Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám

1992. JANUÁR 25. SZOLNOKI EXTRA 5 Bemutatjuk az igazgatónőt Január 1-től városi a művelődési központ Nehezen lehetett utolérni tele­fonon az utóbbi hetekben Kiss Györgyit. Munkahelyet változ­tatott, s mivel a Városi Művelő­dési Központ igazgatója lett, ért­hető, hogy az új feladat, az is­merkedés sok idejét lekötötte. Az sem mellékes, hogy Cegléd­ről járt át Szolnokra, s az sem, hogy az ELTE-n - hiszen ott ta­nul a posztgraduális képzés ke­retében szociálpolitikát - mosta­nában zárul le a vizsgaidőszak.- Cegléden, a városházán dol­goztam mint közművelődési fel­ügyelő. Részben az is szerepet játszott pályázatom benyújtásá­ban, hogy ez a munkakör ott megszűnt. Népművelő vagyok, s nem az a jellemző e hivatásra, hogy képviselőit lasszóval fog­nák az üres helyekre, mégis adó­dott néhány lehetőség az elhe­lyezkedésemre. Szolnokra pá­lyáztam, és ez be is jött - kezdte bemutatkozását olvasóink felé az intézmény első embere.- ,,Rossz nyelvek” szerint pá­lyázata nem felelt meg a kiírás­nak.- Nem tudtam róla, hogy ezt mondanák. Egyébként minden­ben megfeleltem a kiírt feltéte­leknek.- Milyen állapotokat talált az első napokban?- Előző foglalkozásom alapján teljesebb rálátásom volt a köz- művelődés területeire, s talán emiatt - úgy érzem - nagyobb a koordinációs képességem. Itt a művelődési házban azt tapasz­taltam, hogy túlzottan szakosod­tak a kollegák. Én olyan szemlé­lettel jöttem, hogy ezt a merev szakosodást feloldjam, s az eb­ből következő hátrányokat meg­szüntessem. A másik nagy fel­adat, hogy az épületet használó két intézmény, jelesen a megyei és a városi, osztozkodása simán lerendeződjön, s utána békésen tudjunk egymással működni. Egyébként - mint minden messziről jöttét - engem is fenn­tartással fogadtak, de akkor in­kább. ha a ház falai közül kilép­tem. Természetesen az első né­hány napban a munkatársaim is gyanakodva méregettek, de most úgy tűnik, elfogadnak, hi­szen tudják, hogy mindegyikük megtalálja helyét az elképzelé­seimmel.- Melyek azok a szakmai elkép­zelések, amelyek a pályázatában is szerepeltek?.- Véleményem szerint a műve­lődési intézményeknek új utakat kell keresniük. Éel kell ismemi a társadalmi folyamatokat. A há­zak nem válhatnak „szere­tetotthonokká”, de a szociálpo­litikába be kell kapcsolódniuk. Ezek szerint problémagyűjtő he­lyek lehetnek. Gondolok például a munkanélküliségre - különös tekintettel a fiatalokra -, az át­képzésre. Ezek mellett közös­Egy népművelő számára bor­zasztó kiszakadni a környezeté­ből ségcentrikus, emberközpontú házat szeretnék. Fontosnak tar­tom az önszerveződő csoportok támogatását autonómiájuk meg­tartásával. A többi kérdés erre a gondolatsorra felfűzhető. A lé­nyeg, hogy a kollégákkal megta­láljuk a közös hangot.- Sok sikert hozzá! bcs Fotó: TZ MÓNIKA QÍ'LnJer Qjou' ALAKFORMÁLÓ SZALON Szolnok, Jubileum tér 5. XVI. emelet 7.- a vasútállomásnál ­- 3 db gyorslift - Telefon: 56/33-036 ALAKFORMÁLÁS A CSÚCSON EGÉSZSÉG, FITTSÉG, KIEGYENSÚLYOZOTTSÁG EGY ÚJ ÉLETFORMA Ezt kínálja az új amerikai egész­ségmegőrző és alakformáló program a SLENDER YOU Mi a legjobbat, az eredetit, a leghatékonyabbat kínáljuk. A hagyományos tornagyakorlatokkal szemben a SLENDER YOU erőt ad. Hogyan? Úgy, hogy a motormeghajtású tornaasztalok az élsportolók hagyományos izommunkájának többszörösét végeztetik el a vendég­gel, míg 6 kizárólag izometriás gyakorlatokat végez. A SLENDER YOU módszer orvosi-rehabilitációs alkalmazása nagy­szerű eredményeket hozott. A mozgásszervi megbetegedések, gerinc- és hátfájás, a keringési rendszer betegségei esetén a betegek állapota nagymértékben javult, sokan visszanyerték a mozgás örömét. A SLENDER YOU torna segíti a végtagi traumás sérülések gyorsabb gyógyulását is. A SLENDER YOU program során csökken a stressz, a depresszióra való hajlam, a szervezet erőnlétének gyors javulása a lelki erőnlétünket is növeli. PRÓBÁLJA KI! Az első tréning ingyenes! Öt tréningre szóló bérlet: 1.750 Ft + egy ajándék-tréning Tíz tréningre szóló bérlet: 3.500 Ft + két ajándék-tréning Nyitva tartás: 7-21 óráig /A hét minden napján, vasárnap is! Tamás, az országos győztes Magas, vékony, rövid hajú fiú: szemében mintha valamilyen szomorúság bujkálna. Ismertető­jele az, hogy szolnoki, és a Varga Katalin Gimnázium 3./B osztá­lyos diákja. Nyolc éve, még kis­iskolás korában ismerkedett meg a linómetszéssel Szávai István tanár úr jóvoltából. Azután kö­zépiskolába került, és most Tamás és a munkája Nagyné Imre Márta pallírozza művészettörténeti ismereteit, egyengeti az útját. Enyedi Tamás jelenleg is rajz fakultációra jár, és ez a cikk azért íródott róla, mert a közelmúltban benevezett egy országos rajz- és illusztráci­ós pályázatra. A feladat nem volt más, mint tetszés szerinti vers­hez, irodalmi műhöz valamilyen alkotást készíteni. O Buda Fe­renc Fák című költeményét vá­lasztotta, és hozzá alkotott linó­metszetet. A munkája két kezet ábrázol, miközben az egyik tényérből a másikba pergetett homok a múló időt példázza. Mellette, mögötte Krisztus csontvázként a keresz­ten szintén a rohanó perceket, éveket jelképezi. A metszet bal oldalán rózsák pompáznak, de az idejük nekik is véges, és harang­gá válva kongatják világgá a lé­tezés múlékony voltát. A pályázatra az ország minden szegletéből tízezer munka érke­zett, és Tamás a középiskolások versenyét megnyerte. Az ered­ményhirdetést Budapesten, a Bábszínházban tartottak, ahol az oklevélen kívül Rotring művész- tollkészletet kapott. Itthon az édesanyjától - aki neveli - puszit. Az édesapja sajnos nem jelentke­zett, öt éve nem is látta. Még a nyolcadikos ballagásomra sem jött el - mondja csendes bele­nyugvással. Az országos első helyezett alkotás A terveiről annyit, hogy jövő­re, ha végez, a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakára szeretne bejutni. Termé­szetes, hogy a tantárgyak közül a rajzot szereti a legjobban. Ezen­kívül a szilvás gombóccal sincs haragban, mivel évek óta a ked­venc étele. Elfelejtettem tőle megkérdezni, hogy hazaérkezé­se után készített-e az édesanyja egy jókora tállal neki. Elvégre aki országos első helyezett, ennyit mindenképpen megérde­mel ... Fotó: Nagy Zsolt A versenypályán már egyenlőek Ha fellobban az olimpiai láng, úgy fénye az egész esztendőt be­ragyogja. Minden sporthoz kap­csolódó esemény hangsúlyosabb lesz az olimpia évében. Különö­sen így igaz ez, ha olyan ver­senyre kerül sor, mely az ötkari­kás emblémát tűzi zászlajára. Az értelmi fogyatékosok szá­mára is lobban láng az idén - szeretnénk hinni, hogy az érte­lem lángja lesz az. A speciális olimpiaemberközpontú felisme­résből indul ki; a nemzetközi mozgalom célja a sportolást, az egészséges virtust, a céltudatos edzésmunkát az emberi kitelje­sedés szolgálatába állítani. Aki már élt vagy csak időlegesen is forgott értelmi fogyatékosok kö­\ 3 f*~ A rében, az tudja, hogy az érzése­ikben túldimenzionált, a közös­ségi életért rajongó, jó szándé­kukban határt nem ismerő fo­gyatékosok számára nagyszerű terepet biztosítanak a sportpá­lyák. Tavaly az országos verse­nyüket már a Népstadionban rendezték a speciális olimpia résztvevői, és ez a megkülön­böztetett figyelem jó szolgálatot tett a mozgalomnak. Az idén te­rületi versenyeken dől el, kik jut­nak ismét az országosra, majd a világbajnokságra. Tavaly Min- neapolisban tartották a Speciális Nyári Olimpiai Játékokat. Hatal­mas siker mellett. 1992-ben a barcelonai nyári olimpia aligha­nem csak fokozza az érdeklődést a verseny iránt. Szolnokon a területi verseny „háziasszonya” Vörösné Bé- késsy Klára.-Hol tart jelenleg az Önök ké­szülődése? - kérdeztük a szolno­ki intézmény vezetőjét.- Már megvan a helyszín és az időpont. 1992. június 4-én Szol­nokon, a MÁV MTE sporttele­pén az atlétika alábbi számaiban vetélkednek a tiszaföldvár-ho- moki, karcagi, pusztataskonyi és a szolnoki fogyatékosok: a sík­futószámok 50-től 400 méterig adnak lehetőséget a megmére­tésre, de lesz távolugrás helyből és nekifutásból, magasugrás, súlylökés és kislabdahajítás. Ez­úttal a tolókocsis versenyzők is elindulhatnak kislabdahajítás- ban.- Miként tudják az esélyegyen­lőséget biztosítani a különböző súlyosságú fogyatékosok között? - Természetesen divízióba sorol­juk őket, és kategóriánként törté­nik az elbírálás. Az eredmény- hirdetésnél az a célunk, hogy senki ne távozzon üres kézzel; érem, oklevél jut majd minden­kinek, aki pályára lép. Máris megható az a támogatás, melyet a verseny rendezésében tapasz­taltunk azok részéről, akik segí­teni tudnak. Ha ez az együttérzés a mindennapokra is átterjed, és segíti a fogyatékosokat a társa­dalmi egyenlőség megszerzésé­ben, az olimpiai mozgalom eléri a célját. Coubertin báró szavaival: „Bé­ke vagy te, sport...” És biztos, hogy a lélek békéjére is gondolt. Víz- és csatornadíjak Szolnokon Hogy is van ez? A cikk megírásának időpontjában két közlemény is tájékoztatja a lakosságot a víz- és csatornadíjak emeléséről. Á megyei víz- és csatornamű vállalat tájékoztatójából az is kiderül, az említett díjak, amelyeket egy miniszteri rendelet fogalmaz meg, nem tartalmaznak nyereséget. Ez valószínűleg így is van, ezzel együtt is szélesebbre tekintve kissé logikátlan maga az egész rendszer. Ezt a kitekintést Kéri József, Szolnok város alpolgármesterének segítségével tesszük meg, aki egy táblázat segítségével sorolja azokat az anomáliákat, amelyek különösen Szolnok városát sújtják. Szolnok, mint tudjuk, egy folyóparti, alföldi város. Az ember azt gondolná, itt a víz is, a csatornázás is olcsóbb, mint egy hegyvidéki, folyótól, vízbázistól távolabb levő város esetében. Ezzel szemben mit tapasztalunk? Az 1992. évi vízdíjak például olcsóbbak Miskolcon, Szombathelyen, Kecskeméten, Debrecenben, Egerben. Szegeden pedig, amely legin­kább összehasonlítható Szolnokkal - hiszen alföldi is, vízparti is - az itteni 34,30 forinttal szemben mindösszesen 17 forintot tesz ki egy köbméter díja. Nálunk 67,3 százalékos az emelés, ott csak 28,8 százalék, míg Miskolcon, amely kissé hullámosabb vidéken találha­tó, 19,4 százalékos. A szolnoki 20,10 forintot szembe lehet állítani a miskolci 9 forinttal, a szegedi 6,20-al, a debreceni 10,60-nal. De a többi, csatornázási szempontból drágábbnak tűnő hely is olcsóbb, mint a szolnoki. Az emelkedés mértéke pedig egyértelműen nálunk a legnagyobb, 111,5 százalék, amit a többiek meg sem közelítenek. Ennek köszönhetjük, hogy az együttes emelkedés mértéke is Szol­nokon a legnagyobb a maga 81,3 százalékával. Igaz központi dotá­cióra így sem számíthatunk, mert a bűvös 60 forintnál alacsonyabb az együttes összeg. Pontosan 54,40 forint, de hol van ez a két alföldi város 25,50-es (Szeged) és 38,40-es (Debrecen) díjtételeitől. Támo­gatást csak Pécs és Székesfehérvár kaphat. A kérdések, úgy véljük, nélkülünk is sorjáznak. Mi indokolja az ilyen mértékű szolnoki emelést? Miért pont a szolnoki csatorna a legdrá­gább? Szolnokon kerül ennyibe a víz? A válasz nem egyszerű, hiszen műszaki oka nemigen lehet a fentieknek. Feltehető oka inkább a pénzügyek terén található meg. Egyik ok lehet, hogy itt igen magasak voltak a támogatások. De miért? Milyen alapon? Valószínű az is, hogy a szolnokiak a megyei átlagot fizetik meg. Ha ez így van, további kérdés vetődik fel. Szükségszerű, hogy így legyen? Arról nem beszélve, hogy a Szolnokon élőknek az ellátási szint egy jottá­nyit sem változik. A problémák persze nem állnak meg a leírtaknál. A bérlakásoknál megváltozott a vízdíjvetítési alap. A mérőhelyek kritikus állapotban vannak. Az árhullám elönti a várost, fokozva a nem fizetők, a segélykérők számát. így várható, hogy a vita a város és a víz- és csatornaművek között tovább folytatódik, de most már az új arányokat figyelembe véve. Egyébként is sajátos a helyzet. Az önkormányzat nem szólhat bele az árak kialakításába, de a VCSM-t rábízták a településekre. A Volán esetében fordítva. Ott az ármegállapítás joga a városé, de a vállalathoz semmi köze. Ki érti ezt? ji jio.i. wAtvP/t}fl’Vtt leAiidiíl s isioqsi TifÜM# -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom