Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
1992. FEBRUÁR 27. Kunsági Extra—Karcag 9. SZÜKSÉG LEHET RÁJUK! A szülőszobában itt és ott Nincs vér! A kórházak vérkészlete állandóan a szakadék szélén áll. Mindig kevés, sőt néha már-már az a veszély fenyegeti a vértranszfúziós' állomásokat, hogy egyszer csak azt mondják: nincs vér! Ennek elkerülésére szerveznek minduntalan véradó napokat, sajnos egyre kevesebb sikerrel. Kérik a lakosságot, aki csak teheti, a plakátokon, sajtóban, hangosbemondón meghirdetett véradó napokon adjon vért, mert valóban életeket menthetnek meg vele. A múlt és a jövő (jobbra fent): egy templom alakú illóolaj-párologtató házikó. Kár, hogy felvételünk nem színes - az óarany tető az osztrák festékek jó minőségét mutatja. Hogy kerül a csizma az asztalra? Vagyis a népművészeti szövetkezethez az orr, mint a szaglás szerve? Úgy, hogy a rendkívüli nehézségekkel küszködő Népművészeti Agyagipari Szövetkezetét a feloszlás, a teljes szétesés veszélye fenyegette. Az elsősorban exportra dolgozó szövetkezetét külföldi megrendelői elhagyták, a belföldi keresletet pedig nem kell különösebben bemutatni. Most azonban úgy tűnik, a Nyugaton (főleg Angliában, Hollandiában és az óceánon túl az USA-ban) hódoló új divat egy ősrégi szokást élesztett újjá, s azt remélik, ez lesz a mentsvára a karcagi agyagipari szövetkezetnek. Illóolaj-párologtató házikókat gyártanak osztrák megrendelésre, akik azután továbbküldik azokat az említett országokba. A kis kerámiaházikók a következőképpen működnek: belsejükOly kevesen jöttek a véradók, hogy bizony sokáig várni kellett, hogy lencsevégre kapjunk egy jelentkezőt „Szerény tanya, képe sivár...” - léte mégis nélkülözhetetlen, s akik ezt óriási erőfeszítések árán létrehozták, elmondhatják: „nem éltünk hiába” Az ERME - mint azt Karcagon már sokan tudják - nem egy női név, hanem az Elesettek és Rászorulók Megsegítője Egyesület rövidítése. A város és területéhez tartozó helyek elesettjei részére létrehozott egyesület képviselője Gyökeres Julianna. A Táncsics körút 28. szám alatti régi épületre az egyesület pályázat útján tett szert, s alakított ki benne átmeneti szállást. Az elhanyagolt épületet társadalmi munkával rendbe hozták, a bútorokat közadakozásból szerezték. Az egyenlőre öt fő részére éjszakai menedéket nyújtó szálláson este 7-től reggel 9-ig tartózkodhatnak a rászorulók. Ezalatt a fürdőszobát, konyhát is használhatják. Az egyesület munkatársai valamennyien társadalmi munkában végzik ezt a - sajnos - egyre inkább szükséges karitatív tevékenységet. Aki tősgyökeres karcagi, ragaszkodik e városhoz - s ha kritizálja is, nem ellene, hanem érte testi. Ez a nyugodtságot árasztó, szép (de szép-e még egyáltalán?), régi város mára csak fáradtan ásítozik, elnyúlik a nagy karcagi pusztaságban, és nem sokat tud adni az ideérkező idegeneknek. Az ehhez szükséges infrastruktúra hiányában ugyan mit is adhatna? Japánok látogattak ide a közelmúltban, s vendéglátóik nem tudták őket vacsorára invitálni: se étterem (ami este is kulturált étkezési lehetőséget kínálna), se szálloda. Na de ezt már oly sokszor elmondtuk, s ettől még nem lesz más a helyzet. Ám remény van rá! Egyrészt maga a városi vezetés is tisztában van az adott helyzettel, magáénak érzi a várost, erőfeszítéseket tesz felvirágoztatására, idegenforgalomra való alkalmassá tételére. Másfelől viszont a Gábor Áron Gimnázium idegenvezetői fakultációra járó tanulói is reményt jelentenek ilyen szempontból. Elek Ágnes tanárnő latinorosz szakos, felsőfokú idegen- vezetői végzettségével 1983 óta vezeti a gimnázium e közkedvelt fakultációját. Az itt végzett tanulók hivatásos idegenvezetői bizonyítványt kapnak. Egyelőre Karcagon nincs munkájuk, pedig várják, készen állnak rá. Szívesen vállalnának már most, így gimnazistaként is akár múzeumi tárlatvezetést, vagy szeretnék, ha legalább nyáron igénybe venné valaki tudásukat, felkészültségüket. Hogy felkészültségük alapos, arról a képünkön látható negyedikes diákoktól az alábbiakat tudtuk meg: mire végeznek, valamennyien középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek (néhá- nyuknak ez már meg is van), tanulnak művészettörténetet, idegenvezetői módszertant, vendéglátó- és szállodaismeretet, társadalomismeretet, speciális kémiát, s az idegen nyelvet az idegenvezetés szaknyelveként. Tanárukkal együtt mesélték, hogyan képzelik Karcag jövőjét az idegenforgalom szempontjából. Reméljük, egyszer megkérdezik őket, s nem kell elmenniük a városból, ha szabadidejükben ennek a szép és izgalmas hivatásnak szeretnének hódolni. Az embert mindig meghatja a pillanat, amikor felsír egy új élet. Sajnos hazánkban nagyon sokszor ez mégsem a boldogság önfeledt pillanata, hanem jószerével csak egy gonddal több - ahogy mondani szokták. A magyar családok jó része sem anyagilag (és elsősorban ez a bajok forrása), sem erkölcsileg nincsen felkészülve a születendő gyermekek fogadására. A karcagi kórházban éppen ezért foglalkoznak a terhes nők szülésre való felkészítésével, s tervezik az úgynevezett családi szülés bevezetését, amikor is az édesapa vagy más közvetlen családtag bent lehet a szülőszobán, amikor a gyermek születik. Ez lelki értelemben meghatározó, döntő pillanat a család jövője szempontjából. Dr. Herskó Gyula adjunktus, szülész-nőgyógyász szakorvos, aki a szülés-előkészítő - nevezzük így - tanfolyamok szorgalmazója, Líbia Ta- joura nevű városának magyar szakemberek által épített kórházában dolgozott két évig. Érdekes összehasonlításként felvetni tajourai tapasztalatait, hiszen egy olyan országról szól. amely sok tekintetben elmarad hazánktól, a születendő gyermekek fogadására azonban mégis talán mintha jobban készen állna.- A kórház, amelyben dolgoztam, még a korszerű magyar körülmények közül érkezőnek is modern, jól felszerelt kórháznak mondható. Esztétikus külsővel, nagy nagy tisztasággal - kezdte történetét Herskó doktor. A nagy megterhelés miatt a szülőszoba viszont nagyon elhasználódott volt. Ez talán a számok tükrében érthetőbb. Míg Magyarországon egy hetvenágyas osztályra 7-800 szülés jut évente, ott ennek a nyolcszorosa, közel 5 és fél ezer. Egy 12 órás műszakra 16 szülés jutott, vagyis minden 45. percben világra segítettünk egy gyermeket. Az arab nők nagyon szemérmesek, a vizsgálat feltételeit nagyon nehéz volt velük megteremteni. Először nem akartak levetkőzni, miután ez minden alkalommal nagy huzavona után mégis bekövetkezett, nem voltak hajlandók felmenni a vizsgálóasztalra. Néha közelharcot kellett vívni, mert miután az előbbi procedúrán túljutottunk, nem egyszer megtörtént, hogy elkapták az orvos gumikesztyűs kezét, és nem engedték, hogy hozzájuk nyúljon. Ezek után még szakmai nehézségek is vártak ránk a szülészeti tevékenységgel kapcsolatban. Nem az orvos véleménye volt a döntő mondjuk egy császármetszés elvégzésénél, hanem az, hogy a férj ad-e engedélyt az operáció elvégzésére. Semmiképpen nem az anya