Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

2 Hazai körkép 1992. JANUÁR 9. Jelentős kőolajkincsre bukkantak a szolnoki kutatók Napi 200 ezer liter a kút hozama (Folytatás az 1. oldalról) ' A kutatás irányítói 1991-ben adtak megbízást, hogy a Pitvaros Észak-I jellel kitűzött fúráspon­tot mélyítsük le. Ez sikeresen megtörtént, és hozzáláttunk a re­ményteljes rétegek kivizsgálásá­hoz.- Fúrás közben nem érzékeltek még semmi biztatót?- Fúrás közben is érzékeltünk olajnyomokat, de ebből nem le­hetett sokat megtudni. Most már biztosan tudjuk, hogy az 1800- 1923 méter közötti szakaszban jó termelési tulajdonságú olajtá­roló rétegek vannak. A réteg­vizsgálat nyitott (még le nem csövezett) 1860-1927 méter kö­zötti szakaszából próbatermelés­sel óránként 8 köbméter olajat termeltünk. Ez megközelítőleg napi 200 köbméter olajnak felel meg. Az olvasó talán jobban ér­zékeli a mennyiséget, ha azt mondom egy nap 200 ezer liter olaj jön a felszínre.- Ez önmagában az olvasónak nem sokat mond. Az eddigi ha­zai eredményekhez viszonyítva ez a mennyiség mit mutat?- Közismerten hazánkban a legnagyobb hozamú kutak Al- győ térségében vannak. Nos, a Pitvaroson talált mennyiség ezt az értéket megközelíti vagy azt is mondhatom, hogy el is éri.- Nem akarok ünneprontó len­ni, de volt már rá példa, hogy az első kút jelentős eredményt mu­tatott és néhány nap múlva már csak csordogált az olaj.- Ez a lehetőség soha nem ki­zárt. A kutatási szakemberek vé­leményére vagyok utalva, ami­kor elmondom, hogy várhatóan ez egy rendkívül bonyolult föld­tani szerkezetű rész. Nagy mű­szaki nehézségeket jelenthet, hogy teljes iszapveszteség lépett fel. Ez pedig azt jelenti, hogy a kutatás továbbfolytatásában nagy szakmai körültekintéssel lehet csak eredményesen dol­gozni.- Mennyire bízhatunk abban, hogy az a még végsősoron to­vábbi kutatásra váró mező a nép­gazdaság számára is jelentős olajtöbbletet jelent?- Ennek megítélése a geológu­sok dolga. Véleményem szerint biztosat még senki nem tud mon­dani. Azt azonban mindenkép­pen örömmel nyugtázhatjuk, hogy az utóbbi évek legeredmé­nyesebb olajelőfordulásának le­hetősége csillant fel. Sz. J. Egyre nehezebb a fuvarozók helyzete Tegnapi lapunkban a megyeszékhely személy- és teherfuva­rozóit kérdeztük arról, hogyan vélekednek az üzemanyagok fogyasztói adóinak emeléséről. Az összeállítás mutatja, enyhén szólva aggódnak a jövőt illetően. Nincs ez másképpen a megye más városaiban sem. Van is rá okuk, hiszen felsorolni is hosszú, milyen bürokratikus eljárás előtt áll az, aki továbbra is a szállítás területén szeretné megkeresni kenyerét. Csak röviden: Kezdő­dik azzal, hogy a vállalkozónak Szolnokra, a Közlekedési Fel­ügyelethez kell utaznia a taxióra plombáját felbontatni. Ezt potom 620 forintért végzik. Az óra átállítása Budapesten vagy Szegeden történik, ára 4.500 forint. Következő állomás az Or­szágos Mérésügyi Hivatal, mely az órát hitelesíti, és ha ez mind kész, újra Szolnokra vehetik az irányt, ahol ellenőrzik a plom- bázást. Ha összeszámoljuk, szép kis összegre rúg csak az óraá­tállítás és utazgatás költsége, és akkor még nem beszéltünk arról a - fentiek miatti - közel egyhetes kiesésről, melyet munka nélkül kénytelen eltölteni az a vállalkozó, aki az áremelés miatt emeli tarifáját. Alábbi összeállításunkban a megye városaiban élő vállalkozók mondják el véleményüket: A jászberényi taxisok között megoszlik a vélemény a szolida­ritást illetően. Egy részük kitette a zászlót, mások nem. Bárkányi László magánfuvarozó és három társa a zászlót kitevők közé tar­tozik. Ők az alapdíjakat nem akarják emelni, a kilomé­terenkénti díjat viszont 25-ről 30-ra emelik. Felháborodásuk­nak adtak hangot a taxiórák átál­lításával kapcsolatos bürokrácia és a növekvő költségek miatt. A kunszentmártoni