Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
2 Hazai tükör 1992. JANUÁR 28. Hatos lottó A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint az Esztergomban megtartott hatoslottó-sorsolás nyerőszámai a következők: 2,3, 22, 23, 28,31 Pótszám: 13 Ausztria Lottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint az Ausztria Lottó 4. játékhetén 5.781.609 darab leadott szelvény volt. A lottó fogadási díj 321.995.545 schilling. A nyereményösszeg első nyerőosztályban 106.028.574 schilling. A nyerőszámok: 27, 30, 31, 32, 34, 39, a pótszám a 44. A dzsóker fogadási díj 59.927.525 schilling. A dzsóker-nyereményösszeg első nyerőosztályban 18.984.430 schilling. A dzsókerszám: 225965 Az Ausztria Lottó nyereménye A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 4. heti Ausztria Lottó végleges eredménye a következő: 6 találatos szelvény 7 darab, nyereménye egyenként 12.117.551 schilling 5 találatos plusz pótszám 49 darab, nyereménye egyenként 262.853 schilling 5 találatos szelvény 1610 darab, nyereménye egyenként 11.999 schilling. 4 találatos szelvény 57.200 darab, nyereménye egyenként 450 schilling. A 3 találatos szelvények száma 935.661 darab, ezekre egyenként 34 schillinget fizetnek. Szépségverseny Albániában Tirana. Albánia sem akar elmaradni a világ többi országa mögött - még január hónapban megrendezik Tiranában az első szépségversenyt az ország történetében. Az albán rádió, a hírt közölve, azt is hírül adta, hogy sokanjelentkeztek - főleg a városokból - a szépségversenyre, és egy különbizottság már ki is választotta a lányok közül a döntő 25 résztvevőjét. Közbiztonságot segítő városőrség (Folytatás az 1. oldalról) nak szolgálatot, elsősorban a peremkerületekben, a veszélyeztetettebb körzetekben, de jelen vannak a belterületen is. Ha veszélyt, közrendsértést, verekedést, betörést észlelnek, URH-rádión azonnal értesítik a rendőrkapitányság ügyeletét. A civil őrök fegyvert nem viselnek, az önvédelemhez azonban van eszközük. A testület tagjai tavasztól őszig, tehát a mezőgazdasági szezonban kiterjesztik felügyeletüket, a kertekre és a város határában lévő mezőgazdasági területekre, a termés védelme érdekében. Jogi rehabilitálás, kárpótlás Az Alkotmánybíróság tegnapi ülésén Megsemmisített rendelkezések (Folytatás az 1. oldalról) január 1-jétől mindenképpen járna, függetlenül attól, hogy mikor fogadják el a törvénytervezetet. A kárpótlás összegét bonyolult számítás után határoznák meg. A miniszteri expozét követően került sor az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. A frakciók vezérszónokai közül először Zimányi Tibor (MDF) fejtette ki álláspontját. Rámutatott arra, hogy a javaslat közel 300 ezer magyar állampolgárt érint közvetlenül. A tervezet szükségességének indoklása után kitért az alapvető hiányosságokra is. így szerinte a kárpótlásra jogosultak körében a testvért is figyelembe kellene venni. Ezenkívül különbséget kellene tenni aktív és passzív áldozatok között. Mécs Imre (SZDSZ) kifejtette, hogy frakciójuk a törvénytervezet egészét nem tartja jónak, de tekintettel az erőteljesen jelentkező kárpótlási igényekre, módosító törvénycsomagot nyújtanak be a kormány javaslatához. A javaslatot a kormány korábbi tervezeteihez képest is kezdetlegesnek és számos hibával terheltnek minősítette az SZDSZ-es képviselő. A hibák között a legfontosabbak, hogy bizonytalan az életjáradék mértéke, és ennek valorizálásáról sem gondoskodik a tervezet. Erkölcsi szempontból is kifogást emelt Mécs Imre, mivel a javaslat bizonyos pontokon értékkülönbséget tesz emberi élet és emberi élet között. Szabó János, az FKGP 33 tagú csoportjának szónoka általánosságban ugyancsak üdvözölte a szóban forgó törvénytervezetet, de számos kifogást is emelt annak egyes tételeivel szemben. Kifogásolja a kalkulált életkor alapján való életjáradék-számítást, és nem tartotta jónak, hogy az Ország- gyűlés határozza meg az úgynevezett alapösszeget. Suchman Tamás (MSZP) arra figyelmeztetett: a jogszabálynak kerülnie kell, hogy sérelmeket okozzon. Ezért módosító javaslatot nyújtanak be, amelyben javasolják: a törvényjavaslatban nem szereplő egyéb okok és körülmények között (például deportálás alatt) életüket vesztettek hozzátartozóinak ugyancsak járjon egymillió forint összegű kárpótlási jegy. Az életjáradék értékállóságának biztosítása és az érintettek számára világos és egyértelmű meghatározása végett pedig ugyancsak új javaslatot tesz az MSZP. Fodor Gábor (Fidesz) megelégedéssel állapította meg, hogy a parlamentben a törvényjavaslat kapcsán konszenzus alakult ki, ugyanakkor bírálta a kormányzatot, hogy ezt a dokumentumot ekkora késéssel, a kárpótlási törvények sorában utolsóként terjesztette be. Ezután Fodor Gábor néhány kritikai megjegyzést tett a törvényjavaslathoz: kifogásolta, hogy nem rendezi az eljáráson kívül életüket vesztettek, illetve fogyatékossá válók kártérítését; aggályos módszerrel szabályozza az életjáradékot; morbid módon figyelembe veszi az érintettek várható élettartamát; nem szabályozza az alapösszeget. Mivel a törvényt a Fidesz rendkívül fontosnak tartja, ezért minden hibája ellenére elfogadásra ajánlja. A KDNP nevében Hasznos Miklós dicsérte a Fidesz felszólalását, és egyetértett azzal, hogy már jóval korábban meg kellett volna születnie a törvénytervezetnek. A szónok rámutatott egy hiányosságra is: a dokumentum nem rendezi az ötvenes években munkaszolgálatot teljesítők kárpótlását. Láthatólag szakértők bevonásával készült Iván Géza (FKGP - 12-ek) hosszú, szakmai kifejezésekben bővelkedő felszólalása. Először azt fejtegette, hogy kárpótolnia kell-e egy új kormányzatnak azokat, akiknek egy másik kormányzat törvényei alapján okoztak károkat és szenvedéseket. Hosszan szólt arról is, hogy a törvényekkel is lehet bűnöket elkövetni, mert - mint mondta - a zsidóüldözés is jogszerű hatalmi aktus volt. Ettől függetlenül a 12-ek is elfogadásra ajánlották a törvényjavaslatot. Pár perccel 7 óra után az elnöklő Dombach Alajos az általános vitát elnapolta, és az ülést berekesztette. A T. Ház kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját. Az Alkotmánybíróság tegnapi teljes ülésén megkezdte azon miniszterelnöki indítvány tárgyalását, amelyben arra kérte a testületet, hogy alkotmányértelmezéssel mondja meg, köti-e a köztársasági elnököt valamiféle határidő kinevezési és aláírási jogköre gyakorlásában. Az alkotmánybírók ma folytatják az indítvány tárgyalását. A testület határozatot hozott annak az indítványnak a tárgyában, amely szerint az illetéktörvény alkotmányellenesen úgy határozta meg a jogszabály hatályba lépésének időpontját, hogy ezzel egyes vagyonszerzési ügyekben visszamenőleg állapított meg illetékkötelezettséget. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az illetéktörvény kifogásolt rendelkezése sérti a jog- biztonság követelményét azáltal, hogy a kötelezettek szűk köre tekintetében visszamenő hatállyal hátrányosabb illetékfizetési kötelezettséget állapít meg. Ezért a testület ezt a rendelkezést 1992. szeptember 30-ai hatállyal megsemmisítette. Az alkotmánybírók megsemmisítették a büntetés-végrehajtási jogszabály azon rendelkezéseit is, amelyek kizárják a fellebbezést a büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen. Az indítvánnyal kapcsolatban a testület határozatában foglalkozott a jogorvoslathoz való alkotmányos jog érvényesülésének problémáival is. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Büntető Törvénykönyvnek a hanyag kezelés bűncselekményét szabályozó paragrafusát, mivel az diszkriminatív módon különbséget tesz a magán- és a köztulajdon védelme között. A testület elutasította azt az indítványt, amely szerint alkotmányellenesen hátrányba kerülnek a magasabb jövedelemmel rendelkezők azáltal, hogy az emelkedő jövedelemsávokhoz rendelt adómérték esetükben aránytalanul magas elvonást eredményez. Önálló gazdasági főiskola Szolnokon? A munkanélküli-ellátásból kikerülők segítése (Folytatás az 1. oldalról) lyezné, és a munkaügyi központ folyósítaná. Az ülésen Munkácsy Ferenc, a Munkaügyi Minisztérium államtitkár-helyettese rámutatott: ha nem vizsgálnák szigorúan a segély kiadáshoz a szociális körülményeket, szinte mindenki igénybe venné ezt a támogatást. Ekkor viszont több mint hárommilliárd forintot kellene erre a célra más szociális ellátások rovására átcsoportosítani. A szigorúbb feltételek esetén - számításaik szerint - februártól alkalmazva 1,35 milliárd forintot igényelne ez a segélyezés, valamint ezen felül körülbelül 0,3 milliárd forintot az érdekeltek egészségügyi biztosítása. A segélyt a jogosultság fennállásáig kaphatnák meg a rászorulók. Mindez csak ideiglenes megoldás, a végleges rendezésre a szociális törvény ad majd lehetőséget. Az ülésen közzétett adatok szerint januárban körülbelül 5 ezren, decemberben viszont már mintegy 80 ezren kerülnek ki a munkanélküli-járadék ellátási köréből. # A megbeszélésen a munkavállalók szorgalmazták, hogy a segélyt ne az előző ellátás szerint, hanem egységesen a mindenkori minimálbér 75 százalékában állapítsák meg. A jelenlegi 8 ezer forintos minimálbért alapul véve ez 6 ezer forintos segélyt jelentene a munkanélküli-ellátásból kikerülőknek. (Folytatás az 1. oldalról) önálló, gazdasági jellegű főiskola. A tanácskozás eredményeként abban is, hogy a realitásokhoz kell igazítani az elképzeléseket. Éppen ez utóbbi tény közelítette egymáshoz a megye és a város álláspontját is, megállapodtak abban, hogy ajövőben az együttműködésre helyezik a hangsúlyt, s ezért már a napokban megkezdik a közvetlen egyeztetést. Várhegyi Attila, a város polgármestere a folyamatosságra, az autonómiák tiszteletben tartására, a már említett realitásokra, a pénzügyi háttér jelenlegi hiányára s az együttműködésre helyezte a hangsúlyt. Ezzel együtt is kifejezte készségét minden lehetséges támogatás megadására. Hasonlóképpen foglalt állást FeOsztrák újfasizmus A bíróságnak könnyebb dolga lesz Az osztrák parlament minden jel szerint hamarosan elfogadja a példás gyorsasággal kidolgozott törvénymódosítást, és akkor nem lehet joghézagra hivatkozva elodázni újfasiszta izgatás miatt bíróság elé állított vádlottak elítélését. Az elmúlt években alig- alig született ítélet ilyen ügyekben. A most felelevenített esetek közül a legszebb, hogy a letartóztatott neonáciknál talált legtöbb röpirat, tanulmány szerzője, Gerd Honsik ellen négy éve érvényes vádirat hever egy bíróságon - a fiókban, mert az ügyet azóta se tárgyalják. A törvény 1946 óta tiltja Ausztriában az újfasiszta tevékenységet - sőt, s éppen ez a paradoxon, túl szigorú ítéletet ír elő. Amikor az esküdtekben tudatosult, hogy ha bűnösnek minősítik a vádlottat, az minimum öt évi, de akár életfogytiglani börtönbüntetést is jelenthet, inkább ártatlannak nyilvánították a horogkeresztet falra festő, náci röpiratot terjesztő vádlottat. Más választásuk nem volt - az öt év lévén az alsó határa a kiszabható büntetésnek. Mostantól ezt egy évre szállítják le, míg a felső határ marad az életfogytiglan. Németországhoz hasonlóan a jövőben Ausztriában sem lehet büntetlenül tagadni a náci haláltáborok létét, vagy más fasiszta bűnöket. Aki nyilvánosság előtt ilyen kijelentést tesz, egytől tíz évig terjedő börtönbüntetést kockáztat. Kérdés, mi a nyilvánosság kritériuma. Sokan, például a zöldek, felróják, hogy a kocsmában, a törzsasztalnál továbbra is azt mondanak az ivócimborák, amit akarnak. Az újnáci letartóztatások és a fegyverek elkobzása után kirobbant jogi vita feltűnően hamar megegyezéshez vezetett a koalíciós partnerek között, s a jogi megoldást is hamar megtalálták. A sietség oka: az újfasizmus vádjára Ausztria igen érzékeny. Márpedig a világ az elmúlt hónapokban, a tartományi választásokon egyre nagyobb sikert elérő Jörg Haiderre és az általa képviselt idegenellenességre mutogatva, megint nagyon „barnának” látja Ausztriát. E színárnyalat vádja legutóbb Kurt Waldheim elnökké választása idején, pontosabban az ő múltjának leleplezése kapcsán érte Ausztriát, s sokfelé a világban a mai napig ennek megfelelő a bánásmód. Talán egységes kormányzati fellépéssel meg lehet akadályozni, hogy az ország ismét rossz hírbe kerüljön - mondják Bécsben, külön aggódva amiatt, hogy miként befolyásolná ez a rossz hír a Közös Piaci országok jóindulatát. A tisztára mosdatás szándéka persze csak az egyik oka a rugalmasabb törvény megalkotásának. Politikusok és bírák egyaránt tudják: az újnácizmus propagandistáit ezekkel az alacsonyabb ítéletekkel ki kell vonni a forgalomból. Emellett a bírósági ügyekről írnak, beszélnek, elrettentő hatása sem kétséges, de még „ismeretterjesztés”-ként is fel lehet fogni. Az osztrák gyerekek nem sokat tanulnak a nácizmus rémségeiről, s amikor Jörg Haider a harmadik birodalom foglalkoztatási politikáját dicséri, meglehet, a gyerek a nagyszülőtől azt hallja, bizony akkor jobb volt. Törvény ide vagy oda, felvilágosítás nélkül nem megyünk semmire - mondják sokan. Ezt pedig jobb későn elkezdeni, mint soha. Szászi Júlia renczy György elnökhelyettes, és ebben szeretne mielőbbi előrelépést a kamara is. A realitások szakmai szempontú figyelembevételének szükségességére hívta fel a figyelmet Bartha Árpád, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tagozatvezetője. Mindezek eredményeként rajzolódott fel az a perspektíva, mely szerint februárban létrejön önálló jogi személyiségként a szolnoki főiskolák szövetsége. Áprilisig az érintettek bevonásával kidolgozzák a szakmai koncepciót, az önállóság kiépítésének lehetséges fázisait, az infrastrukturális igényeket, valamint a személyi feltételek biztosítása érdekében teendő lépéseket. A két önkormányzat ennek ismeretében vállalja fel a támogatás lehetséges formáit, beleértve a hivatalos és egyéb kapcsolatok felhasználását az ügy érdekében. Az áprilisi dátum azért is fontos, mert így lehet minisztériumi egyetértéssel világbanki támogatáshoz hozzájutni. Mindez nem azt jelenti, hogy csak ezt az egy forrást kell megcélozni, miként azt sem, hogy egyéb elképzelések ne kerülhessenek napirendre. F. I. Vállalkozásfeji A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI IRODA megbízásából A J-N-Sz MEGYEI TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSASÁG tanfolyamokat indít - egyéni vállalkozók, kis- és középvállalkozások részére, kedvezménnyel. VÁLLALKOZÁS '91. I. csoport - február 10-14. (foglalkozások du. 1530-tól) ü. csoport - március 2-6. (foglalkozások du. 1530-tól) 71. sz. Motorfűrész-kezelői tanfolyam március 2-27. (egész napos foglalkozások) Jelentkezési határidő: 1992. február 1. A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében fogadjuk el, maximális létszám: 16 fő. __ Érdeklődni a 35-122,37-501 telefonszámókonlehet! Jelentkezni személyesen aTÍT-nél: Szolnok, Baross u. 20. (volt MHSZ-székház) alapítvány
