Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-30 / 25. szám
4 A szerkesztőség postájából 1992. JANUÁR 30. Miért forgatták meg a rendelési időt? Nagy Béla dr. írásának egyéb részletei - mint például hogy az ügyeletes orvos képtelen befejezett ellátásban részesíteni az asztmás rohamban szenvedő gyermeket; a mentőszervezet sürgősségi feladatok rovására egyéb szállítási tevékenységet végez; a mentők igény- bevétele bonyolult - nagyfokú tájékozatlanságról tanúskodnak, amit csak személyes megbeszéléssel lehet tisztázni, ezért őt bármikor szívesen látom a mentőszervezetnél. Dr. Lückl Jenő a mentőszervezet vezető főorvosa Az íróról - képben is Az újság hasábjain keresztül szeretnénk megkérdezni: a szolnoki Széchenyi-lakótelepieket milyen alapon érte az a „megtiszteltetés”, hogy összevissza forgatták a körzeti orvosok rendelési idejét? Nem tudjuk, kinek vagy kiknek az érdekét szolgálja, de a betegekét biztosan nem. Eddig, ha álmunkból ébresztettek is, tudtuk, mikor találjuk doktorunkat a rendelőben, most hetente érdeklődnünk kell, hogy ugyan mikor mehetünk orvoshoz? Kérjük az illetékeseket, a rendelést állítsák vissza a régi kerékvágásba, vegyék figyelembe, hogy tíz éven keresztül egy megszokott időpontban kereshettük fel a körzeti orvosunkat - írták (névvel és címmel) olvasóink a lakótelep betegei nevében. Kérésüket a Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda vezetőjéhez továbbítottuk, aki az alábbi tájékoztató sorokat írta: Tisztelt Polgármester Úr! Az Új Néplap január 23-i számában hozzám intézett levelére örömmel válaszolok, s röviden tájékoztatom. Ön sérelmezi, hogy a Tószeg utáni útszakaszon nem sószórással védekezünk a téli síkosság ellen. Csak ismétlem, amit minden környezetét szerető ember tud, hogy útjaink sózása környezeti károsodással jár. Ezért - gazdasági kényszerből - csupán a nagy forgalmú útszakaszokon - védekezünk sószórással. A közterületek téli síkosságmentesítéséről az 1/1988. (KM-ÉVM- BM-KVM) számú együttes közleménye intézkedik, amely a környezeti károk csökkentése szellemében fogalmazódott. Ezt figyelembe véve készült az az „Útkezelői szabályzat”, amely kötelezettségeket ró ránk. Ennek fedezetéül az útalap (természetesen az Ön által említett adóbevételek terhére) egy bizonyos összeget biztosít, amely nem korlátlan. E szabályzatban egyértelműen le van írva, hogy mely utakon, milyen fokú szolgáltatást köteles nyújtani az útfenntartó. Szolnok megyében - az általunk üzemeltetett 1301 km országos közútból - 423 km-en sószórással lehet és kell védekezni a síkosság ellen, folyamatosan; 751 km-en valamilyen érdesítő Kedves Széchenyi-lakótelepi Állampolgárok! A rendelések időpontjainak rendszeres cseréje az ellátás racionalizálását, igazságosabbá tételét kívánja szolgálni - természetesen a változásokról szóló előzetes tájékoztatóval, illetve az igényhez igazodó rugalmas ellátás megvalósításával együtt. A Széchenyi-lakótelepen nyolc éve nem volt átrendezés, az év elején bevezetett új rend nyilvánvalóan kisebb-nagyobb fennakadásokat, problémákat okozott. Ilyen jellegű intézkedés ezután is várható - akár évente megismétlődve, és a teljes városi körzeti orvosi rendeléseket érintve. A megfelelő tájékoztatással előkészített változásokhoz kérem megértésüket, rugalmasságukat, s remélem, hogy közös ügyünk - a korszerűbb és hatékonyabb alapellátás - az Önök megelégedésére és javára fog működni a jövőben is. Dr. Sziszik Erika irodavezető anyaggal (pl. homokkal), de csak a veszélyes útszakaszokon. (Ezek kis sugarú útkanyarulatok, buszmegállók, útcsatlakozások). A maradék 126 km-en nem tervezünk és nem is végzünk síkosság elleni védekezést. A 4625-ös jelű út Ön által kifogásolt szakasza abba a 751 km hosszú útkategóriába tartozik, ahol nem sóval kell védekezni. Megemlítem, hogy a megyében ezenkívül még 43 település hasonló viszonyok között van, amit előnynek is nevezhetnénk, mert nem szennyezzük sóval a környezetet. Sózni ugyanis csak egy meghatározott forgalomnagyság fölött és kevésbé értékes természeti környezet esetén szabad. Az „irigyelt” Szolnok-Tószeg közötti út a nagy forgalom, az útkanyarulatok és a magas árvédelmi töltésen való elhelyezkedése miatt került be a sózottak közé, hiszen síkosság esetén fokozottan balesetveszélyes. Természetesen a téli útviszonyok között lassabban és óvatosan kell közlekedni. Kérem tájékoztatásom olyan szíves fogadását, mint amilyen szívesen állunk a közlekedők szolgálatára - a lehetőségeink határáig. Dr. Bede János a Szolnoki Közúti Igazgatóság igazgatója Örömmel olvastam az Új Néplapban A fény túlsó oldalán - Beszélgetés Rithnovszky Jánossal című, január 22-i írást. Az írót, aki elvesztette szeme világát, gyakran látni Triton bernáthegyijével, amint a havas abonyi utakat rója, sétál a temetőbe, templomba, vagy ismerősöket látogat meg. Nyaranta pedig az abonyi Téglagyári-tóban horgászik. Gyerekkori éveink emlékei mellett boldogan gondolok osztálytalálkozóinkra, ahol e nemes, jó humorú János vidáman táncolt, tréfálkozott. Úgy éli kemény életét, hogy vakságát mindenkivel igyekszik elfelejtetni, egyenrangú partnere az ép testű- eknek, látóknak - írta „egy volt abonyi osztálytársa”, aki együtt járt vele polgári iskolába. Hogy kép is beszéljen az íróról és hű társáról, Tritonról, a leveléhez mellékelt felvételek közül egyet közreadunk. r \ Hoppá! Csak a dátum téves? Az új formába öltöztetett távbeszélőszámlával együtt kézbesítették a Debreceni Távközlési Igazgatóság értesítését, hogy a távbeszélődíjak számlázási módja ez év januárjától megváltozik. A mellékelt számlán 1991. november 16.-december 27-ig van feltüntetve a számlázási időszak. Az egy hónappal korábbin pedig ’91. október 25. és november 25. között szerepel ugyanaz. Hoppá! Mái' a második általánosban százig tanultunk számolni, így az itt szereplő kilencnapos átfedés észrevételére nem kell külön számviteli főiskolát végezni. Megítélésem szerint - a számítógépes számlakészítés miatt - ez nemcsak az én számlámon szerepel így, hanem a debreceni igazgatósághoz tartozó valamennyi előfizetőjén. Ez pedig azt jelenti, hogy nem magán-, hanem közügyet érintő esetről van szó. Valószínűsíthető, hogy a számlálót nem olvasták le kü- ^Jön november 16-án és 25-én is, hogy ez időszakra kétszer számlázhassanak, így a számla nem takar dupla számlázást. Bár ez nem derül ki egyértelműen a két számlából. Ugyanis amíg a novemberi számlában közlik a számláló kezdő és végső állását, addig a decemberiben csak a végsőt tüntetik fel. Ezt a tényt nem is akarom tovább elemezni, gondoljon róla mindenki, amit akar, én csak értelmeztem a számlákban feltüntetetteket. De rágódom, mint kutya a csonton azon a kilenc nap átfedésen. Ez tény, le van írva. Lehet, hogy csak az adatbevivő figyelmetlensége, lehet, hogy a program helytelen betáplálása? Vagy csak a dátumok tévesek? Teljesen mindegy, rossz fényt vet a kibocsátóra. Ahol egy hiba előfordulhat, ott kizárható vajon a következő? Azt hiszem, ez a kérdés nemcsak bennem fogalmazódhat így meg. Megyer Árpád Szolnok y Válasz Bognár Ferencnek, Tiszavárkony polgármesterének A jobb sürgősségi betegellátásért A mentősök készek az „összevonásra” Gyógyításra szorul a sügősségi betegellátás címmel Nagy Béla dr. január 23-án megjelent írásában említi, hogy Tószegre egy hüvelykujjsérüléshez nem akart kimenni a mentő, a sérült ellátását megpróbálta áthárítani az orvosi ügyeletre. Sajnálatosnak tartom, hogy az Új Népklapból kellett ezt megtudnom, hiszen utólag már sokkal nehezebb az ügy korrekt, megfelelő kivizsgálása és a szükséges intézkedés megtétele, mintha panaszát rögtön a történtek után bejelenti. Az orvosi ügyelet és a mentő összevonását Szolnokon, valamint a megye más településein már évek óta próbálja megvalósítani a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Mentőszervezet, de sajnos a régi tanácsi illetékesek ehhez nem járultak hozzá. Az első biztató fejlemény ez ügyben 1991 augusztusában történt, amikor Szolnok város közgyűlésének egészségügyi bizottsága elfogadta a mentőszervezet ez irányú javaslatát, illetve néhány héttel ezelőtt dr. Kicsi Jenő megyei tiszti főorvos tett ígéretet a megvalósításra. A mentőszervezet tehát bármikor készen áll az összevonásra - annál is inkább, mivel a külföldi és hazai tapasztalatok azt mutatják: abban az esetben, ha a lakosságnak csak egyféle (Magyarországon a 04) telefonszámon kell segítséget kérnie, illetve a mentő és az ügyelet együtt dolgozik, akkor jelentősen megnő a sürgősségi ellátás hatékonysága. „Erre bődül fel a Riska” Azzal az indoklással emelték fel a tej és tejtermékek árát, hogy drágult az üzemanyag, az energia, jelentős mértékben emelkedett a termelési költség. De vajon hány százalékkal, és ennek következményeképpen mennyivel emelkedtek a felvásárlási árak? Az egyszerű, idős paraszti eszemmel azt a következtetést vontam le a híradásból, hogy a felvásárló, feldolgozó, forgalmazó vállalatok saját magukat nevezték ki termelőknek. Ezek szerint nem a Riska meg a Cifra tehén termeli a tejet, és nem azoknak a gazdái: állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni tehéntartó emberek termeltetik velük? Mintha nem ők szorítanák ökölbe a kezüket, és szívfacsarva káromolják még a felettünk lakó mindenhatót is! Amikor e sorokat petyegtetem - két meredt, a bajokra rámutató ujjammal -, mondja be a „déli falurádió’ ’, hogy a közelmúltban éppen 230-240 ezer család mondott le a sertésnevelésről és mintegy nyolcezren a tehéntartásról. Bizony: ők sem szerettek a vágóhídra menni - még azon az áron sem, hogy tehenenként tízezer forintot kaptak. Riska és a többi tele torokkal bődül az istálló levegőjébe; b-ő-ő! Mert bő a vállalat feneketlen zsebe, nem telik meg azzal az évi 50-60 millió forint nyereséggel, ami a termelők és fogyasztók rovására belevándorol... Id. Kanta Gyula Berekfürdő JióJúiJf Brovtoíá gsioc tm Mi mlliqJtitrgsm (gJ Ky í t* Ij.'i 1 A „JÁKÓ” kertbarátok v életéből ■'A J Fennállásának 20 éves évfordulóját ünnepli ebben az évben a jászjákóhalmi „JÁKÓ Kertbarátkor. Az ötventagú lelkes csapat vezetője Vámos László agrármérnök, aki különféle szakfolyóiratokban publikál, ismert szakember; legutóbb a baromfitenyésztésről írt, most van megjelenés alatt e könyve. A kertbarátkor évente nagy sikerű termékbemutatót rendez, és rendszeres kapcsolatot tart a jászberényi, jászárokszállási és más települések hasonló köreivel. Állandó vendégük a tv-ből ismert, népszerű Bálint gazda, aki a tavalyi évzárójukon is részt vett. Legutóbb nagy sikerű, jó hangulatú összejövetelen, íróolvasó találkozón dedikálta legújabb könyvét, majd érdekes vi- deobemutatót tartott új-zélandi útjáról. Az idei első jelentős esemény a februári fánksütő verseny lesz, melyre - Bálint gazda oldalán - meghívták a svéd nagykövetet is. László Tünde Jászjákóhalma Hozzászólás cikkünkhöz Hogy teljesebb képet kapjanak a szülők Az Új Néplap január 23-i számában, „Pályaválasztási iránytű” címmel melléklet jelent meg- annak érdekében, hogy a nyolcadik osztályos tanulók, valamint szüleik pálya- és iskolaválasztási döntését megkönnyítsék. A megyében sokak által olvasott napilap segítő szándékát csak dicsérni lehet, ugyanakkor- a pontosabb tájékoztatás érdekében - engedjenek meg egy-két bíráló megjegyzést, illetve kiegészítést. A mellékletben szerepel „A gimnáziumok sorrendje a felvettek aránya szerint” című kimutatás és az ezt bevezető „ 184 iskola bizonyítványa” című interjú. A tiszta profilú gimnáziumok felvételi eredményeinek közzététele, a szakközépiskolával közös igazgatású gimnáziumok ugyanilyen szempontú rangsorolásának bemutatása nélkül, dezinformálja a laikus közvéleményt. Az iskolarendszerünket nem ismerő olvasó egyrészt nem kap információt ezekről az iskolákról, másrészt azt hiheti, hogy olyan eredménytelenül dolgoznak, hogy rá sem fémek erre a tabellára. Nem lett volna nehéz dolguk a szerkesztőknek, hiszen van kimutatás ezekről az iskolákról, sőt a „tiszta” szakközép- iskolákról is. A Köznevelés 1991/3. száma a gimnáziumok, az 1991/4. sz. a gimnáziummal kombinált szakközépiskolák, az 1991/10. sz. pedig a szakközépiskolák felvételi eredményességeiről közölt táblázatba foglalt kimutatást. Egyébként az utóbbi két csoportba tartozó középiskoláinknak nincs okuk a szégyenkezésre: A 83, gimnáziumokkal kombinált szakközépiskola közül a 25. helyen áll iskolánk, a tisza- földvári Hajnóczy József Gimnázium Pedagógiai és Szociális Asszisztensképző Szakközép- iskola, 39. helyen a mezőtúri Teleki Blanka, 43. helyen a kisújszállási Móricz Zsigmond, 49. a karcagi Gábor Áron, 53. a túrkevei Ványai Ambrus, 58. a jászapáti Mészáros Lőrinc, 59. a szolnoki Tiszaparti, 65. az Újszászi, 80. a kunhegyesi Németh László Gimnázium és Szakközépiskola. A táblázat 12. helyén szerepeltetik a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnáziumot, ez azonban téves, mert az összeállítás időpontjáig ebben az iskolában még nem érettségizett, következésképpen nem is felvételizett szakközépiskolai osztály. Tehát ezt az iskolát akkor ebből a szempontból a tiszta profilú gimnáziumok között kellett volna szerepeltetni. Remélem, hogy e kiegészítő információkkal teljesebb képet kapnak a szülők a megye középiskoláinak felvételi eredményességeiről. Ferenczi György igazgató Hétszáz-nyolcszáz személynek főznek a jászkiséri általános iskola napközis konyhájában, ahonnan körülbelül ötszázötven napközis és óvodás gyereket látnak el. Az idősek napközi otthonának százhúsz tagja ugyancsak innen kapja az ebédet, s rajtuk kívül a vendégétkezők is. (Az önkormányzat évente 2.699.000 forinttal járul hozzá az étkeztetéshez.) Kovács Jánosné konyhafőnök irányításával tizenketten dolgoznak a jól felszerelt konyhában. Képünkön Farkas Józsefné és Tóth Lászlóné - tésztakészítés közben. (Fotó: Tánczos Alajos) Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné ÚJUL* V* i 1 >t J\' l>) c at(iljis...ll|ilvlS ti JA III IfilQAU j h Teljes „hadfelszerelésben” a halak ellen