fuvaro­zók egyszer már egy olyan intéz­kedést várnak, amely jobban tá­mogatná a vállalkozókat. Már eddig sem tudták a költségeket átruházni a megrendelőre, ez­után pedig bizonytalan, lesz-e még megrendelésük. Sokan fog­lalkoznak a visszavonulás gon­dolatával. A mezőtúri taxisokat is érzé­kenyen érintette az áremelés, mert igazán hatékonyan nem tudják kompenzálni az ebből eredő többletkiadásokat. A vitel­díjak emelését megfontolandó­nak tartják, mert így is igen ke­vés a fuvar, egy esetleges tarifa- emelés pedig olyan mértékben csökkentené a forgalmat, amely még kevesebb bevételhez juttat­ná őket. Példa már van arra, hogy egy magánvállalkozó leállt a fuvaro­zással, és félő, hogy egyre töb­ben kényszerülnek majd feladni vállalkozásukat. A jászárokszállási fuvarozók nem emelik áraikat - tudtuk meg Csikós Lászlótól, a helyi ipartes­tület elnökétől. Kisújszálláson hét személy- szállító magánvállalkozó műkö­dik. A vállalkozók egy része nyugdíj, illetve munkaviszony mellett gyakorolja tevékenysé­gét. A taxisok száma nem sok, a fuvar azonban még ennél is ke­vesebb, ezért ők sem változtat­nak az eddig alkalmazott viteldí­jakon. Tehát marad a 20-22 fo­rint kilométerenkénti díj, de eb­ből az összegből az utas 4-5 fo­rintot le is alkudhat. Kék szala­got ugyan nem tűztek kocsijuk­ra, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a benzin áremelésével egyetértenek. (Jászberényből Pethő László, Kunszentmártonból Veres Ist­ván, Mezőtúrról Halmágyi Ta­más, Jászárokszállásról Wirth István, Kisújszállásról Odus Ist- ván tudósított.) ______________ K osárlabda - MK a legjobb 8 közé jutásért A bajnok Az érintettek is csak a sajtóból értesültek Utlevéligénylés új bosszúságokkal A jászberényi rendőrkapitány mentette a menthetőt Köztudott, hogy a magánútlevél iránti kérelmeket ez év január 1 -töl a lakóhely szerinti polgármesteri hivatal jegyzőjénél kell benyújta­ni. Ez önmagában nem okozott volna különösebb problémát, ha a György tájékoztatása szerint az el­ső útlevél iránti kérelem január 6- án érkezett be hozzájuk. Az ügyin­tézés folyamatossága érdekében konzultáltak a helyi rendőrkapi­tányság azon munkatársaival, akik lyet január 1-től kell alkalmazni­uk. Igaz, a napilapok megírták, a tv, a rádió közölte, hogy január 2-ától az állampolgár a helyi ön- kormányzatoknál kérheti útlevé­lügyeinek intézését; de ha csak a A Karcagi Polgármesteri Hivatal dolgozói is csak a sajtóból értesültek arról, hogy január 1-től feladataik közé tartozik majd az útlevél-ügyintézés is. Mint oly sok helyen, a rendeletet ők is csak kedden kapták meg. Természetesen mindent megtettek, hogyjanuár 2-án fogadjanak minden érdeklődőt. Eddig igaz csak néhányan keresték fel a tájékoztatási csoportot, érdemi ügyintézésre pedig még nem került sor. Ennek oka pedig az, hogy a szükséges formanyomtatványt nem lehetett beszerezni a karcagi postán. Felvételünk a tájékoztatási irodában készült. jegyzők valamilyen formában a jogszabály megjelenése előtt 1-2 nappal tájékoztatást kapnak az ügyintézés mikéntjéről. A gond ak­kor jelentkezett, amikor az ünne­pek utáni napon megjelent az első ügyfél az útlevél iránti kérelem­mel. Ügyét azonban csak hosszabb telefonálgatás után sikerült elin­tézni. A bizonytalanságnak a 166/1991. XI.26. sz. kormányren­delet megjelenése vetett véget, amely egyértelműen meghatároz­za a jegyzők illetve az útlevélü­gyekben eljáró szervek feladatát. Tegnap már szóltunk a szolnoki Ügyfélszolgálati Irodáról, írá­sunkban ismertettük az útlevél­igényléshez szükséges dolgokat. Arról is beszámoltunk, hogy a pol­gármesteri hivatalok csak felve­szik az igényeket, ők továbbítják a BM Adatfeldolgozó Hivatalához. Onnan postán érkezik meg az új útlevél. Akárhogy is nézzük, ezzel az intézkedéssel centralizálták az útlevél kiadását, arról nem is be­szélve, hogy lényegesen megnőtt az az idő, mire kézhezkapjuk az útiokmányt. Megyei összeállítá­sunkban annak néztünk utána, kit mennyire ért váratlanul az új fel­adat. A kunszentmártoni polgár- mesteri hivatal jegyzője, dr.Nagy korábban ezzel foglalkoztak. A polgármesteri hivatal megkapta a BM helyettes államtitkárának szakmai útmutatását, így biztosí­tott a szakszerű végrehajtás. A túrkevei embereknek kedve­ző változást hozott az új rendelet bevezetése. Korábban ugyanis a Mezőtúri Városi Rendőrkapitány­ságon intézhették az útlevélkérel­meiket, ezután helyben végezhetik azt. Dr.Agotai Tibor, a túrkevei önkormányzat jegyzője elmondta, felkészültek a feladat ellátására. Az elmúlt napokban még viszony­lag kevesen jelentkeztek, ezért egyelőre nem lehet megítélni azt, milyen terhet ró e feladat ellátása a hivatal dolgozóira. A mezőtúri polgármesteri hiva­talban kapott tájékoztatás szerint nincs különösebb fennakadás az útlevél-igénylések ügyintézési fel­adataival. Kicsit furcsállták a hiva­tal dolgozói, hogy elsőként ők is csak a televízióból értesültek új­donsült feladatukról, hiszen a kor­mányrendeletet csak január 7-én kapták kézhez. Szerencsére az év elején nem volt nagy az ügyfélfor­galom, a továbbiakban pedig vár­hatóan zökkenőmentes lesz az ügyintézés. Jászárokszállásra is kedden érkezett meg az a rendelkezés, me­két időpont között eltelt időt néz­zük, úgy gondoljuk, bizonytalan­ságban volt hivatal és állampolgár egyaránt. Szerencsére a Jászság­ban nem ez történt. Az óév utolsó munkanapján telefonértesítést ka­pott az összes település jegyzője arról, hogy január 2-án munka- megbeszélést tart a jászberényi rendőrkapitány útlevélügyben. Ez megtörtént, nyomtatványt, írásos tájékoztatót is kaptak a résztve­vők. így a rendőrkapitányság se­gítségével lehetővé vált az átállás, az állampolgár kérhette, a hivatal fennakadás nélkül intézhette az út­leveleket. A kunhegyesi városházán nem jelent újdonságot az útlevél-ügy­intézés. Mint Baranya Pál jegyző­től megtudtuk, teljes mértékben felkészültek az ügyfelek fogadásá­ra, hiszen már közel két éve végzik ezt a munkát, így a két szakképzett dolgozó is adott. A változás mind­össze annyi, hogy eddig Karcagra küldték az igénylőlapokat, ezután pedig a fővárosból érkeznek az út­levelek. (Kunszentmártonból Veres Ist­ván, Túrkevéről Németh Károly- né, Mezőtúrról Halmágyi Tamás, Jászárokszállásról Wirth István, Kunhegyesről Fehér Ágnes jelent­kezett.) (Fotó: Korányi Éva) búcsút intett a kupának ZTE Heraklith - Szolnoki Olajbányász 95-67 (44-30) Zalaegerszeg, 3500 n., v: Gen- csev, Váradi ZTE: Bencze 8, Farkas 10, Kis 2, Polster 18, Bodrogi 6. Csere: Lukosius 22, Kovács 23, Lekarauskas 4, Borosnyai 2. Edző: Farkas Sándor. Szolnok: Hosszú, Abeljanov 3, Tóth A. 8, Tóth Z. 2, Jáhni 10. Csere: Kmézic 15, Zsarkov 15, Horváth, Mérész 2, Takács 12. Edző: Rezák László, Szalay Ferenc. Kipontozódott: Bencze a 30. percben. A találkozó előtt mindkét együttes bizakodó volt. A szol­nokiak azért mert, ha minimális, de mégis négy pontos előnnyel érkeztek Zalába. A hazaiak pe­dig bízva javuló teljesítményük­ben, úgy gondolták kiharcolják a továbbjutást. Mindezt megérezte a zalai közönség is, hiszen közel telt ház fogadta a csapatokat. Az első percek kapkodó játéka után egyre jobban magára talált az egerszegi együttes és a 11. perc­ben már 19-5-re vezettek. Érde­kesség, hogy az első hét percben mindössze 2 pontot tudtak sze­rezni Rezák László fiai. A 10. percben 20-10, majd három perccel később 35-13 volt Bod­rogiék előnye. A hajrában némi­képp csökkentették a különbsé­get a Tisza-partiak, ám így is 14 pontos zalai előnnyel tértek pi­henőre a csapatok. Szünet után a szolnokiak továbbra is elsősor­ban cserejátékosaikat játszatták, ám mindezzel semmit sem tö­rődtek az ezüstérmesek és nem kímélték a bajnokot. Szinte tet­szés szerint érték el kosaraikat és a 33. percben már 82-55 volt az állás. A mérkőzés hajrájának ér­dekessége volt, hogy a vendégek egyik sztárja, Abeljanov és a mester Rezák László között né­zetkülönbség támadt, és a tréner az öltözőbe küldte az enyhén szólva gyengén, és fegyelmezet­lenül játszó vendégmunkást. A bajnokon azonban ez sem segí­tett, ezúttal a szokottnál lényege­sen gyengébb játékot produkál­va súlyos vereséget szenvedett Zalában. A kudarc egyben a bú­csút is jelentette Tóth Zoltánék számára a Magyar Kupától. Jók: Lukosius, Farkas, Ko­vács, Polster, ill. Takács, Kmé­zic Bóbics S .... . . -V - Í iY.. - '■ *• ^ Az lj Néplap megkérdezte: I *' Esztendő múltán kész a törvénycsomag? (Folytatás az 1. oldalról) A kormány teljes segítséget ad a mezőgazdaságban dolgozók­nak, csak fogalmazzák meg pon­tosan az igényeiket. Az Új Néplap először dr. Ger- gátz Elemért kérdezte:- A vagyonnevesítés során alakult olyan csoport, amely a földhöz kapcsolódik, olyan is, amelyik a termelőeszközökhöz. Mindez azonban aligha fog si­mán végbemenni. Mindez gátol- ja-e, hátráltatja-e a művelést?- Tartok ettől magam is. Reális esély van erre. Mind a szövetke­zeti vezető, a szövetkezeti tag vagy éppen a leendő magánvál­lalkozó védi a saját érdekeit. Te­hát várható, hogy lesz termelés visszaesés. Mi mindent megte­szünk ennek elkerülésére. De je­len pillanatban nem tudok mást tenni, minthogy az agrárértelmi­séghez fordulok. Legyenek ők helyben az ügy apostolai. Elkép­zelhetetlen számomra, hogy az új szövetkezet vezetővé válasz- szón olyan embert, aki ezt a fo­lyamatot nem segíti. Én inkább más gondot látok - és ez az ősszel bebizonyosodott. Financiális és likviditási okok miatt nem tud­tak a szövetkezetek olyan mér­tékben nekilátni a termelésnek, mint korábban. És ebben kell gyors segítséget adni a gazdasá­goknak.- Nem érzi túl rövid időnek az átalakuláshoz adott egyéves fel­készülést?- Nagyon örülnék annak, ha már az ősszel az új struktúrában indulna meg a termelés. De a mezőgazdasági tevékenység ciklikus. Az ősz és a tavasz áll rendelkezésünkre. Mindezek miatt azonban valószínűleg csak a jövő esztendőben számítha­tunk erre. Dr. Balsai István igazságügy­minisztertől a mezőgazdaság tel­jes átalakításához szükséges tör­vénycsomagról érdeklődtünk.- Mi hiányzik még ebből, és mikorra várható?- A kárpótlási és a szövetkeze­ti törvények után alapvető lesz még a földtörvény - válaszolta a miniszter. - Hiszen elsősorban a tulajdonviszonyokat kell ren­dezni. Ez utóbbi már kilencven szá­zalékig készen van. Várhatóan tavasszal kerül beterjesztésre a kormány, illetve a Parlament elé. Ha ezt jóváhagyták, következhet a vadászat, az erdők védelméről szóló törvény. Sarkalatos pont lesz még az agrárpiaci rendtar­tás. Mindezekből - várhatóan egy év múlva - összeáll a szükséges törvénycsomag. (vennes) Tovább „fogy” a megyei kórház Az önkormányzaté a tüdőgondozó Tiszaföldváron (Folytatás az 1. oldalról) Az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság egyetértett a működési költségek átcsoportosításával, és a tisza- földvári önkormányzat se zárkó­zott el attól, hogy átvegye az egészségügyi szakellátási felada­tokat. Mivel a szakfeladatok helyi önkormányzati fenntartásba ke­rülnek, az ellátáshoz kapcsolódó ingatlanról is dönteni kellett. Ez az épület a megyei önkormányzat tulajdonában volt. A megyei közgyűlés döntése alapján a megyei önkormányzat térítésmentesen átadta a tisza- földvári tüdőgondozó 1252 négyzetméter alapterületű ingat­lanának tulajdonjogát a tiszaföld- vári önkormányzat részére. Ugyanakkor az épületben lévő ingó vagyon, felszerelési tár­gyak, műszerek tulajdonjogát is át kellett adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom