Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

1992. FEBRUÁR 17. Sportextra Jégkorong OB I. Távolodik a döntő Férfi kosárlabda - Szuper Liga Tizenhat tripla a „sógorok” kosarában Szolnoki Olajbányász-BK Toshiba Klosterneuburg 92-85 (45-41) Szolnok, 2300 n., v.: Koller, Su- ga (szlovák) Olajbányász: Abeljanov 4, Zsarkov 13/6, Tóth A. 20/18, Tóth Z., Berkics 11. Csere: Hosszú 21/15, Horváth 21/9, Mé- rész, Jáhni, Takács 2. Edző: Re- zák László, Szalay Ferenc Klosterneuburg: Soukharev 20, Blake 14, Jelinek 24/6, Spiko- witsch 10, Key 15/3. Csere: Marz, Haselbacher 2, Zankl. Edző: VujcsicsTolt Az eredmény alakulása: 5. p.: 13-13,10. p.: 23-25,15. p.: 35-33, 25. p.: 57-46,30. p.: 71-55,35. p.: 84-70 Lényegesen kisebb érdeklődés kísérte a Szolnoki Olajbányász újabb hazai fellépését, mint a múlt héten. A megszokott keretből ezút­tal hiányzott az Achilles-sérüléssel bajlódó Kmézic, helyére Mérész Tamás került. A tavalyelőtti oszt­rák bajnok a litván származású So- ukharevben és a két amerikai ven­dégmunkásban bízva győzelemre készült. Az első találatot - egyből egy tripla volt - ugyan az Olajbányász szerezte Tóth Attila révén, de ettől kezdve perceken keresztül a „só­gorok” előnyét mutatta az ered­ményjelző tábla. Nyugodt, kidol­gozott támadásaikat Jelinek és So­ukharev rendre „pontosan’ ’ fejezte be, ráadásul a szolnoki centerek sem jeleskedtek a lepattanók szer­zésében. Mivel a palánkok alatt nem sok babér termett Berkicsék számára, a kinti dobókra várt a fel­adat, hogy fellazítsák a védelmet. Szerencsére a jól körbejáratott lab­da mindig talált szabad embert, s ezáltal valóságos „triplazuhatag” hullott a vendégek kosarába. Hol Hosszú, hol a hullámvölgyből vég­re kilábaló Tóth A. emelt a kosár­ba. Jó húzásnak bizonyult Horváth „Pipi” pályára küldése is, az irá­J Horváth nemcsak felgyorsí­totta csapatát, hanem a „kosár­termelésben” is az élen járt Hosszúval társbérletben nyitó régen látott remek teljesít­ménnyel hálálta meg a bizalmat. A második félidő elején szár­nyalt az Olajbányász, játékosai egymást múlták felül. Felpörgetett ritmusukat nem tudta átvenni az osztrák együttes, így egyre inkább nőtt a különbség. Már-már felcsil­lant a 21 pontos visszavágás lehe­tősége (74-55), de a piros-feketék hamar elhitték, hogy megnyerték a derbit, és ez visszaütött. Felkelt a padlóról a Toshiba, az Abeljanov szorításából végre megszabaduló Soukharev erdményességével a hajrára ismét izgalmas lett a talál­kozó. Horváthnak azonban ezen a mérkőzésen nem remegett a keze, kritikus helyzetben is értékesítette a szándékos faultért megítélt bün­tetőt, ezzel bebiztosította csapata győzelmét. Mintha a Szuper Liga befejezé­séhez közeledve egyre inkább ma­gára találna az Olajbányász, ami jó jelnek tűnik a magyar bajnoki rá­játszás előtt. Az igazsághoz tarto­zik azonban, a biztos vezetés tuda­tában nem szabad idő előtt leállni, ez megbosszulhatja magát. (gj) UTE 101 nap-Lehel HC 6-2 (1-1,2-0, 3-1) Budapest, 1500 n., v.: Moharos, Bartha, Lugosi UTE: Géczi-Salamon, Kan- gyal, Farkas 1 (2), Ancsin L. 3, Pék (2), Lubnyin, Bacsó, Antal (1), Rjanov 1, Leleszi 1, Rancz, Füzesi, Ancsin J., Balogh, Nagy, Zsitva, Rozgonyi. Edző: Eperjesi Miklós Lehel: Mihonik-Donika, Nagy, Puskarjov 1 (1), Kulikov, Vlaszov 1, Sipos, Bugyi, Bálint, Vargyas. Edző: Kereső Csaba Kiállítások: 4, ill. 4 perc Az újpestiek három sora ellen Kereső Csaba mindössze kilenc já­tékosát szerepeltette a kapus Mi­honikon kívül. Az első tíz percben nem látszott a csapatokon, hogy a döntőbe jutásért játszanak. Amo­lyan egészségügyi csúszkáláshoz hasonlított a találkozó, a 12. perc­ben aztán történt végre valami. Egy kapu elé lőtt korongot Var­gyas elvétett, és Farkas elegánsan a kapuba emelt. Valamelyest élén­kült az iram, de továbbra is gyenge volt a játék. A jászberényiek erőt­len támadásait könnyedén verték vissza a lilák. Néhány másodperc­cel a harmad vége előtt Gécziről egy lövés Kulikov elé pattant, aki Puskarjovhoz passzolt, neki már könnyű dolga volt, 1 -1. A második húsz percben már nagyobb sebes­ségre kapcsoltak a hazaiak, s egy- re-másra vezették támadásaikat. Néhány gólszerzési lehetősége ugyan a vendégeknek is volt, de erőtlen, gyenge lövéseik Géczi kesztyűjében vagy a kapu melletti palánkon landoltak. A lilák láthatóan egyre jobban erőfölénybe kerültek, s egy védel­mi hiba után Rjanov, majd Ancsin László lőtt gólt. Csak Mihonik nagyszerű védéseinek köszönhette a Lehel HC, hogy a második har­mad után is maradt némi esélye a pontszerzésre. A befejező játék­rész harmadik percében Vlaszov lövését Géczi bevédte, de alig telt azonban el 50 másodperc, Ancsin bombagólja után már ismét kétgó­los lett a hazaiak előnye. Ezzel tu­lajdonképpen el is dőlt a találkozó sorsa. Az újabb Ancsin-találat, majd a találkozó végén ütött Lele- szi-gól már csak ráadás volt. Közepes színvonalú, sportszerű találkozón az újpestiek megérde­melten szerezték meg a két pontot. A jászságiaknál Mihonik remekül védett, de sem a védők, sem a csa­tárok nem tudták megismételni az FTC ellen legutóbb nyújtott telje­sítményüket. A jászberényieknek e vereség után már csak minimális esélyük van a döntőbe jutásra, hiszen eh­hez az kellene, hogy az UTE 101 nap vagy az FTC mindkét hátralé­vő mérkőzését elveszítse. Valószí­nű, hogy ez az újpesti vereség egy­ben egy hároméves nagy sorozat végét jelenti a jászberényi jégko­rongsport történetében. Az egyre romló felkészülési körülmények rányomták a bélyeget a csapat já­tékára, amely elmaradt a tavalyi­tól. Mindezek ellenére Jászbe­rényben még bíznak abban, hogy az UTE 101 nap a Fradit is legyőzi, és akkor a másik döntős helyezés sorsa február 25-én Jászberényben a Lehel HC-FTC találkozón dől majd el. Szántai A rájátszás menete A ZTE Heraklith elleni (febr. 29-i) összecsapást követően véget ér a „nemzetközi bajnokság”, az Olajbányász bekapcsolódik a hazai rájátszásba. Nem érdektelen tehát áttekinteni, hogyan alakul a folyta­tás. A négy szuper ligás magyar csapat - Tungsram, ZTE, Olajbányász, Körmend - és az A-csoport első négy helyezettje - Bp. Honvéd, Kaposvár, Atomerőmű, Csepel - alkotja a legjobb nyolc mezőnyét, amelyben körmérkőzéseken döntik el a sorrendet. Az idei bajnokság­ban lejátszott eredményeket magukkal viszik az együttesek - nem lényegtelen tehát, mi lesz az utolsó forduló kimenetele -, ezért a szolnokiak csak az „új” ellenfelekkel mérik össze erejüket. A kiala­kult táblázat alapján aztán a már tavaly is alkalmazott módszer szerint párosítják a gárdákat: 1-8, 2-7, 3-6, 4-5. Három győzelemig tart a versenyfutás, az előkelőbb helyen végzettek kezdenek hazai környe­zetben. Az állva maradt négy együttest hasonló szisztéma szerint állítják majd párba. Négy fehér mezes újpesti vigyázza a két herényi támadót Kézilabda NB I. Idegenben hiánycikk az önbizalom Pécsi MSC-Szolnoki Olajbányász 23-18 (9-6) Pécs, 1200 n., v.: Bakos, Mózer Pécs: Szente-Kakas 3, Kovács I. 2, Horváth 2, Hang 3, Papp G. 3, Kunos. Csere: Cziráki (kapus), Gelb 8 (2), Székelyhídi 2, Kovács I. Edző: Kole- szár György Szolnok: Köteles-Móré 6, Harta 3 (1) , Kotormán 1, Klemán 1, Vozár 4 (2) , Grundmann. Csere: Szemenov (kapus), Woth, Moszkalec 3, Mezei, Rigó. Edző: Zsiga Gyula Kiálítások: 12 perc, ill. 4 perc. Hétmé­teresek: 4/2, ill. 3/3. Az Olajbányász az előző fordulóban győztes csapatán több poszton változta­tott, amitől az idegenbeli sikeres szerep­lést remélte. A Pécs vezetői viszont nagy „ászaik” távozását azzal indokol­ták, hogy minél többen mennek el, annál egységesebbé válik együttesük. Vozár támadófaultja után Kakas szer­zett vezetést a hazaiaknak. Mindkét he­tesnél érezhető volt az idegi feszültség, Harta lövése a kapufán csatant, míg a pécsi ellentámadás technikai hiba miatt maradt gól nélkül. A támadók ered­ménytelenségében nagy szerepet ját­szott, hogy Köteles és Szente sorozat­ban védett bravúrosan. A kilencedik percben sikerült az Olajbányásznak egyenlíteni. Grundmannt csak szabály­talanság árán tudták szerelni, a büntetőt Vozár értékesítette, 1 -1. A következő öt perc a hazaiaké, sőt inkább a balszélső Gelbé volt, aki zsinórban három gólt szerzett, és tizenöt perc játék után 5-1 -re változott a vendéglátók előnye, aminek kialakulásához a Szolnok átlövőinek bátortalan, pontatlan játéka is kellett. Zsiga edző változtatott a támadósor összetételén, Moszkalec lett az irányító, és azonnal góllal mutatkozott be. A PMSC kissé elfáradt és elbizonyta­lanodott, több technikai hibát vétett, a A felépült Moszkalec irányító létére három gólt szerzett Szolnok „belső” emberei megtalálták a széleket, Kotormán, Harta, Moszkalec találataival a huszonötödik percben 6-5- re felzárkóztak. Az utolsó öt percben a várt folytatás elmaradt, mivel Móré zic­cerben hibázott, majd Klemán gólhely­zetben a léc fölé bombázott. A második játékrészt a Pécs irányítot­ta. Előbb Gelb értékesített egy büntetőt, az ellentámadásból azonban Vozár szé­pített, majd a csereként beállt Szemenov hárított bravúrral. Klemánt csak büntető árán tudták szerelni, hetesből Harta vál­toztatta 10-8-ra az eredményt. A várt felzárkózás azonban elmaradt, hiszen a Pécs zsinórban négy gólt szer­zett, amire csak egyetlen szolnoki volt a válasz. Grundmann helyett Rigó állt be balszélsőnek, s Móré góljai után újból felcsillant az egyenlítési remény (16- 13). Érthetetlen technikai hibák miatt azonban ismét öt gólra nőtt a különbség, ráadásul a pécsiek a hajrában még újíta­ni is tudtak. Az Olajbányász ezen a találkozón bá­tortalanul, önbizalom nélkül kezdett, húsz perc előnyt adott ellenfelének. Szünet után Kotormán megsérült, ez to­vább csökkentette a győzelmi esélye­ket. Horváth

Next

/
Oldalképek
Tartalom