Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
1992. FEBRUÁR 12. Hazai körkép 3 Egyharmadnyi elégedett Munkaerőpiac 1992. január Vélemények a kormány gazdasági reformprogramjáról, a demokrácia fejlődéséről, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásáról A lakosság a MODUS Kft. kutatóinak - Lengyel Emőke és Tóth Antal - kérdéseire véleményt mondott a piacgazdaság megteremtéséről, a kormányzat gazdaságpolitikájáról, a de- mokrácia fejlődésének magyarországi perspektíváiról, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásáról is. A szabad piacgazdaság megteremtését a magyar lakosság többsége (65 százaléka) támogatja, ellene csak minden ti- zedik megkérdezett szólt. Ugyanakkor roppant tanulságos, hogy minden ötödik válaszadó eléggé bizonytalan a kérdés megítélésében. Az átlagosnál jobban elfogadják a piacgazdaságot a szakszervezeti tagok, az érettségizettek, a magas jövedelműek, a szakmunkások, a szövetkezeti tagok és főként a vállalkozók. A nemek között ebben a vonatkozásban igen nagy a különbség, mert míg a férfiak háromnegyede helyesli a piac- gazdaság bevezetését, addig a nőknél ez az arány éppen csak hogy meghaladja az 56 százalékos arányt. Még nagyobb a különbség a legfiatalabbak és a legidősebbek között, mert míg a 15-24 év közöttiek 80 százaléka híve a piacgazdaságnak, addig az 55 év felettiek között csupán 53 százalék. A kormány gazdasági reformját a megkérdezettek mintegy 13 százaléka túl lassúnak, 49 százaléka pedig túl gyorsnak találja, s 21 százalékot tesz ki azok aránya, akik nagyjából meg vannak elégedve a tempóval, ugyanakkor itt is elég magas volt a nem válaszolók aránya. A részletesebb adatok tükrében elmondható, hogy az ellenzéki pártok hívei inkább lassítanák, míg a kormánypárti választók inkább gyorsítanák a végrehajtás ütemét, bár ez utóbbiak között igen nagy azok aránya, akik szerint a reform- folyamat megfelelő ütemű. Az adatok tanulsága szerint a magyar lakosságnak csak mintegy 2 százaléka nagyon elégedett és kb. 28 százaléka elégedett a demokrácia hazai fejlődésével. Ezzel szemben a válaszadók 39 százaléka, illetve 21 százaléka nem nagyon elégedett, illetőleg egyáltalán nem elégedett a demokratizálódás magyarországi ütemével. Vagyis a többség szerint gyorsítani kellene a társadalom demokratizálásának tempóját. A nem szakszervezeti tagok, a maximum középiskolai végzettséggel rendelkezők, a diplomások, az inaktívak, a vállalkozók és a magánszektorban alkalmazottak, továbbá a férfiak és a legidősebbek az átlagosnál elégedettebbek, míg az érettségizettek, a szakszervezeti tagok, az irodai dolgozók, a szakmunkások, a segéd- és betanított munkások, továbbá a nők és a középkorúak az átlagosnál kevésbé elégedettek a demokrácia fejlődésével. A kutatásba bevont lakosság a demokrácia magyarországi fejlődésével kapcsolatos elégedettségét vagy elégedetlenségét igyekezett pozitív, illetve negatív jellegű érvekkel alátámasztani. Pozitív érvek: jól fejlődik a demokrácia, jók a politikai célkitűzések, utat nyit az egyéni vállalkozásoknak, folyik a privatizáció, nincs kommunizmus, szólásszabadság van, többpártrendszer van, nagyobbak a törvényes lehetőségek a magánkezdeményezésekhez, nincs visszarendeződés, nincs elnyomottság, szabad választások vannak, nyugodtan élünk s nagyobb a vallásszabadság. Negatív érvek: nem fejlődik jól a demokrácia, mert létbizonytalanság van, nagy a munkanélküliség, nem változott semmi, lassú a fejlődés, nem megy előre a privatizáció, csak egyes rétegek élnek jól, magasak az árak, túl sokat várt a rendszerváltástól, sok a hatalmi és a pártharc, ugyanazok a vezetők, sokan nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket, alacsonyak a bérek és a nyugdíjak, s magasak az adók. A megkérdezettek nagy része szerint hazánkban alapjában véve érvényesülnek az emberi jogok, hiszen több mint háromnegyedük úgy véli, hogy nagymértékben, illetve bizonyos mértékben betartják azokat. Mindamellett elgondolkoztató, hogy minden huszadik megkérdezett szerint egyáltalán nem tartják tiszteletben az emberi jogokat Magyarországon. Az utóbbi véleményen lévők elsősorban a társadalmilag hátrányos helyzetű rétegek, azaz az alacsony képzettségűek, a legidősebbek, a kisjövedelműek, a segéd- és betanított munkások között találhatók. Tehát a politikai orientációnak vagy a pártállásnak nincs meghatározó szerepe a negatív vélekedés kialakulásában. Mindent egybevéve, a magyar lakosság közel kétharmada híve a szabad piacgazdaság megteremtésének. Az 1990-es felmérés óta még tovább növekedett azok száma, akik jónak tartják ezt a gazdasági modellt (1990-ben 62 százalékos volt a piacgazdaság támogatottsági aránya), s némileg csökkent a „tanácstalanok” száma is. A demokrácia fejlődésének ütemével kapcsolatos lakossági vélemények a tavalyelőtti feltételhez képest az „elégedettség” irányába tolódtak el, hiszen akkor a mostani 28 százalék és 21 százalékkal szemben, 17 százalék és 31 százalékos volt a „meglehetősen elégedettek”, illetve az „egyáltalán nem elégedettek” lakossági aránya. Mindez arra utal, hogy a társadalom szélesebb rétegeiben is növekedett a rendszer legitimációs bázisa, ami - dacára a kormányzattal szembeni, gyakran igen éles bírálatoknak - kétségtelenül a politikai konszolidációs folyamatok fel- gyorsulását jelzi. Ferenczy Europress A magyar kormány gazdasági reformprogramja a pártszimpátiák tükrében Körzet megnevezése Álláshelyek Álláskeresők Munkanélküliek Munkanélküliekből pályakezdők Munkanélküli járadékos, segélyes Mun- kanél- külisé- gi ráta % száma, fő. változás + - a/ száma, fő változás + - aJ száma, fő változás + - a/ száma, fő változás + - a/ száma, fő változás + - a/ Szolnok 442 + 59 6795 + 483 6316 + 462 721- 10 4596 + 185 11,1 Jászberény 13-9 2823 + 284 2780 + 279 167 + 20 2369 + 110 9,9 Karcag 89-6 3770 + 613 3482 + 583 218 + 33 2225 + 290 23,7 Kisújszállás 401203 + 66 1182 + 63 79-6 962-4 13,9 Mezőtúr 352447 + 297 2279 + 189 105 + 6 1948 + 27 16,0 Tiszafüred 68 + 33 2597 + 172 2515 + 184 131-3 2020 + 37 25,4 Törökszentmiklós 442824 + 494 2773 + 455 218 + 2 2004- 11 16,1 Kunszentmárton 0- 1 1647 + 390 1598 + 359 80 + 12 1085 + 7 14,5 Jászapáti 191397 + 122 1351 + 106 57 + 1 1152 + 88 15,1 Kunhegyes 102135 + 284 2017 + 193 90 + 2 1785 + 131 21,0 Martfű 01545 + 332 1524 + 337 94- 1 1042 + 24 10,4 Összesen 760 + 76 29183+3537 27817 +3210 1960 + 56 21188 + 884 14,4 a/ Változás az előző hónaphoz képest. A bankok privatizálásáról nem esett szó — Hiányoznak a befektetési intézmények — Kell-e teljes konvertibilitás — Nem hízelgő az amerikai kép A Fiatal Közgazdászok Országos Találkozója Salgótarjánban A Magyar Közgazdasági Társaság ifjúsági bizottsága minden évben Salgótarjánban rendezi meg a Pénzügyi és Számviteli Főiskola segítségével a fiatal közgazdászok konferenciáját. A mostanin több mint százötven gazdasági, főleg pénzügyi szakember vett részt. Az összejöveteleken, a személyes találkozásokon és kapcsolatteremtésen túl mindig a gazdasági élet aktuális kérdéseinek megvitatása, ismeretek ki- szélesítése a cél. Ezt segíti elő, hogy olyan magyar és külföldi vezető gazdasági szakemberek elméleti és gyakorlati közgazdászok tartanak előadásokat, akik az adott témában a legjobbak közé tartoznak. A konferencia témája - amely az egész gazdaságot így a szakembereket is foglalkoztatja - Magyarország pénzügyi helyzete, a bankprivatizáció előttünk álló feladatai, az infláció várható csökkenése és ennek következményeként a kamatlábak alakulása, valamint az értékpapírok és a tőzsde szerepe. Veress József, a Magyar Köz- gazdasági Társaság főtitkára bevezetőjében éppen e téma aktualitását emelte ki, valamint annak a reményének adott hangot, hogy e tanácskozás segítséget nyújt az előttünk álló feladatok megoldásában. A kongresszus ideje alatt összesen 14előadót hallgathatott meg a szakmai közönség, melyek közül a teljesség igénye nélkül a következők fejtegetése váltott ki legnagyobb visszhangot. Erdős Tibor akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke „A vállalatfinanszírozás és a tőkepiac általános problémái Magyarországon” című előadásában a problémakör makrogazdasági összefüggéseit figyelembe véve, elméleti oldalról közelítette meg a vállalatok, a vállalkozók mindennapos finanszírozási gondjait. Rámutatott arra, hogy ennek megoldására egyedül a bankok, pénzügyi intézmények nem képesek. Talán a legtöbb várakozás Botos Katalin felszólalását előzte meg, aki immár mint az Állami Bankfelügyelet vezetője, a pénzügyi intézményrendszerünk állapotáról beszélt. Hangsúlyozta, azon munkálkodik, hogy az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott Banktörvényben lévő szigorú követelményeknek a bankok és pénzintézetek minél hamarabb tegyenek eleget. Nem beszélt ugyanakkor arról a sokak által várt kérdéskörről, ami a bankok privatizációját érinti, valamint hogy a pénzintézetek fő fejlődési irányai mik lehetnek a közeli, illetve távoli jövőben. Érdekes kontrasztot teremtett Pulai Miklós, a Bankszövetség főtitkára, aki szintén az új Banktörvényről beszélt, de nem a hatóság, hanem a bankok szemszögéből. Elmondta, hogy a szigorú előírásoknak a bankok csak fokozatosan tudnak majd eleget tenni, és ez sem oldja meg a vállal kozói szféra finanszírozási gondjait. Véleménye szerint ezeket csak a külföldi tőke, illetve egy Magyarországon eddig még nem létező forma, a befektetési intézmények oldhatják meg. A nemzetközi tőkeáramlásba való mind nagyobb bekapcsolódásunk egyik fontos kritériuma lehet a forint konvertibilitása. Antal László közgazdász, a KO- PINT-Datorg vezetője a konvertibilitás gazdaságpolitikai feltételrendszeréről tartott igen érdekes előadást, melyben annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország jelenlegi gazdasági szintjén nem feltétlenül kell törekedni a teljes konvertibilitásra. Ne legyen követendő példa az elméletben létező teljes konvertibilitás, ami a gyakorlatban áruhiányhoz, vágtató inflációhoz vezet. Csak akkor deklaráljuk a tényt, ha már mind gazdasági, mind technikai szempontból megfelel a forint az átválthatóság kritériumainak. A nap sorrendben utolsó előadója Péterváry Miklós közgazdász, üzletember az Amerikai Egyesült Államokból érkezett. „A magyar gazdaság - amerikai szemmel” című referátuma meglehetősen vegyes érzelmeket váltott ki a hallgatóságból. Elmondta, hogy 300 amerikai vállalatot érintő felmérése alapján Magyarországról meglehetősen negatív képet állított fel az állag amerikai vállalkozó. Véleménye szerint nem rendelkezik az ország megfelelő tartalékokkal, gazdasága rossz irányba fejlődik és összeomlással fenyeget, politikai háttere nem megfelelő. A sok, meglehetősen súlyos tárgyi tévedéssel tarkított előadásból egyetlen fontos dolog szűrhető le az ország gazdaság- politikusai számára, mégpedig az, hogy sajnos ez a kép él a tengerentúli üzletemberekben, és amíg ezt nem változtatjuk meg, hiába reménykedünk a számunkra oly fontos működő tőke beáramlásában. Másnap Szapáry György, a Nemzetközi Valutaalap magyar- országi rezidensének előadása nyitotta a napot, aki nem meglepő módon a költségvetési deficit lefaragásának fontosságát hangsúlyozta; mint az egyetlen utat, ami az IMF további támogatásához vezet. Ezen belül is a magyar szociális juttatásokat tartotta soknak. Véleménye szerint a szociális háló nagysága magyarázza a hiányosságait, vagyis egy kisebb réteget felölelő szorosabb szociális háló eredményesebb lenne. Az egész találkozó egyik legérdekesebb előadását Bokros Lajos, a Budapest Bank Rt elnök-vezérigazgatója, a Tőzsde- tanács elnöke „A tőkepiac és bankok szerepe a magyar gazdaságban” címmel tartotta. Vállalkozott rá, hogy elemezze, az infláció várható csökkenésére hogyan reagálhatnak a pénzintézetek, hogyan változhatnak a kamatlábak. Véleménye szerint az infláció csökkenő üteme mellett sem bocsáthat ki a bank deg- resszív kamatozású értékpapírt, mert nem lenne rá kereslet. A megoldás valószínűleg egy rövid lejáratú, sávosan progresszív kamatozású értékpapír lehet. Máté Zoltán A Gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének közreműködésével készül. Szerkeszti: V. Szász József
