Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

1992. FEBRUÁR 13. KUNSÁGI EXTRA - KUNHEGYES 9 Kétszer fizettették ki vele a házát Pál János híres kőműves volt, aki egy szintén neves szakem­bernél, Azari Jánosnál sajátíthatta el a szakma csínját-bínját. 1912- ben inasként segédkezett a Kos­suth iskola építésében, ahol látta, hogy az alap öt méter mélységű, így a falak akár emeletet is elbír­tak volna. Később maszek lett, és muta­tósnál mutatósabb épületek fű­ződnek kezéhez. 1942-ben a fel­eségének és a lányának is készí­tett egy tomácos házat. Mivel má­sik házuk is volt, illetve földjük, természetesen kuláknak nyilvání­tották őket 1952 egyik éjszakáján. Kegyként maradhattak az ottho­nukban, csak éppen lakbért kellett fizetniük azért, hogy a sajátjuk­ban élhessenek. Később 1961- ben a tanács akkori vezetői közöl­ték vele: ismét megveheti a saját házát. Azt, amelyiket egyszer már teljes egészében kifizettek. A megállapított súlyos tízezre­ket 25 évig törlesztette, és végre 1986-ban ismét elmondhatta: megint enyém a sajátom. Időköz­ben a gyerekek felnőttek, családot alapítottak és Szolnokon élnek, így a kunhegyesi házban csak a nyugdíjas tanítónő, Horváth Győ- zőné lakik 91 éves édesanyjával. Ok valóban elmondhatják: a szo­cialista törvénykezés jóvoltából nem kisebb csoda történt velük a XX. század második felében, mint az, hogy a saját lakásukat még egyszer megvetette velük a hatalom. Lassan egy éve lesz, hogy a Heves Kereskedőház betette a lá­bát a városba. Azóta megszokták a létét, elvégre ez az egyetlen helyi cég, amelyik állítólag még az idén húsz, új dolgozót vesz fel. Főleg asztalosokat, de kisegí­tő embereket, segédmunkásokat is. Erre azért lesz szükség, mert szerencsére adódik megrendelé­sük. Olyannyira, hogy szaknyel­ven fogalmazva a lekötöttségük 200 százalékos. A németeknek kisbútorokat, előszoba-, konyha- garnitúrákat gyártanak, de való­színűleg jelentkeznek a piacon egy érdekes szobabútorral is. A lakatosok sem tétlenkednek. Ők változatlanul különböző tele­fonfülkéket gyártanak. Melles­leg az üzem területén a közel­múltban diszkont ABC-t létesí­tettek. Úgy tűnik, az ötlet bevált, hiszen az áruház havi forgalma négy-ötmillió. Eltűn­tek, mint... Legutóbbi városi olda­lunkon foglalkoztunk az­zal, hogy a kisgazda-nagy­gyűlés után még azon az éjszakán, a tetőn keresztül néhány, tartós álmatlan­ságban szenvedő fickó ke­reste fel az épületet. Ha már bejutottak, nem volt szívük otthagyni néhány magnót. ígértük, visszaté­rünk a nyomozás eredmé­nyére, bár itt nem ez a jó szó. Inkább az eredmény­telenség, hiszen a tettesek úgy eltűntek, mint szürke szamár a ködben. Legalább is amikor ott jártunk, még ez volt a helyzet. Költségvetési üzemből kft. A legutóbbi képviselőtetületi ülésen arról döntöttek, hogy meg­szüntetik a költségvetési üzemet, és kft-vé alakítják át. Nevük is lett, mégpedig Barbatus, ami kecskebakot jelent, mivel a kun emberek tehene még a városi címerben is szerepel. 51 százalékban a városi önkormányzat a tulajdonos, 49 százalékban pedig a Pro Urbe-alapít- vány. A költségvetés előzetes tárgyalása során kiderült, az idén 265 millió forint körüli összegre számíthatnak. Fejlesztésre 28 millió jut, illetve lehet ennél jóval több is, ha a pályázatok eredményesnek bizonyul­nak. így befejeződik a középiskolai kollégium bővítése, előkészítik a szakmunkásképző intézet tornatermét, fejlesztik a tanyasi kollégi­umot, ha... Itt ahaismételen a pályázati sikerektől függ. Ezeken kívül folytatják a csatornarendszer bővítését, építését és a központi lakótelep, a Hajnal, a Garai, a Széchenyi utcák rákötése után most a Kossuth és a Bethlen Gábor utcák következnek. Ugyanezen az ülésen döntöttek a helyi autóbuszjáratok díjtételei­ről. így a vonaljegy 18 forint, az összes vonalra érvényes bérlet havonta négyszáz, a tanulóknak száz forint. Mellesleg - tudomásom szerint - az összes vonal két járatot jelent... A havi forgalom négy-ötmillió tegetéssel sem, mivel a színek, fények, árnyalatok harmóniáját, szépségét még Túrkevén szeret­tette meg vele egy rajztanámő. Néhány évtized alatt portrék, táj­képek, csendéletek, kisgrafikák, ex-librisek kerültek, kerülnek ki keze alól. Ady Endre szüle­tésének a századik évfordulójára készített ex-librisét még a televí­zió is bemutatta. Akárcsak azon munkáit, amelyeket a tévé egyik Ki mit tud?-jának szavalói kap­tak tőle. Eddig huszonhat egyéni, társas kiállítása volt Túrkevén, Mezőtúron, Karcagon, Tiszarof- fon, Tiszagyendán és vagy tíz­szer Szolnokon. A legutolsót nyolc éve tartották, jegyzi meg Már munkanélküli orvos is van A pedagógusfestő Budai Sándor tanár urat min­denki ismeri, hiszen itt született, és három év kivételével - ezeket Madarason töltötte - a Kossuth iskolában tanította a magyar nyelv és irodalmat, az éneket, meg a rajzot. Noha 1987-ben nyugdíjba ment, két évig még visszajárt dolgozni. Azóta szin­tén nyugdíjas tanárnő feleségé­vel otthon tölti a napjait. Szeret hegedülni is, a muzsika valaho­gyan kikapcsolja, megnyugtatja. Ezenkívül nem hagyott fel a fes­Földig rombolták az éttermet Mint a felvételünk bizonyítja, a hír igaz, hiszen a Triorion Kft. amely bérletbe vette az áfésztól ezen múzeális darabot, a tevékenységét úgy kezdte, hogy jószerével az alapokig rombolta az éttermet. Utána következik egy ennél nehezebb szakasz: fel­újítani a bútorokat, a mellékhelyiségeket, a kony­hát - egyszóval mindent. A lépcsőkön megközelít­hető felső részen alakítják ki az ebédlőt, ahol hét­közben meleg ételek várják a betérőket, hétvége­ken pedig diszkó a fiatalokat. A gázt is bevezetik, és ahogy a kft. vezetőjétől hallottuk: ízléses, szép létesítményt akarnak, nem afféle városközponti kocsmát. Azt gondolom, erre az egyszeri vak adta meg a feleletet: majd meglátjuk. Egyébként a nyi­tást a jövő hónapra, márciusra tervezik. Fél lábbal az egyetemen Merre tovább Kunság Népe? A létesítmény változatos múlt­ját igazolja, hogy valaha gazda­házként adott fedelet a benne él­őknek, később a kiegészítő pa­rancsnokság költözött a falai kö­zé, végül az MHSZ. Jelenleg itt fogadják, veszik számba a helyi és környékbeli munkanélkülie­ket, akiknek a száma ottjártunk- kor háromezer-négyszáz volt. Kunhegyesen is már több mint kilencszázan élnek közülük; negyven százalékuk nő. Sajnos akadnak nem is kevesen, akik­nek a nyolcosztályos végzettsé­gük sincs meg, ezért zömük be­tanított, illetve segédmunkás, ámbár szakmunkások is egyre többen vannak. Ráadásul az ál­lástalan pályakezdők száma is nő: tavaly már száztizenketten voltak. Megjelentek az elhelyez­kedést kereső diplomások is: kö­zöttük közgazdász, vendéglátó főiskolát végzett, orvos, és egy olyan pedagógus, aki szegény eddig senkinek sem kellett. Nem nehéz megjósolni, hogy a mun­kanélküliek száma tovább nő, mivel a téeszek sem kimondottan sikeres esztendőt tudnak maguk mögött. Míg az állást kereső te­mérdek, az állást hirdető egyre kevesebb, és mindössze a Heves Kereskedőházba kellene néhány asztalos. Gy. Molnár Sándor ta­valy érettségizett Kisúj­szálláson. Kitűnőre, de valahogy a felvételije nem úgy sikerült, mint el­képzelte. Ezért „pihen”. Joliban mondva melles­leg középfokú angol nyelvvizsgára készül, miután tavaly ősszel elin­dult a Széchenyi kora te­levíziós vetélkedőn. Itt az országos döntőben a csa­pata a harmadik helyen végzett, amiért tízezer fo- rint ütötte a markát. Ezenkívül ötezer forint értékű könyvutalványt is adtak neki, kü- löndíjként pedig hatezer forint áru könyvet. Állítólag Pesten a jogi egyetem dékáni karán azzal biztatták: a szép siker eredmé­nyeképpen nem kell történelem­ből felvételiznie, ha az ered­ményt hivatalos papírral tudja igazolni, amelynek még utána kell járni. Időközben lóg egy ang­liai útja is, ezt még ta­valy1» azért kapta - volna -, mivel a megyei törté­nelem versenyen máso­dik lett. így azután Ang- lia helyett otthon, a Gyepszél úti szülői ház­ban találom. Lassan tel­nek a napjai, sokat tanul, készül a félfelvételire. Azután a szüleinek segít, és olykor elgondolkodik azon: egy éve még mennyivel színesebb, érdekesebb élete volt... Remélhetőleg esztendő teltével ismét az lesz. Mindenki tudja, átalakulás előtt állnak a téeszek, és csak reménykedni lehet abban, hogy a gépesített mezőgazdaság a neve­sítés után sem süllyed a felvéte­len látható kézitaliga szintjére. Tény a 10 ezer 500 hektáron te­vékenykedő szövetkezet tavaly húszegynéhány milliós plusszal zárta az évet, ami az idén mí­nuszra változott. Hogy mennyi­re, ezt ottjártunkkor pontosan még nem tudták. Időközben munkához látott a tizenegy tagú, átalakulást előkészítő bizottság is. Nagy valószínűséggel márci­us 10-én tartják a közgyűlést, ahol megtárgyalják a vagyon- és földnevesítés lehetőségeit, hatá­roznak a kárpótlásra kijelölt terü­letek helyrajzi számáról. Felté­ve, ha addig megkapják a pontos adatokat arról: hány aranykoro­na értékű földet követelnek vi- sza. Ugyanis, mint írtuk, a me­gyében élő ötvenezer igénylő az iratok nyolcvan százalékát hiá­nyosan tudta csak beszerezni, benyújtani. A pótlással iparkod­ni kell, hiszen az idő, meg a tava­szi munkák sürgetnek. És aki időt nyer... Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom