Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-24 / 46. szám
1992. FEBRUÁR 24. Sportextra 9 m XVI. TÉLI OLIMPIA | ** „Elfújták” a lángot Albertville-ben Két heti versengés után vasárnap este színpompás záróünnepség keretében búcsúztak el a résztvevők a XVI. Téli Olimpiai Játékoktól Albertville-ben. Legközelebb már két év múlva összegyűlnek a havas sportágak sztárjai az ötkarika jegyében a norvégiai Lillerhamme-ben, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozata értelmében ezentúl a téli és nyári játékokra a megnövekedett pénzügyi kiadások miatt azonos esztendőben nem kerülhet sor. Az olimpia vasárnapi záróünnepélye látvány tekintetében nem maradt el a megnyitótól, ám ha másban nem is, résztvevők tekintetében mindenképpen szegényebb volt a gála. Az esti „karneválra’ ’ megfogyatkozott a mezőny, sokan ugyanis már hazautaztak, például a 114 fős német csapatból csak harmincán, a Független Államok Közösségének 263 tagú küldöttségéből pedig még nyolcvanan sem voltak részesei a búcsú pillanatainak. Ausztria - fantasztikus! A „sógorok” sportolói eddig valamennyi téli olimpián részt vettek, az idei szereplésük viszont minden korábbit felülmúlt. A 66 fős osztrák csapatból 22 versenyző jutott éremhez, s összesen 6 arany, 7 ezüst, 8 bronz a szomszédos ország kitűnőségeinek a mérlege. Az ezt megelőző legeredményesebb szereplést 1964-ben jegyezték fel, amikor házigazdaként az innsbrucki ötkarikás játékokon 83-an próbáltak szerencsét, ők 4 arany, 5 ezüst, 3 bronzéremhez jutottak. A leggyengébb volt a mérleg az 1984-es szarajevói olimpián, amikor mindössze 1 bronz jutott az osztrák sportolóknak. A legeredményesebb albertville-i résztvevőjük a két aranyérmet nyert Petra Kronberger, minden idők legtöbb téli érmét viszont az északi összetettben szereplő Klaus Sulzenbacher gyűjtötte, aki négy éve Cal- garyban egy-egy ezüst és bronz, most pedig két bronz tulajdonosa lett. r A jövő szazad játéka zárta a sort A vasárnapi zárónapra egyetlen sportverseny maradt, az azonban nem akármilyen csemegét ígért. A jövő század sportjának tartott jégkorong-toma döntőjét vívta Meribelben az Egyesített Csapat és Kanada. A telt házat jelentő 6100 néző előtt indították útjára a pakkot, hogy eldöntsék a torna két kiadó helyének, az arany- és ezüstéremnek a sorsát. Elvitathatatlan, hogy a fináléba az olimpián látott teljesítmények alapján a két legjobb együttes jutott. A két sportági nagyhatalom a csoportmérkőzések során egy ágra került, és azt az összecsapást a Tyihonov-legénység nyerte 5:4-re. Az eddig lejátszott hét-hét találkozójuk során a volt szovjetek egy vereséget könyvelhettek el a cseh-szlovákoktól (mindez Halálos baleset Szombaton a hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy az albert- ville-i téli olimpián a svájci gyorsasági síző, Nicolas Bochatay (28 éves) halálos balesetet szenvedett. Ez a sportág bemutató sportágként szerepelt az ötkarikás játékok műsorában, s a legjobbak Les Arcs-ban mérték össze tudásukat. A pénteki elődöntőből a férfiaknál húszán, a nőknél öten vívták ki a fináléban való szereplés jogát, akik közül Nicolas Bochatay 210.650 km/órás sebességgel 13-ikként jutott a legjobbak közé. A baleset még az edzésen történt! Michel Albert, a Les Arcs-i helyszín igazgatója elmondta, hogy Bochatay a hivatalos versenypályától távol, a nagyközönség részére fenntartott lejtőn készült a döntőre. A svájci sportoló száguldása közben nem vette észre a hókotró gépet, amelynek fejjel ütközött neki és azonnal szörnyethalt. Bochatay az első versenyző 1972 óta, aki az olimpián veszítette életét. A szerencsétlenül járt versenyzőről kiderült, hogy nős, s két kisgyermeket hagyott árván. Az albertville-i téli olimpiára elkísérte felesége és édesapja is, de egyikük sem tartózkodott a baleset közelében. Ami pedig csapattársait illeti, közülük Roger Stump és Pierre-Yves Jorand nem állt rajthoz a döntőben. „következmények” nélkül maradt), míg a kanadaiak a már fentebb említett botláson kívül egy továbbjutással felérő döntetlent játszottak a negyeddöntőben a németekkel (a büntetők döntöttek a juharlevelesek javára). A két válogatott erejét jelzi, hogy - a nézettséget leszámítva - valamennyi csapatbemutatóban ennek a két gárdának valamelyike állt az élen. A legutóbbi vb ezüstérmese, Kanada vezetett a gólképesség, a lövések hárítása, a védekezés hatékonysága területén, míg a még Szovjetunióként címvédő csapat a támadójátékban és a sportszerűségben múlta felül vetélytársait. A finálé résztvevői között tűnt fel a két, addigi legponterősebb játékos, Juneau és Homutov. Az első két harmad találat nélkül telt, ám az utolsó húsz percet góllal nyitották Bikovék. A nagy adok-kapokban aztán a hajrában még növelni is tudták előnyüket a Tyihonov-tanítványok, s hiába szépítettek a juharlevelesek, az Egyesített Csapat bebiztosította győzelmét (3-1). Ezzel a pirosmezesek megismételték 1988- ban Calgary-ban aratott diadalukat. Ismét a norvégok szolgáltatták a szenzációt Robban-e a bomba, avagy az osztrák Petra Kronberger után Alberto Tómba is tud-e ismételni? - ez volt a nagy kérdés az alpesi sízők versenye előtt. A 25 éves olasz ha győz, duplán dupláz, hiszen második győzelme egyben az újabb címvédést is jelenti számára. Tómba babérjaira jónéhányan pályáztak. Ott volt az elitmezőnyben, azaz a legjobb 15 között, a szám világbajnoka, a luxemburgi Marc Girardelli, az idei Világ Kupában remeklő svájci Paul Accola, az olimpián robbantott norvégok két képviselője és a hazai Patrice Bianchi. Ismét mamutmezőny gyűlt ösz- sze, összesen 123-an - köztük a négy magyar - próbáltak meg minél gyorsabban szlalomozni a 65 kapu között. A francia Bianchi már az első futamban „elszállt”, a közönség csalódott moraját kiváltva, míg Girardelli pompás részidő után az utolsó kapuk egyikén akadt el egy „stangliban”. Ezzel együtt becsúszott a célba, de csak az ötödik idővel, később azonban kizárták, törölve az eredményét. Csalódást okozott Tómba is, aki a tőle megszokottnál lassabban cikázott a kapuk között és a legjobbaktól 1.58 másodperccel elmaradva a hatodik helyen fordult. Az élen a technikai számokban szokatlanul nagy fölénnyel, több mint egy másodperces különbséggel a norvég Finn-Chris- tian Jagge állt. A mieink közül mindenki „befért” az első hatvanba, így rajthoz állhatták a délutáni 2. futamban is. Délután fordított sorrendben indították a síelőket. A hatodik helyről rajtolt Tómba egészen káprázatosat alakított. Mindent egy lapra feltéve rendkívül agresszív stílusban síelve a második felvonás messze legjobb idejét érte el. Igen ám, de a címvédő délelőtt olyan jelentős hátrányba került norvég vetélytársával szemben, ami kérdésessé tette, hogy be tudja-e azt hozni. A 26 éves Jagge tudta, hogy nem kell sokat kockáztatnia, és biztonsági futással végül 0.28 másodpercet megőrzött előnyéből. A norvégok a férfi alpesi versenyek legnagyobb szenzációját szolgáltatták tarolásukkal. Negyven évvel azután, hogy utoljára olimpiai medált szereztek ebben a szakágban, két bajNői kosárlabda NB I. - rájátszás a 13-20. helyért Fel kell nőni Az egyik nagy esélyes, az olasz Girardelli már az első futam után „zuhanyozásra kényszerült” nokot is magukénak tudhatnak, sőt, összesen négy versenyzőjük állhatott dobogóra (Aamodt, Jagge, Thorsen, Furuseth). A várt eredményt hozták a magyarok. Mindössze Kőszáli Pierre vérzett el a délutáni futamon, a másik három viszont javított pozícióján, előlük többen kiestek és ők is jól küzdöttek. A 37-ik idővel célba ért Bónis Attila éppen Tornai Balázst szorította egy hellyel hátrébb, de a 70-es rajtszámú Kristály Péter is a legjobb ötvenen belülre került, 43-ik lett. Férfi műlesiklás olimpiai bajnok: Finn-Christian Jagge (Norvégia) 1:44.39 p„ 2. Alberto Tómba (Olaszország), 1:44.67 p„ 3. Michael Tritscher (Ausztria) 1:44.85 p. ...37. Bónis Attila 1:59.02 p., 38. Tornai Balázs 2:00.52 p., ...43. Kristály Péter 2:08.06 p. Két század döntött négyesbobban A négyesbob küzdelmeiben a Wolfgang Hoppe vezette világ- bajnoki címet védő német csapat volt az egyik nagy favorit. Az első nap után a kvartett még vezetett is, azonban a folytatás nem sikerült, így Ausztria első csapata érdemelte ki az olimpiai bajnoki aranyérmet. A németeknek be kellett érniük a második hellyel, míg a dobogó harmadik foka a svájciak Gustav Weder vezette együttesének jutott. Négyesbob, olimpiai bajnok: Ausztria I. (Ingo Appelt, Harald Winkler, Gerhard Haida- cher, Thomas Schroll) 3:53.90 p (57.74, 58.85, 58.52, 58.79 mp), 2. Németország I. (Wolfgang Hoppe, Bogdan Musiol, Axel Kuhn, Rene Hannemann) 3:53.92 (58.00, 58.52, 58.68, 58.72), 3. Svájc I. (Gustav Weder, Donat Acklin, Lorenz Schin- delholz, Curdin Morell) 3:54.13 (57.97. 58.78. 58.59. 58.79). A németek számára az ezüst is szépen csillogott Férfi kézilabda NB I. - rájátszás a 9-16. helyért Higgadtabbak voltak a hazaiak Dahlie befogta Ulvangot Szombaton, Les Saisies-ben a sífutók is befejezték olimpiai versengésüket. A zárószám, a férfiak 50 km-es szabadstílusú viadala újabb norvég sikerrel zárult, hiszen Björn Dahlie bizonyult a leggyorsabbnak. A 24 esztendős Björn ezzel beállította csapattársa, Vegaard Ulvang rekordját, aki a téli olimpia legeredményesebb férfi versenyzőjeként három arany- és egy ezüstérmet gyűjtött. Korábban Dahlie első lett a 15 km- es üldözőversenyben és a 4x10 km-es váltóban is, míg a nyitószámban, a 30 km-en a második helyen végzett a győztes Ulvang mögött. Nagy meglepetés, hogy a 41 éves olasz Maurilio de Zolt meg tudta ismételni négy évvel ezelőtti teljesítményét, akárcsak Calgaryban, most is övé lett az ezüstérem. A harmadik hely az éremesélyesek között számontar- tott itáliai Giorgio Vanzettának jutott. A férfi sífutóversenyek eddigi legkiemelkedőbb alakja, Vegaard Ulvang a kilencedik helyet szerezte meg, míg az egyik legnagyobb favoritnak, a világbajnoki cím védőjének, a svéd Torgny Mogren- nek meg kellett elégednie a 12. hellyel. 50 km-es férfi sífutás, szabad- stílus, olimpiai bajnok: Björn Dahlie (Norvégia) 2:03:41.5 ó, 2. Maurilio de Zolt (Olaszország) 2:04:39.1, 3. Giorgio Vanzetta (Olaszország) 2:06:42.1. TFSE-Szolnoki MÁV MTE 71-54 (33-27) Budapest, v.: Gerda, Halmi TFSE: Balogh 13, Bíró 6, Kovács 10, Edelényi 11/3, Szakáll 20. Csere: Lugosi, Fekete 11. Edző: Kovács Gábor. Szolnok: Szalai 12, Szőcs 14, Czeglédi 4, Krasznai 14, Tele- povszki 5/3. Csere: Harmath 5/3. Edző: Hegedűs Mária. A rájátszás újabb fordulóját a MÁV MTE idegenben, a TFSE vendégeként kezdte. Álmosan indított mindkét együttes, az első kosár csak a 3. percben született meg - Kovács révén -, melyre a vendégek egy duplával válaszoltak. A szolnokiak nagyon sok helyzetet dolgoztak ki, de irány- zékukkal valami baj lehetett, dobásaik rendre célt tévesztettek. A főiskolások így könnyedén szereztek 10 pontos előnyt, de a piros-kékek nem adták fel és az első játékrész végére sikerült szorossá tenniük az állást. A folytatásban a fővárosi gárda játéka átgondoltabb, fegyelmezettebb lett. Hogy a Tisza- partiak tartani tudják a lépést a vendéglátókkal, fel kellett gyorsítani játékukat. Ennek érdekében Harmath állt be Czeglédi helyett. Az elképzelés bevált, de a hátrányból így sem sikerült lefaragni. Úgy tűnt, a keményen védekező hazaiak elvették a szolnokiak dobókedvét. Sajnos a MÁV MTE az utolsó három percben,nem talált a kosárba, így közel 20 pontos vereséget szenvedett budapesti vetély társától. A visszavágóra pénteken 17 órakor a Véső utcában kerül sor. Ha a MÁV MTE lányai kellően rá tudnak hangolódni a feladatra, talán sikerül a harmadik találkozó lehetőségét kicsikarni. Albert Dunaferr-Szolnoki Olajbányász 21-18(11-8) Dunaújváros, 800 nr, v.: Bodnár, Kanyok Dunaferr: Forgács-Pesei, Nagy 6, Szabó 5 (2), Kovacsevics 2, György 3, Sárik 4 (2). Csere: Pulay (kapus), Haszonics 1, Varga, Juhász, Imre. Edző: Báno- vics Lajos. Szolnok: Szemenov-Bendó 3, Woth 1, Harta 4, Vozár 1 (1), Németh 3 (1), Klemán 1. Csere: Köteles (kapus), Rigó 3. Móré 2 (1), Mezei, Moszkalec. Edző: Zsiga Gyula. Kiállítás: 16, ill. 12 perc. Hétméteres: 5/4, ill. 5/3. A hazai csapatnak mindössze egy pont hiányzott a felső házba kerüléshez, egyértelmű esélyese volt a mérkőzésnek. Az Olajbányász több taktikai variációval készült a találkozóra, nyitottabb védekezéssel próbálta Zsiga Gyula a hazaiak támadási felállását megzavarni, és a belső meghatározó emberek eredményességét megakadályozni. A Dunaferr kezdte a játékot, egy szabálytalankodás miatt megítélt büntetőt követően góllal. Mindkét oldalon különösen a védekezésben jeleskedtek a csapatok, ráadásként Szabó büntetőjét Szemenov védte. A szolnokiak első találatát Bendó látványos ejtésből szerezte, 1-1. Egyik együttes sem tudott jelentősebb előnyre szert tenni, felváltva estek a gólok. A félidő közepétől a hazaiak átvették a játék irányítását, 6-4-re elhúztak. Érthetetlenül idegeskedni, kapkodni kezdett a Tisza-parti gárda, így a fölzárkózásra még várni kellett. Hosszú hajrát nyitott a Szolnok, egyre jobban magára talált, Klemán és Rigó góljaival egyenlített is. A félidő utolsó perceiben újra a dunaújvárosiak átlövői voltak eredményesek, ezért a vártnál nagyobb előnnyel fordultak a csapatok. A második félidőben sokáig nem sikerült közelebb kerülni a vendéglátókhoz Vozáréknak, csak az utolsó percekben csillant fel újra az egyenlítés lehetősége. A kimaradt ziccerek miatt azonban ez nem sikerülhetett. (Horváth)
