Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
1992. FEBRUÁR 27. Társadalmi tükör 5 csecsemő ]Vfég mindig az „élmezőnyben 5? halálozások Az elmúlt évtizedben Jász- Nagykun-Szolnok megyében a terhesgondozás és a szülészeti ellátásjavulásának eredményeként a csecsemőhalandóság tovább csökkent. Ezer újszülött közül 1980- ban még 22 egyéves kora előtt meghalt, 1990-re ez a mutató lóra, 29 százalékkal mérséklődött. Ekkor hazánkban ezer élveszüle- tett közül 16-an csecsemőkorban vesztették életüket, s a megyék közötti sorrendben a 14. helyen álltunk. Az elmúlt tizenegy évet figyelembe véve a megyei csecsemőhalandóság csak 1981,1988 és 1990- ben volt magasabb az országosnál. A fejlődés ellenére az európai országokban (Romániát, Jugoszláviát, a Szovjetuniót és Lengyelországot kivéve) ezer élveszülöttre a nyolcvanas évek végén mindenütt lényegesen kevesebb, átlagosan mintegy háromnegyedannyi egy éven aluli halálozás jutott, mint nálunk. A vizsgált időszakban közel 1140 ilyen korú halálozás történt, legtöbb 1980-ban és legkevesebb, az előbbi 43 százaléka 1989-ben. Az elhaltak 55 százaléka fiú volt. A csecsemőhalandóság ezekA CSECSEMŐHALANDÓSÁG ALAKULÁSA Ev A csecsemőhalálozások száma Az 1000 (megfelelő nemű) újszülöttre jutó egy éven aluli meghalt 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1980-1990 150 144 116 87 96 107 106 82 97 65 87 1137 fiú leány együtt fiú leány együtt Jász-Nagykun-Szolnok megyében országosan 24,8 19,6 22,2 25,9 20,3 23,2 23,4 21,4 22,4 23,3 18,2 20,8 22,2 17,4 19,9 22,4 17,5 20,0 17,5 13,8 15,7 21,5 16,5 19,0 19,1 16,9 18,0 22,7 18,0 20,4 20,9 16,6 18,8 22,3 18,3 20,4 20,7 16,5 18,7 21,6 16,4 19,0 17,2 12,8 15,1 19,8 14,7 17,3 14,9 19,2 17,0 17,3 14,3 15,8 13,6 10,0 11,9 17,1 14,3 15,7 16,6 14,8 15,7 16,4 13,1 14,8 19,4 16,4 17,9 21,1 16,6 18,9 meghalt egy éven aluliak több mint kétharmada kis (2500 gr alatti) súllyal született, ezen belül 3/10-ük az 1000 grammot sem érte el. Az 1000 gramm alatti súlyú ezer újszülött közül a tizenegy év átlagában 801-en haltak meg, az 1000-1499 grammal születetteknél ez a mutató még igen magas, 419 volt. Az ennél nagyobb súllyal világra jöttek életbenmaradási esélye ugrásszerűen javult. Például az 1500-2499 grammal született ezer A csecsemőhalálozások számának megoszlása életkor szerint 100* 75* 50* százalék 25* 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1988 1987 1988 1969 1990980-1990 1 napon aluli 1-2 hónapos 1-6 napos 3-5 hónapos □ 7-30 napos □ 6-11 hónapos ben az években számottevően különbözött nemenként, továbbá kor, születési súly, szülési sorrend szerint, de befolyásolta azt a csecsemők lakóhelye is. A nemek közötti halandóságbeli különbség már ebben a korban is kimutatható. Az 1980 és 1990 közötti tizenegy esztendőben ezer újszülött fiú közül 19 egyéves kora előtt halt meg, ez hárommal több a leányokénál. A feldolgozott adatok szerint a csecsemőhalálozás leggyakoribb volt közvetlenül a születés utáni néhány napban, az azt követő időszakban pedig igen jelentős a csökkenés. A halálozások háromötöde 1980 és 1990 között a csecsemők 0-6 napos korában következett be, és ezen belül az elhunytak több mint fele 24 óránál rövi- debb ideig élt. Ä többi korcsoport részesedése 7 és 13 százalék között mozgott. Ezekben az években a csecsemőhalálozások kor szerinti összetétele lényegesen nem változott, és csaknem megegyezett az országossal. A halandóság nagymértékben függött a csecsemők születéskori súlyától. A vizsgált években a grammal születettek halandósága. A demográfiai kutatások szerint a gyermekek születési súlyát leginkább az anyai életmód és ezen belül is elsősorban a terhesség alatti dohányzás, illetve alkoholfogyasztás befolyásolja. Szoros kapcsolat volt kimutatható a szülési sorrend és a csecsemőhalálozások között. A vizsgált tizenegy esztendőben legkisebb halandóság mutatkozott az első- és a másodszülötteknél (14, illetve 16 ezrelék), ezt követően a 6. gyermek születéséig erőteljes az emelkedés (a sorrendben hatodikként született ezer csecsemő közül 46 egyéves kora előtt meghalt), utána lassú csökkenés következett be. Az időszak alatt javult az egy éven aluliak to- vábbélési valószínűsége, az átlagosnál gyorsabban az elsőként, a harmadikként és a hatodikként születetteknél. A községekben élő ezer csecsemő közül az 1980 és 1990 közötti időszakban egyéves koruk előtt 19-en, a városokban A csecsemőhalálozások okai sajátosak és lényegesen különböznek a népesség idősebb korcsoportjaitól. A feldolgozott tizenegy esztendőben az egy éven aluli halálozások több mint fele az ún. pe- rinatális (születés körüli) időszakkal összefüggő tényezők következménye. Ezen belül is a legnagyobb szerepet a rövid terhességi időtartammal és alacsony születési súllyal összefüggő zavarok, a magzati és újszülötti vérzések, továbbá a légzési distress szindróma és egyéb légzőszervi állapotok játszottak. Az egy éven aluli elhaltak egyötöde veleszületett anomáliák következtében vesztette életét, és ennek fele a keringési, illetve az emésztőrendszerrel volt kapcsolatos. A kiemelt betegségek okozták a halálozások több mint egytizedét, amelyen belül a légző- és ideg- rendszer betegségei fordultak elő a leggyakrabban, s tették ki az összes betegségben elhunytak négyötödét. A halálozások számán belül az előzőeknél kisebb arányt (5,4 százalék) képviseltek a fel nem sorolt más természetes halálokok, továbbá a sérülések és mérgezések. Az 1980 és 1990 közötti változásokat pedig az jellemezte, hogy az átlagosnál jobban visszaszorulA csecsemőhalálozások számának alakulása főbb halálokok szerint Év Betegségek/“ Veleszületett anomáliák A perinatális időszakkal összefüggő bizonyos állapotok Fel nem sorolt természetes halálokok Sérülések és mérgezések Összesen 1980 15 29 102 2 2 150 1981 19 35 83 4 3 144 1982 16 24 72 4 ' 116 1983 12 20 47 7 1 87 1984 15 19 58 496 1985 9 27 64 6 1 107 1986 7 22 70 4 3 106 1987 12 18 45 1 6 82 1988 8 14 72 2 1 97 1989 3 10 49 365 1990 4 28 48 3 4 87 1980-1990 120 i- 246 710 40 21 1137 a/ Fertőző megbetegedések, az ideg-, a légző-, az emésztőrendszer betegségei együtt. csecsemő közül 52, a nagyobb súlyúak közül pedig már csak 6 halt meg egyéves kora előtt. Az időszak első és utolsó évét figyelembe véve az átlagosnál lényegesen lassabbanjavult az 1000 gramm alatti, az 1000-1499 és a 2000-2499 lakók közül pedig 17-en haltak meg. A településtípusonkénti halandóságbeli különbség azonban az eltelt tíz év alatt számottevően mérséklődött: az időszak elején még 6 volt, amely 1990-re 3-ra csökkent. tak a betegségek okozta (egynegyedére) és a perinatális időszakkal összefüggő (közel felére) halálozások, ezzel szemben növekedett (kétszeresére) a sérülésekben és mérgezésekben elhunytak száma. Jász-Nagykun-Szolnok múlt esztendeje Megnevezés 1989. 1990. 1991. _________________________________________évben ________ A lakosság pénzbevételei és kiadásai A pénzbevételek - fontosabb forrásokból összesen, millió Ft 51068 65092 A pénzkiadások összesen, millió Ft 53180 58646 A lakossági takarékbetétek állománya az időszak .. 10585 13480 A lakossági hitelek végén, millió Ft 14158 9287 Keresetek Flavi bruttó átlagkereset Ft/fő az iparban 9906 12244 15631 a kivitelező építőiparban 9259 11478 12126 a mezőgazdasági szövetkezetekben a mezőgazdasági vállalatoknál és 9243 11158 12084 társaságokban 9685 12034 13506 a kereskedelemben 7687 11003 14056 Egészségügy Az általános orvosi körzetek száma 186 187 188 A gyermekorvosi körzetek száma 49 51 53 A községi fogorvosi körzetek száma 41 42 39 A működő kórházi ágyak száma A működő állandó bölcsődei 3613 3704 3716 helyek száma 2369 2009 1640 A működő önkormányzati szociális otthoni helyek száma 1738 1788 1810 Az idősek klubja működő férőhelyeinek száma 1754 1786 1780 A táppénzes napok száma, 1000 nap 3310 3279 2995 Az egy dolgozórajutó táppénzes nap 24,2 24,9 24,8 Lakásépítés-megszűnés Az épített lakások száma 2327 1988 1439 A megszűnt lakások száma 644 1 612' 327 Az épített üdülők száma 93 93 105 Közlekedési balesetek A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma összesen 874 1011 882 ebből: halálos 75 92 82 sérültjeinek száma 1215 1445 1251 ebből: halálos 79 101 106 LÉTMINIMUMOK37 1991. december (Forint) Megnevezés Egy háztartásra Egy főre város község város község Aktív háztartásokb/ 1 aktív korú felnőtt 11164 10179 11164 10179 1 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel 17093 15989 8547 7995 1 aktív korú felnőtt 2 gyermekkel 23327 21200 7776 7067 2 aktív korú felnőtt 19371 18257 9686 9129 2 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel 25985 23788 8662 7929 2 aktív korú felnőtt 2 gyermekkel 31392 29468 7848 7367 2 aktív korú felnőtt 3 gyermekkel 35593 33271 7119 6654 2 aktív korú felnőtt 4 gyermekkel 39288 36719 6548 6120 3 aktív korú felnőtt 28263 26056 9421 8685 3 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel 34050 32056 8513 8014 3 aktív korú felnőtt 2 gyermekkel 39263 36706 7853 7341 3 aktív korú felnőtt 3 gyermekkel 42958 40154 7160 6692 3 aktív korú felnőtt 4 gyermekkel 46653 43602 6665 6229 , Nyugdíjasháztartások 1 személyes 8179 7448 8179 7448 2 személyes 14070 12591 7035 6296 3 személyes 20256 18557 6752 6186 a/ Országos adatok. b/ A 0-14 éves korúakat gyermekként, a 15 évesnél idősebbeket felnőttként vettük figyelembe. c/ Aktív kereső nélküli háztartások Fogyó népesség, ötször több munkanélküli A megye lakónépessége a népszámlálás óta eltelt két esztendő alatt 4 ezer fővel tovább csökkent, és 1992. január 1-jén 422 ezer fő volt. A fogyás döntően az elvándorlások miatt következett be, és csaknem kizárólag a községeket érintette. A népesség háromötödét kitevő városi lakosság száma összességében nem változott. Az elmúlt évben a munkaerőpiaci folyamatok felgyorsultak, és ez megyénkben is a foglalkoztatottság színvonalának visszaesésével, a munkanélküliek számának ugrásszerű növekedésével járt együtt. A megfigyelt anyagi ágakban egy év alatt 14,7 százalékos létszámcsökkenés következett be. Ez az ágazatok mindegyikét érintette, de mértéke differenciált volt. A gazdálkodószervezetek munkaerő-kereslete jelentősen visszaesett, míg a munkaerő-kínálat - a munkaviszonyban nem álló állást keresők száma alapján - lényegében folyamatosan nőtt. A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központban 1991. december végén mintegy 25 ezer munkanélkülit regisztráltak, csaknem ötször annyit, mint tizenkét hónappal azelőtt. A munkanélküliségi ráta a januári 3,1- gyel szemben ekkorra már 12,9 százalékra emelkedett. A mellékelt grfikon az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának alakulását mutatja. A KSH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága adatainak és elemzéseinek fel- használásával készülő Társadalmi tükröt negyedévenként adja közre az Új Néplap. Szerkeszti: V. Szász József (ezer) cri —A ipar építőipar mezőgazdaság közlekedés kereskedelem vlzgazd. 1990 1991
