Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

2 Hazai körkép 1992. JANUÁR 8. Kié lesz a vagyon? (Folytatás az 1. oldalról) A vagyonnevesítés során nem osztható fel az általános fogyasz­tási szövetkezet vagyonának 30 százaléka, valamint a lakás-, ta­karék- és az iskolai szövetkezet vagyona. A vagyonnevesítést a mező­gazdasági és ipari szövetkeze­teknél 1992. április 30-áig kell befejezni. A törvény külön szabályozza a vagyonnevesítésen belül a szö­vetkezetek tulajdonában és hasz­nálatában álló földek felosztását. Eszerint a szövetkezet feldata ki­jelölni a tagok, valamint a ma­gyar állam tulajdonában lévő földek mellett a földtulajdonnal nem rendelkező tagok és alkal­mazottak, valamint a kárpótlásra jogosultak földhöz jutását szol­gáló földterületeket. A kijelölés ellenőrzésére az érdekeltek ér­dekegyeztető fórumot hozhat­nak létre. A kárpótlási törvény vonatko­zó szabályainak végrehajtása után a tagok között felosztott föl­det a tagok nevére kell telek- könyvezni, és kérésükre bármi­kor ki kell adni. A törvény rendelkezik a szo­ros értelemben vett szervezeti változásokról. Eszerint az egye­sülés, a szétválás, a gazdasági társasággá alakulás és a megszű­nés kérdéséről a közgyűlés egy­szerű szavazattöbbség alapján határoz. A törvény ugyancsak rendel­kezik a kiválásról, a szakcsopor­tok helyzetéről és a vagyon meg­osztásáról. A kiváláshoz az általános elő­írás szerint elegendő öt tag együttes fellépése, és nincs szük­ség közgyűlési határozatra. Az általános előírás mellett külön feltételek vonatkoznak a kivá­lással kapcsolatban a sajátos te­vékenységet folytató szövetke­zetekre. Az átmeneti időszak - 1992. december 31. - végével megszűnik a szövetkezeti szak­csoporti forma. Amennyiben a tagok nem tud­nak megállapodni a vagyonmeg­osztásról, akkor arra speciális ár­verésen kerül sor. Szervezeti változás esetén a szövetkezet va­gyonát szakértői becsléssel vagy egyszerűsített vagyonértékelés­sel kell felmérni. A szövetkezet egyes vagyontárgyait - amelye­ket lehetőleg úgy választanak szét, hogy gazdaságilag önálló­an működtethetők legyenek - zárt árverésen szerezhetik meg azok, akik üzletrésszel rendel­keznek. Ha ez nem hoz eredményt, ak­kor még sor kerül egy második fordulóra, amelyen a kikiáltási árat lejjebb viszik, de még min­dig csak az üzletrésszel rendel­kezők vehetnek részt a licitben, és csak ezután kerülhet sor nyílt árverésre, amelyen már bárki részt vehet és készpénzzel lici­tálhat. A szövetkezetekre az átalaku­lásukig még érvényesek egyes régebbi, a szövetkezetek műkö­dését meghatározó törvényi elő­írások, azonban az alapszabály elfogadása után már csak az új szövetkezeti törvény előírásai vonatkoznak rájuk. (MTI) Elfásultak a taxisok A szalag csak szimbólummá vált (Folytatás az 1. oldalról) Juhász József, a Szolnoki Szállítók Ipartestület ügyvezető­je:- Ha kitennénk a kék szalagot, az nem változtatna semmit, azzal együtt, hogy szép szimbólum lenne. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem taxisproblémáról, ha­nem országos gondokról van szó! A kormány egyszerűen agyonvágja a vállalkozó, a kö­zépvállalkozó réteget. A törvény nem vállalkozásbarát. A taxisok mára már elfásultak. A taxisblo­kád idején még az ország lakos­sága is képes volt egy össznépi lelkesedésre. Mára a pohár túl­csordult, amibe még mindig ön- tögetik a vizet. Rákóczi Ferenc, az ipartestü­let elnöke:- Rólunk szólva, a megélheté­sünk válik lehetetlenné! A mai tarifa kétszeresét kellene alkal­maznunk, hogy jövedelmünk le­gyen. A tételes költségelszámo­lás bevezetésével, ami azt jelen­ti, hogy minden tankolásnál számlát kell kémünk, tönkre­tesznek minket. A gyakori óraál- líttatás, ezek hitelesítése is ezre­ket húz ki a zsebünkből. A taxi­sok közül jószerint már csak az tudja fenntartani magát, akinek van egy kis tartaléka. Sokan va­gyunk, túl sokan, és nincs egyet­értés a drosztok használatában sem - ez sem jó. Még beszélnének, de szólít a munka. Újra a pályaudvar felé megyek. 11 óra: Nézzük, mi változott! Most több szalagot látok. Áfra Sándor szolnoki magán­taxis is a sorban várakozik. Készségesen kínál helyet az anyósülésen.- Miért tettem ki a szalagot? Elkeserítő ez a mindennapos megélhetési gond. Összeszorult szívvel jövök ki mindig. Tegnap például 10 óra alatt hat fuvarom volt mindössze. Január 3-án vi­szont hatezer forintot kellett er- re-arra befizetnem, csak azért, hogy dolgozhassam az autóval. Ebben a dologban - mármint hogy mindenki kitegye a kék szalagot -, úgy érzem, nem tar­tunk össze eléggé. Szalag ide vagy oda - a hama­rosan begyűrűző áremelések el­len mintha úgy tiltakoznának a szolnoki taxisok, hogy nem tilta­koznak. Kifelé legalábbis nem. Cs. J. Megváltozott az ügyintézés Új útlevéllel utazhatunk Az utóbbi évek legsúlyosabb vasúti baleseté’ (Folytatás az 1. oldalról) a busz vezetője pedig a kórházba szállítás közben meghalt. Ezen túl két fő súlyos, életveszélyes, három fő súlyos, öt fő pedig könnyű sérü­lést szenvedett, akiket a mentők a hatvani kórházba szállítottak. Az eddig azonosított elhunytak ada­tai: Matusek Sándor (született Bu­dapest, 1922. III. 29., anyja neve: Juhász Julianna; Csány, Táncsics utca 22.); Orosz József (születési helye ismeretlen, 1948.1.21., any­ja neve: Gáspár Piroska; Kiskun­félegyháza, Asztalos János utca 17. ip. em. 10.); Oláh János, az autóbusz vezetője (Csány, 1956. XI. 27., anyja neve: Gazdag Jolán, nős, Csány, Munkás út 9. szám alatti lakos).” A többi halott azo­nosítása még nem fejeződött be. * * * A helyszínre érkezett MÁV- szakértők véleménye szerint a bal­eset következtében körülbelül 100 millió forint anyagi kár keletke­zett. A MÁV tájékoztatást adott arról is, hogy leghamarabb szerda reggelre tudják szabaddá és biz­tonságos közlekedésre alkalmassá tenni az egyik vasúti vágányt, a másikat pedig január 8-án a déli órákra. Á személyszállítást Hat­van és Vámosgyörk között vonat­pótló autóbuszokkal oldják meg; a nemzetközi gyorsvonatok pedig ezt a vonalszakaszt elkerülve Nyíregyházán keresztül közleked­nek. (Folytatás az 1. oldalról) Mellékelni kell 2 darab 35x45 mm-es, fekete-fehér vagy színes igazolványképet, amely egy év­nél nem régebben készült, ezen­kívül egy ezer forintos illetékbé­lyeget is. Amennyiben kiskorú vagy gondnokság alatt álló sze­mély részére kémek útlevelet, akkor csatolni kell a szülők, illet­ve törvényes képviselő hozzájá­ruló nyilatkozatát. Aki 1988. ja­nuár 1-je után kiállított útlevéllel rendelkezik, annak nem feltétle­nül kell kérni a cserét, az tovább­ra is érvényes. Ha ehhez mégis ragaszkodik, akkor a mellékletek mellé csatolnia kell útlevelét is. Külföldre történő utazás esetén sürgős, indokolt esetben a köz- társasági megbízott hivatalától is lehet kérni az úti okmányt. Az új útleveleket a Belügymi­nisztérium Adatfeldolgozó Hi­vatala - ahová a kérelmeket az önkormányzatok továbbítják - postán küldi el a kérelmezők cí­mére. Az ismertetett eljárás vo­natkozik a hajós szolgálati iga­zolványokra is. (Ha pontosak az információink, Szolnokon ma délelőtt sajtótájékoztató kereté­ben számolnak be - többek kö­zött - az útlevél ügyintézésének teendőiről is.) Cs. J. ( ^ Jut eszembe! Éjjel két órakor arra ébredek, hogy egy kutya ugat a lakótele­pen. Nem kutyafuttában csahol, nem is gyűlölködve vicsorog valakire. Szépen, amúgy teli torokból a saját gyönyörűségére engedi ki a hangját. Falusi estéken kísérte el az álom kapujáig az embert az ilyen öblös, nyugodt őrzőkutyahang. Gyönyörködve hallgatom. Közben félálomban végigpergetem a panelházban gyűjtött hangarchívumot. Van, ugye, a megveszekedett Olivec- rona (híres svéd agysebész, a szerk.), aki elszántan fúrja, csak fúrja a falat. Aztán a megrögzött kalapáló, aki egy aszta­losműhelyt nyithatott a felsőbb emeleten. A gyerekét nevelő, akinek a hangját a fűtőcső hozza-viszi valahonnan valahová. Aztán belejátszik mindebbe a vécé szortyogása, majd egy prehis- torikus lény trombitálása az alagsorban, amibe a vízvezetékek beleremegnek. És erre holdvilágos téli éjszakán vau, vau . . . Szépen artiku­lálva az „a” és az „u”. Istenem, kutyaugatás . . . Végre egy emberi hang!- pb ­V ____________________________________ü___J A megye infrastruktúrájának bajai Ha nincs gáz, gáz van Régebben se volt mindegy, hogy egy-egy településnek milyen az infrastruktúrája (az utakkal, energiahordozókkal, telefonnal stb. való ellátottsága), ma pedig a fejlődés szempontjából az első helyen áll. A várható gazdasági átalakulások, tőkebefektetések szempontjából ugyanis meghatározó lesz, hogy milyen egy-egy város, község infrastruktúrája. Vajon megyénkben milyen a helyzet ebből a szempontból? Hetvennégy településünkből 37- nek van vasútállomása, illetve megállóhelye, ezenkívül 31 egyéb megálló létezik. A megye vasúthálózata 459 km hosszú, egyharmada villamosított. A közúthálózat egyre fonto­sabbá válik, mert a vasúton tör­ténő személy-, illetve teherszál­lítás csökken. Közúthálózatunk hossza 1283 km. Sok települé­sünk úgynevezett „zsáktelepü­lés”, vagyis egy irányból köze­líthető meg (Jászivány, Ve- zseny,Tiszabő, Nagyrév). Egyes szakaszokon nem megfelelő az úthálózat áteresztőképessége (Szolnokon, Szolnok és Török- szentmiklós között). Gondok vannak Jászberényben, illetve Mezőtúron is. A kapacitásgon­dokat csökkenti majd az új Ti- sza-híd, illetve a Szolnokot elke­rülő szakasz megépítése. Ugyan­akkor út épül Fegyvemek,-Bán- halma, Tiszaroff-Tiszasüly, Tó- szeg-Jászkarajenő között. A megye 92 hídjából 7 a teher­bírása, 17 pedig a szélessége mi­att nem felel meg a korszerű kö­vetelményeknek. A közúti közlekedésben még döntő a Jászkun-Volán és a szomszéd megyei Volán-válla­latok szerepe. Valamennyi tele­pülés bekapcsolódott ugyan a napi buszközlekedésbe, de a já­ratok sűrűsége, időzítése kíván­nivalókat hagy maga után. A leg­rosszabb helyzetben a Jászság és a Közép-Tisza-vidék Heves me­gyével szomszédos része, a Ti­szazug egy része és a Mezőtúr körüli aprófalvak vannak. Prob­lémát okoz még, hogy a helyközi közlekedésben részt vevő bu­szok műszaki állapota igen rossz. A megye távközlési rend­szerének irányítását a MATÁV Debreceni Igazgatósága végzi. Míg az országban ezer lakosra 88 főállomás jut, addig a megyé­ben 56. Az Álföldön csak Sza­bolcs megye mutatói rosszabbak ennél. A települések a szolnoki, a karcagi és a jászberényi köz­pontokon keresztül vesznek részt a távhívásban. Jelenleg a megye 7 városa és 13 községe van bekötve az országos távhí­vásba. Folyamatosan telepítenek a távhívásba bekapcsolt nyilvános állomásokat is. Mivel a MATÁV elképzelései nem hoznak megol­dást a telefonhelyzet gyors javí­tására, ezért a helyi önkormány­zatok és a megyei önkormányzat a Műszertechnikai Rt.-vel közö­sen három telefonfejlesztő rész­vénytársaságot hoztak létre, mely gyorsabb megoldást ígér. Ha a vezetékesvíz-ellátottsá- got nézzük, jók az eredmények, hiszen a lakosság 98,9 százalé­kához jut el a vezetékes ivóvíz. Minőségi problémát okoz vi­szont a rétegvizek magas arzén-, ammónia-, vas-, mangán- és me­tántartalma. A Tisza Szolnok fe­letti szakasza nem megfelelően védett az ipari üzemek szenny­vízterhelésétől. A nyersvízben 341 szerves vegyületet tudnak azonosítani. A jelenleg alkalma­zott tisztítási technológia pedig nem képes ezeket kiválasztani a nyersvízből. A szennyvízhelyzet ennél is rosszabb. A megyeszékhely nem rendelkezik kommunális szennyvizeket tisztító létesít­ménnyel. Nem megoldott a szennyvíz- tisztító telepekről kikerülő isza­pok elhelyezése. A tisztítatlan szennyvizek egy része a talajba kerül, más része a felszíni vizek­be. Az utóbbi években dinamiku­san nőtt a lakosság villamos- és gázenergia-fogyasztási igénye. A villamosenergia-ellátás meg­felelőnek mondható. A gázenergia iránti igénynö­vekedés azt eredményezte, hogy egyes gázátadó állomások - Abony, Törökszentmiklós, Fegyvernek, Karcag, Mezőtúr, Kungyalu - kapacitásai kimerül­tek. Ezért cserélték az abonyi át­adót, megkezdődött a karcagi és törökszentmiklósi gázátadók felújítása, és kiépül a Mezőtúr- Gyomaendrőd felőli állomások megtáplálása. Az elmúlt évek­ben több település is megkapta a gázellátási tanulmánytervek alapján a bekapcsolási enge­délyt - Rákócziújfalu, Jászfény- szaru, Szászberek, Jászjákóhal- ma, Jászdózsa, Jászapáti, Jász- kisér, Jászladány, Jászalsószent- györgy, Jánoshida, Jászboldog- háza, Alattyán, Jásztelek, Jász- szentandrás, Cserkeszőlő. P. E. Jégkorong OB I. Moharos bíró lefejelt egy nézőt Álba Volán - Lehel HC 2-6 (0-0, 1-2,1-4) Székesfehérvár, 300 n. V.r Moharos, Fodor, Tóth Lehel HC: Mihonik - Bató, Vaszjunin (1), Vlaszov 1 (2), Bállá, Nagy, Puskarjov 2 (2), Kulikov 3 (1), Sípos, Szajka, Bálint, Oláh, Bugyi, Simon, Szabados. Edző: Kereső Csa­ba Kiállítás: 4, illetve 12 perc A vendégek kezdtek jobban, több gólhelyzetet alakítottak ki, ám Fekete bravúros védésekkel állta útját a rohamoknak. Foko­zatosan belelendült az Álba Vo­lán is, de a szerencsével hadilá­bon álltak játékosai, ezért nem tudták megszerezni a vezetést. Nem úgy a második játékrész­ben, amelynek nyolcadik percé­ben a vendégek hálójában kötött ki a korong. A harmad végén alaposan feljavult a szovjet sor, és a hazaiak gyenge védekezését könyörtelenül kihasználva, Ku­likov egyetlen perc leforgása alatt fordított, 1-2. A befejező játékrész is izgalmas küzdelmet hozott, mialatt a fehérváriak az egyenlítésre törekedtek, a fella­zult védelem hibáit kihasználva Puskarjov eldöntötte a két pont sorsát. Az ifjúsági válogatottjait nélkülöző Álba Volán megnehe­zítette nagynevű ellenfele dol­gát, amely szovjet légiósainak köszönhetően nyert. A találkozó vége előtt kevés­sel egy néző szóváltásba kevere­dett Moharos játékvezetővel, majd a hármas sípszó után ugyanaz a szurkoló a játékveze­tői öltöző ajtajában beérte a síp­mestert, és kezet rázott vele. Mi­re Moharos amolyan Nyilasi­módra lefejelte a vele párolázó egyént. A folytatásnak a higgadt és gyors rendezők vették elejét. _______________Székelyhídi V adhúsok Jászberényben, Jászberényben, a Pipacs utca 3. szám alatt egy éve palackozott italok boltja nyílt. Az italok mellett diszkontáron déligyümölcsök és vadhúsok is kaphatók, így többek között öz, szarvas, vaddisznó, nyúl, vadkacsa és tengeri halak. Mint Bállá Tündétől, a bolt vezetőjétől megtudtuk, nagyon keresettek a a Mavad termékei. - nzs -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom