Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

2 Hazai körkép 1992. JANUÁR 7. Elsöprő többséggel fogadták el a szövetkezetekről szóló törvényt (Folytatás az 1. oldalról) Több mint kétszáz módosító indítvány felett szavaztak, s a há­romórás szavazási procedúra so­rán a javaslatok mintegy negye­dét beépítették a jogszabályba. Az elfogadott törvény szabá­lyozza a szövetkezet alapítását, önkormányzatának szervezetét és szerveinek működését. Rész­letezi a szövetkezet és a tagok jogait, kötelességeit, és rögzíti a szövetkezet szervezeti változá­sainak módját. A jogszabály sze­rint szövetkezetét legalább 5, is­kolai szövetkezetét pedig leg­alább 15 tag alapíthat. Az alapí­tást az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a Cégbíróságnak; ez az intézmény látja el a szövetkeze­tek törvényességi felügyeletét. A törvény szerint évenként leg­alább egyszer közgyűlést kell összehívni. A törvény rendelkezik arról, hogy a szövetkezeti tag az alap­szabályban meghatározott szá­mú és összegű részjegyet jegyez­het, és ez a részjegy a szövetke­zet adózott eredményéből része­sedésre jogosít. Nem fogadták el viszont a képviselők azt a módo­sító indítványt, amely szerint a kilépő tag kiadott részjegye érté­kéig öt évig felelne a szövetkezet korábbi tartozásaiért. Az az in­dítvány sem kapta meg a szüksé­ges szavazattöbbséget, amely ar­ra vonatkozott, hogy a részjegy örökölhető legyen. A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatba adott vagyoni esz­közökkel önállóan gazdálkod­hat, és minden olyan tevékeny­séget folytathat, afrielyéf jogsza­bály nem utal más formájú gaz­dálkodószervezet vagy' törté­netesen az állam hatókörébe. A szövetkezeti tag ingat­lantulajdont is bevihet vagyoni hozzájárulásként, és elővásárlási jog illeti meg - jóllehet ez utóbbi rendelkezést több képviselő is törölni javasolta a törvényszö­vegből. A szövetkezeti törvény ha­tálybalépéséről, valamint az át­meneti szabályozás mikéntjéről külön jogszabály rendelkezik, amelyről a keddi ülésnapon ha­tároznak a képviselők. Groteszk szobrok Szentesről Göncz-Stoltenberg megbeszélés ______ A megszűnt Szovjetunió helyén szükségszerű egy új nagyhatalom létrejötte, amivel minden reálpoli­tikusnak számolnia kell. A nagy­hatalmi tényező egyben azt is je­lenti, hogy fennmarad Közép-Eu- rópa bizonyos köztes szerepe - ér­tékelte az elmúlt hetek világpoliti­kai jelentőségű kelet-európai vál­tozásait Göncz Árpád köztár­sasági elnök Thorvald Stoltenberg előtt. A magyar államfő hétfőn hi­vatalában fogadta a norvég diplo­mácia irányítóját. Parlamenti küldöttség utazott Koppenhágába Négytagú magyar parlamenti küldöttség utazott hétfőn Koppen­hágába, ahol részt vesz az Észak- atlanti Közgyűlés január 6-tól 9-ig tartó szemináriumán. A delegáció tagjai: Horváth Lajos, Rudics Ró­bert (MDF), Vásárhelyi Miklós (SZDSZ), Wachsler Tamás (Fi­desz). Totónyeremény- tájékoztató ______ A Szerencsejáték Rt. tájékoz­tatása szerint a Totó 1. játékhetére 2.791.807 darab szelvény érkezett be. A nyeremények: 13 plusz egy találatos szelvény 1 darab, nyere­ménye 3.597.507 forint, 13 talála­tos szelvény 6 darab, nyere­ményük egyenként 702.961 fo­rint, 12 találatos szelvény 137 da­rab, nyereményük egyenként 23.945 forint, 11 találatos szel­vény 1803 darab, nyereményük egyenként 1819 forint, 10 talála­tos szelvény 13.936 darab, nyere­ményük egyenként 353 forint. A közölt adatok nem véglege­sek, a szelvények ellenőrzése még tart. A kisebb üzemek kft.-vé alakulnak át válik a Szolnoki Mezőgép (Folytatás az 1. oldalról) A mostanra elkészült menet­rend szerint a legstabilabb hazai mezőgazdasági gépgyártó cég társaságokká alakulása július elejére fejeződne be. A mostani tervek szerint a végtermék-kibo- csátó gyárakból egy rész­vénytársaság alakulna, a kisebb egységek kft.-kként dolgozná­nak tovább. A kft.-kben a rész­vénytársaság is részt venne tulaj­donosként. A Portfolió Bankkal ugyan­csak tegnap kezdett tárgyalások során dől majd el, hogy kikre is számíthat majd az rt. és a kft. befektetőként. A Mezőgép veze­tőitől szerzett innformációink szerint kölcsönei erejéig a cég legnagyobb hitelezője, a Keres­kedelmi Bank Rt. is érdeklődik a részvénytársasági tagság iránt. Dolgozói részvények kibocsátá­sával is számolnak. A más hazai befektetők mellett a nyugati tőke érdeklődése is élénk, az átalaku­lás - és a remények szerint ezzel szinte párhuzamosan megoldha­tó privatizáció - során azonban a Mezőgépből alakuló társaságo­kat igyekeznek többségi magyar érdekeltségben tartani. V. Sz. J. Szünetelnek a harcok Grúziában Vajon ki fogadja be a volt elnököt? (Folytatás az 1. oldalról) Erősen ellentmondásos hírek érkeztek hétfő délután Zviad Gamszahurdia elűzött grúz el­nök hollétéről és terveiről. Az Interfax moszkvai hírügy­nökség az azerbajdzsáni elnök sajtóirodájára hivatkozva azt je­lentette, hogy Gamszahurdia Ör­ményország felé menekül. Ten- giz Kitovaninak, a grúz Nemzeti Gárda parancsnokának a szóvi­vője viszont azt mondta az AFP tbiliszi tudósítójának, hogy Azerbajdzsán Kazak nevű váro­sában elfogták Gamszahurdiát, és most viszik vissza Grúziába. A hír ellenőrizhetetlen - jegyzi meg az AFP. Grúzia moszkvai képviselete nem kapott újabb híreket Gam­szahurdia sorsáról, az örmény képviselet viszont közölte, hogy Jerevánban nem ajánlottak fel politikai menedéket a bukott po­litikusnak. (MTI) Dr. Csiky László - Pozsgay Imre és Horn Gyula c. szobraival A sportolói múltjáról is ismert szentesi orvos, dr. Csiky László, a közelmúltban új oldaláról mutat­kozott be: groteszk szobrokkal lépett a közönség elé. Korábbi, egyetemi évei alatt is készített kari­katúrákat, nagy tetszésnek örvendő kifejező szob­rokat. Az azóta eltelt hosszú hallgatás okát így indokolta: nem akartam kipróbálni a Kádár-rend­szer humorérzékét. Kellett a mostani szabadabb légkör az alkotások létrejöttéhez. Nem színekben és pártokban látom a világot, hisz még KISZ-tag sem voltam soha. A „világrengető” gondolatok helyett beszéljenek szobraim. (MTI) Tájékoztató a Pénzügyminisztériumban Az idén befejeződik a piacgazdaság kialakítása (Folytatás az 1. oldalról) A kárpótlás végrehajtásával párhuzamosan sor kerül az agrár- szektor alapvető átszervezésére. Bár az idei évben már minimális fellendülésre lehet számítani, ez korántsem jelenti azt, hogy min­den nehézségen túllenne a gazda­ság. Életbe lépett január 1-jétől az új csődtörvény, a pénzintézeti tör­vény, a számviteli törvény. Ezek a jogszabályok nagymértékben megszigorítják a gazdálkodás fel­tételeit. Ennek hatására számos vállalkozás kerül nehéz helyzetbe, az első félév során sokan indítanak öncsődöt. Mindez azonban elke­rülhetetlen a gazdasági átalakulás felgyorsításához, a szerkezetváltás erősítéséhez. Az állam is hozzájá­rul az alkalmazkodóképesség elő­segítéséhez, így a költségvetés 10,5 milliárd forint értékű kétessé vált kereskedelmi banki követelés­re vállalt garanciát egy korábbi megállapodás alapján. Mindez a három nagy bankot érinti. Az álla­mi garancia révén az említett pénz­intézetek segítséget kapnak port­foliójuk megtisztításához, ahhoz, hogy megfeleljenek a pénzintézeti törvény szigorú követelményei­nek. Kupa Mihály adatokat közölt a múlt évi költségvetés teljesítéséről is. Abból kiderült, hogy a tavalyi hiány az év végén nyilvánosságra hozottaknál is nagyobb, megha­ladja a 114 milliárd forintot. De­cemberben még 102 milliárd forint körüli hiányt prognosztizáltak. A törvényben elfogadott tervszám ennél jóval kevesebb, 78 milliárd forint. A pénzügyminiszter szerint mind a kiadások, mind a bevételek elmaradtak az előirányzattól, bár a bevételek jóval nagyobb mérték­ben. A kiadások 20 milliárd forint­tal kisebbek, a bevételek azonban 56 milliárd forinttal. Ennek első­sorban az az oka, hogy a gazdasági teljesítmény a vártnál rosszabb volt, a GDP 7-9 százalékkal csök­kent 1991 -ben, sok vállalat csődbe jutott, lényegesen kevesebb nyere­ségadót fizettek be. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy meglehe­tősen tág lehetőség kínálkozott a vám- és adófizetés elkerülésére 1991-ben. A pénzügyminiszter szerint a múlt évi helyzet idén nem fog megismétlődni. A tavalyi költség- vetés meglehetősen feszes volt, az utolsó pillanatban, a parlament nyomására a bevételi előirányza­tokat 30 milliárd forinttal megnö­velték. Ez megalapozatlannak bi­zonyult. Az idén jóval óvatosab­ban terveztek, így várhatóan a hi­ány nem fogja meghaladni az elő­irányzottat. Adatok a múlt évi állami költségvetés teljesítéséről Az állami költségvetés 1991- ben 114,2 milliárd forint hiánnyal zárt. Ez lényegesen kedvezőtle­nebb az előirányzottnál, valamint az előző évi tényleges helyzetnél. A törvény ugyanis csupán 78,8 milliárd forint hiányt engedélye­zett, míg 1990-ben a deficit csupán 1,4 milliárd forint volt. A múlt évi tényleges deficit 11-12 milliárd fo­rinttal azt az összeget is meghalad­ja, amelyet a kormány az ez évi költségvetési előirányzatok or­Csütörtökön Új Néplap Plusz Télvíz idején Benne: # Divatprognózis # Ha csúszik az útburkolat - tanácsok autósoknak # Az arcbőrt fel kell öltöztetni # Energiát az energiatakarékosságra # Egy és más a teáról # Hogyan működik a privatizált gázszolgáltatás? # Testjelzés $ és még sok-sok januári érdekes. Csütörtöki Új Néplap pl imai gazdagabba :.x-/av.:.va : .... .. v.Wwiiv. C.V.V.V&. ■jvjiM szággyűlési tárgyalásához benyúj­tott - állapítja meg a Pénzügy­minisztérium jelentése, melyet hétfőn a MagyarTávirati Irodához eljuttatott. A vártnál jóval nagyobb deficit oka, hogy a bevételek rendkívül kedvezőtlenül alakultak: a tényle­ges bevételek összege csaknem 56 milliárd forinttal kevesebb a terve­zettnél. A kiadások sem érik el az előirányzottat, ebben a vonatko­zásban mintegy 20 milliárd forint az eltérés. Decemberben nem ismétlődött meg az egy évvel korábbi befize­tési csúcs. Ez a magyarázata an­nak, hogy még az utolsó hetekben is jelentősen nőtt a deficit. A gaz­dálkodószervezetek, pénzintéze­tek adóbefizetései, valamint a fo­gyasztási adóbevételek december­ben 64,1 milliárd forintot tettek ki. Ez 15 milliárd forinttal kevesebb a múlt évi decemberi hasonló bevé­teleknél. így az év utolsó hónapjá­ban 6 milliárd forinttal nőtt a költ­ségvetés hiánya. A gazdálkodószervezetek nettó befizetése az előirányzottól csak­nem 22 milliárd forinttal, 13 szá­zalékkal marad el. Összesen a gaz­dálkodószervezetek 204 milliárd forintot fizettek a költségvetésbe, és 56,4 milliárd forintot kaptak, így a nettó befizetések 144 milli­árd forintot tettek ki. A legna­gyobb kiesés a vállalkozási nyere­ségadónál jelentkezett, összege el­érte a 24 milliárd forintot. 15,5 milliárd forinttal kevesebb volt a vám- és importbefizetés is. A pénzintézetek 8,5 milliárd forinttal fizettek kevesebbet az előirány­zottnál. A pénzintézetektől a költ­ségvetés 44,5 milliárd forinthoz jutott. A lakosság adó- és illeték- befizetései tervszerűen alakultak, 133,4 milliárd forintot tettek ki. A bevétel zöme, 125 milliárd forint a személyi jövedelemadóból adó­dott. A költségvetés tavaly adósság- szolgálatra és kamattérítésre 107,1 milliárd forintot fordított, a terve­zettnél 3 milliárd forinttal keve­sebbet. Ennek részben az az oka. hogy az államadósságot finanszí­rozó hitelek és kötvények kamata alacsonyabban alakult a számított­nál, másrészt a privatizációs bevé­telekből is 1,8 milliárd forintot költöttek adósságtörlesztésre. A költségvetés tavalyi hiányát a belföldi megtakarítások teljes egé­szében fedezték. így elegendőnek bizonyult az Országgyűlés által jó­váhagyott 60 milliárd forint értékű jegybanki hitel. A költségvetés ta­valy 15 milliárd forint összegű ál­lamkötvényt is kibocsátott. A kincstáijegyek állománya 50 mil­liárd forinttal emelkedett, s ez összesen a korábban felsoroltak­kal együtt 124,7 milliárd forint fi­nanszírozási forrást biztosított. Ebből nemcsak a hiányt tudta a költségvetés fedezni, hanem azt a 9,5 milliárd forintot is, amelyre a társadalombiztosításnak volt szüksége esedékes kiadásainak fe­dezésére. Az összes finanszírozási forrás­ból mindezen túl 1,1 milliárd forint az állami forgóalapot növelte. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom