Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

1992. FEBRUÁR 24. Sportextra 7 Nem érheti szemrehányás Ug- rin György együttesét. Játékosa­itól hétről-hétre erőn felüli telje­sítményt elvárni azt hiszem kép­telenség. Mindamellett, hogy már a felső házba „lépésük” jó­kora bravúrnak számít, azt sem szabad elfelejteni: a Magyar Ku­pa elődöntőjében a tavalyi baj­nok Hargitával néznek farkas­szemet márciusban. Újonc létük­re tehát egyszerre két vasat tarta­nak a tűzben és mindkettő forró még, hiszen a bajnokságban az ötödik hely sem csupán elérhe­tetlen álom lehet számukra, a ku­padöntő oda-visza alapon pedig ....Főként a Hargita KC mai vi­szonyait figyelembe véve. Ezen a meccsen nem sokkal volt jobb a Vasas CNC együttese. Csupán annyival, hogy válogatott játéko­sai nagyobb hittel vetették magu­kat a küzdelembe, sikerült körü­löttük olyan miliőt teremteni, amely már nem kifejezetten szakmai, hanem anyagi kérdés. E z a biztonságérzet a kevésbé tehetséges emberből is képes maximális teljesítményt kisajtol­ni, hát még a Vasas összevásárolt „ászaiból”. A Hűtőgépgyári Sportcsarnok közönsége a vere­ség ellenére nem távozott keserű szájízzel, mert érezte a küzdelem tisztaságát és azt az erőfölényt, amely a pályán ugyan nem volt végig folyamatos, mégis eldön­tötte a pontok sorsát. kos elvesztette volna bátorságát, átadási hibák és néhány potyaízű gól hatására a piros-kékek új erőre kaptak és meg sem álltak 12-18-ig. Különösen Kiss és Er­dős volt „termékeny” ebben a szakasz­ban, Ácsbog pedig egyszerűen megba­bonázta a kék-fehér gólvadászokat, majdnem húsz percen keresztül minden lövést hárított, olykor szerencsével. A hajrá kiegyenlített küzdelmet hozott, amelyben a vendégek előnyük megtar­tására törekedtek. Hogy ez sikerrel járt az nemcsak az ő érdemük, hanem az önbizalmától végleg megszabadult JTKF Lehel-nek éppúgy köszönhető. N. I. Fotó: Mészáros nek általában az este, jobb esetben a szürkület vetett véget. Valamivel jobb mostanság a helyzet, a nappalok meg- hosszabodásával lehet nyújtani az edzé­sidőn, s ha akad ellenfél, a gyakorló mérkőzéseket sem kell villanygyújtás után lefújni. A csapatépítés egyvégté- ben folyik Jászberényben, mert amíg öröm Rácz Robi leszerelése, ugyanak­kor Juhász Gabi és Vasas Karcsi behí­vóval a zsebében számlálja visszafelé a napokat. A fiatal Vígh Gábor tanul­mányira való hivatkozással mondta le a további szereplést, ám a legnagyobb gondot a söprögető Balogh József porc­gyanús térde okozza. Ha a kiváló védő kidőlne a sorból, Sárközi Gyulának ép­pen tizenkét játékosa maradna úgy, hogy tartalékkapust nem tud ültetni a kispadra és a még serdülő korú Lukácsi, Németh Gy., Juhász R. hármas is számí­tásba van véve. A szakvezető szerint a külső körülmé­nyek mostoha mivolta egyáltalán nem befolyásolja a fiúk jó hangulatát, el­szántságát. Akad köztük olyan, aki saját szabadságának terhére vállalta a közös munkát. Erősítésről nemigen álmodhat­nak. A korábban szilaj paripaként szá­guldozó csatár, Balog Gábor kecskemé­ti „kiruccanása’ ’ után visszatért ugyan, de a KSC kétszázötvenezret kér az egy­koron ingyen leigazolt labdarúgó kiada­tásáért, így egyelőre nem lehet számíta­ni rá, hacsak... Az első bajnoki találkozóig már kevés van hátra, amelyet a nem legrózsásabb helyzetben lévő Rákóczifalva ellen vív­nak meg a herényi tinédzserek. Zömé­ben azok, akikre ősszel is csak legyin­tettek első látásra a futballtudorok, aztán mi lett a vége? Alaposan megleckéztet­ték a mezőnyt. _ (néder) cek után Esztáriné harcolt ki büntetőt, majd Molnár gyors elfutásból 6-8-ra szépített. Zsinórban öt gólt (!) dobtak a főiskolások, a tűzgolyóként száguldozó Fjodorovát nem tudták feltartóztatni a két fejjel magasabb Vasas-védők. Fél perccel a szünet előtt Tarjáni 10-8-ra írta át a kézivezérlésű eredményjelzőt, azonban Tóthné az utolsó pillanatban még bevágott egy ajándéklabdát. Fordulás után Fjodorova vette be az egyébként parádésan védő Ácsbog ka­puját, aki ezután néhány percre átadta helyét Hangnak. Ekkor úgy látszott, a Esztáriné rohamra indul nem tudtak partnerekké válni, Tarjáni és Krisztóf mindössze a kapufa döngetésé- vel jelezte jelenlétét, Zuborjeva hetest hibázott, mígnem Krisztóf szép átlövés- sel javított. Esztáriné gólja után kezdett elpárologni a hazaiak kishitűsége, véde­kezésben sokat javult az együttes, táma­dásban viszont a 20. perc hozta meg a fordulatot. Ekkor hosszú góltalan per­szünet csak jót tett a leheleseknek, Esz­táriné egy az egyben kicselezte Kántort, máris 12-10. Levegőben lógott a meg­lepetés. A következő lehetőség is adva volt, ám Fjodorova ziccerben a jobb kapufára vágta a labdát, a másik oldalon Erdős könyörtelenül bevarrta már a har­madik hetest, 12-11 a 35. percben. Mintha varázsütésre minden hazai játé­A sötétmezes Ládi tizenkilenc gólt szerzett az ősszel. Felvételünk a JSE - Dunakeszi mérkőzésen készült, ahol a sötétmezes herényi csatár védőjét meg­előzve fejjel csúsztatja a labdát az NB I.-et is megjárt Schiller (1-es) kapujába Fotó: Novák. Különösebb felhajtás nélkül, szorgal­masan gyűjtögette pontjait az NB III. Mátra-csoportjában a JSE labdarúgó csikócsapata az ősszel. Rutinos rókák módjára idegenben általában ikszre vé­geztek, otthonukban pedig fiatalos len­dülettel könyörtelenül „behajtották” amit csak lehetett. A régi meccsre járók körében egyre többször hangzott el óhajként az NB II. újbóli megpályázása, hiszen Sárközi Gyula együttese listave­zetőként várta nemcsak a tavalyi záró- fordulót, hanem a téli „álmot” követő tavaszi folytatást is. Az edző már akkor megfogalmazta az idei szezonra szóló aggályait, s bár nem tartozik a jósok közé, mégis igaza lett: tavasszal sokkal nehezebb lesz. Nemhogy reményteljesebb, biztatá­soktól hangos lenne körülöttük a légkör, inkább ha lehet, még kilátástalanabb a helyzetük mint volt az elmúlt esztendő­ben. Igen, elsősorban azért, mert nem tudják kapnak-e a pénztárcájukba némi apanázst. Az önkormányzat a hírek sze­rint rábólintott ugyan beterjeszett igé­nyükre, ám a város költségvetésének el­fogadása még nem történt meg. És ugye addig is kell készülni, mérkőzéseket ját­szani, netán utazni, felszerelésre költe­ni. A bizonytalanságok ellenére az alapo­zásjanuár közepén kezdetét vette. Mun­ka illetve iskolai elfoglaltság után kez­dődtek a napi foglalkozások, amelyek­Tarjánit Tóthné igyeks/Jk feltartóztatni JTKF Lehel SC - Vasas CNC 16 - 21 (10 - 9) Jászberény 500 n. V.: Brecska, dr. Kiss 1. JTKF Lehel SC: Krehlik - Esztári­né 4, Fjodorova 6 (1), Zuborjeva 1 (1), Krisztóf 1, Tarjáni 3, Molnár 1. Cse­re: Szegő, Lendhart (kapus). Edző: Ugrin György. Vasas CNC: Ácsbog - Kántor 1, Rajz, Varga 5, Tóthné 5, Erdős 6 (4), Oravecz. Csere: Kiss 4, Hang (ka­pus). Edző: Csík János. Kiállítás: 4 ill. 8 perc. Hétméteresek: 2/1 ill. 4/4. Az európai színvonalon menedzselt Vasas CNC-nek volt nagyobb a veszte­nivalója, hiszen az aranyéremért folyta­tott küzdelembe már nem tudott volna beleszólni abban az esetben, ha két vá­ratlan veresége után harmadszor is elbu­kik, ezúttal éppen Jászberényben. Érez­ték a tét súlyát a hazaiak, s azt, hogy nagynevű ellenfelük „harapni” fog ezen a találkozón. Úgy is történt már a mérkőzés elején. A kissé elfogódott herényiek 0-3-ig Fjodorova talajt fog Kántor segítségével Női kézilabda NB I. Rájátszás az 1-8. helyért Levegőben lógott a meglepetés Tavasszal nehezebb lesz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom