonni az adóalapból? Hogyan kell kitölteni a nyomtatványokat? Ezekre a kérdésekre és még sok egyébre is választ ad az ADÓTANÁCSADÓ! Ne feledje, csütörtökön!
