Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-15 / 12. szám
4 Nyílt tér 1992. JANUÁR 15. Ponyvapolitika Az FKGP nagyválasztmányán Torgyán úr „varázsa” Józan döntés született Az irodalomhoz értő és azt szerető barátaim keserűen panaszkodnak a ponyvaregények terjedése és nagy sikere miatt. Nincs pedig ezen mit csodálkozni. Minél szürkébb, nehezebb az élet, annál szívesebben merül el az emberek nagy része az ábrándjaiba, egy képzelt világba, ahol a vágyai teljesülnek. Ez az igény teremtette meg a népmeséket, ez vitte sikerre minden idők ponyvairodalmát. Sajnos a politikai életben is megjelennek minden időben a giccs-politikusok, akik hallgatóik elé nem a valódi lehetőségeket, hanem az álmok világát rajzolják. Napjainkban a legtipikusabb képviselőjük Torgyán úr, aki mindig pontosan tudja, mit szeremének hívei hallani. Ezért van sikere a politikailag képzetlen, sokszor csalódott emberek között. Nem veszik észre kedvencük frázisokba burkolt logikátlanságait. A minap kezembe került egy beszámoló Torgyán úrnak a Kisgazdapárt ún. „Kongresszusán” mondott beszédéről. Ehhez kívánok most kommentárokat fűzni. Torgyán úr előszeretettel hangoztatja a reprivatizációt. Ugyanakkor az előprivatizációs javaslatot ő is megszavazta. Én nem. Amikor azután kiderült, hogy ezzel elvágták az útját a földek visszaadásának, akkor Zsíros Géza beadott egy javaslatot az előprivatizációs törvény ellen. Torgyán úr ezt nem szavazta meg. Beszédében hangoztatta, hogy mi kimondottuk, hogy a lakosság széles rétegeit tulajdonhoz kell juttatni. Pontosan ezt csináljuk. A kárpótlást ugyan jóval kevesebben igényelték, mint számítottuk, de a szövetkezeti törvény alapján a téeszek vagyonnevesít- ve lesznek. A vagyonjegyével azután mindenki azt csinál, amit akar. Másik állítása: „a Kisgazda- párt nem kapitalizmust, hanem ... úgy hasonlít egymásra az 1992. évi és mondjuk az 1988. évi költségvetés. Más jelzők, más szavak, de a lényeg ugyanaz. Az ez évi költségvetés is „csak’ ’ ugyanarról szól, mint az eddigiek: kisrófolni az emberekből, a vállalatokból pénzük 60 százalékát, aztán szétosztani a kormánykoalíció és a kormányapparátus szájaíze szerint. Félreértések elkerülése végett: nem az a baj, hogy az állam fönntartja intézményeit, hogy feladatai teljesítéséhez elkéri a pénzünk, vagyonunk egy részét. A baj az, hogy túl sokat kér, vagyis inkább vesz el pénzünkből, s nem azt nyújtja, amire szükségünk van. Pedig naponta mondják, hogy az ő vállukon nyugszik a rendszerváltozás Néhány napja a színház vezetősége által összehívott gyűlésen (amin a nem művészeti állományú dolgozók vettek részt) a színház vezetősége alaptalan, be nem bizonyított vádakkal illette személyem, és a két hónapja alakult „Szigligeti” Műszaki Független Szakszervezet dolgozói érdekvédelmi munkáját Mivel nem kaptam lehetőséget arra, hogy a vádak alól tisztázhassam magam és a szakszervezetet, itt kívánom határozottan visszautasítani az alaptalan állításokat. Hogy ne kerüljön a szakszervezet méltatlan helyzetbe, a kény- szerítettség miatt a vezetőség idejóléti társadalmat akar, ahol a lakosság legszegényebb rétegei jelentik a társadalmi szintet.” Hát először is: kétféle társadalmi rendszer van. Szocialista és kapitalista. Egy időben ugyan emlegettek harmadik utat is, ami abból áll, hogy a társadalom széles rétegei részt vesznek a tőkésítésben, s így a profit megoszlik. Erről is kiderült, hogy kapitalizmus. A szocializmus világszerte megbukott. Csak a kapitalizmus tud jóléti társadalmat teremteni. Természetesen akkor, ha az állam odafigyel és beavatkozik az elesettek érdekében, ahol erre szükség van. Másodszor. Ha a legszegényebb rétegek jelentik a társadalmi szintet, akkor hová teszi az egyéni vállalkozókat, akik tulajdonképpen a munkalehetőséget biztosítják. A társadalom gondoskodjék az öregekről, gyermekekről, betegekről, mondotta. Ez tiszta kommunista álláspont. A kisgazda eszmeiség szerint a gyermekekről, öregekről a családban gondoskodnak és a betegekről is. Nem küldik őket a szociális otthonba meg az elfekvőbe. Ez a távlati terv, ha jelenleg ez nehezen is valósítható meg. A munkanélküliek tömege azokból az emberekből tevődik össze, akiket a földjeikről elüldöztek. Ha ez így lenne, akkor nem lenne semmi baj, mert a kárpótlási törvényt éppen azért szavaztuk meg úgy, hogy azok is földhöz juthassanak, akik már a városban élnek, hogy amennyiben akarnak, visszatérhessenek a földhöz. Ha mást nem, saját eltartásukra rendezkedjenek be. Sajnos nem így van. Azt elismeri Torgyán úr, hogy az adósságcsapda tönkrezúzta a bolsevizmust. Helyette azonban adósrabszolgaságba estünk, mondotta. Szerintem ebből van kiút, ha átalakítjuk a termelési rendszerünket. Tehát mégis haladtunk előre. Sajnos a kölcsönöminden terhe (a felelősségről mintha kevesebbet beszélnének), ők vezénylik le a rendszerváltozást, s bizony nehéz dolguk van, összeesküdött ellenük az ellenzék, a szakszervezetek, no meg a taxisok. Pedig csak valóban rendszert kellene váltaniuk, legelőször is ott, ahol a legkönnyebb: a saját házuk táján. Először ott kellene kitakarítani - meg kellene szabadulni a bosszúállás kényelmetlenségeitől, egynémely vezetőjük írói munkásságát az azt megillető módon kellene kezelni. S ha közben idő marad, hát foglalkozni a gazdasággal is. A gazdasági rendszerváltás a költségvetési rendszerváltással kezdődik, s nem fordítva. Először iglenesen, határozatlan időre felfüggeszti munkáját. A színház művészeti társulatának nagy része egyetért, vagy aláírta a Demokratikus Chartát Akkor hogyan lehetséges, hogy ebben a liberális, szabadelvű légkörben, a zászlajukra tűzött független szakszervezeti mozgalom védelmére nem kelt senki? Miért lehetséges, hogy ilyen nehezen tűri el a vezetés (a Charta aláírói) ha alulról jövő új mozgalom tűnik fel a láthatáron? Felkérem a Charta aláíróit, emeljék fel szavukat az alkotmányos demokráciát veszélyeztető jelenségek ellen akkor is, mikor annak 6. pontjáról van szó: két a magánbankok adták. Azoknak hiába beszélünk, azokkal hiába tárgyalunk. A tőke nem könyörületes. Ezt Torgyán úr is jól tudja, de azért követelőzik. Miért ne, ha a népnek ez tetszik. Ha nem fizetjük a kamatokat, akkor a hitelezők gazdaságilag megfojtanak bennünket. Miért lettek Nyugat-Németor- szág, Japán vagy a kis tigrisek gazdasági nagyhatalommá? - teszi fel a kérdést Torgyán úr. Hát azért, mert kaptak Marshall-se- gélyt. Azóta eltelt negyven év. Volt idejük gazdasági nagyhatalommá válni. Mi is kapunk Marshal 1-segélyt, ha rendesen fizetjük a kamatokat. A segélyt egyébként nem kell visszafizetni. Egyetlen kiút az adósság kérdésének újratárgyalása - mondotta Torgyán úr. Én meg azt mondom, hogy az egyetlen kiút az ország minél előbbi stabilizálása és hite abban, hogy a békés átmenet simán sikerüljön. Akkor megkezdődik a magyar vállalkozás is. Mert a tőkefelhalmozás ma is folyik. Sokan a bankban tartják pénzüket, mert a magas kamat miatt ott egyelőre nagyobb biztonságban van és többet hoz a tőke, mint a vállalkozásban. Hová vezet az az út, amelyet Torgyán úr mutat? A megvalósíthatatlan politikai ábrándok valóra váltásának ígérete arra serkenti a politikailag iskolázatlan, elkeseredett embereket, hogy demokratikus jogaikkal élve, hatalomhoz juttassák a felelőtlen ígérgetőt először a pártban, azután az országban is. Dr. Mizsei Béla országgyűlési képviselő az intézményt kell megalkotni, majd megtalálni hozzá az alkalmas személyeket. Ha fordítva látnak hozzá, akkor az történik, ami ma Magyarországon. Esetleg elfogadható az egyidejűség. Sokat beszélnek mostanában a kormánykoalíció emberei a gazdasági rendszerváltásról. Nos, a személyek kicserélése nem rendszerváltás. Annak legfeljebb a része csak. Most azonban bebizonyosodott, ők csak a személyek kicserélésében érdekeltek. Rendszerváltozásról szó sincs, ezt bizonyítja adekvát módon az ez évi költségvetés. így volt ez Magyarországon régebben is. Bele is zápult az egész ország. Erdei Péter SZDSZ TKI „Demokrácia akkor lesz, ha a dolgozók által létrehozott, munkaadótól és az államtól független szakszervezetek védik a munka- vállalói érdekeket és ha a szakszervezetekben tevékenykedőket törvényes biztosítékok oltalmazzák mindennemű megtorlással szemben.” Végezetül szintén a Demokratikus Chartából: „..., s hogy mi, magyarok, szabad polgárok lehessünk, ne pedig meghunyászkodó alattvalók!” • Csikány Ernő, Szolnok az ideiglenes felfüggesztett „Szigligeti” Műszaki Független Szakszervezet vezetőségi tagja Az FKGP I. Országos Kongresszusának, 70 ezres tagságának és sok százezer szimpatizánsai követelésének következményeként megtartott hétvégi nagyválasztmányi ülés döntött olyan kérdésekben, melynek következményei meghatározó jelentőségűek lehetnek. „E rendkívüli feszültségekkel teli országban szemünk előtt zajlanak le olyan tények, melyek nemzetünk talponmaradását veszélyeztetik, így tudunk-e Európába jutni? Ezen az úton haladva csak Európa bérrabszolgái lehetünk - mondotta Dr. Torgyán József -, és lehet-e engedni, hogy a hatalomba beengedett régi rendszer hívei és szekértolóik szélesítsék továbbra is a piacgazdaság felé vezető utat, mely út kerékkötője a keresztényi haladás útjának?... Lehet-e hinni a hatalom jobbító szándékának, amikor becsaptak és megaláztak bennünket? Kérdőre kell vonni a hatalomban lévőket, hajlandók-e teljesíteni a rendszerváltással járó kötelezettségeket, ha nem akarAz egyik országos napilap levelezési rovatában bukkantam rá egy szolnoki illetőségű úr népszerűségi listájára. „Ismerőseim körében érdeklődtem, s elkészítettem a mi népszerűségi listánkat: első Hóm Gyula, a legutolsó Kupa Mihály.” Az ilyen zártabb körű, mégoly kiterjedt baráti körben készített listáknak sem lehet statisztikai szempontból túlzott jelentőségük, ezzel szemben - úgy tűnik - mégis érdeklődésre tarthatnak számot, amennyiben másokat is Januári program Demokrata Klub 17-én Fórum az új magyar közigazgatás gyakorlatáról Dr. Skultéty Sándor államtitkár, köztársasági megbízott 24-én Dr. Böjthe Lajos kórházigazgató főorvos előadása: Szolnok város új egészségügyi rendszere 31-én Hamar István tisztele- tes, ref. lelkipásztor előadása: A Református Egyház élete a II. világháborútól napjainkig A rendezvények minden alkalommal pénteken 17.30 órakor kezdődnek. Klubvezetőség MSZDP megyei közgyűlés A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Szervezete 1992. évi január hó 26-án vasárnap délelőtt 10 órakor megyénk szociáldemokrata tagjai számára megyei közgyűlést tart Szolnokon, a Kossuth tér 1.1. irodaház III. emeleti gyűléstermében. A gyűlésünkre minden tagunkat ezúton szeretettel meghívunk. A Vezetőség ják, hogy katasztrófába kerüljön e nemzet léte?” - közölte továbbá a párt elnöke. - És ezt tudja a nép, a parasztság, mely évszázadok óta küzdött a létért, a fennmaradásért. Ilyen körülmények közt lehet-e maradni a koalícióban? Erről döntsön a Nagyválasztmány!” - fűzte tovább gondolatait a delegáltak ötszáz fős tömege előtt. Ha elgondolkozom a nemrég megtartott Kongresszus határozatán, ahol 1700 helység küldöttei emelték fel szavukat a gazdasági élet romlása, a termelési kedv elidegenítése, az FKGP ko- alícióban való részvételének ilyen helyzetben való tarthatatlansága ellen - akkor most látni lehetett két hónap múltával, hogy a Nagyválasztmány ezt megerősítette, és a sűrűsödő viharfelhők közeledtével százezrek akaratát bizonyította. E rendkívül fontos kérdésben sok felszólaló közölte megyéje, városa, községe, települése kisgazdáinak véleményét, felháborodását mindaz ellen, melynek keserű tapasztalatában a remény sugallja az ösztönző erőt, hogy küldötteik helyesen döntsenek! És e döntésnél a sok megpróbáltatást átélt emberek józan higgadtságával született meg az a határozat, hogy pártunk 1992. február 29-ig adjon lehetőséget a ebbe a gondolatkörbe invitálnak és ily módon, bizonyos pragmatikus szempontokat elégítenek ki. Az amatőr statisztikusnak és körének igaza van, mert Kupa Mihály méltán az utolsó azon a népszerűségi izén, mert tájékozottsági szintjükön, a nép minden bajáért minden kétséget kizáróan ő a felelős. Talán csak Antall Józsefet terheli még hasonló felelősség, mert hogy Kupa Mihály még mindig a helyén van. Javaslom tehát, hogy a következő heti népszerűségi lista utolsó helyét ők ketten osszák meg egymással. Csak - az Istenért! - az első helyhez ne nyúljanak. Játsszanak el inkább a gondolattal. A legnépszerűbb ember, mint miniszterelnök. Micsoda perspektíva! Minden szinten meg lehetne szabadulni a sok dilettánstól. Az újjászervezett munkásőrség hetek alatt felszámolhatná a bűnözést. Nagy Sándor a szociális bajokat szemhunyásnyi idő alatt orvosolhatná. Megemelhetnék a nyugdíjakat, fizetéseket, csökkenthetnék az árakat, az adókat, a munkanélküliek visszakerülhetnének a gyárkaAz Országos Mentőszolgálat Intézményi Tanácsa, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, valamint a Mentőtiszti Kamara felhatalmazása alapján kifejezetten elhatároljuk magunkat az Aerocaritas akciójától, mellyel iskolákban gyűjt pénzt. Helytelenítjük azt a módszert, hogy a hazai mentésügy helyzetét a valósnál rosszabbnak beállítva, gyermekek érzelmein keresztül próbálják a szülőket anyagi áldozatra motiválni. Nem vállakoalícióban résztvevő MDF-nek és KDNP-nek feltételeink teljesítésére. Amennyiben ez elutasításra talál, az FKGP a koalícióban való részvételét megszűntnek nyilvánítja. E döntés 67 százalékos szavazati többséggel született meg. Az azonnali kilépés mellett állástfoglalók is határozott, bölcs belátást tanúsítottak a határozathozatal után, és talán a remény sugara ad nekik is, és mindazoknak erőt, akik a tárgyalások érdemleges kimenetelében látják e sok megpróbáltatást átélt párt nagyságának erejét. Azoknak a sokat lenézett embereknek erejét, akiknek véleményére mind ez ideig vajmi kevés volt adva, hiába lett javasolva szóval vagy tollal, hogy „... kérdezzék meg a népet”... És az erő az egységben van, amely a mi szövetségesünk, ami megmutatkozott tiszagyendai kisgazdatársunk temetésén is e hó 10-én, ahol nyolc község kisgazdái vettek részt. Ez az az egység, amely az igazságért, a tulajdonjogért, a jobb életért küzdve a személyi forgószelektől függetlenül megmarad annál a magyar parasztnál, amely évszázadok óta vívja harcát életet adó véráztatta földünk, nemzetünk megmaradásáért Guth Sándor FKGP megyei titkár, szóvivő púk mögé. (A gyalupadon ultizzanak, ne a vetett ágyon.) Nincs gond, uraim! Telik. Úr annak a gazdája. „Valuta tartalékaink felduzzadtak, fizetési mérlegünk a tavaly elképzelt rekordhiány helyett többlettel zár, adósságállományunk csökkent, a térségbe áramló működő tőke fele Magyarországra jött” (Farkas Zoltán Aláírás c. munkájából idézet), a Világbank megbízottja sem koslat már a költségvetés körül. Ha pedig Népszerű Ura- mék ennek az összekuporgatott- nak is a nyakára hágnának, gond egy szál se. A hitelezni szándékozók ismét sorban állnak. Kétségbeesni pedig akkor sem kell majd, amikor a hitelcsatomák újból eldugulnak. Inteni kell Antalinak, Kupának - meg a többi kis antall- nak, kis kupának - „Gyere, öreg! Kapsz megint néhány évet, hogy iszonyatos önpusztító munkával ismét leküzdhesd magad a népszerűségi lista legutolsó helyére.” És ők majd jönnek. Akkor is... százszor is... végül is. Dr. Horváth József az MDF megyei alelnöke lünk közösséget azzal sem, hogy mentőhelikoptert propagandarepülésre használnak. Meggyőződésünk,'hogy mielőbb szükséges kidolgozni azokat a szabályokat, amelyek a karitatív tevékenység reklámozását elfogadható határok közé szorítják. Az Országos Mentőszolgálat munkatársai nevében:' Dr. Gőbl Gábor, mb. főigazgató Kánai László, MOSZ titkár Tóth Attila, MMK elnök A megjelent írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk. SZDSZ-vélemény a költségvetésről Mint két záptojás... A Demokratikus Charta jegyében? Az Új Néplap vitafóruma Egy magán toplista kapcsán Százszor is, végül is Mentőszolgálat - Aerocaritas
