Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

1992. JANUAR 16. Érdekességek 11 A McDonald’s új utakon Hamburger helyett pizza és koktél? A McDonald’ s, az Egyesült Államokat, majd a világot behálózó gyorsétterem-há­lózat az első és - sokáig - a legsikeresebb volt a maga nemében. A vetélytársak azonban mind veszélyeseb­bek s miközben a McDo­nald’ s sorra nyitja meg ha­gyományos hamburgerét­kezdéit a legújabb piacon, Közép-Kelet-Európábán, Amerikában már forradal­mi’ ’ újításokat kell bevezet­ni, hogy a csökkenő forga­lommal és a konkurenciával küzdő McDonald' s talpon maradhasson. Igaz, hogy Moszkvában van a eég legnagyobb forgalmú üzlete, de másutt nem kígyóznak sorok a McDonald’s-ok előtt, és az amerikai Business Week leg­utóbb a „McRizikósék” címet adta az óriáscégről szóló beszá­molójának. Míg a ’80-as évek végén még évi átlagban 14 szá­zalékkal nőtt a hazai étkezdék tiszta jövedelme, az elmúlt né­hány esztendőben nem volt nö­vekedés s így nem csak a tulaj­donosok aggódnak, hanem az anyavállalat is, amelynek a már­kanévért, a know-how-ért a bér­leti díjat fizetik - részben a for­galom százalékában. Az okok elemzése tatnilAágo's,' hiszen az amerikai életforma változásai idővel átterjednek Eu­rópára. Mint kiderül, 18 millió amerikai étkezik ugyan naponta McDonald’s-éknál, de míg egy évtizede csak 20 százalékuk vit­te magával az ételt, napjainkban kétharmaduk. Ami azt jelenti, hogy feleslegessé válnak a tágas, sokférőhelyes éttermek, amelye­ket javarészt hiába fűtenek-hűte- nek-világítanak - arról nem is be­szélve, hogy az elvitt élelmi­szerhez lényegesen több (ingye­nes) csomagolóanyag jár. A má­sik tanulság: helytelen volt, hogy a hálózat az elmúlt években az inflációt meghaladó arányban emelte az árakat, s a hajdan a legolcsóbbnak számító gyorsét­terem immár nem volt az. A kon­kurencia természetesen nem hagyta ki a lehetőséget, és sok vevőt elcsábított. Ami annál is könnyebb, mivel hamburger és hamburger között, a fantáziane­vektől eltekintve, nincs igazán különbség. Azaz mégis: McDonald’s-ék tavaly, alkalmazkodva az ameri­kaiak mind egészségesebb táp­lálkozási szokásaihoz, sikerrel vezették be a csaknem zsírmen- tes hamburgert. Az egészségre való apellálás tehát a jövő egyik útja, s ehhez készülnek a további .tervek: háttérbe a hizlaló hasáb- burgonyával, jöjjön a gyü- mölcssaláta, a nyers répa, a (bőr- telenített) sült csirke. A McDo- nald’s-étlap lehetséges újdonsá­gait egy-egy városban próbálják ki, kísérletezve többek között az Egyesült Államokban népszerű olasz konyhával: pizzákkal, la- sagne-val is. A másik nagy kezdemény: be­vezetni olyan, otthonosabb étter­meket, ahová nemcsak reggelit- ebédet bekapni, hanem vacso­rázni jön a család. Ahol pincér szolgál fel - szeszes italokat is. S ahol természetesen többet költ a vendég. Ötletben tehát nincs hi­ány és reklámban sem: McDo- nald’s-ek évi reklámköltségve­tése egymilliárd dollár körül van... S miközben Amerikában megnyílnak majd az újfajta McDonald’s-ok, amelyek talán igencsak hasonlítanak majd egy szokványos, szolid étteremre, a nagyvilágban tovább hódít a hamburgerbirodalom: eddig 53 országban 3355 McDonald’s üzemel. Tekintettel arra, hogy egyedül az Egyesült Államok­ban 2300 üzlet működik - né­hány évtizedre előre adott még a fejlődési lehetőség. _____________ V ilágtörténelem gyerekszemmel „Egyiptom őslakói a múmiák voltak. A Sarah sivatagban éltek”. E fura megállapításokat amerikai diákok iskolai dolgozataiból gyűj­tötte össze Richard Lederer, a min- nesotai St. Paul’s iskola angol- és történelemtanára, humort kedvelő kollegái segítségével, akik elküld­ték neki tanítványaik kedves mel­léfogásait. A 12-20 éves ifjú ame­rikaiak hiányos ismereteiről árul­kodó világtörténelmi összeállítás most könyv formájában is megje­lent. E sajátos történelemkönyvből származnak az alábbi idézetek: Az egyiptomiak piramisokat - hatalmas, háromszög alakú kockát - építettek - vélte az egyik tanuló, míg a másik szerint a Piramisok - egy hegylánc Franciaország és Spanyolország között. A Bibliával kapcsolatos értel­mezésekből is különös furcsasá­gok derülnek ki: „A Biblia első könyvében, a Guinness-könyvben egy almafa megteremtette Ádámot és Évát. Egyik gyerekük, Káin megkérdezte:„Fivérem gyermeke vagyok én?” Isten felszólította Ábrahámot, hogy áldozza fel fiát a Montezuma hegyen. Dávid egy zsidó király volt, aki a filatelisták, e bibliai időkben élt népcsoport el­len harcolt. Görögök nélkül nem lenne tör­ténelmünk. A görögök háromféle oszlopot fejlesztettek ki: a korinto- szi, a dór és az ironikus típusút. A Homéroszt tulajdonképpen nem Homérosz írta, hanem egy másik férfi, akit ugyanígy hívtak. A már­ciusi idusok megölték Julius Cae­sart, mert azt hitték, hogy ő lesz a király. Néró kegyetlen zsarnok volt, aki azzal kínozta szegény alattvalóit, hogy hegedűn játszott nekik. Majd jött a középkor. Jeanne D’Arcot szentté avatta Ge­orge Bemard Shaw. A Magna Charta biztosította, hogy szabad embert.nem lehet kétszer ugyan­azért a bűnért felakasztani. Egy ko­rabeli történet szerint Teli Vilmos nyíllal átlőtt egy almát, miközben a fia fején állt. A reneszánsz időszakában is voltak fura események: Luther Mártont kiszögezték a wittenbergi templom kapujára. Gutenberg fel­találta a Bibliát. Egy másik fontos korabeli találmány volt a vérkerin­gés felfedezése. Lincoln elnök anyja gyerekko­rában meghalt. Lincoln egy kis kunyhóban született, amelyet saját kezűleg épített. Amikor Lincoln elnök volt, csak egy nagy cilindert viselt. 1865. április 14-e éjszaká­ján színházba ment, és a film egyik szereplője lelőtte. Feltételezték, hogy egy elmebeteg színész, John Wilkes Booth volt a tettes. Ez tönkretette Booth káderjét. Bach a világ leghíresebb zene­szerzője volt, csakúgy, mint Händel. Händel félig német, fél­ig olasz, félig angol volt. Beetho­ven zeneszerző volt, annak elle­nére, hogy süket volt, ráadásul annyira, hogy ezért hangos zenét írt. Beethoven 1827-ben kilehel­te lelkét, majd nem sokkal ké­sőbb meghalt. Mit kibír egy 47 éves iszlamabadi (Paki‘ nyomó téglát tart szemhéjára kötve! szemhéj!? isztán) szállodás két, ö Pehalvan M. Husszein, összesen 9 kilogrammot Az osztrákok és az angol nyelvtudás Az ember azt hinné, csak ne­künk van örök problémánk az ide­gen nyelvekkel! Egy felmérésből most a szomszédos Áusztriában az derült ki, hogy ott is hadilábon áll­nak - elsősorban a mindennél fon­tosabbnak tartott angollal. A linzi Imas közvélemény-ku­tató intézet eredetileg arra volt kí­váncsi, vajon mennyire zavarja az osztrákokat, hogy a tévé- és rádió reklámokban egyre több az angol kifejezés. Miután kiderült, hogy a legtöbbjük ki nem állhatja ezt a jelenséget, önkéntelenül adódott a kérdés, vajon azért, mert nem érti? A megkérdezettek 39 százaléka arra kérdésre, „milyen jól beszél Ön angolul” „egyáltalán nem”- mel válaszolt, 28 százalék ítélte gyengécskének angoltudását, és csak 13 százaléka válaszolt úgy, hogy „jól”, fgy már érthető, hogy miért zavarja a megkérdezettek 47 százalékát annyira az angol nyelv terjedése a reklámokban! Persze kimutatható különbsé­gek vannak életkor és iskolai vég­zettség szerint. Az érettségizettek és annál magasabb végzettségűek 25 százaléka kimondottan kedveli az angolt a reklámban; a 16 és 29 év közöttiek csoportjában ez az arány - függetlenül az iskolázott­ságtól - 26 százalék. A reklámszakemberek is elgon­dolkodhatnak persze - hiszen az idegenkedés az angol nyelv terje­désétől bizonyára nem csak a nyelvismeret hiányából adódik. Mégis, a keserű tanulság az okta­tásügy irányítói számára kínálko­zik, s nem is vitás, hogy levonják a megfelelő következtetéseket. Kevesebb kalória = hosszabb élet, - legalábbis patkányoknál és egereknél. Ezt állapította meg egy hosszú kísérletsorozat után Dr. Ro- derick T. Bronson, a bostoni állat­orvosi egyetem professzora. Eze­regyszáz patkányon és egéren vég­zett megfigyelés során az derült ki, hogy azoknak az állatoknak az élettartama, amelyeknek a táplálé­ka a megszokottnál 40 százalékkal kevesebb kalóriát tartalmazott, egyharmaddal hosszabb volt a nor­málisan tápláltakénál. S ezen felül kevesebb daganatos és egyéb be­tegségben szenvedtek. Bronson kí­sérlete nyomán amerikai orvoskö­rökben az a gondolat vetődött fel, vajon nem lehet-e kalóriacsökken­téssel lassítani az embereknél az öregedéssel járó betegségek kifej­lődését? Előbb természetesen meg kellene ismerni a dolog mechaniz­musát. Dr. Bronson figyelmezte­tett: korai lenne embereknél csök­kenteni a kalóriamennyiséget, hi­szen a kutatók még nem tudják, hogy milyen folyamatokat indít el ez az eljárás. Nagyon félünk attól - mondotta -, hogy fiatalok esetleg kipróbálják magukon ezt a mód­szert, s szervezetük károsodást szenved. Előbb a táplálkozástudo­mánynak a mainál sokkal mélyebb ismeretére van szükség. Dr. Roy Walford, aki a Los Angeles-i egye­temen 1966 óta foglalkozik geron­tológiával (öregedéstudomány), elméletileg lehetségesnek tartja, hogy ha megtalálják a helyes diétás táplálkozás kulcsát, akkor 100 évre is meg lehet hosszabbítani az átla­gos életkort. - Ha a kalóriacsök- • •kentés eredményes az állatoknál, nem lenne meglepő, ha emberek­nél is sikert hozna - jelentette ki. Az embereken végzendő kísérlet­sorozatnak persze több akadálya van. Az egyik: a tudósok nem él­nek olyan hosszú ideig, hogy lát­hassák az eredményt. Az állatkí­sérleteket más kutatók is folytat­ják, így például Edward Masoro professzor, a texasi San Antonio egyetemén. Egyelőre persze még nincs érvényes magyarázat, csak találgatások folynak. Egyik elmé­let szerint a kalóriacsökkentés las­sítja a sejtek egyensúlyának felbo­rulását, egy másik az immunrend­szer erősödésében keresi a magya­rázatot! - Mindenesetre még vár­nunk kell egy darabig, amíg sike­rülhet egyharmaddal meghosszab­bítani az emberi életkort, - hangoz­tatta Masoro professzor. MINŐSÉGI KÁBÍTÓSZER-LENGYEL­ORSZÁGBAN Kevesen tudják, hogy Lengyel- ország újabb világelsőségre tett szert - mint egy igen keresett és drága kábítószer, az amphetamin gyártója és exportőre. A különösen a szexuális fantáziára gyakorolt hatása miatt igen nagyra becsült szintetikus anyagból becslések szerint évente több száz kilónyit állítanak elő titkos laboratóriumok Eengyelországban, az Interpol szerint jobb minőségűt, mint bár­hol máshol a világon. Sokáig azt hitték, hogy alap­anyagát Németországból csempé­szik Lengyelországba, tavaly júli­usban azonban a lódzi kábítószer­csoport tisztjei rábukkantak egy titkos laboratóriumra, ahol a nyu­gaton ismertnél sokkal tisztább BMK-t, az amphetamin előállítá­sához szükséges anyagot gyártot­tak. Több sikerről a lengyel Állam- védelmi Hivatal (ismeretlen okból hozzájuk tartozik a kábítószer elle­ni harc) nem is számolhat be. A keringő hírek ellenére, amelyek tudni vélik, hogy az amphetamin gyártásának központja a tenger­part, elsősorban Szczecin, de állí­tólag Wroclawban is előállítják, még egyetlen ilyen laboratóriumot sem sikerült felderíteni. Az amphetamin szigorúan ex­portcikk - olyan drága, hogy egye­lőre nincs hazai piaca. Hollandiá­ból nyúlt át azonban a kábítószer­maffia „segítő keze”, amelynek köszönhetően a lengyel nagyváro­sokban hasist és marijuanát már lehet kapni, 100 ezer zlotyért grammját, ami jobb étteremben egy szerény ebéd ára, vagyis nem hozzáférhetetlen. A mind több len­gyel narkós azonban egy igazi len­gyel találmányon „él”, amely a prózai „kompót” nevet viseli. Ezt a mák szárából és gubójából főzik és különböző vegyszereket adnak hozzá, hatása az ópiuméhoz ha­sonló. Ha a lengyel piac még nem igazán érett a meghódításra, tran­zitútvonalként mind szívesebben használják. A nyáron tartóztatták le nigériai állampolgárok egy cso­portját, akik Lengyelországban él­tek, amikor elfogták két futárukat a varsói repülőtéren - egy-egy kiló, ízlésesen nejlonba csomagolt he­roinnal a gyomrukban. Az igazi nagy fogás az október elsejei volt - 33 millió dollár értékű kokaint foglaltak le a gdyniai kikötőbe ér­kezett Polonia lengyel kereskedel­mi hajón. A csaknem 110 kilónyi kábítószert Kolumbiából importált bab hegyei alól bányászták ki - az Interpol jelzése alapján. Gábor Zsazsa emlékiratai Ki, kivel, hányszor? Az oldalt öszeállította: Tóth András Tudd meg, ha magyar vagy, Attila, a hun és Dzsingisz Kán vére folyik benned - Gáborként győznöd kell... Ezzel biztatta magát, legalábbis most megje­lent önéletírása szerint Gábor Zsazsa Sarolta, az egykorvolt budapesti Gyémántház tulajdo­nosának, a dúsgazdag Gábor Vilmosnak és 20 évvel ifjabb ne­jének, Joli asszonynak szemre- való lánya. Vili bácsi rég meg­halt, szegényen, Budapesten, Zsazsa viszont, bár a hun és a tatár vér vitatható, kétségkívül győzött: tizenéves korától járja a nagyvilágot, gazdag, hollywoo­di szirupfilmekben sem volt si­kertelen. Egyúttal kilencedik férjénél tart, ami Amerikában is valami. Jóllehet hetvenes évei­ben jár, rubensivé vált termete ellenére vonzó, eszes és dinami­kus teremtés, aminek élő bizony­sága a legutóbbi, évtizedekkel if­jabb férj: német fényképész, akit szerencséjére örökbe fogadott egy agg herceg, még nem is sejt­ve, hogy ily módon Gábor Zsa­zsa egykoron Szász-Anhalt her­cegnének titulálhatja magát... Igaz, a rangos élet Zsazsa szá­mára, amint „Egy emberöltő nem elég” című opuszában írja, aligha újdonság: Pesten 17 