Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
ßomias íaejen V agy onmegosztás közgyűlési határozattal Ha a szövetkezetben szervezeti változásra kerül sor, nemcsak magáról a változásról, hanem arról is kell dönteni, hogy az egyes vagyontárgyak, vagyoncsoportok tulajdonosa melyik új szervezet vagy tag lesz. A vagyonmegosztás akkor igazán megnyugtató mindenki számára, ha az megállapodáson alapul. A vagyonmegosztás az átmeneti időszakban a legfontosabb mozzanat, ezért a közgyűlési határozat meghozatalához szigorú szavazatarányokat ír elő. A szövetkezet közgyűlése a vagyon megosztásáról a) a szövetkezet megszűnése esetén a tagok által egyhangúlag megszavazott; b) a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a gazdasági társaságba belépő tagok egyszerű szótöbbségével, illetőleg valamennyi be nem lépő tag által egyhangúlag megszavazott; c) a szövetkezet szétválása, illetőleg kiválás esetén az egyes szétváló, kiváló szervezetekbe kerülő tagok külön-külön egyszerű szótöbbségével, valamint valamennyi egyénileg kiváló tag által egyhangúlag megszavazott határozattal dönthet csak. A közgyűlési határozat alapján kiadott vagyontárgyra jutó szövetkezeti üzletrészt be kell vonni. Ha az ismertetettek szerinti közgyűlési határozat megszületett, ez azt is jelenti, hogy a vagyontárgyak új tulajdonosai abban is megállapodtak, hogy a vagyontárgyakhoz kapcsolódó tartozásokat is átvállalták. Árverés Azon vagyontárgyak tekintetében, amelyekre nézve az előzőek szerinti határozatot a közgyűlés nem hozta meg, árveréssel történő vagyonmegosztásra kerül sor. A szövetkezet vagyontárgyait a tagok és a szövetkezeti üzletrésszel rendelkező kívülállók (a továbbiakban: kívülálló tulajdonosok) részvételével kell árverésre bocsátani (zártkörű árverés), az árverezők egyénenként és csoportosan is licitálhatnak. Az árverező a szövetkezeti üzletrész-értékpapírjával - vagy az arról kiállított más értékpapírral - annak névértéke összegéig vehet részt az árverésen. A vagyontárgy kikiáltási ára a vagyonértékelése szerinti összeg. A szövetkezeti üzletrész névértékéből a kikiáltási ár tíz százalékának megfelelő összeg árverési előlegnek minősül. Az árverést a vezetőség a vagyonmegosztási közgyűlés időpontját követő hatvan napon belüli határnapra tűzi ki. Érről írásban értesíti a tagokat és a kívülálló "tulajdonosokat; egyúttal kijelöli az árverés vehetőjét. Az árverést a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. Az árverés kitűzéséről szóló értesítésben közölni kell az árverésre kerülő vagyontárLU gyak árverési sorrendjét, kikiáltási árát, fontosabb jellemzőit, valamint a hozzájuk kapcsolt tartozásokat és követeléseket. Az árverezőnek az ajánlattétel előtt nyilatkoznia kell arról, hogy átvállalja a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozást. Ennek hiányában az árverező az árverésen nem vehet részt A nyilatkozatot, illetőleg a kizárást az árverési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Sorsolás és készpénzes licit Az árverésre bocsátott vagyontárgyra a tulajdonjogot a legmagasabb vételárat ígérő árverező, azonos összegű ajánlatok esetén az első ajánlattevő szerzi meg. Ha az ilyen ajánlattevők között a sorrend nem állapítható meg, az árverési vevő személyét sorsolással kell eldönteni, vagy ha kérik, a vagyontárgyat közös tulajdonukba kell adni. Az árverés vezetője kizárja az adott vagyontárgy megismételt árverezéséből azt az árverezőt, aki az árverési vételárat nem fizeti meg. A kizárt személy az árverési előlegét elveszti, amely a szövetkezetét illeti. Az adott vagyontárgy árverése után az árverési vételárként kifizetett szövetkezeti üzletrészt be kell vonni, és a meglévő szövetkezeti üzletrészek részarányát ki kell egészíteni. A zártkörű árverést az árverésre kijelölt vagyontárgyra mindaddig folytatni kell, amíg a közgyűlésen megegyezés nem születik, illetőleg ameddig az egyes vagyontárgyak legalább a vagyonértékelésen megállapított értékükön az árverésen el nem kelnek. Ha az árverésen a vagyontárgy nem kel el - a közgyűlés döntésétől függően -, a zártkörű árverést a kikiáltási árnál alacsonyabb értéken is le lehet folytatni. Ha pedig a zártkörű árverés így sem vezet eredményre, nyflt árverést kell tartani, amelyen szövetkezeti üzletrésszel nem rendelkező személy is részt vehet. A nyílt árverésen készpénzzel is lehet licitálni, és az árverési vételár a kikiáltási árnál alacsonyabb is lehet A szervezeti változások végrehajtása után, illetőleg akkor is, ha ilyenre nem került sor, a szövetkezet köteles alapszabályát az új szövetkezeti törvénynek megfelelő tartalommal megállapítani. Ez új szövetkezet esetében új alapszabályt is jelent, megmaradó szövetkezet esetében pedig elegendő a korábbit módosítani. Az alapszabály tartalmának meghatározása, illetőleg ez alapján az új szervezeti, vezetési rendszer felállítása az új szövetkezeti törvény rendelkezései szerint történhet, ezért erre az átmeneti törvény kapcsán nem szükséges kitérni. * Az új szövetkezeti törvény leglényegesebb szabályozási körei (tekintsünk most el a lakásszövetkezetekre vonatkozó szabályoktól) a következők szerint csoportosíthatók: a/ a szövetkezet alapítása, b/ a tagsági viszony, c/ a szövetkezeti önkormányzat, d/ a tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatai, e/ felelősségi viszonyok. Szövetkezet alapítása A szövetkezet megalakulásához a következők szükségesek:- jogszabályban előírt minimális taglétszám,- az alakuló közgyűlés megtartása,- az alapszabály megállapítása, a testületi szervek megalakítása, a tisztségviselők választása,- a szövetkezet cégjegyzékbe történő bejegyzése. Szövetkezetét legalább öt (oktatási intézményben működő szövetkezetét, azaz iskolai szövetkezetét, továbbá hitelszövetkezetet pedig legalább tizenöt) tag alapíthat. Az indulóvagyon mértékére az új törvény csupán annyit ír elő, hogy minden tag legalább egy részjegy jegyzésére köteles, azaz az indulóvagyon tulajdonképpen az alapító tagok által jegyzett részjegyek összessége, azaz a részjegytőke. Az alakluló közgyűlés feladata a megalakulás kimondása, az alapszabály megalkotása (megállapítása), a testületi szervek megalakítása és a tisztségviselők megválasztása, valamint döntés a belépésre jelentkezettek felvételéről. Az alapszabály megalkotása a szövetkezet létrehozásának törvényes feltétele. A szövetkezeti törvény szerint a közgyűlésnek az alapszabályban kell meghatározni: a/ a szövetkezet cégnevét, székhelyét és tevékenységi körét, b/ a szövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat, c/a szövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, tagjainak számát, a szövetkezet tisztségviselőjét, megbízatásuk időtartamát, d/ a közgyűlés hirdetmény útján történő összehívásnak módját, e/ a tagok jogait és kötelességeit, f/ a részjegy összegét, befizetésének feltételeit és az egy tag által jegyezhető részjegyek számát, g/ a szövetkezet képviseletének módját, h/ a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét és kapcsolatukat a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel, i/ a tag saját gazdasági tevékenységének és a szövetkezet gazdálkodásának kapcsolatait és e körben a szövetkezet által nyújtott szolgáltatások és támogatások elveit, j/ iskolai szövetkezetnek (szövetkezeti csoportnál) az oktatási intézmény és a szövetkezet (szövetkezeti csoport) kapcsolatát, k/ mindazt, aminek rendezését törvény az alapszabályra utalja, vagy a közgyűlés szükségesnek tartja. Ha a szövetkezet fel nem osztható vagyont létesít, az alapszabályban meg kell határozni azokat a szövetkezeti célokat is, ameüumias íaejen alapuló új típusú szövetkezetei kívánnak állítani. Ennek megadják a lehetőségét, felvázolják feltételeit. Az átalakulást azonban nem lehet pénz nélkül lebonyolítani, s ez működési zavarokat okozhat. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tagság megértse, hogy a döntést most maga hozza saját jövőjéről hosszú távra és vi- szavonhataüanul. Mindenképpen szeretnénk elkerülni, hogy tagjaink azt érezzék, félrevezették vagy becsapták őket. Ezért az országos sajtótermékekben megjelent törvényt, valamint értelmezését, magyarázatát tartalmazó írásos anyagokat eljuttattuk tagjainkhoz, melyet az egységes értelmezés miatt munkahelyi tanácskozásokon vitatunk meg. Ezzel párhuzamosan kidolgozzuk az átalakulással kapcsolatos tennivalók ütemtervét. A közös vagyon 50 százalékát már két évvel ezelőtt nevesítettük. A még fel nem osztott vagyon nevesítésére csak azután kerülhet sor, ha a törvényalkotók maguk is lezárják az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket.- Vagyonnevesítő bizottságunk készen áll e feladatok végrehajtására. Sokan úgy érzik, az átmeneti törvényben meghatározott vagyonnevesítő eljárások hátrányos helyzetbe hozzák a szövetkezetek tagjait azáltal, hogy a valaha volt tsz-tag és annak örököse is igényt jelenthet be a vagyonrészre. Vajon ezek az igénylők tudják-e, hogy ezzel együtt a vagyonrészre eső adósságot is vállalniuk kell? Szövetkezetünk esetében ez az év gazdaságilag mélypontot jelent. Az utóbbi években megszokott áüa- gosan 20 millió forintos nyereség napjainkra ugyanilyen nagyság- rendű, de ellenkező előjelű veszteségre változott. Mindez annak ellenére történt így, hogy a termelés nagyságrendje nem csökkent, inkább növekedett, s előidézőjének okát az input tényezők között találhatjuk meg. Az új típusú szövetkezetek kialakulása nem fog kedvezőbb helyzetet teremteni, ha nem változik pozitív irányban a mezőgazdaság nemzetgazdasági megítélése, s nem szűnik meg az agrárágazatban dolgozó, a falun élő emberek másodlagos mivolta.- A szervezett keretek megváltoztatása önmagában még nem old meg semmit. Ezek csak keretként kell szolgáljanak egy megváltozott piaci és árstruktúra kialakításához. Az erőszakos szövetkezetesítésre keserű szájízzel gondol vissza a magyar parasztság. Mindenképpen el kell kerülni - a tájékoztatás legkorszerűbb eszközeivel, módszereivel, központi segítséggel, jogászok, a Földművelésügyi Minisztérium munkatársai bevonásával -, hogy történelmünk során ez még egyszer megismétlődhessen.-J.J. A.NE HAGYJA KI! Megfelelő tápanyag-utánpótlás nélkül nincs jó termés SZEZONÁR Szolnokon, a TISZAMENTI VEGYIMŰVEKNÉL február 15. és június 30. között Kis- és nagyfogyasztóknak egyaránt Ömlesztett 50 kg-os zsák 10 kg-os zsák Ft/t Ft/t Ft/t Szuperfoszfát 18 % 4.800 5.600 7.000 PK 10-24,5 % 6.350 7.150 8.550 NPK 2-18-18% 7.600 8.400 9.800 NPK 8-8-8 % 6.710 7.510 8.910 NPK 7-12-12% 8.000 8.800 10.200 PLUSZ 20 tonna felett, havi 2 %-os kamat mellett 180 napos fizetési haladékot ad a gyártó. TISZAMENTI VEGYIMŰVEK 5007 Szolnok, Pf.: 1 Tel.: (56) 35-800 tx: 23-658 fax: (56) 36-732 *75490/5* TETŐSZIGETELÉS mesterfokon Régi lapostetők felújítását, újak készítését vállaljuk az Európai Közös Piac csúcsminőségű belga IMPERBEL cég anyagaival, és kiképzett szakemberekkel. 10 éS 15 éves garanciával, igen kedvező áron! „FALSZÁRÍTÓ” Épületfelújító Betéti Társaság 5000 Szolnok, Tabán 72. Tel.: (56)30-123 *76129/1* AKCIÓ * AKCIÓ * AKCIÓ TÜZÉPEK - KERTÉSZEK, FIGYELEM! ISZAPSZÉNVÁSÁR! 3200 cal fűtőértékű iszapszenet kínálunk rakodással együtt 190 Ft/mázsa ENGEDMÉNY 5000 mázsa feletti vásárlás esetén. Fuvarbonyolítás igény Szerint. ÉRDEKLŐDNI telefonon vagy levélben: Mésző Kereskedelmi Kft. Pécs, Megyeri u. 3. Tel.: 72/12-607,12-991 (Tóth István) Árukiadás: hétfő, szerda, péntek 7 - 14 óráig AKCIÓ * AKCIÓ * AKCIÓ
