Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

Tél víz idején Szerencsére belátób- bá vált a divat is: mosta­nában mindinkább csök­kenti diktátori szerepét, kegyesen megengedi, hogy ki-ki a korához, testsúlyához, pénztárcá­ja lehetőségéhez képest divatozzon; mi több, a legkülönfélébb rigolyá­inkat is kiélhetjük, hi­szen rövid, hosszú, bőr- szerűen feszes és líg-lóg- slampos, vakítóan csil­logó és farmerszerű - minden hordható! Elárulom, télvíz ide­jén hogyan spórolhatunk ezreket háromórányi ügyeskedéssel. Divat a kucsma, praktikus is - a kevéssé ápolt hajat is el­takarja, ha sürgősen meg kell jelennünk valahol -, csinos is, meleg is. És régi szőrmegallé­ros kabátja, amely már semmire nem használha­tó, vagy kisebb-nagyobb szőrme csaknem min­denkinek akad. Elég be­letúrni a fiókmélybe vagy a rongyzsákba. Ha még sincs, vegyünk 25 centi mű­anyag szőrmét. Igaz, nem olcsó, de duplaszéles lévén, ebből a darab­kából két kucsma is kitelik, a tete­jébe pedig parányi szőrmedíszítés. A szőrmét a visszáján szabjuk! Kirajzoljuk a szabás nyomvonalát, és puha alapra téve, zsilettpengével Kucsmakészítés házilag lyukselymet és szűcstűt haszná­lunk. Utóbbi vége könnyebben át­hatol a bőrön-szőrmén, de ha vágjuk ki a szükséges darabot A kucsmához 23-25 centi széles csík kell, hosszúsága a fejbőségünkkel azonos. Ugyanekkor a darabka bé­lés és vászonféle kelme kell még hozzá. A kiszabott szőrme két rö­vid végét összevarjuk. Ráhagyni nem kell, összevarr ás ához gomb­nincs, nagyméretű hímzőtű is meg­teszi. Varrás közben a szőrme visszája legyen előttünk, a két bőr­oldalt öltsük össze nagyon erősen, apró öltésekkel, a kibujkáló szőr­mét terelgessük vissza a túloldalra. A vászonanyagot és a bélést (kü- lön-külön) ugyanígy összevarrjuk, természetesen ráhagyással, amint szokás minden textíliánál. Majd mindhármat ös szép áss zítjuk a szé­leiknél, szemünk előtt a szőrme bőroldala, alatta a bélés, legalul a vászon. Pontosan összeerősítjük a három réteget, ismét oly módon, hogy a szőrme ne bújjon ki a varra­ton. Ezután a szőrmét nagyon erő­sen, egyenletes, apró öltésekkel ráncba szedjük a fejebúbján. Utána kifordítjuk az egészet, összehúz­zuk a vászonanyagot, végül a bélést is. Utóbbinál ügyeljünk arra, hogy szem előtt van; precíz, láthatatlan varrással rándoljuk össze! Másik változat: huszonhárom­huszonöt centi széles, ötvenöt-hat­van centi hosszú (ez a fejbőség sze­rint változik) bőrdarabkát vagy megunk, netán újjonan kötött, egy­színű sapkát, vagy akár régi, fejre simuló kalapot is „kucsmásítha- tunk”. Ekkor az eljárás folyamata azonos a leírtakkal, de csak a kucs­ma széle készül szőrméből vagy műszőrméből. Ez esetből a szőr­meszélnek szánt darabot egyik ol­dalán az iménti sorrendben össze­varrjuk. A másik szélét passzítjuk a már kész kalap vagy sapka szélé­hez, mégpedig a béléshez a szőr­mét Nagyon erősen összevarrjuk, majd kifordítjuk a szőrmeszegélyt Tömítés, szigetelés télire Az egyes emberek egyéni érdeke sok min­denben ütközhet a népgazdaságéval, de az ener- giatakarékosságot illetően - ahogy ezt mondani szokás - „teljes az érdekazonosság”. Az ener­giatakarékossági propaganda tévébeni kétség- beesett pénztárcája okkal-joggal hívja azt a „Walakit”, aki ügyesen megszünteti a lakások ajtó- és ablakréseit, megakadályozza, hogy az utcára, az udvarra szökjék a drága pénzért vásá­rolt meleg. A fűtési évad beálltával évről-évre szóba kerül a szigetelés. Rendre kerülnek újabb és újabb „tökéletesnek” hirdetett tömítők is. Azt azonban, hogy a gyapottal töltött hurka vagy a lécbe fogott filccsík, netán a könnyen felra­gasztható habszivacs-szigetelő a legalkalma­sabb, csakis pontos „látlelettel” lehet eldönte­ni. Vastagabb tömítést kíván a megvetemedés folytán rést hagyó keretléc, mint a gyatra mun­kával rosszul beillesztett, körös-körül enyhén szivárgó ablaktok, amelynek hézagait, általá­ban vékonyabb, laposabb alkalmatossággal le­het és kell megszüntetni. Sok esetben mind a kétféle szigetelésre szükség van egyazon ablak­nál. A be-, illetve kifordítással nyfló ablakok - ha mégoly jól zárnak is - a fordítótengelyüknél ugyan erősen szellőznek, de az említett tömí­tőkkel el nem zárhatók. Mit lehet kezdeni ve­lük? Azt, amit ajánlatos megtörni valamennyi olyan ablak keretével, amelynek nyitogatását a fűtési évadra beszüntetjük. És itt álljunk meg egy szóra. Ez pedig az okos szellőztetés. A lakásban elhasználódott meleg és a külvilág hideg levegője ki- és be­áramlással cserélődik. Az ablak kitárása a cse­rélődés előfeltétele, de erőteljesebb légmozgás nélkül csak huzamos idő alatt megy végbe. (A résnyitás - a szellőztetés szempontjából - hiába­való; a meleg kimegy, de légmozgás híján friss levegő alig-alig nyomakodik be a helyiségbe). A réseket megszüntető tömítésnek és egy­ben a gyors, hatásos szellőztetésnek a legcélsze­rűbb módja a következő: a fűtési idény tartamá­ra helyiségenként csak egy - kereszthuzatra al­kalmas - ablakot tartsunk fenn. A többit a Gu- miám-G vagy más márkájú, a levegő nedvessé­gének hatására vulkanizálódó tubusos tömítő- pasztával tapasszuk be. A nehezen hozzáférhető résekbe csavarhűző vagy más szerszám segítsé­gével kenjük be a tömi tőpasztát, amely ott meg­köt E tömőtípasztával szigetelhetne a már em­lített forgótengelyek is. (Az így „beragasztott” ablakokat a tél folyamán csak belső felületükön lehet megtisztítani, ám a „valamit valamiért” elv alapján a külső szenny letisztulását télen rá kell bízni a csapadékra). A szellőztetés miatt szabadon hagyott abla­kot vagy ablakszámyat körös-körül ajánlatos hurkával vagy habszivacscsíkkal, illetve ezeket kombinálva tömíteni, ügyelve rá, hogy a tömí­tés ne akadályozza a kilincs vagy fogantyú szo­rosra záródásán (Ha az ablakzár körüli rés szűk ahhoz, hogy akár filc-, hurka-, habszivacstömí- tő beférjen, de ahhoz mégsem elég szoros, hogy a meleg ki ne szivárogna rajta, akkor ezt a rést a pasztával kell kitölteni és megkötés után - éles késsel - le kell választani a zár másik feléről. A megszilárdult paszta pereme a levegő útját el­zárja.) ' A szellőztetés - minden esetben - kereszthu­zattal történjék. így öt perc alatt kicserélődik a vastagon befüstölt levegő is. Végül még annyit: a szabadba nyíló ablakok, ajtók szigetelés - minden ellenkező állítással szemben - csak egy évadon át állja ki az időjárás viszem tagságait. Nem hagyatkozhatunk a megelőző ősszel vég­zett szigetelésre, ha még olyan költséges volt is. A jól szigetelt és szigeteletlen helyiségek közöt­ti hőmérséklet különbség 4-5 fok is lehet Ez a differencia pedig már megéri az újbóli költséget és fáradtságot NY. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom