Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

Hazai körkép 1992. JANUAR 18. Kormányszóvivői tájékoztató Állami Tulajdonosi Részvénytársaságot hoznak létre (Folytatás az 1. oldalról) A törvénycsomag másik ága az állami tulajdonból magántu­lajdonba kerülő vagyon sorsát rendezi. Ezen vagyon értékesíté­se felett az Állami Vagyonügy­nökség korlátozás nélküli jogot gyakorol. Ennek gördüléke­nyebbé tétele érdekében az ÁVÜ társaságalapítási jogot nyerne. A szervezet igazgatótanácsának tagjait a miniszterelnök nevezi ki. Ugyancsak az ÁVÜ gondos­kodik a privatizációs bevételek „visszaforgatásáról” a magyar gazdaságba. A befolyó pénzt fő­ként arra fordítanák, hogy „felja­vítsák” az eladásra szánt állami cégeket a jobb értékesítés remé­nyében. A tervek szerint emellett jutna a bevételekből az állam­adósság finanszírozására is. bár erre jóval kisebb hányadot szán­nak. A végső szót ez ügyben is a parlament mondja ki, amely a vagyonpolitikai irányelvek meghatározásakor dönt a priva­tizációs bevételek elosztásának mikéntjéről. A törvénycsomag harmadik ága az érintett jogszabályok mó­dosításait tartalmazza. Az új pri­vatizációs törvényekkel össz­hangban ugyanis módosítani szükséges a többi között a Polgá­ri Törvénykönyvet, az átalakulá­si és a vállalati jogszabályokat. Juhász Judit kormányszóvivő ezután egy félreértést oszlatott el a víz- és csatornadíjak emelésé­vel kapcsolatban. Az intézkedé­seket sokan úgy értelmezték, hogy az ivóvíz köbméteréért ezentúl mindenkinek 40 forintot, az együttesen számlázott víz- és csatornadíj esetében pedig köb­méterenként 60 forintot kell fi­zetni. Az igazság ezzel szemben, hogy a 40, illetve 60 forintos összeg a lakosság által fizetendő díjtételek felső határa. Egyes te­lepüléseken ennél kisebb össze­get számláznak; ahol azonban az áremelkedések túllépnék ezt a határt, ott az elkülönített 1,5 mil­liárdos költségvetési támogatás­ból finanszírozzák a különböze­iét. (MTI) Az állam vállalkozói vagyo­nára vonatkozó döntések óha­tatlanul felvetik a megvalósí­tással kapcsolatos kérdéseket. Hiszen a vállalkozások nehéz­ségeiről gyakorta lehet hallani. Megtörténik, hogy éppen az ön- kormányzatok gördítenek aka­dályt ezek útjába. Kihasználva például azt, hogy az adott terület a tulajdo­nuk, s esetleg jogtalan előnyök­höz akarnak jutni.- Vajon az új törvények gátat vetnek ezeknek a próbálkozá­soknak? - kérdezte az Új Nép­lap a sajtótájékoztató egyik vendégétől, dr. Bártfai Bélától, az Igazságügyminisztérium he­lyettes államtitkárától.- Az önkormányzati törvény hatályos rendelkezése alapján - ha az önkormányzat tulajdonát képezi az a bizonyos terület - azt mondhatja, hogy ő ezzel a telekkel száll be a vállalkozás­ba. Ha egy állami vállalat el akarja adni vagyontárgyát - ami beépített földterületen van, vagy az beépítetlen föld - akkor az ellenérték az önkormányza­tot illeti meg. Ez is élő jogsza­bály, ami továbbra is megma­rad. Kemény szabály az is, hogy egy állami vállalat gazda­sági társasággá történő átalaku­lásakor a belterületi föld ellen­értékének megfelelő üzletrész­részvényt az önkormányzatnak kell adni. Az új törvényben azt mondanánk: ahol átalakul az állami vállalat - és százszázalé­kos tulajdonban marad, tehát nincs tulajdonosváltás -, nem kell üzletrészrészvényt kiadni az önkormányzatoknak.- Mi történik, ha külső tőke is bekerül az új vállalkozásba?- Ahol csak részben marad meg az állami tulajdon, ott to­vább élne az a szabály, hogy az önkormányzatot valami megil­leti. Erről az átalakuló vállalat és az önkormányzat megálla­podhat. Az utóbbi három lehe­tőség .közül választhat: rész­vényt, készpénzt vagy cserein­gatlant kaphat. (vennes) Jubileumi ünnep Megújult a Jász Népfőiskola (Folytatás az 7. oldalról)- Az ország sorsa csak részben múlik az állam vezetésén, irányí­tásán - jegyezte meg előadásá­ban. - Ennél sokkal fontosabb az, hogy önálló életet éljenek a kis közösségek. A népfőiskolái mozgalom hát­terében történetileg a kisparasz­ti, árutermelő gazdaság társadal­mi demokráciája áll. A kezde­tekkor, a harmincas években ha­zánkban is elsősorban a mező- gazdaság érdekeit szolgálták a tanfolyamok. A hagyományok­ból kell táplálkoznia a mozga­lomnak - jegyezte meg Benda Kálmán -, ám azzal tisztában kell lennünk, nem lehet ott folytatni, ahol évtizedekkel ezelőtt abba­hagytuk. Két nemzedék nőtt fel azóta, és alapvetően megváltoz­tak a társadalmi-gazdasági vi­szonyok is. Mindezzel számolni­uk kell a népfőiskoláknak is - fűzte hozzá a neves történész. Kiemelte: az alapvető célok nem módosultak. Erősíteni kell az emberek ön­tudatát, szabadság iránti igényét, s azt a szándékukat, mellyel saját sorsukat irányíthatják. Mint el­mondta, a népfőiskolák feladata továbbá az is, hogy meggyőzzék az állampolgárokat: csak közös­ségben boldogulhatnak. Beszé­dének végén üdvözölte a fél év­század után megnyílt Jász Nép­főiskolát. Hangsúlyozta, beindu­lása nemcsak a Jászság, de az ország számára is jelentős ese­mény. A társaság országos elnöke a jeles évforduló alkalmából em­léklapokat adott át az 1942-ben végzett népfőiskolásoknak. A délután további részében Turóczyné Veszteg Rozália, a megyei Népfőiskolái Társaság titkára tartott előadást, a mozga­lomjászsági történetéből, majd a volt hallgatók elevenítették fel régi élményeiket. Később kiállí­tást nyitottak meg a KÁLÓT Népfőiskolák történetéből. Sz. Z. Márciusig lehet nevezni / Értelmi fogyatékosok olimpiája Mint arról lapunkban is hírt adtunk már, a homoki speciális szakiskola és diákotthon az idén megrendezi megyénkben a speciális olimpia területi versenyét. A speciális olimpiát az értelmi fogyatékosok számára rendezik azért, hogy testi kondícióik megőrzését és pozitív lelki tulajdonságaik (versengés, győzelem stb.) kialakulását elősegítsék. Mivel a speciális olimpiára csak kevesen jutnak el közülük, ezért határozták el a megyében élő szakemberek, hogy területi versenyt is rendeznek, ahová több fogyatékos is eljuthat. A területi versenyt rendező homoki iskola megbeszélést tartott azok­nak az iskoláknak és intézeteknek a vezetői számára, ahol értelmi fogya­tékosokkal foglalkozó szakemberek dolgoznak. A versenyt június 4-én a MÁV-MTE Véső úti sporttelepén tartják. Versenyszámok: 50-100-200-400 méteres síkfutás, távolugrás, helyből távolugrás, magasugrás, súlylökés, kislabdadobás. A versenyt a közép­súlyos értelmi fogyatékosok részére rendezik. Eddig a cserhátsurányi iskola és diákotthon, a homoki és a karcagi iskola és diákotthon, a karcagi egészségügyi gyermekotthon, a pusztataskonyi szociális foglalkoztató intézet, a szolnoki szociális foglalkoztató intézet és napközi otthon és a Liget úti iskola jelezte részvételét. A családban élő értelmi fogyatékosok részvételét az EFOÉSZ megyei szervezete és a Kézen fogva ÉFEE megyei szervezet segíti. Természetesen azoknak a nevezését várják - március 14-ig -, akiknek egészségi állapota alkalmas a versenyzésre. Nevezni a következő címen lehet: Általános Iskola Speciális Szakiskola és Diákotthon, 5461 Homok, Aranyhegy 1-3. Torgyán József egy hétre Tajvanra utazik Németh Béla, az FKGP főtit­kára sikeresnek ítélte a kisgazda­elnökség és országos vezetőség kétnapos ülését, amelyet a párt Budapesten, a nyilvánosság elől elzárkózva tartott. A tanácskozáson a múlt szom­bati nagyválasztmányi ülés hatá­rozatának megfelelően fogal­mazták a koalíciós együttműkö­dés célját, és kijelölték a tárgyaló delegációt. A főtitkár azonban semmilyen további részletet nem volt haj­landó elárulni, mondván: a hétfői sajtótájékoztatóig hírzárlatot rendeltek el. Nem kívánt nyilatkozni arról a sajtóban megjelent értesülésről sem, hogy a koalíciós tárgyalá­sokra akár már a jövő héten sor kerülhet. Mindössze annyit mon­dott: a kisgazdák felkészültek a megbeszélésre, de más kérdés a szándék, és más a realitás. Az MTI úgy tudja, hogy nincs sok valószínűsége a jövő heti tár­gyalásnak, mert Torgyán József pártelnök szombaton egy hétre Tajvanra utazik. (MTI) Europäische Zusammenarbeit (Austria) keres külföldi munkára szakképzett SZAKÁCSOKAT, FELSZOLGÁLÓNŐKET, valamint érettségizett SZOBAASSZONYOKAT Feltétel: társalsági szintű német nyelvtudás Jelentkezés: h-8623 Bala- tonföldvár, Radnóti u. 4., Tel.: 84/40-388 *73559/ 1* Erről vitázik majd a Tisztelt Ház Törvényjavaslat a Társadalombiztosítási Alap idei költségvetéséről A kormány előterjesztése, ame­lyet a Társadalombiztosítási Alap ez évi költségvetéséről nyújtott be a parlamentnek, gyökeresen kü­lönbözik az előző évek hasonló dokumentumaitól. A korábban el­határozott reformnak megfelelően ugyanis az idén a társada­lombiztosítás egészén belül két önálló biztosítási ág jön létre: a nyugdíjbiztosítás és az egész­ségbiztosítás. Egyik is, másik is önállóan gazdálkodik, s ennek megfelelően elkülönülő pénzügyi alappal rendelkezik. További új­donság, hogy elválnak egymástól azok a feladatok, amelyeket hosszú távon a társada­lombiztosításnak, illetve a költ­ségvetésnek kell finanszíroznia. E nemcsak formai, hanem a gazdál­kodás egészére kiható tartalmi vál­tozások miatt a kormányzat a költ­ségvetési törvényjavaslattal együtt letette a Ház asztalára a TB Alap­ról szóló 1988-as törvény módosí­tására vonatkozó indítványát is. Ami a társadalombiztosítás idei költségvetési gazdálkodásának számszerűségeit illeti: a két ágaza­tot egyesítő alap bevételi és kiadá­si oldalának végösszege egyaránt 527 milliárd 570 millió forint. Az 1991-es tapasztalatok alapján (mintegy 19 milliárdos deficit!) az előterjesztők az anyagi egyensúly biztosításának négy eszközét, il­letve feltételét is felsorakoztatják. A tb-járulék 1 százalékos emelése 8,4 milliárdos bevételi többletet jelent, a keresőképtelenség első 10 munkanapjára eső kereset mun­káltatói finanszírozásának egyen­súlyjavító hatása 7 milliárd. Az említett profiltisztítás 3,6 milliár­dos kiadástól mentesíti az alapot, míg a tb-nek biztosítandó vagyon hozama, értékesítése 1,9 milliár­dos pluszt jelent. A kiadási oldalon egyébként a legnagyobb tétel a nyugdíj. Ennek teljes összegéből - a javaslat szerint - 48,4 milliárd jut az 1992-es nyugdíjemelés kereté­re, arányosan a nettó átlagkerese­tek tervezett 19,5 százalékos emel­kedésével. A törvényjavaslat in­doklása kitér arra, hogy az általá­nos nyugdíjemelések során fel nem használt keretösszeg a régeb­ben megállapított, nagyobb érték- vesztést szenvedett nyugdíjak de­valválódásának ellensúlyozására szolgál. Kiemelt támogatást csak a sza­bad orvosválasztáshoz és a házior­vosi rendszer bevezetéséhez kap­csolódó teljesítményelszámolás indítása kaphat. A keretszámok nem nyújtanak lehetőséget a meg­indított egészségügyi programok kiterjesztésére, illetve hálózatfej­lesztési igények kielégítésére, a vállalkozások ellátásba történő be­vonásának bővítésére. A tervezett főbb kiadási előirányzatok:- nyugellátás- anyasági ellátások- táppénz- gyógyszer, gyógyászati segédeszköz-támogatás • gyógyító-megelőző ell. A bevétel tervezett főbb tételei: -járulékbevételek- tb-tevékenységgel kapcsolatos egyéb bev.- vagyonból származó bev.- kamat- és egyéb hozam 307.7 milliárd (’91: 263.7) 28.9 milliárd (23.7) 29.1 milliárd (28.7) 31.0 milliárd (39.0) 110.6 milliárd (89.13) 500.6 milliárd (410.1) 17.0 milliárd (21.6) 1.8 milliárd (-) 8.0 milliárd (6.9) Ferenczy-Europress PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Rákóczifalva Nagyközség Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet szervezési titkársági csoportvezetői állás betöltéséhez A munkakör betöltésének feltételei:- államigazgatási főiskolai végzettség,- legalább 3 év államigazgatási szakmai gyakorlat. A pályázatnak tartalmaznia kell a jelentkező- szakmai önéletrajzát,- a végzettséget igazoló okirat másolatát,- három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatot a felhívás megjelenésétől számított 2 héten belül kell eljuttatni Rákóczifalva nagyközség polgármesteréhez (Rákóczifalva, Szabadság tér 2.) Sikeres pályázat esetén a munkakör 1992. február 15-tól betölthető. *73534/1* Magyar-ukrán egyeztető tárgyalás (Folytatás az 1. oldalról) A kidolgozott egyezményter­vezet részletesen tartalmazza az együttműködés feladatait. A ma­gyar Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium, vala­mint Ukrajna környezetvédelmi minisztériuma mindenekelőtt a tudományos munkában, a kutatá­sokban segíti majd egymás. Köl­csönösen kicserélik információi­kat, és átadják az alkalmazott technológiákat. Szó van egy kö­zös környezetvédelmi laboratóri­um létrehozásáról is, melyet a kárpátaljai Nagyszöllősön a kö­zeljövőben építenek fel. A két ál­lam közötti környezetvédelmi és területfejlesztési egyezményt előreláthatólag még az idén az első negyedév végén aláírják. SEGÍT A MÉRŐÓRA Mennyit fizetnek a vízért Törökszent- miklóson? Rendeletet alkotott a török­szentmiklósi önkormányzat az önkormányzati tulajdonú laká­sok víz- és csatornadíjának el­számolásához. A rendelet vonat­kozik a nem lakás céljára szol­gáló bérleményekre is. Tavaly a szobaszám volt a mérvadó a díjak megállapításá­nál. Azonban több bérlő is meg­kereste az önkormányzatot az­zal, hogy igazságosabb tehervi­selést jelentene, ha a lakásban lakók száma alapján történne a díj megállapítása. Ugyanakkor fölmerült az is, hogy az új elszá­molás kialakításakor azoknál az ingatlanoknál, amelyek nincse­nek rákötve a szennyvízhálózat­ra, a szippantott szennyvizek költségét osszák meg a bérlők között. Mielőtt az önkormányzat ren­deletet alkotott volna, a tervezet­ről kérték a bérlők véleményét. így január elsejétől az önkor­mányzati tulajdonban lévő laká­sokban vízmérőhelyenként álla­pítják meg a díjat. Vízmérőt többlakásos házban lakásonként is ki lehet alakítani, ha az épület csövezése lehetővé teszi. A víz­mérő fölszerelésének költségei a bérlőt terhelik. Ha viszont nincs vízmérő­hely, akkora lakásban lakók szá­ma határozza meg a vízdíjat. A bérlőknek február elsejéig írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy hányán laknak az adott la­kásban. A SZÜV SZOLNOKI SZÁMÍTÓKÖZPONT ALAPFOKÚ SZÁMÍTÓGÉPKEZELŐ ÉS SZÖVEGSZERKESZTŐ tanfolyamot szervez Ideje: 1992. január 27 - február 3. 40 órás, napi 7 óra Helye: SZÜV Székház 5000 Szolnok, József A. u. 22-24. Telefon: 31-533 Díja: 4.000 Ft/fö Jelentkezés: személyesen, levélben, vagy telefonon Törttcsík Sándor személyzeti és oktatási vezetőnél a fenti címen, illetve telefonszámon. *73572/2* Védelem az állam vállalkozói vagyonának

Next

/
Oldalképek
Tartalom