alkal­mazottjuk volt, a Ritzbe jártak még manikűrre is, és a’svájci in­tézetben nevelkedett leányzó - állítása szerint - nemcsak Miss Magyarország, hanem ifjúsági vívóbajnoknő is volt. Ám hama­rosan más rekordokra váltott: 15 évesen lett egy idős török diplo­mata felesége, majd az újabb drámai fordulat szerint a serdülő pesti kislányt nem más tanította’ meg a testi szerelem művé­szetére Konstantinápolyban, mint Kemal Atatürk, a török új­jászületés atyja... Ez már nehe­zebben ellenőrizhető, mint a baj­nokságok, de kövessük a meré­szen tovább ívelő pályát: a há­rom Gábor lány és a mama a háború után Amerikába megy. Zsázsát a papa Holly-woodban a család régi barátjához, Korda Sándorhoz küldi, aki csak annyit morog: vetkőzz... Ezúttal nem vetkőzik, utóbb viszont meg­számlálhatatlan alkalommal - s lényegében erről szól a könyv. Ami nem puszta kitaláció, hisz a pletykasajtó annak idején nyo­mon követte a látványos viszo­nyokat, például Rubirosá-val, a dominikai playboyjal, no meg a házasságokat, az öreg szálloda- tulajdonossal, Conrad Hiltonnal és egy sor egyéb, nem kevésbé tehetős üzletemberrel. Az in­kább mosolyogtató, hogy az el- nyűhetetlen díva jó 250 oldalas memoárját olvasva úgy tűnik: a világ szép, fontos és gazdag fér- fiai két csoportra oszthatók, az egyikbe azok, akiket Zsazsa Sári kegyeire méltatott, a másikba azok, akiket kegyetlenül elutasí­tott. A határeset Frank Sinatra, akinek ugyan egyszer sikerült, de csak azért, mert nagy lármát csapott. Sikerült viszont (3 álló napon át) Richard Burtonnek, Gary Coopernek, Tony Curtis- nek, Mick Jaggemek, továbbá az USA két, egykor leggazdagabb emberének, Paul Gettynek és Howard Huntnak, nemkülönben Sean Connerynek, akiről végre megtudjuk, hogy selymes a bőre. Nem sikerült viszont John Ken- nedynek - viszont kitudódik, hogy Zsazsa nemcsak kebleivel, hanem eszével is sikert aratott: tanácsot kért tőle magyar és tö­rök ügyekben (lásd: Isztambul) Nixon elnök s természetesen jó barátja, Henry Kissinger, egyko­ri külügyminiszter. Egyébként mindenki jó barát volt, aki szá­mít: Orsón Wellestől Fülöp her­cegig, Greta Garbótól, aki annak idején leszbikus ajánlatot tett ne­ki, Rotschild báróig. Jóbarátnők voltak, írja Zsazsa, GraCe Kelly, Marylin Monroe és Ingrid Berg- man is. Mindenesetre kollega­nőjük nem mulasztja el megem­líteni, hogy mindhárman min­denkivel, állandóan, a kollegák­tól a díszletmunkásokig és a vi­lágosítókig... Hogy ilyfajta dol­gok Zsazsa vonatkozásában is felmerülhettek, arra maga is utal a könyvben, idézve egy ismert törvényhozót, aki a szenátusban kijelentette: „Gábor Zsazsa a legdrágább kurtizán Madame Pompadour óta”... Zsazsa a meghatározást természetesen nem vállalja, annyit igen, hogy a gyémántok a mindene - de lám, a jelenlegi férj is szegény. Sze­rencsére a többi 8 közül 7 jómó­dú volt, így ott vannak az éksze­rek, van egy háza Palm Beachen („Imádom a lovaspolót”), egy Los Angelesben, amelyet most szeretne eladni 15 millióért - hogy kifizethesse a kölcsönt, amiből a birtokát vette a hegyek­ben. A Gábor lányok kétségkí­vül életrevalóak. Nemcsak vi­rulnak, de a kozmetikai csoda­műtétekkel elpalástolt nagyma­mái korban viszik még maguk­kal a partikra Zsoli mamát - aki idén múlt 95. O már vállalja a korát. SZÁZ ÉVIG ÉLNI?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom