Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

III. évfolyam 41. szám 1992. február 18., kedd Ára: 9.60 Ft Korrekciós vita Uj helyen a megyei munkaügyi központ szolnoki kirendeltsége az Országgyűlésben Tovább nő Az Országgyűlés hétfői ülés­napján megvitatta az idei költség- vetési törvény mellékletének pon­tosítására előterjesztett kormány- javaslatot, és annak általános vitá­ját lezárta. A részletes vitára való bocsátásról azonban - határozat- képtelenség miatt - csak a keddi ülésnapon szavaz a Ház. A törvényjavaslat - miként az előterjesztő Kupa Mihály pénz­ügyminiszter vázolta - a költségve­tési törvény kihirdetése során ke­letkezett hibákat korrigálja, a par­lamenti döntés és a Magyar Köz­lönyben megjelent adatok közti összhanghiányt szünteti meg. Ku­Gépkocsi­behozatal Az NGKM-ben elbírálták a személygépkocsi-behozatali kérelmeket. A minisztérium minden új személygépkocsi­ra szóló igényt elfogadott, és azokra kiadta az engedélyt. Ezek szerint az első félévben a kereskedők 34 ezer új autót hozhatnak az országba, közel 200 millió dollár értékben. A használt gépkocsik esetében a fennmaradt kvótát darab- arányosan osztották el a ké­relmezők között. Tárgyalások a biztonság- politikáról Magyarország szorosabbra szeretné fűzni kapcsolatait az egységesülő Európa formáló­dó biztonságpolitikai struktú­rájával; annak letéteményese, a Nyugat-európai Unió (WEU) pedig növekvő érdek­lődéssel tekint a kontinens keleti felére. A közeledésnek e kölcsönös igénye fogalma­zódott meg William van Eekelen WEU-főtitkár hiva­talos magyarországi tárgyalá­sain. A megbeszéléseken megvitatták az európai integ­ráció távlataival kapcsolatos elképzeléseket, mindeneke­lőtt annak biztonságpolitikai vetületeit elemezve. Elszámoltatás a HM-nél A honvédelmi tárca 1988 és 1990 között folyamatosan növekvő összegű „költségve­tési körön kívüli’ ’ pénzek fe­lett rendelkezett, ennek keze­lése a letéti számlához kötő­dött. Az ezzel összefüggő tranzakcióknál nem tartották be azt az alapvető számviteli előírást, hogy minden gazda­sági műveletről valósághű, naprakész könyvviteli nyil­vántartást kell vezeti. Tulaj­donképpen költségvetés-for­rású pénzekkel olyan ügyle­tekben vettek részt, amelyek meghaladták a költségvetési szervek szabad pénzesz­közeiről szóló rendelkezés­ben biztosított lehetőséget. pa Mihály tájékoztatott arról is, hogy a kormány vizsgálatot ren­delt el az ügyben. Ennek kapcsán kijelentette: hibázott az egész ap­parátus. Jóllehet a tévedésekből sem kára, sem haszna nem szárma­zott senkinek, az eset nem tanulság nélkül való. A Magyar Közlöny idei 12. számában egyébként köz­zétették a helyes adatokat. A költségvetési és az alkot­mányügyi bizottság támogatta a tervezet általános vitára bocsátá­sát. Mindazonáltal az utóbbi testü­let elnöke, Salamon László beje­lentette: az alkotmányügyi bizott­ság véleménye szerint nem ponto­sításról, hanem valóban törvény- módosításról szól a tervezet. Ha- gelmayer István, az Állami Szám­vevőszék elnöke pedig azt tudatta a Házzal: a kormány indítványá­ban foglalt változtatások számsza­kilag indokoltak, annak eredmé­nyeként az összegek megegyeznek az Országgyűlés által jóváhagyott számokkal. Mindenesetre javasol­ta: a kormány legközelebb lehető­leg korábban terjessze a Ház elé a költségvetés tervezetét. Másfelől az Országgyűlés vezessen be olyan számítógépes rendszert, amellyel kiküszöbölhetők lesznek a hasonló hibák. Vége az „ülőkereskedelemnek” Részvénytársasággá alakult az Agroker Harminc és fél éves állami válla­lati működés után rész­vénytársasággá alakult az egykori Agroker Vállalat. Dr. Stiegler Ká­roly vezérigazgató tegnap hozta nyilvánosságra az átalakulás rész­leteit. Elmondta, hogy már tavaly elhatározták a privatizáció lebo­nyolítását. A Szenzor Kft. szakta­nácsai alapján október 16-án elké­szültek a vagyonértékeléssel, s mintegy két hónap múlva az átala­kulási tervet és a dokumentációkat benyújtották az illetékes hatósá­goknak. E szerint január 28-án de­cember 31-i visszamenőleges ha­tállyal megalakult a Mezőgazdasá­gi Termelőeszköz Kereskedelmi és Szolgáltató Rt., várhatóan népsze­rű nevén az Agroker Rt. Tegnap tartották meg az igazga­tósági alakuló ülést, melyen négy főt választottak igazgatósági taggá, hármat pedig a felügyelőbizottság­ba. Ahogy az ezt követő sajtótájé­koztatón elhangzott, az átalakulás megtörtént, s az új formát próbálják megtölteni tartalommal. Az ered­ményes munka érdekében belső át­alakításokat hajtanak végre, de ez nem azt jelenti, hogy a dolgozóktól megválnak. Az eredményes munka érdekében a közeljövőben bővíteni szándékoznak tevékenységeik kö­rét, az eladás mellett a felvásárlás­sal is foglalkoznak. A kereskede­lem liberalizálása folytán minden lehetőséget vállalnak a beszerzés­re. Fel kívánják számolni az „ülő­kereskedelmet”, elmennek a po­tenciális vásárlókhoz, így ügynöki és üzletkötői tevékenységet foly­tatnak. (Folytatás a 2. oldalon) az állástalanok száma A segédmunkások helyzete reménytelen Naponta 400-500 munkanélküli fordul meg a megyei munkaügyi központ szolnoki kirendeltségén. így aztán nem ritkák az olyan napok, hogy a későn érkezetteknek már az ügyfélváróban sem jut hely, s kénytelenek a folyosón álldogálni. Február 10-től - vagyis az elmúlt hét hét­főjétől - új helyen fogadja ügyfeleit a me­gyei munkaügyi központ szolnoki kiren­deltsége. Ugyanis a volt járási hivatal szék­házából elköltöztek, persze nem messzire, csak a 4-es főút szemközti oldalára, a Szol- nokterv épületének második emeletére. Szükség is volt erre a cserére, hisz előző helyükön már majdhogynem balkáni álla­potok uralkodtak. Hisz öt szobában kilen­cen dolgoztak, nem volt váróhelyiség, s így a kicsi, szűk, ablaktalan, fülledt folyosón zsúfolódtak az ügyfelek. A szó szoros értel­mében órákat álltak sorukra várva - mert még leülni sem lehetett - azok a kiszolgál­tatott emberek, akik biztos, hogy nem jó­kedvükből keresték fel a hivatalt. Az új helyen viszont már kulturáltabb körülmé­nyek között fogadhatják ügyfeleiket a ki- rendeltség munkatársai. Ott ugyanis a ko­rábbi öttel szemben 12 iroda áll rendelkezé­sükre, s ugyanakkor egy jókora várószobát is kialakítottak az emeleten. Mint Németh- né Fodor Éva kirendeltségvezető kérdése­inkre válaszolva elmondta, az ott dolgozó­kat egyelőre nem fenyegeti a munkanélkü­liség réme, hisz így is alig győzik az ügyfe­lek rohamát. Éppen ezért a jelenlegi tizen- hánnas létszámukat növelni kell, s hamaro­san föl is vesznek még öt embert. Biztos, hogy az új munkatársak sem fognak majd unatkozni, mivel sajnos Szolnokon is egyre többen vesztik el állásukat és kerülnek az utcára. Ezt a tényt mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a szolnoki kirendeltséget az idén januárban egészen pontosan 5924- en keresték fel. Ez a forgalom két és félsze­rese az egy évvel ezelőttinek, s az elkövet­kező hónapokban feltehetően még tovább nő azoknak a száma, akik kénytelenek lesz­nek a megyei munkaügyi központ szolnoki kirendeltségét gyakrabban útba ejteni. (Folytatás a 2. oldalon) Választás Szele vényen félsikerrel Képviselő-testület van, polgármester nincs Szelevényen vasárnap a helyha­tósági választás a szavazópolgárok nagy aktivitása közepette zajlott le. A szavazásra jogosult 1064 válasz­tópolgár közül az önkormányzat tagjaira 666 szavazott, ami több mint 62 százalékos arányt jelent. A szavazatok közül mindössze 14 volt érvénytelen. A 28 jelöltből a következő személyeket választot­ták önkormányzati képviselőknek: dr. Balázsné dr. Barkó Ilona (Ag­rárszövetség), Vincze Albert (füg­getlen), Pánczél Ferenc (Agrár- szövetség), Váradi József Istvánná (független, MDF-támogatott), Holló István (Agrárszövetség), Ta­tár László (Demokrata Koalíció), Bállá Károly (független), Kecskés Józsefié (Demokrata Koalíció), Juhász László (Demokrata Koalí­ció). Eredménytelen volt viszont a polgármester-választás, bár a jelöl­tekre leadott szavazatok száma majdnem megegyezett a képvise­lők voksaival. Ugyanis a négy in­dulójelölt közül az élen ketten - dr. Gálos László (független, MDF-tá- mogatott) és Sáfár Sándor (függet­len) - azonos számú, 178-178 sza­vazatot kaptak. így várhatóan két hét múlva meg kell ismételni a sza­vazást, amelyen - az országos vá­lasztási bizottsággal folytatott konzultációk jelenlegi állása sze­rint - az említett két jelölt mellett még a harmadik legjobb ered­ményt elérő Holló István (Agrár- szövetség) is induló lehet. Húszon I innen | — tízen | túl I (4. oldal) Surányi György lett a Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. (CIB) vezérigazgatója A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt., a CIB rendkívüli köz­gyűlésén a tulajdonosok a bank vezérigazgatójává választották Surányi Györgyöt, az MNB elő­ző elnökét. Surányit a külföldi részvényesek kérték fel e tiszt­ségre - jelentette be a bank hétfői sajtótájékoztatóján Zdeborsky György, a bank volt vezér- igazgatója, aki a rendkívüli köz­gyűlés határozatának értelmében a bank elnök-vezérigazgatója lett. Zdeborsky György elmond­ta, hogy a bank vezetői struktú­rájában* az egyik vezetőt a Ma­gyar Nemzeti Bank, a másikat a külföldi részvényesek jelölik ki. Eddig a külföldiek mindig kül­földi személyt jelöltek képvise­lőjükként, ez az első alkalom, hogy magyar állampolgárt dele­gáltak. Az elnök-vezérigazgató hangoztatta, hogy a monetáris politika terén nagyon közel álló nézeteket vallanak Surányi Györggyel. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt.-t 1979-ben alapította a Magyar Nemzeti Bank és hat külföldi bank. Az MNB 34 szá­zalékos részesedést szerzett, a külföldi pénzintézetek pedig 11- 11 százalékos tulajdoni hánya­dot. Zdeborsky György jelezte, hogy a CIB 1991. évi' adózás előtti nyeresége várhatóan 15 millió dollár lesz, 1990-ben kö­zel 10,3 millió dollár nyereséget értek el. A KHB szintén igen si­keresen tevékenykedik a magyar pénzpiacon, az elmúlt évben 1,4 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el az 1990. évi 600 millió forinttal szemben. Pártsemleges szakemberek a tv- és rádió- alelnökjelöltek Kulin Ferenc, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke az MTI munkatársának kérdésére el­mondta: bizottsága Antall József miniszterlnök javaslata alapján csütörtöki ülésén meghallgatja a tv- és rádió-alelnökjelölteket, Nah- lik Gábort, az Euro-Contact Kft. ügyvezető igazgatóját (tv) és Csúcs Lászlót, a Pénzügyminisztérium'Il­leték- és Adóügyi Főosztályának vezetőjét. Az alelnököknek a két intéz­mény szervezeti és működési sza- bályozatában rögzítendő hatáskö­rén múlik, hogy mibe fognak bele­szólni. A kiválasztás majdnem há­rom hónapig tartott, hogy - mint Kulin Ferenc fogalmazott - megta­lálják a két pártsemleges szakem­bert. Kulin Ferenc most kifejezet­ten optimista, hogy az ellenzék is elfogadja a jelölteket, mert - mint mondta - az ellenzék nagyítóval sem fog tudni felfedezni a jelöltek előéletében semmiféle pártkapcso­latot. Nahlik Gábor és Csúcs Lász­ló mindig is pártonkívüli volt, és „soha nem járkáltak a koalíciós pártok háza táján”. Kulin Ferenc megfogalmazása szerint az ellen­zék már tud a jelöltekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom