Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
1992. FEBRUÁR 27. Kunsági Extra—Mezőtúr Az Isten miránk gyermekeket bízott A református egyház történelmét felbecsülhetetlen értékű relikviák őrzik Mezőtúr városát sok egyéb mellett mindig is összetartotta a református vallás. A református egyház napjainkban azon fáradozik, hogy az egykori állami iskolákat az egyház javára visszaszerezze. Mint Perjési Sándor lelkészelnök elmondta, a mezőtúri református egyház presbitériuma úgy határozott, hogy az 1992/93-as tanévre négy oktatási intézményt kér az egyház számára: a gimnázium, a Kossuth téri, a Fóti úti és a Kiss János Úti Általános Iskola alakul elsőként egyházi iskolává, ám egy évtized során további hét oktatási intézmény és a kórház egyházi tulajdonjogát is meg kívánják szerezni. Az érintett iskolák tantestületi értekezleten vitatták meg az új helyzetet, és a pedagógusok valamennyien aláírásukkal adtak nyo- matékot egyetértésüknek. A városi földhivatal mindenesetre tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat rendelt el a tulajdonjog biztosítására, melyet a Tiszántúli Egyházkerület javára bejegyzett. Természetesen a pedagógusok az egyházi ellenőrzés mikéntjéről érdeklődtek, mire Perjési Sándor így válaszolt:- Az egyház leírja a kívánságait, de ez nem jelenti azt, hogy a nevelőmunkába lépten-nyomon beleszól. A presbitériumnak jószerével egyetlen kikötése van, az, hogy az itt tanuló gyerekek erkölcsös, tiszta lelkű emberekké váljanak. Mit lehet mindehhez hozzátenni? Úgy legyen. Amikor a városi könyvtár költözése szóba került, sokan aggódtak amiatt, hogy a zenei részleg az új helyén elveszti vonzerejét. Nem így történt, amint Bodorik Sándor, a részleg vezetője elmondta, szellemi és kulturális szolgálataikat ma is sokan veszik igénybe. Naponta legalább harmincán teszik fülükre a hallgatót, és zenét, nyelvleckét s egyéb hang- dokumentumot élvezhetnek. Még jobb lenne, ha e kultúrbázis lépést tudna tartani a korral, s esetleg CD-lemezjátszóval s a legfrissebb zenei irányzatok dokumentumával bővítené kínálatát. De hát ez ugye pénzkérdés, amiből oly kevés van manapság. Új helyi adók a városban Négy új helyi adó bevezetéséről döntött a város önkormányzata: a magánszemélyek kommunális adójáról, a nem magánszemélyek telekadójáról, illetve építményadójáról, valamint az iparűzési adóról. A magánszemélyek kommunális adójának bevételeiből a városi infrastruktúra színvonalát és kiépítettségét kívánják javítani. Adóköteles az a magánszemély, aki az év első napján építmény vagy telek tulajdonosa. Építménynek kell tekinteni a műhelyt, üzletet, raktár-, irodahelyiséget, rendelőt, várót, műtermet, garázst - ha az 16 négyzetméternél nagyobb -, a hétvégi házat, és minden olyan szerkezetileg önálló épületet, mely időszakos vagy állandó emberi tartózkodásra alkalmas. Az adókötelezettség a belterületen lévő, be nem épített földre is vonatkozik. Adómentességet élveznek a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetve nevelési-oktatási célra hasznosított, valamint az egyházak tulajdonában álló épületek. A nem magánszemélyek telekadója belterületi, be nem épített, nem magánszemélyek tulajdonában lévő földre vonatkozik. Adókötelezettség terheli a tulajdonost, vagy a vagyon értékű jog jogosultját. Adómentes az építési tilalom alatt álló telek, a közhasználatú közlekedési tevékenységet végző adóalany az e célra használt telek után, valamint az a telek, mely építmény rendeltetésszerű használatához szükséges és ahhoz természetben kapcsolódik, továbbá mely szociális, egészségügyi, gyermek- védelmi, nevelési intézményekhez, műemlékhez, istentiszteletre szolgáló építményhez tartozik. A nem magánszemélyek építményadója esetében az adó alapját az építmény hasznos alapterülete határozza meg, melynek mértéke 50 forint négyzetméterenként. A rendelet kiterjed a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesüléseire, a jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, akik építmény tulajdonosai, vagy vagyoni értékű jog jogosultjai. Az iparűzési adó azt a vállalkozót, magán- vagy jogi személyt terheli, aki szeszes ital árusításából származó árbevételhez jut. Az adó mértéke az adóalap 3 ezreléke. Az adózó adóelőleget köteles fizetni, melynek alapja az adóévet megelőző év nettó árbevétele. Adóbevallási határidők: magán- személyek kommunális adója, nem magánszemélyek építményadója, illetve telekadója esetében február 29., az iparűzési adó befizetésének határideje május 31. H. T. Bizár Alighanem megoldhatatlan feladvány lenne még a legrutinosabb rejtvény- fejtők számára is a város talán leghangulatosabb butikjának az elnevezése. Az exkluzív árukínálattal harmonizáló tulajdonosnő, Máté Krisztina engem ugyan beavatott a bolt elnevezésének titkába, de megkért, ne adjam tovább. Nem is adom. Azt viszont elmondhatom, hogy az ifjú vállalkozónő Kétpón kezdte az üzleti életet és mondhatni, karrier, hogy a városban exkluzív boltot visz. Az üzlet így, ahogy van, a szülők adománya, így teremtettek lányuknak munkalehetőséget. Amint a rendkívül csinos Krisztina elmondta - meg lehet élni a butikból. Csak arra kell vigyázni, hogy két egyforma ruhát ne áruljon, mert a hölgyek nem szeretik, ha saját képmásukkal találkoznak az utcán. / ' Az oldalt írta: Palágyi Béla Fotó: Korényi Éva V ____________________ A J H ARMINC ÉV A MÉRLEGEN A GATE Mezőtúri Főiskolai Kara egyre inkább terebélyesedő történelmet vehet számba. Immár harmincéves a felsőfokú gépészképzés: az elmúlt évig mezőgazda- sági gépész üzemmérnökök sorjáztak ki a főiskoláról. Változnak az idők - de miként változnak a tennivalók? Erről beszéltük dr. Lengyel Lajos főigazgatóval.- A mi termékünk a főiskolai hallgató - kezdte a mérlegkészítést a főigazgató -, és célunk az, hogy ez a „termék” keresett és piacképes legyen. Az 1991-92-es tanévben új tanterv is készült, melynek lényege, hogy az általános mező- gazdasági gépészeti ismereteken túl műszaki-gazdasági-vállalkozói szakképzést is nyújtsunk, hiszen a szakmai feladatok mellett ma már a gazdálkodóegységek méretét is számításba kell venni. Ezentúl hallgatóinknak olyan készségeket kell útravalóul adni, melyek segítségével eligazodnak a nagyvilágban: az államvizsgára bocsátás feltétele egy világnyelv alapfokú ismerete, ugyanígy járatosnak kell lenni piacismeretekben, a marketingtevékenységben, a számvitelijogi problémák megoldásában.- Divat mostanában az önállóságért zászlót bontani. Önöknek előnye, avagy hátránya származik abból, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kihelyezett főiskolai karaként tevékenykednek Mezőtúron?- Nekünk a kari önállóságunkat senki nem csorbítja, így hát bízvást érezhetjük magunkat önállónak. Viszont az egyetemmel remek kooperációs együttműködés kínálkozik, hiszen lehetőség van továbbképzések szervezésére, s egyáltalán, a gödöllői szellemi bázis használására. Ezenkívül aki nálunk kiválóan fejezi be a három évet, az egyetemen folytathatja a tanulmányait a diploma megszerzéséért. Természetesen az oktatási törvény feltehetően érinti majd a mi intézményünk szerkezetét is, hiszen a gödöllői egyetem foglalkozik az Universitas gondolatával, s valamikor majd ennek lehet része a mi főiskolánk is.- Milyen a kapcsolat a megye felsőfokú intézményei között?- Főiskolánk jellegénél fogva mi elsősorban nem megyei, hanem régió kategóriájában gondolkodunk. így a szarvasi és a hódmezővásárhelyi iskolával tartunk szakmai kapcsolatot. Természetesen a szolnoki Külkereskedelmi Főiskola sokat segíthet nekünk, elsősorban a marketingismeretek területén, és ha az új oktatási törvény módot ad a felsőfokú intézmények közötti átjárhatóságra, ezek a kapcsolatok még tovább bővülhetnek.- Nem hátrányos az Önök számára az, hogy a főiskolájuk Mezőtúron és, teszem azt, nem a megye- székhelyen van?- Egyáltalán nem, úgy vélem, nagyon jól megtalálta a helyét az iskolánk, hiszen a mi feladatunk az agrárértelmiség nevelése abban a szellemben, hogy vidéken legyenek az értelmiségi életmód meghatározói. Ehhez pedig nem baj, ha nem egy nagyvárosban töltik el a három esztendőt. Három év múlva középfokú nyelvvizsgát, pénzintézeti szakképzést, műszaki ismereteket, vállalati ismereteket oktatunk majd azoknak, akik viszont a mi szellemi bázisunkra vannak utalva, így nemcsak mi kapunk a várostól és a régiótól, hanem vissza is adunk annyit, amennyi erőnktől telik. Nyitottak vagyunk, és ha valaki vállalkozóként keres meg bennünket bárhonnan a térségből, nem távozik üres kézzel. Húseldorádó Nem tudom, van-e még a megyében egy olyan település, mint Mezőtúr, ahol ennyi helyen kínálnák a húsárukat? A közelmúltban a szarvasiak nyitottak egy boltot, melynek Kun János a vezetője. Elmondta, ők nem csinálnak maguknak reklámot, csak kiírják, az árakat, s már jönnek a vevők. A hófehérre tisztított pacal kilója 145 forint, a pulykacomb 100, a friss csirke pedig 180. De olcsóbbak szinte minden áruféleségben, mint a többi üzlet. Ha ez mond valamit a vevőknek - hát jöjjenek. A város anyja 90 éves Kevés olyan elégedett és boldog embert láttam mostanában, mint a 90 esztendős Mahati Ferencné Kupái Erzsébetet. Mezőtúr utolsó bábaasszonya több mint kétezer csecsemőt segített a világra, és tulajdonképpen a teremtés ajándékának egy részét kapta az élettől. Ettől a belső derűje, s az azéletvidámsága, szellemi frissessége, melyet évtizedekkel fiatalabbak is megirigyelhetnének. Az öregek napközi otthonában kerestük meg egy születésnapi beszélgetésre.- Erzsiké néni, kikből lett úgy hatvan esztendővel ezelőtt bábaasszony?- Azokból, édeském, akik nagyon szerették az embereket. Elvált asszony voltam, az első férjem kereskedő volt, könnyelmű ember, úgy láttam, biztosabb lesz, ha egyedül nevelem a lányomat. Elmentem hát Debrecenbe, s megérdeklődtem, felvennének-e szülésznőnek. Ez 1929-ben volt. Felvettek, elvégeztem szép eredménnyel a tanfolyamot.- Azért ehhez a szakmához A város anyja - több mint kétezer gyermek szülésznője az elhivatottságon kívül más adottság is kell. Nem irtózott a vértől, a szülő anya látványától?.- Amikor az első szülést végignéztem, olyan akaraterő költözött belém, hogy lelkileg teljesen átváltoztam. Tudtam, hogy az életben már csak egyetlen célom lehet: hogy a gyerek élve, egészségesen jöjjön a világra. Mulasztásom miatt a kezem alatt egyetlen gyerek sem halt meg, pedig több mint kétezer születésénél segédkeztem. 1930-tól 1962-ig Mezőtúron tevékenykedtem, hatvanéves koromban vonultam nyugdíjba.- Ki volt az első és az utolsó gyerek, akinek a születésénél közreműködött?- Az első Bárdos Etelka mezőtúri, ma unokája van. Az utolsó egy fiú. Vásárhelyi nevezetű, ő is harmincéves ma már.- Mi a titka az Ön szellemi frissességének és az örökké mosolygó lelkének?- Egészségesen éltem, az elmúlt huszonöt év alatt negyvenöt kilót fogytam, de nem is ez a legfontosabb. Engem olyan szeretettel szólítanak meg az emberek az utcán, hogy csak ámulok. Ilyenkor azt mondom, Istenem, de szép az élet. Egy volt páciensem karácsonyra egy hízott kacsát hozott. Pedig harmincöt esztendővel ezelőtt segítettem a világra. Szegény város volt Mezőtúr, voltak olyan házak, ahová nekem kellett vinni a lepedőt a szüléshez. Nem fizettek a szegények, sőt még az anyának én adtam kölcsönt. Egy szülésért egy mázsa búza árát kaptam, ezért két hétig kellett járni naponta a szülő anyához. De el nem késtem soha! Mikor hazajöttem az iskola után, Mezőtúron huszonkét szülésznő volt. Ma én vagyok a legutolsó. Az Isten adja, hogy még sokáig az legyen!
