Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

1992. FEBRUAR 15. Sport—hirdetés 15 GYASZHIREK KÖSZÖNETÉT mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerősök­nek, jó szomszédoknak, akik ÖZV. ŐZ LAJOSNÉ temetésén megjelentek, részvét­nyilvánításukkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. *75282/1» _____________ F ÁJDALOMMAL tudatjuk, hogy szeretett édesapám, apósom, nagy­apánk, HÁBEL FERENC életének 70. évében elhunyt. Teme­tése 1992. február 18-án, 12 J0 óra­kor lesz a szolnoki Körösi úti teme­tő ravatalozójából. Gyászoló csa- lád.*75688/1* HÁLÁVAL köszönjük minden kedves ismerősnek, barátnak, aki fájdalmunkat igyekezett enyhíteni jelenlétével, mikor drága édes­anyánkat, KOVÁCS LAJOSNÉT utolsó útjára kísértük. A gyászoló család Jászberény, Eger.*75762/1* KÖSZÖNETÉT mondunk a roko­noknak és ismerősöknek, akik SÁROS MAGDOLNA temetésén részt vettek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, együtt­érzésükkel fájdalmunkat enyhítet- ték. Gyászoló család.«75257/1* KÖSZÖNETÉT mondunk a roko­noknak, szomszédoknak, ismerő­söknek, a Papírgyár, a Május 1. Ruhagyár és a Jászkun Volán dol­gozóinak, akik szeretett férjem, édesapánk, SÁROSI JÓZSEF temetésén megjelentek, fájdal­munkban osztoztak. A gyászoló család. *75960/1* MÉLY fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, KARÁSZEK JÓZSEF 50. életévében elhunyt. Hamvasz- tás utáni búcsúztatásáról később intézkedünk. A gyászoló csa- lád.*75850/1* FÁJÓ szívvel tudatjuk, hogy felejt­hetetlen drága feleségem, édes­anyánk, nagymamánk, SÁGI LAJOSNÉ, született: Kovalik Erzsébet hamva­it 1992. február 17-én, 14,30 órakor helyezzük örök nyugalomra Szol­nokon, a Körösi úti temető ravata­lozójából. Gyászoló családja. Táv­irati cím: Szolnok Holt-Tiszapart 29 *75851/1* MÉLY fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és sze­rették, hogy IFJ. FEJÉR FERENC temetése 1992. február 18-án, 14.00 órakor lesz a törökszentmiklósi ró­mai katolikus temetőben. A gyá­szoló család, Törökszentmiklós. *75907/ 1* A kővetkező köszönetnyilvánítás saj­nos tévesen jelent meg. A hozzátar­tozóktól ezúton is elnézést, megértést kérünk! HÁLÁS szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek, jó barátoknak, akik felejthetetlen férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk, DARÁZS JÓZSEF temetésén részt vettek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, részvét­nyilvánításukkal mélységes fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család, Jászberény .*75773/2* Üzenet a petárdázóknak Megérte, megéri?! Ti, akik a kosárlabda, illetve elné­zést, ez nem igaz, az Olajbányász sze­relmeseinek valljátok magatokat, be­legondoltatok, micsoda felelőt­lenséget műveltetek a Tungsram elleni múlt heti rangadón? Nem, nem arról van szó, hogy félbeszakadhatott volna a találkozó - hisz ez a probléma csak szeretett!?) klubotokat sújtotta volna -, hanem arról, mekkora tragédia lehető­sége vetette árnyékát a csarnokra. Kö- zületek sokan 1985-ben még kisebb gyerekek voltak, így nem emlékezhet­tek a brüsszeli Heysel stadionban be­következett, 36 halálos áldozatot kö­vetelő eseményre. Pedig az a futball­mérkőzés szabad téren volt, be lehetett menekülni a pályára! Ha most a tisza- ligeti csarnokban egy esetleges ven­dégsiker feletti elkeseredésetekben mind a 300(1) petárdát bedobtátok vol­na - tudom, ezt terveztétek, és termé­szetes, hogy ez kiderült -, olyan pánik törhetett volna ki a nézőtéren, hogy az emberek egymást taposva menekülni kezdenek. De hova, hisz ezt a termet nem 3500 néző számára építették? Itt nincs hova futni! Sajnos Ti az Olajbányász ellenfeleit ellenségként kezelitek, pedig ez sport, tehát játék valahol, s nem háború. Nem tudom elhinni, hogy nincs köztetek né­hány józanabb gondolkodású fiatal, aki jobb belátásra bírná a hebrencse- ket. Csalódtam bennetek. Tojás, Vereb Józsi, Borhi Feri és a többiek. Nektek kellett volna - kellene! - rendet tartani a B-középben, kitaszítani a hőzöngő- ket, a csak botrányt keresőket. Úgy, mint ahogy tettétek ezt a tavalyi petár- dázóval! Ákkor, mikor „futott” a csa­pat szekere, országszerte a szolnoki közönséget, Titeket dicsértek. Nektek is szerepetek volt az aranyérem meg­szerzésében. Most újra Rólatok be­szélnek, de egészen más megközelítés­ben, hiszen a példa szerint csak győ­zelmek esetén vagytok képesek elfo­gadható szurkolásra. A szakosztályt irányítók titkon számoltak a rendbon­tás lehetőségével - megerősítette ren­dezői gárdáját -, mégsem rajtuk mú­lott, hogy befejezhették a mérkőzést. Tudom, fáj az igazság, de be kell látni, a körülményekhez képest rendkívül nyugodt, profi módon viselkedő Tungsram játékosainak köszönhető, hogy elmaradt a botrány. De nem biz­tos, hogy a zalaegerszegi, körmendi avagy honvédos kosarasok is képesek lesznek elviselni a provokálást, a meg­félemlítést. Az Olajbányász vezetése termé­szetesen tanult a történtekből, s több óvintézkedést vezet be a hátralévő ta­lálkozókra.- A rendezők létszámát még inkább felemelik.- Videokamerával folyamatos fi­gyelni fognak Benneteket, s már menet közben kiszűrik a rendbontókat.- Köztetek is helyet foglalnak majd rendezők, rendfenntartók.- A már eddig is alkalmazott Testőr Kft. tagjainak hatáskörét kibővítik.- Ittasan egyikötök sem léphet - még érvényes belépővel sem - a csarnokba.- Azt a szurkolót, aki bármilyen kárt okoz az egyesületnek, bírósági úton fogják kötelezni a „számla” kiegyenlí­tésére. (Egy petárda harmincezer forint büntetést von maga után a szövetség részéről!)- Ha nem változik a helyzet, csök­kenteni fogják a nézők számát, ami ter­mészetesen nem a bérleteseket érinti. A mostani büntetés következménye­ként a szűkös anyagiak miatt elképzel­hető, hogy a két budapesti mérkőzésre nem tud a klub szurkolói buszt indítani. Végül legfrissebb rendőrségi értesü­lésünk szerint, a mérkőzést követően elfogták az a fiatalt, aki a pályára hají­totta a petárdát. Egy nylonszatyorban további 20 darabot találtak nála. Garáz­daság vétségéért szabálysértési eljárást kezdeményeztek ellene, mely súlyos pénzbüntetéssel párosul. Megérte?! Megéri?! (géléi) Igazán korán kelt néhány együttesünk ezen a hétvégén, hi­szen már jó néhány összecsapást pénteken „lezavartak” több sportágban. Itt van mindjárt a jégkorongrangadó, amelyet az UTE 101 nap otthonában vívott a Lehel HC. Az Olajbányász fér­fi kézilabdázói is megjárták Pé­cset a rájátszás második forduló­jának apropójából, míg első osz­tályú női röplabdázóink közül a Lehel SC a BSE-t látta vendégül, a vegyis lányok pedig Egerben „hősködtek”. A sort a MÁV MTE női kosarasai zárják, ők az Ikarus otthonában próbáltak meg visszavágni a múlt heti, Szolnokon elszenvedett veresé­gért. A notórius meccsrejáróknak azért nincs okuk elkeseredésre, hiszen szombaton is lesz látniva­ló a megyeszékhelyen. Abelja- novék a Szuper Liga negyedik­jét, a Klostemeuburgot fogadják a Tiszaligetben egy jó kosárder­bi erejéig, remélhetően petárda­Mohi 38 gólt dobott ebben a bajnokságban mentes övezetben. A hátralévő mérkőzésekre jegyek elővétel­ben kaphatók az Olajklubban. Vízilabdázóink kitartanak a hét végi kettős forduló mellett, ugyanis szombaton az OSC-hez látogat a Vízügy RC Cola gárdá­ja, vasárnap az FTC Törley pe­dig a Damjanich uszodába. Ha összebeszélt volna a két fővárosi együttes, akkor sem tudott volna jobban kibabrálni a szolnokiak­kal, már ami a szombati kezdé­seket illeti. A Fradi 16.00-kor játszik a „süvölvény” KSI-vel, az OSC pedig 18.45-re várja a vízügyeseket, szintén a Komjádi uszodába! Nem kérdés, másnap melyik csapat lesz frissebb a szolnoki összecsapáson. Szerdán fennállásának legna­gyobb sikerét érte el a JTKF Le­hel SC női kézilabda-együttese azzal, hogy a Bp. Spartacuson „keresztül” belépett a Magyar Kupa elődöntőjének elit résztve­vői közé. Hét közben nem igazán volt gördülékeny a jászsági együttes játéka, ámde a lelkese­dés átbillentette Esztárinééket a holtponton. Vasárnap újabb fon­tos állomás következik a csapat életében, a CNC Vasas skalpjá­val az övén feszengő győri Euro- kommerz oroszlánbarlangjában kell ismételten helytállniuk Ug- rin György „lányainak”. Nem lesz könnyű feladat. A hétfői Sportextrában beszá­molunk még a MÁV Clips-Coop tekézőinek a harmadik forduló­ban elért eredményeiről, a hónap végén rendezendő versenyautó­kiállítás előkészületeiről, egy új biliárdszakosztály megalakulá­sáról, és természetesen a téli olimpia szombati és vasárnapi fontosabb eseményeiről. Újabb szorítás a nadrágszíjon Mint korábban már jeleztük, a MÁV MTE labdarúgói fölött újabb felhők tornyo­sulnak, és a közeljövőben tiszta vizet önte­nek a pohárba. Nos megtörtént a művelet, bár egynémely futballistát mellbevágta az a tényszerű tájékoztató, amit Hollóy Tamás ügyvezető elnök tartott a napokban részük­re. Az egyesület vezetője beszámolt arról, a MÁV Vezérigazgatóságán tett látogatásá­tól, amelyen tudomására hozták, hogy a január elsejétől minden másodosztályú sportstátuszát felmondja a vasúti cég or­szágszerte. Esetünkben hat labdarúgót érintett érzé­kenyen a tollvonás, sorsukat egyelőre az egyesület vette kézbe. De meddig? Még mielőtt valaki a MÁV-ra haragudna, meg kell jegyezni, jelen gazdasági körülménye­inkre való tekintettel az is szép dolog, hogy a létesítmények üzemeltetésére 9,2 milliót szán Szolnokon, a fenntartással a Járműja­vítót bízta meg. Tehát ha úgy vesszük, csu­pán 2,6 millió az úgynevezett elvonás, mert korábban 1,6 jutott működtetésre, a mara­dék pedig a státuszokat fedezte. No persze mindezek a körülmények nem igazán eny­hítenek az OTP-tartozással, a magas lakás­rezsivél és élelmiszerárakkal küszködő fo­cisták gonjain. Mint ahogy az sem, hogy a MÁV MTE márciusig fizetési haladékot kapott a Dunaferrtől. De a tisztánlátás érde­kében minden játékosnak a szemébe kellett mondani a tényeket és azt, valójában mire számíthatnak. Januárban kaptak ugyan fize­tést az egyesület kasszájából, de a februári bérek olyanok, mint a kutya vacsorája: vagy lesz, vagy nem. Immár tizenhat embernek előteremteni a mindennapra valót, nem könnyű feladat, ráadásul egyetlen labdarú­gónak sincs civil munkahelye! (Talán egye­dül az ország másodosztályú együttesei kö­zül). És ezzel még nincs vége az „iránymu­tatásnak”. Amennyiben a csapat az első három tavaszi fordulóban legalább öt(!) pontot nem gyűjt össze, akkor rendkívüli elnökségi ülésen döntenek majd a további­akról. Ugyanis, ha véglegesen elszálltak a bent- maradási esélyek, akkor semmi értelme to­vább pénzt pumpálni a társulatba. Még a bajnokság befejezése előtt bekövetkezhet az, amit mások már a korábbi évek rabló- gazdálkodását látvamegfogalmaztak: tiszta amatőr alapon, fiatalok csatasorba állítása mellett mindent élőről kell kezdeni. Lódi edző ezek után megkérte „övéit”, jelezzen az, aki így nem vállalja a kiesés elleni, cseppet sem sikert ígérő nekirugasz­kodást. Karemelések helyett lógó orrokkal válaszoltak Rostásék. Igaz, néhányan a szerződéskötési juttatá­sok előlegének felvételében bíztak egy da­rabig, de miután a kifizetés feltételeként legalább hatos átlagosztályzatot kellett vol­na teljesítenie némelyeknek az ősz folya­mán, az elnököt nem tudta senki zavarba hozni. így fest egyetlen NB Il-es labdarúgócsa­patunk alig három héttel a rajt előtt. Egye­lőre profikként várják Ághék ellenfeleiket, ám egyáltalán nem biztos, hogy áprilisban is elmondhatják magukról ugyanezt. Hogy egy nyolvanezres városban miért nem kap­kodnak a szponzorok utánuk? Valószínű azért, mert egy sereghajtó együttest nem tekintenek igazán jó reklámhordozónak. Az más kérdés, kinek vagy kiknek köszönhető­en indult el a sorvadás a fúzió óta, miként és főleg miért lett annak idején ’79-ben két csapatból egy, aztán szép lassan mára egy se. (néder) Hét végi sportműsor Szombat Kosárlabda. Férfi Szu­per Liga: Szolnoki Olajbá- nyász-BK Toshiba Kloster­neuburg (osztrák), Szolnok, Tiszaligeti Sportcsarnok, 17.00, Koller, Suga (szlová­kok). NB II. Férfi: Sz. Olaj­bányász Il.-Szegedi Postás, Tiszaligeti Sportcsarnok, 14.30. Karcagi SE-Miskolci EAFC, Karcag, városi sport­csarnok, 16.00. Röplabda. NB I. Férfi, B- csoport: Szolnoki Vegyimű- vek-Veszprémi SE, Szol­nok, tűzoltólaktanya, 15.00, Varga N„ Zalánfi. Magyar Kupa, férfi: Szolnoki Titász- Berettyóújfalu, Szolnok, Dr. Csanádi U. Á. I., 13.00. Sakk. Megyei nyolcadik nyílt bajnokság, Szolnok, Mátyás kir. u. 31. Hatodik forduló 8.00, hetedik fordu­ló 14.00. Súlyemelés. Megyei baj­nokság, Szolnok, Mátyás kir. u. Kölyök 10.00, serdü­lő, ifjúsági és felnőtt 13.00. Vívás. Megyei általános iskolák egyéni bajnoksága, Szolnok, Véső u„ 9.00. Labdarúgás. Előkészü­leti mérkőzések: Szolnoki MÁV MTE-Jászberény, Ti- szaliget, 10.30. Mezőtúr- Martfű, Mezőtúr, 14.00. Idegenben szerepel: a vízilabda OB I-ben a Víz­ügy RC Cola Budapesten, az OSC-Boniper ellen. Vasárnap Sakk. Megyei nyolca­dik nyílt bajnokság, Szol­nok, Mátyás kir. u. 31. Nyolcadik forduló, 9.00. Vízilabda. OB I.: Vízügy RC Cola-FTC Törley, Szol­nok, Damjanich uszoda, 11.00, Matyó, Puskás. Labdarúgás. Előkészü­leti mérkőzések: Kisújszál- lás-Szolnoki MÁV MTE, Kisújszállás, vásártéri pálya 10.30. Karcag-Püspökla- dány, Ligeti sporttelep, 10.00, Jászapáti-Jászszent- andrás 14.30, Jászfénysza- ru-Tura 14.00. Idegenben szerepelnek: a férfi asztalitenisz NB I-ben a Szolnoki Tisza HSE Kis­kunfélegyházán, a női kézi­labda NB I-ben a JTKF Le­hel SC Győrben, a női ko­sárlabda NB II-ben Kisúj­szállás Nagykőrösön. Atlétika Tricotex Kupa: soha rosszabbat Szolnoknak! Délután fél ötkor teljes sötétség­be borult a tizedik születésnapját ünneplő Budapest Sportcsarnok küzdő- és nézőtere. Hamarosan fény derült arra, hogy nem holmi műszaki hiba szakította félbe a küzdelmeket, hanem egy időre az óriásmonitoron kívánták „tűzbe hozni” a közönséget, a BS építke­zését és az egy évtized alatt történt legrangosabb eseményeket kive­títve. Meglehet, a jó 25 perces „szocialista hangulatú” filmezés­nek többek között az időpontjával is eltévelyedtek a rendezők, hiszen a rúdugrást, valamint az eleve ké­séssel kezdődött női magasugrást csak úgy a „sutba dobták”, nem törődve azzal, hogy az izmok be­melegedve és ugrásra készen vár­ták gazdáik fölsőbb utasításait. Persze ne feledjük, azt azért felele­veníthették, a szovjet elvtársak mekkora segítséget nyújtottak a hajdani építkezés során ... Na, de az események - megyénk szempontjából is - már korábban érdekesre fordultak. Két szolnoki lány toporgott a 60 m síkfutás hat­fős „A”, azaz erősebb döntőjében. Az egyes pályán Petrezselyem Anita, közvetlen mellette klubtár­sa, Molnár Mónika. Az ellenfelek között ukrán, román futónő, és persze a jelenlegi legjobb magyar, Barati Éva. Mögöttük Móni .érke­zett negyedikként (7.63 mp) - mi van, ha még jól is rajtol? -, egy századdal elmaradva legjobbjától, Anita nagy egyéni csúccsal (7.75) az ötödik. Soha rosszabb kezdést! A „B” döntőbe a kisújszállási Sándor Judit fért be, egyben állt helyt. Rövid időre a kisebbek vették birtokukba a rekortánt, a fiú és a leány 10x200 méteres gyermek­váltó keretében. Utóbbiaknál mi is (pontosabban a MÁV MTE) érde­keltek voltunk. Szaporán szedték a lábukat már az első futók, az UTE mögött végig a második helyen tartották magukat, a csattanó azon­ban az utolsó métereken követke­zett. A befutó UTE-s kislány a kel­leténél néhány méterrel hamarabb leállt, azt gondolván, hogy már maga mögött hagyta a célvonalat, így ellenlábasai sorra megelőzték, köztük a szolnokiak, akiknek így az első hely jutott. A csapat tagjai: Keskeny Tímea, Fekete Andrea, Kormos Krisztina, Tiger Judit, Ke- pics Judit, Őszi Mónika, Kovács Gabriella, Faragó Krisztina, Ka- nyó Krisztina, Koczka Dóra vol­tak. Az atlétajelöltek után már az igazi klasszisok következtek, az „in médiás rés” kezdést alapul vé­ge, rögtön egy újdonsült fedett pá­lyás világcsúcstartóval, a tavalyi tokiói világbajnokság aranyérme­sével, a gyalogló Ivanovával (FÁK). Mellette szinte a teljes ma­gyar élmezőny pályára lépett, de a vitathatatlanul leggördülékenyebb stílusban versenyző atlétanőt még megközelítei sem tudták. Rövi- debb távra váltva, Szekeres Judit volt érdekelt a 400 méteres síkfu­tásban. Bátor futással hatalmas egyéni csúcsot ért el (54.93 mp), ezzel az OB-n a bronzérmet sze­rezte meg. A másik futamban a világ idei legjobbját futotta a FÁK-beli Smonyina (51.86 mp), megelőzve a szintén nem kis nevű honfitársát, Brizginát (52.61 mp). Miközben a jelen menői próbáltak ideiglenes dicsőséget szerezni ma­guknak, pályafutásuk befejeztével az elmúlt évek legjobbjait búcsúz­tatta a Magyar Atlétikai Szövet­ség, a Hungária Biztosítóval kar­öltve. A köszöntöttek között fe­szengett Ecsekiné Juhász Erzsé­bet, aki a tavalyi esztendőben tett pontot versenyzése végére. Az egykori világcsúcstartó, amerikai Nehemiah, vagy a lett, Európa-rekordra pályázó Kaza- nov? - szólt a kérdés az 50 méteres férfi gátfutás befutóját illeti. Nos, a kontinensrekord maradt Munkelt „tulajdonában”, Nehemiah pedig a győzelemmel társítva immár a világ idei legjobb eredményét tud­hatja magáénak (6.43 mp) - persze messze még a szezon vége . . . Sárközi, legjobb magyarként, 6.77 mp-cel a negyedik. Az ugrószámok sava-borsa ek­kor azonban még hátravolt. Me­gyénk szemszögéből a legizgal­masabbnak a férfi magasugrás bi­zonyult, ahol a svéd Sjöberg és a FÁK-beli Paklin mellett a köny- nyebb sérüléséből lábadozó, MÁV MTE-s Kovács István is ott mele­gített. Pontosabban Sjöberg még csak heverészett, amikor Kovács „Isu” már átrepült a 218 cm(!) felett! Az ám, 218, ami egyéni csúcsot, holtversenyben felnőtt OB-győ- zelmet és felnőtt válogatottságot jelentett a tegnap Bécsben lezajlott válogatott viadalra. Sjöberg aztán 232-ig jutott, öt centit ráverve a második bolgár Dakovra (aki ug­rásai között a kellemes hőmérsék­letű csarnokban rendre nagykabá­tot vett magára). Már csak a leg­jobb magasugrók, néhány női hár­masugró volt versenyben, amikor Taraszov rudat vett a kezébe, je­lezve ezzel, hogy elérték a kellő magasságot, most már ő is indulás­ra jelentkezik (mellesleg messze a rúdugrás volt a legkorábban elkez­dődött versenyszám). Nem sokat variált, eljutott 580 cm-ig, aztán egy sikertelen 590-es kísérlet után, Kovács István egyéni csúcsával a bécsi válogatott csapatba „ugrotta be” magát este 10 óra körül jobbnak látta be­fejezettnek tekinteni a viadalt. Szolnoki szempontból semmi panaszunk nem lehet az idei Trico- tex Kupára, hiszen remek eredmé­nyek, egyéni csúcsok születtek, Molnár Mónikát, Kovács Istvánt és Sárközi Lajost meghívták a bé­csi válogatott viadalra, Szekeres Juditot és Petrezselyem Anitát pe­dig Münchenbe, egy fedett pályás viadalra. Összeségében azonban a pénz­telenség rányomta bélyegét az éj­szakába nyúló rendezvényre. A ta­valyi telt házas közönség most fe­lére redukálódott, s közülük is akadt, aki némi hiányérzettel távo­zott. (kocsis)

Next

/
Oldalképek
Tartalom