Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
Bomlás idején- igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat,- élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit (a kölcsönös segítségnyújtást, a művelődésnek, ismeretek gyarapításának előmozdítását stb.). Kötelezettségei:- működjön közre a szövetkezet tevékenységében,- közreműködéssel járuljon hozzá a szövetkezet gazdasági eredményeihez. A szövetkezeti törvény szerint a szövetkezeti tag alapvető kötelessége, hogy teljesítse vagyoni hozzájárulását , amely részjegyjegyzésében, illetőleg ezen felül az alapszabályban meghatározott más vagyoni hozzájárulási formákban valósulhat meg. A szövetkezeti tagsági viszony az alábbi okokból szűnhet meg:- kilépéssel,- a szövetkezet jogutód nélküli megszüntetésével,- a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásával,- kizárással,- közös megegyezéssel,- a halál tényével (jogi személyű tag megszűnik),- a szövetkezetnek külső szerv (cégbíróság) részéről történő jogutód nélküli megszüntetésével (törlés a cégjegyzékből). A tagsági viszony megszűnése esetén a szövetkezet a volt taggal, illetőleg az örökössel köteles elszámolni. Az elszámolás során a tagsági megállapodás alapján a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat a volt tag részére ki kell adni. A kiadás időpontjára az alapszabály és a tagsági megállapodás az irányadó. Ha ez az időpont a tagsági viszony megszűnésének időpontjánál későbbi, ez időtartam alatt a vagyontárgy használatáért a volt tag részére díjat kell fizetni. Ha a szövetkezet használatába adott vagyontárgy már nincs meg, vagy a kilépéskor már nincs a szövetkezet használatában, annak értékét kell a volt tag részére megtéríteni. A volt tag részére járó részesedés, továbbá a részjegye összege viszafizetésének módjára és időpontjára az alapszabály vagy az abban megjelölt szövetkezeti önkormányzati szerv határozata az irányadó. A szövetkezeti önkormányzat A szövetkezeti önkormányzat szervei: a közgyűlés (küldöttgyűlés), az igazgatóság, a szövetkezet helyi önkormányzati egységei, a felügyelőbizottság és az egyeztetőbizottság. A szövetkezet legfőbb testületi szerve a közgyűlés. A tagok a jogosultságaikat a legközvetlenebbül ebben a testüléti szervben gyakorolhatják. A közgyűlésen az egy tag egy szavazat elve érvényesül, és szavazni csak személyesen lehet. A közgyűlést az igazgatóság köteles összehívni, mégpedig az alapszabályban meghatározott időközökben, de évente legalább egyszer. Köteles továbbá rendkívüli közgyűlést összehívnia, ha az ok és cél megjelölésével a tagok tíz százaléka, illetőleg a felügyelőbizottság írásban indítványozza. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint fele jelen van; jogszabály vagy az alapszabály ennél magasabb mértéket is megállapíthat Döntéseit ha jogszabály vagy alapszabály minősített szótöbbséget vagy titkos szavazást nem ír elő, szótöbséggel és nyílt szavazással hozza. A kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyeknél azonban általában a kétharmados szótöbbség, a tisztségviselők esetében pedig még a titkos szavazás is előírás. Az igazgatóság legalább háromtagú, általános hatáskörű szerv, amelyet a közgyűlés (vagy a küldöttgyűlés) a tagok közül titkos szavazással választja meg. ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság hatáskörére ügyvezető elnök tisztségét is rendszeresítheti. Az igazgatóság feladat- és hatáskörébe főként a következők tartoznak:- a jogszabályok, az alapszabály keretei között a közgyűlés (és küldöttgyűlés) határozatainak megfelelően teljes felelősséggel szervezi és irányítja a szövetkezet működését és gazdálkodását;- dönt és intézkedik minden ügyben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a szövetkezet más szervének hatáskörébe;- a közgyűlés és a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyeket előkészíti, és a javaslatokat, alternatívákat előterjeszti;- kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét;- gyakorolja a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, és alkalmazza a szövetkezet ügyvezető igazgatóját, ha az alapszabály ilyet rendszeresített. (Az ügyvezető igazgató lehet olyan személy is, aki nem tagja a szövetkezetnek, ennek ellenére az alapszabály tisztségviselővé minősítheti, és ebben az esetben a tevékenységéért való felelősség nem a munkajog, hanem a polgári jog szerint terheli.) Felügyelő- és egyeztetőbizottság A szövetkezet alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a tagoknak a munkahely, szervezeti egység, lakóhely vagy más azonos érdekeltség alapján szerveződött közösségeit a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek ismeri el. Ha az alapszabály önkormányzati egységeket létesít, meg kell határoznia azok jogkörét, a központi önkormányzati egységekkel való kapcsolatát, és különösen azokat az ügyeket, amelyekben döntési, javaslattételi, véleményezési jog illeti meg, a helyi önkormányzati egységre vonatkozó döntéshozatal előtt pedig ki kell kérni az egység véleményét A felügyelőbizottság tagjait és elnökét a közgyűlés (vagy a küldöttgyűlés) titkos szavazással választja. A felügyelőbizottság jogköre a szövetkezet szervezeti és gazdasági életének folyamatos ellenőrzésére (felügyeletére) terjed ki, amely során a jogszabályokban meghatározott intézkedéseket jogosult, illetőleg a tagság érdekében köteles megtenni. Az ellenőrzés és vizsgálat során igénybe veheti külső szakember közreműködését. Jogosult az iratokba betekinteni, a szövetkezeti dolgozóktól és külső szervektől közvetlenül felvilágosítást, adatokat kérni, a felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezet alapszabálya felügyelőbizottság helyett könyvvizsgálót vagy a szövetkezet egyik tagját is megbízhatja a felügyelőbizottság feladatainak ellátásával, akit tisztségviselőnek kell tekinteni. Az egyeztetőbizottság létesítése nem kötelező, feladatkörében a felügyelőbizottság is eljárhat. Az egyeztetőbizottság feladata az, hogy a szövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban az érdekeltek között egyeztetést végezzen. Az alapszabály ezen túlmenően javaslattételi és véleményezési jogkörrel is felruházhatja a tagság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, a munkavégzéssel, a részesedéssel, juttatásokkal és támogatásokkal kapcsolatos ügyekben. A szövetkezet tisztségviselői A szövetkezeti önkormányzat körébe tartozik a tisztségviselés és a vezetés kérdése is. A szövetkezeti vezető választott vezető és megbízott vagy kinevezett szakvezető lehet. A választott vezetők a szövetkezet tisztségviselői. Tisztségviselőnek minősül: az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, vagy ez utóbbiek feladatainak ellátásával megbízott személy, az ügyvezető elnök (ötven főnél kisebb létszámú szövetkezetben), és ha az alapszabály így rendelkezik, az ügyvezető igazgató. Az alapszabály további tisztségviselőket is rendszeresíthet. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. Megbízatásuk időtartamát az alapszabályban kell meghatározni. Az ügyvezető igazgató - ha nem tagja a szövetkezetnek - tisztségviselővé minősítéséhez alapszabályi rendelkezés szükséges. A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli az előzőek szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a jogsértő vagy a kár bekövetkezésének alapjául szolgáló határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak, ennek hiányában a Bomlás idején VAN EGV BIZTOS TIPPÜNK. HR MIKIDIG NÁLUNK VÁSÁROL, BIITOSAN OLCSÓBBAN ÉPÍTKEZIK. KERESSE MINDIG EMBLÉMÁNKAT. ►D-INVEST RENDKÍVÜLI AJANLATIM BOLGÁR FEHER CSEMPE 15*15 OLASZ. SZ.INES CSEMPE 15*15 HORGANV LEMEZ / 0,65*1000*2000 azé VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Szolnok, Tóylnyyziri út 1 3. Telefon: 56/42-903 Ezek a programok azonban már nem mezőgazdasági jellegű támogatásokra épülnek, hanem olyan anyagi támogatást biztosítanak, amelyek versenyeztetik az egyes szereplőket. Az elmaradott térségek támogatására 6 milliárd forint áll rendelkezésre az idei költségvetésben. Természetesen amennyiben fel tudják venni a versenyt a más jellegű kezdeményezésekkel, akkor a keretből támogatást kaphatnak mezőgazdasági vállalatok, illetve szervezetek is. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az adósságok rendezése költségvetési pénzekből nemcsak jó szándék kérdése. Egyszerűen a magyar költségvetésben nem lehet elegendő pénzt találni arra, hogy az állam oldja meg a szövetkezetek adósságának problémáját. Hosszú távon ez azt is jelenti, hogy az agrárágazatot nem lehet olyan mértékben támogatni, mint az Európai Közösség a saját mezőgazdaságait. A maximum, amit elérhetnek a magyar termelők, hogy támogatásként visszakapják az általuk a költségvetés számára teljesített befizetések összegét. (MTI-Press)-INVEST KERESKEDELMI RT. SZOLNOK távra előre meghatározzák, hogy milyen nagyságrendű mezőgazdasági exportot kívánunk és erre milyen támogatási eszközök állnak rendelkezésre. Egy jó agrárpiaci rendtartástörvény ilyen orientáló eszköz lehet a termelők számára. Semmilyen agrárpolitika nem tud működni akkor, ha a termelők nem jutnak megfelelő információkhoz. Ebben fontos szerep juthat a kialakulóban lévő terméktanácsoknak is. Sajnos egyelőre úgy néz ki, hogy ezek a terméktanácsok csak a legnagyobb termelőket egyesítik, és kimaradnak belőlük a kistermelők. Az export- ösztönzésnél megfontolandónak tartom, hogy nem kellene-e azt függetleníteni a termékfajtáktól. A Fidesz nyilvánvalóan nem támogatja a mindenáron való exportálást. Mi csak egy olyan mértékű exportot támogatnánk, amely a fizetési mérleg egyensúlyának fenntartásához feltétlenül szükséges. Elszalasztott lehetőség- Térjünk most át arra a két momentumra, amely talán a legemlékezetesebbé teszi majd az idei esztendőt az agrárágazat számára. A kárpótlásra és a szövetkezetek átalakulására gondolok. Sajnálatos módon a Fidesz javaslata ellenére sem tárgyalta a parlament együtt a kárpótlási és a szövetkezeti törvényeket. Ennek az lett a következménye, hogy az átmeneti törvény igen sok kárpótlási elemét tartalmaz, és egyben az átmenet szabályozása is igen hézagossá vált. Véleményem szerint még ennél is sokkal fontosabb, hogy az átalakulásra egy olyan időszakban kerül sor - méghozzá anélkül, hogy hosszabb kifutási időt engedne a törvény - amikor a piac beszűkülése és a szövetkezetek vagyonának tartozásokkal való terheltsége miatt a vállalkozási kedv a mélypontra zuhan. Tulajdonképpen elúszik az a lehetőség, amelyet a kormánypártok választási programjukban, de a kormányprogramban is biztosítani kívántak, hogy a szövetkezetek helyén nagy tömegben alakuljanak ki egyéni farmergazdaságok. Most úgy tűnik, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek nagy része társasággá fog alakulni, vagy megmarad szövetkezetnek. Valószínűleg nem így történt volna, ha a szövetkezetek átalakulására közvetlenül az új kormány hatalomra kerülése után került volna sor. Akkor az emberek többsége bizonyára a kiválást és az egyéni gazdálkodást választotta volna. Csőd ellen nincs _______orvosság_______- A múlt egyik öröksége, a termelőszövetkezetek által felhalmozott adósságállomány. Kell-e és lehet-e kezdeni valamit ezzel az adósságállománnyal, főként hogy ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezeti vagyon nevesítésekor a vagyonrészhez az adósság is kapcsolódik?- Szerintem a mezőgazdasági szövetkezetek tömeges csődjét lehetetlen megakadályozni. Nincs lehetőség olyan állami beavatkozásra, amely komoly sikerrel kecsegtetne. Nem is annyira a csődbe jutó szövetkezetekkel kell foglalkozni, hanem inkább azzal, hogy ezek helyén valamilyen életképes mezőgazdaság tudjon kialakulni. Erre szolgál a 2 milliárd forintos reorganizációs alap. Ezenkívül természetesen foglalkozni kell még azokkal, akik a szövetkezetek csődje miatt munkanélkülivé válnak, és komplexen az elmaradott térségekkel is, hiszen itt találhatók a legnagyobb számban a súlyosan eladósodott termelőszövetkezetek.