és a gyermek szempontjai érvényesültek ekkor. Kizárólag a félj döntése. Mindezek ellenére, beleszámítva a fegyelmezetlenségeket is, azt mondhatom, az arab nők könnyebben szülnek, mint a magyarok, hiszen ez életük egyetlen hivatása. Mivel egy családban 10-12 gyerek van, a gyerek születése ott természetesebb dolog, mint nálunk. Én mindenesetre nagyon örülök, hogy kint dolgozhattam, úgy anyagilag, mint szakmailag nagyon hasznos volt számomra, s ráadásul szakmai szempontból Karcagra visszatérve sem éreztem hátrányban magamat. Sőt azt mondhatom, az tény, hogy aránylag fiatalon helyt tudtam kint is állni, köszönhető az itthoni osztályvezető főorvosom szakmai felkészültségének, akinek az osztályán már tajourai munkám előtt sokat tanultam. Herskó doktor minderről, amiről most ízelítőt adtunk, két hét múlva a Déryné, Művelődési Központban az ,,Eletet az éveknek klub” keretében videovetítéssel egybekötött előadást tart. A szülés előkészítése elsősorban lelki értelemben fontos Balról jobbra a leendő idegenvezetők: Szilágyi Szilvia, Béres Kati, Elek Ágnes tanár. Farkas Adrienn, Szathmári Judit, Gulyás Andrea Az orrodnál fogva vezetlek be gyertya kerül, ez melegíti a tetőn levő piciny tartályba öntött vizet, amelybe egy-két csepp gyógyolajat vagy illatos olajat csöppentve pompás illatok járják be az egész lakást. „Az orrodnál fogva vezetlek” - így reklámozzák nyugaton a szebbnél szebb és ezernyi különböző változatban készülő házikókat. Hazai gyártásuk tegnap kezdődött el Karcagon. A többnyire osztrák alapanyagból készülő kerámiadíszek mintapéldányai valóban gyönyörűek (külföldi festékkel készülnek, itthon eddig alig látott színekben), mindet az osztrák partner megrendelésére gyártják - de a sikerben ma még korántsem biztosak. Ezt majd az elkövetkező évek mutathatják meg. Segély vagy segítség? Előző karcagi oldalunkon ígéretet tettünk rá, hogy az új helyre, a polgármesteri hivatal földszinti részébe költözött Szociális Segítő Szolgálat tevékenységéről részletesen beszámolunk olvasóinknak. Nos, ennek eleget teendő kerestük fel Szabó Gabriellát, az SZSSZ vezetőjét, aki vezetői állását pályázat útján nyerte el. Korábban a Györffy István Általános Iskolában tanított.- Arra szeretnénk választ kapni, milyen feladatokat lát el a Szociális Segítő Szolgálat, valamint arra, hogy pénzsegélyért fordulhatnak-e önökhöz a rászorulók, vagy csak szociális jellegű segítséget kaphatnak?- Feladataink egyik fő területe a szociális gondozás, házibetegellátás. A rászorulóknál kitakarítunk, házhoz visszük az ebédet satöbbi. Másik fő területünk a komplex családgondozás. Ide a védőnők, asszisztensnők munkája tartozik. Harmadik területe tevékenységünknek a nevelési tanácsadó szolgálat, melyet márciustól szeretnénk bevezetni. Ami a kérdés második részét illeti, mi pénzsegélyt nem adhatunk, de javaslatot tehetünk az illetékeseknek pénzsegély kiutalására. Már eddig is nagyon sokféle ügyben megkerestek bennünket: albérletközvetítéstől kezdve jogi tanácsadásig, de márciustól szolgáltatásainkat bővítjük: bevezetjük az üzenetrögzítős segélykérő „Februártól a városházán fogadjuk ügyfeleinket” telefont, természetgyógyászati szaktanácsadást, valamint a pszichológiai és nevelési tanácsadást is. _________________________) Mai karcagi oldalunkba ennyi fért bele. Továbbra is várjuk leveleiket arról, kit és mit látnának szívesen karcagi hírmagazinunkban. Az oldalt írta: Kátai Szilvia A felvételeket készítette: Korényi Éva
