Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
1992. FEBRUÁR 17. 11 Érdekességek a tudomány és technika világából Kapaszkodás az életbe Műtét születés előtt ii> onjí'iL i .a a.rá. )' Az anyaméhben operált magzat kapaszkodó keze Dr. Michael Hamson, a Kalifornia Egyetem gyermek- és újszülött-sebészeti osztályának főorvosa nem tudott beletörődni, hogy röviddel születésük után meghalnak olyan gyermekek, akiken néhány héttel korábban még segíteni lehetett volna: „A születés előtti diagnosztika az elmúlt években óriási ütemben fejlődött. Ultrahanggal számos fejlődési rendellenességet fel tudunk ismerni, de mire a gyermek megszületik, már túlságosan károsodott, és semmi esélye nincs az életben maradásra,” Harrison és kutatócsoportja a magzat két fejlődési rendellenességére összpontosította a figyelmét: az összenőtt húgycsőre és a rekeszizomsérvre. Ez utóbbi egy lyuk a mell- és a hasüreg között. A nyíláson a hasüregi szervek - gyomor, belek, lép - felcsúsznak a mellüregbe, és gátolják a tüdő fejlődését.. Harrison és csoportja tíz évig kísérletezett állatokon. •Először a megfelelő operációs technikát kellett megtalálni, aztán be kellett bizonyítani, hogy a műtéttel tényleg meg lehet szüntetni a magzati rendellenességeket, és közben nem okoznak újabb károsodást. Eddig tizenöt magzatot operáltak meg születése előtt, és a kis betegek fele élA legkisebb magzat 8 hetes volt. „Ma már sokkal pontosabban tudjuk - mondja Harrison -, milyen esetekben lehet egyáltalán segíteni a műtéttel. A túlságosan károsodott magzaton semmilyen műtét nem segít.” Bár az elmúlt évben Harri- sonnak még egy jóindulatú daganatot is sikerült eltávolítania egy magzat tüdejéből, úgy véli, . hogy a születés előtti operáció továbbra is kivételes beavatkozás marad. Az ilyen fejlődési rendellenességek ugyanis nagyon ritkák, és még ezek közül sem mindegyik operálható. Azonkívül mindig az anya biztonsága a legelső szempont. Agykontroll a biztonságosabb repülésért A toronyban ülő ember minden erejét összeszedve próbált a radar képernyőjére koncentrálni. Az ő feladata volt, hogy a rábízott gépeket biztonságosan leterelje a földre. Tudta, hogynem szabad hibáznia. Több száz ember élete van a kezében. De hiába, fáradt volt. Persze ezt magának sem vallotta be, pláne nem a kollégáinak (kinek mi köze hozzá, hogy hol és kivel, mikor és mit csinált, mennyit ivott). Évek óta dolgozott a toronyban, biztos volt benne, hogy nem fog hibázni. Ennek ellenére a szíve hevesebben kezdett verni. Az irányítása alatt álló gépek közül egynek mintha az előbb rossz koordinátákat adott volna meg.- Nem, ez lehetetlen! - hese- gette el magától a gondolatot. Ezalatt az agyába az egyre gyorsabban verő szív egyre gyorsabban pumpálta a vért. Eszébe jutott, hogy Jugoszláviában az irányítószemélyzet hibájából történt egy katasztrófa. Több mint száz ember halt meg akkor és ott. Mintha jeges marok szorítaná össze a szívét. A vér hevesen tódult az agyába. És ekkor megszólalt az új biztonsági berendezés: „Mr. Smith, kérem, adja át a helyét a kollégájának, és menjen pihenni!” Mr. Smith váltótársa gyorsan átvette az irányítást, ellenőrizte a gépek helyzeteit, mindent a legnagyobb rendben talált. Végül is nem történt semmi. De történhetett volna! * A fenti történet természetesen a képzelet szüleménye, a valóságban nincsenek ilyen riasztók. Egyelőre. Való igaz, hogy a légi kataszrófák jelentős részét az emberi figyelmetlenség okozza. Az erős koncentrációval járó feladatok sokszor kimerítik az irányítókat, pilótákat, és az előbbutóbb balesethez vezethet. Az ember nagyon nehezen tudja megállapítani, mikor kezd lankadni a figyelme, mikor kell abbahagyni a munkát. Ezen kíván segíteni egy Amerikában kifejlesztett újabb biztonsági berendezés, ami méri az agyon átfolyó vér sebességét. A készüléket az ember fejére teszik. Minden szonda tartalmaz egy piezoelektromos kerámiakristályt, ami lehetővé teszi az ultrahang behatolását a koponyába. A mozgó vérsejteken, vérlemezkéken az ultrahang visszaverődik, amit az említett kristály érzékel. A Doppler-effektusnak megfelelően, ha a hul- lámok egy mozgó tárgyról visszaverődnek, megváltozik a frekvenciájuk. Ezt a megváltozott frekvenciát elemezve meg lehet állapítani a mozgó tárgy - ez esetben a vér - sebességét. A vér áramlási sebessége közvetlen kapcsolatba hozható az ember idegességével, feszültségével, vagyis a stresszel. Nigériában végeztek egy olyan vizsgálatsort, ahol.a kísérleti személyeknek-,különböző nehézségű feladatokat kellett megoldaniuk (számolás,,, színek megkülönböztetése, intelligenciatesztek vizsgálati kitöltése). Eközben mérték az agy aktivitását és a véráramlást. A kapott eredmények szerint egyértelmű összefüggés van ezen mutatók között. Felmerül a kérdés, miért nem közvetlenül az agy aktivitását mérik ilyen esetekben? A válasz igen kézenfekvő: ez az ultrahangos sebességmérő jóval olcsóbb. Tehát előre a biztonságosabb repülésért! A berendezés kifejlesztői a pilótákon és légiirányítókon kívül más, nagy figyelmet igénylő foglalkozások űzőinek is ajánlják a masinát. Reméljük, sok jövőbeni balesetet fog majd megakadályozni. B. K. Száguldó tűzoltóautó A nagy teljesítményű repülőtéri tűzoltójármű A légi balesetek legnagyobb része a repülőgép le-, illetve felszállása során következik be, ezért rendkívül fontos, hogy a közelben állandóan legyen készenlétben azonnal bevethető tűzoltójármű. A francia repülőtereken legújabban csatasorba állított tűzoltóautó vízágyúja 85 méter hatótávolságú, és 60.000 liter oltóhabanyagot képes kiszórni az égő gépre vagy más égő felületre. Magának a fűzoltógépjárműnek a teljesítménye is figyelemre méltó: fél percen belül gyorsul 80 kilométeres sebességre, és csúcssebessége óránként eléri a 155 kilométert. A 6+1 sebességfokozattal ellátottból manőverező tűzoltójármű rozsdamentes, kétreke- szes műgyanta tartályában van a víz, illetve a folyékony állapotú emulzió, amely a habképzést szolgálja. A vizet és az emulziót a jármű tetején levő habágyúban 6500 liter percenkénti teljesítmény mellett maga a szivattyú keveri. A jármű a riasztás után 2-3 percen belül oltókész állapotban van. Kiváló jellemzői miatt ezt a járművet állítják üzembe a Párizs melletti Orly és Roissy repülőtereken. Mikor lesz vegetáriánus egy ragadozó? ' A pókok ugyan egyértelműen ragadozó állatok, de zsákmánysze- gény időszakokban a virágpor és a nektár fogyasztására is ráfanyalodnak, taláh egyszerűen könnyű hozzáférhetősége miatt nyergeinek át a növényi kosztra. A zsákmányra leső keszegjáró pókok ugyánis gyakran és hosszan üldögélnek a virágokon. Mivel a virágnektár vitaminokat, ásványi sókat és fehérjéket is tartalmaz, rovarszegény időben ez nagyon megfelelő póttáplálék számukra. Különösen tavasszal, hogy rossz idő esetén kapnak rá. A növényi táplálék azonban mindig csak „körítés” marad számukra, mert nem elegendő normális növekedésükhöz. A virágnektárból hiányoznak olyan lét- fontosságú anyagok, amelyekhez a pókok csak rovarok fogyasztása útján juthatnak. Nitrogéngyííjtő vadnövény Másolni nem szégyen Az iskolai dolgozatot máséról lemásolni nem illő dolog. A technikában nem ilyen nagy „bűn” a másolás, hiszen igen gyakori feladat, hogy egy adott munkadarabról kell számtalan „utánzatot”, pontosan ugyanolyan másolatot készíteni. Ennek megfelelően ma már szinte valamennyi szerszámgépnek megvan a maga másolója, s ezek nem hiányozhatnak a korszerű kis- vagy középüzemekből sem. Az esztergákhoz, maró- és köszörűgépekhez az előállítani kívánt munkadarabot jelképező mintának (sablonnak, mesterdarabnak) az alakját követő másolóberendezés csatlakozik. Ez lehet egyszerű mechanikus követőszerkezet vagy olyan szabályozómű, amely mesterdarabra illeszkedő tapintó mozgásait önműködően, hidraulikus, elektromos, ritkábban pneumatikus úton közli a szerszámmal vagy a munkadarabbal. A másolásnak különleges esete, amikor más méretarányban kicsinyítve vagy nagyítva - kell elkészíteni egy adott mintáról az újabb munkadarabokat. Ilyenkor, úgynevezett pantográfokat használnak (pantográf-köszörűgép, pantográf-marógép). A pantográfmarógép tehát például nem 1:1 arányban másol, hanem kicsinyít, a kicsinyítés mértéke változtatható, leginkább 1:10. A kicsinyítés előnye, hogy a másolósablont nagyobbra lehet készíteni, mint a készítendő marás, így a sablon elkészítési pontatlanságai kicsinyítve jelentkeznek a munkadarabon. A kicsinyítést csuklós szerkezet - úgynevezett paralelogramma - végzi, amely egyik pontjában a sablontapintó, a másik pontjában pedig a marószerszám van befogva. Pantográfmarással különféle véseteket, feliratokat és szerszámprofilokat lehet készíteni. Képünkön annak bizonyságát látjuk, hogy a pantográf-marógép ma már a kisipari műhelyekből sem hiányozhat. De még jobb persze, ha számítógép-vezérlésű gravírozó automatára is telik a mesternek. Az indiánok és a szupernóva Az 1054-ben bekövetkezett híres szupernóva-robbanást nemcsak a kínai csillagászok, hanem az észak-amerikai mimbreni indiánok is megfigyelték. Ezt bizonyítja az a nemrég talált kerámiacsésze, amelyen egy nyúl, valamint egy kerek objektum látható 23 sugárral. A régészek szerint az ábra két rivális harcának szimbolikus ábrázolása. A nyúl, amely az indiánoknál a Hold szimbóluma, 23 napon át harcolt a nála erősebb fényű szupernóvával. Szívbajos robot Hervey Cardialis külsőleg erős, harmincéves férfi, ám 25 különböző szívbetegségben szenved a magas vérnyomástól az akut hátsó fali szívinfarktusig. A mesterséges paciens gombnyomásra bármelyik szívbetegséget szimulálja. Egy adattároló tartalmazza a betegségek programját, és elektromotor gondoskodik a megfelelő kórképről. Az elektro- és echokardiogramot, röntgenfelvételeket és laborvizsgálatok eredményét egy megfelelő diasorozatból ismeri meg az orvos. Hervey Cardialisnak számos előnye van a valódi betegekkel szemben: tanítási célokra bármikor rendelkezésre áll, a diagnózis egyes lépéseit meg lehet ismételni, és jelenléte nem zavarja állapotának megbeszélését. A Nyugat-Afrikában honos Sesbania rostrata nevű. vadnövény olyan különleges sajátosságokkal van felruházva, melyekhez a rizstermesztők nagy reményeket fűznek. E vadnövény ugyanis képes a levegőből a nitrogén megkötésére, így termesztésével feleslegessé válik a rizs nitrogéntrágyázása ásványi trágyákkal. A növény a vízborította területeken jól megél. Hat hétig kell megtartani, addigra elegendő nitrogént gyűjt össze, majd dolgavégeztével a talajba kell dolgozni. A nitrogénnel így bőven ellátott talajba nyomban ültethetjük is a rizst. Tükör az űrben A távcsőről általában a lencsék jutnak az eszünkbe, pedig a komolyabb távcsövek objektívje általában nem optikai lencséből, hanem üvegből készített tükörből áll. Az üveggyárak számára óriási feladat egy-egy távcsőtükör elkészítése. Először egy hatalmas, több tonna tömegű, korong alakú üvegtömböt kell önteni, amelynek szennyezés- és buborékmentesnek kell lennie. Az üveg összetétele általában kvarc, bór, nátrium és alumínium-oxid. Manapság olyan különleges összetételű nyersanyagot használnak, amelynek méreteiben nem okoz változást a hőmérséklet módosulása. A többtonnás üvegtömböt először szobahőmérsékletre hűtik, ami több hónapig is eltarthat. Ma már a csiszolt felületet hordozó rész mindössze néhány centiméter vastag. Egy ilj'en vékony üvegréteg a saját súlya alatt deformálódna, így gondoskodni kell megfelelő merevítésről. Ezt általában méhsejtszerű rácsos szerkezettel oldják meg. A csiszolást speciális csiszolóporral és korong segítségével végzik, amelyet a tükör középpontjának A Hubble űrteleszkóp első tükrének elkészítése átfúrása követ. A fényt egy segédtükör segítségével a lyukon átvezetik, így a fénysugarak a tükör mögött egyesülnek a gyújtópontban. A tükör felületére polí- rozás után vákuumban fényvisszaverő alumíniumréteget párologtatnak. - ozo Az MTI-Press anyagaiból összeállította: Laczi Zoltán
